Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-22 / 165. (3496.) szám
19S4 julius 22, vasárnap. ^MGMMAGtARHTRLaR 7 „föüszfce vagyok nagyapámra, JKadáth Jmrére“ Merengő beszélgetés a nagy Madách »ismeretlen“ losonci unokájával, özv, Reinhardtné Ruttkay Sárával, régi sztregovai napokról Irta: DARKÓ ISTVÁN Losonc, julius hó. — Még jól emlékezetemben van és sokan tudnak róla Losoncon, hogy hol és miként élt a városban „Az ember tragé- diája“ szerzőjének, Madách Imrének a leánya, Madách Jolán. A közeli Alsó Sztregováról a világba szertevilágitó fárosz ragyogása ha mostanában kiteljesülő fényéhez még nem is ért fel, de mindenesetre elég volt ahhoz, hogy a Madách-nevet magyar életünk s az ipolyvidéki város égboltjára már akkor felvetítse. Ennek számtalan jelére emlékszünk. A losonci gimnázium buzgó önképzőkörének pártjai heves harcot vívtak akörül, hogy a kör Madách, vagy a Losonc-szülötte Kármán József nevét viselje-e? Az államfordulat után a serdülő szlovenszkói magyar szellemi élet lendületes életigenlése a felnőttek és ifjak közös Madáoh-körében kezdte meg harcát a sorssal. A ‘Madách-uccában gyülekezett a Madách Imre- cserkészcsapat is, hogy egy 1920-beli esős őszi napon Alsó Sztregovára kiránduljon és koszorúval keresse fel a düledező Madách- mauzóleumot. •A Madách-centennárium 1923-beli ünnepségei idején még élt Losoncon Madách Jolán, a tragikus sorsú Fráter Erzsiké és Madách Imre lánya. Emlékszem, a Madách-uccában lakott s az apjának hódoló 1923. évben halt meg. Második férje után Fabriczy Pálnénak hívták, férjével később is gyakran találkoztam. Amikor az ünnepségek alkalmából, — fiatal magyar írók és újságírók — felkerestük Madách Imre lányát, megilletődve hallgattuk emlékezéseit, amelyek dicsőséges apjáról szólották. A gyermeki szeretet hangján elevenített fel epizódokat a sztregovai Madách-kuria életéből és megmutatta nekünk Madách Imre üvegbura alatt őrzött aranyóráját és párbajpisztolyait. Madách leszármazottai A látogatás emlékei, — jegyzeteim —között őrzöm Madách Imre leszármazottainak felsorolását, amiként Madách Jolán diktálta tollba nekünk. A halála óta előállott néhány uj adattal kibővítetve á családfának Madách Imre nemes hajtásával kezdődő ágai igy szólnak: A nagy költőnek három gyermeke volt: Aladár, Jolán és Anna Borbála. Madách Aladárnak Fekete Máriával való házasságából Flóra leánya született, aki korábban Kubinka István földbirtokos felesége volt, jelenleg dr. Lázár Pálné. Madách Flóra (odahaza Lolának hívják) első házasságából származó kát fiával, Kubinka Istvánnal és Vilmossal, mindketten joghallgatók és Lázár Lolával, második házasságából származó leányával jelenleg is az alsó- szíregovai' Madách-kastélyban lakik. Madách Imre egyik unokája tehát az ősi kastély úrnője. A költő legfiatalabb gyermeke, Anna Borbála akkor született, amikor Madách Imre az abszolutizmus börtönében fogságát szenvedte. Ez a gyermek hajadon korában elmebajt kapott és hosszú éveket töltött a gyógyító intézetben. Madách Imrének Jolán lánya Ruttkay György fülekkelecsónyi földbirtokoshoz ment feleségül. Ruttkay György 1885-ben meghalt. Madách Jolán akkor beköltözött Losoncra és itt hamarosan férjhez ment egy nálánál jóval fiatalabb emberhez, Fabriczy Pálhoz. Özv. Rutt- kayné Madách Jolán akkor közeljárt a negyvenhez, Fabriczy Pál pedig huszonkét éves lehetett. Fabriczynak tulajdonítható, hogy felesége első házasságából származó lányának, a jelenleg is Losoncon élő Sárának, — aki eszerint Madách Imre második unokája, — már semmi Madách-reliquia nincs a birtokában. Nagyapja emlékét azonban a szeretet rajongásával őrzi. Ezt azonnal láttam, amikor a Ma- dách-renaissance nagy eseményeinek a hatása alatt felkerestem úri hajlékában. A losonci nagy vásártéren egészen uj városrész épült azóta, hogy utoljára rúgtam itt a labdát az apró gimnazistákkal, magam is rövid- trikós kisdiák. - Az uj városrészben, a Maxim Gorkij ucca. 12. számú házában lakik Madách Imre unokája, özvegy dr. Reinhardt Istvánné. Ruttkay Sára. * Az „ismeretlen unoka" Nagy intelligenciájú, végtelenül tájékozott és a női finomság kedvességével barátságos úri-hölgyet, ismertem meg Madách unokájában. Beszélgetésünk, amelyet a sztregovai bölcs emléke tett ünnepélyessé, rövid interjúból két órás felejthetetlen eszmecserévé bővült. — Hogyan lehetséges az, hogy a köztudatban és a Madách-kultusz ápolásával foglalkozó irodalomban is általában úgy tudják, hogy Madách Imrének csak egy unokája él, Madách Lola, Lázár Pálné? — kérdem. — Nekem is feltűnt például, hogy Harsányi Zsolt kitűnő Madáoh-regényének, az „Ember küzdjenek első kötetéhez mellékelt családfa is csak egy unokát tüntet fel? — Fogalmam sincs ennek az okáról. Talán azért, mert mindig visszavonultan éltem. Ketten vagyunk Madách Imre unokái, dr. Lázárné Madách Lola és én. Madách Lola a fiatalabbik. Annak, hogy csak őt emlegetik, talán az is lehet az oka, hogy ő a Madách-nevet is viseli, édesapja, Madách Aladár után... Az én édesanyám Madách Jolán volt. 1873. március 19-én születtem Fiilekkelecsényben, ahol édesapám, Ruttkay György földbirtokos volt. Édesanyám akkor huszonkettedik évében járt. Tizenöt éves koromban férjhez mentem Reinhardt István doktorhoz, aki a Losonc melletti Gácson járás- orvos volt, később pedig megyei tiszti főorvos- helyettes. Tíz év előtt halt meg az uram. Egyetlen leányunk, Alice férjhez ment Fitzek Józsefhez, aki Galántán járási állatorvos. Nekik is egyetlen leányuk van, Fitzek Magda, az unokám, aki, mint édesanyja, szintén tizen- nyolcéves korában ment férjhez dr. Psanecky Ivánhoz, aki ukrán származású ember és törvényszéki biró Besztercebányán. Már dédunokám is van, a kis Psanecky Iván Demeter, négyéves és magyarul, németül, szlovákul egyformán jól beszél. Sztregováról beszélgetünk. Elmondom, hogy olvastam Mohácsi Jenő, Az ember tragédiája — Mik az emlékéi, nagyságos asszonyom, nagyapjáról, Madách • Imréről? — Fráter Erzsiké, az én nagyanyám, aki iránt szerencsétlen 6orsa miatt a szánakozó szeretet vonzódását érzem, nagyapámtól való elválása után elvitte édesanyámat magával Léva, julius 21. A Léván juininis 24-én tartott ipar-oskoingressz-us, — mént jelentettük, — vezetőséget és nagyobb bizottságot küldött ki, hogy az végrehajtsa a kongresszus határozatait. Ez a vezetőség Léván csütörtökön Prachár István iparos elnök lésé vet ülést tartott, amelyen részt vett Lévának és környékének több vezető iparosa is. A vezetőség mindenekelőtt örömmel és elégtétellel állapította meg, hogy a kongresszusnak nagy visszhangja támadt nemcsak az érdekelt iparosok és kereskedők körében, hanem az egész őslakos közvéleményben. Megtárgyalta a vezetőség a kassai iparosok legutóbbi állásfoglalásait, amelyek minden- bon fedik a kongresszus határozatait. Kívánatos volna, ha más iparos- és kereskedő-testületek is most hasonlóan egybefoglalnák követeléseiket, hogy igy mentői jobban kidomborodjék a mozgalomnak országos jellege, valamint az, hogy az iparosok és kereskedők tárthatatlan gazdasági helyzete sürgős orvoslást kíván. Miután Majthényi László és dr. Aiixinger László tájékoztatták a jelenlevőket, a kormánynak legutóbbi gazdasági és különösen a mezőgazdákra vonatkozó intézkedéseiről, valamint a parlamentnek a kárvallott gazdák érdekéiben hozott határozatáról, amelyben fölhívta a kormányt a megfelelő intézkedések megtételére, behatóan megtárgyalták az iparosok és kereskedők helyzetét. Hogy mennyire súlyos gazdasági viszonyok között tengődnek az iparosok és kereskedők, arra nézve jellemzők a Komizsik József zselizi fordítójának cikkét sztregovai látogatásáról. A Madách-hamvak exhumálása kerül szóba, amely a közelmúltban történt. Ugy-e akkor kint járt Sztregován és részt vett a kegyele- tes ünnepségen? — Nem voltam kint, mert sajnos csak utána értesültem róla. A Prágai Magyar Hírlapban olvastam az exhumálást, hogy a hamvakat átvitték a régi kriptából a kastély parkjába, egy szép, kiemelkedő helyre. —• Díszes mauzóleumot készülnek emelni föléjük. — Végtelenül örülök ennek. Nagyapámra nagyon büszke vagyok. Minden sort figyelemmel elolvasok, amely uj diadalutjáxól hirt hoz a világból... Mohácsi Jenő is felkeresett a közelmúltban é6 látogatásáról cikket irt Pesten, el is küldte. Elmondta, hogy- Sztregován járt s egészen mostanáig ő is abban a hiszemben volt, hogy Madách Imrének egy élő unokája van. Lázáréktól érdeklődött rólam és tőlük tudta meg, hogy én is élek. It van a cikke, ebben elmondja, hogy Morvay Győzőnek 1898-ban megjelent „Adalék Madách Imre életéhez14 című füzetében látta a család latinnyelvü családfáját, amelyben édesanyám, Madách Jolán körül ez olvasható: Jolanta + Georgius Ruttkay, Fabrici — Sara -|- dr. Reinhardt... Mohácsi látogatása is nagyon jól esett nekem. Azelőtt senki 6em jött hozzám. Egyszer, pár évvel ezelőtt vártam Harsányi Zsoltot, aki regényének megírása előtt itt járt Sztregován és meglátogatta Henriczy Bélát Poháron. Henriczy édesapja, Henriczy Ágoston 1851-től 1909-ig evangélikus lelkész volt Alsósztregován, közvetlen közelről látta nagyapám életét és 6okat is tudott róla. Nagyváradra., Itt pagyon ,jó dolga., volt édesanyámnak, vendég járó házra és szeretetre^. emlékezett ebből az időből. Csakhogy hét-nyolc éves korában erőszakkal szakították el édesanyjától, Alsósztregovára hozták és itt nevelték. Azaz szépanyám, Majthényi Anna nevelte. iparos -által közölt adatok, amelyek szerint a zselizi járásban ezernél több iparos él, akiknek fele nem tudja megkeresni mindennapi kenyerét és ezért kénytelen felhagyni iparával A vezetőség ezután megáll,apitóttá a kormányhoz, a kereskedelmi és iparkamarákhoz, valamiint egyéb illetékes helyekhez intézendő memorandumának végleges szövegét. Hullay János, Csuvara László, Csermák Gyula és Vamger Mihály hozzászólása után kimondották, hogy a mozgalom sikere érdekében érintkezést keresnek az iparosoknak és kereskedőknek mindazon köreivel, amelyek hajlandók támogatni a memorandumban lefektetett követelések kiharcolását, mert a lévai kongresszusnak az volt a célja, hogy valamennyi őslakos iparos és kereskedő gazdasági helyzetét megjavítsa. Szükségesnek látja a vezetőség annak meg- állapitását is, hogy Szlovenszkőban és Ruszim- szkóin mennyi iparos, illetve kereskedő áll a tönk széléin és ipar, illetve üzlet, nélkül tengeti éleiét, akárcsak a munkanélküliek nagy tömege. Ennek megállapítására szükséges módok meghatározása végett a vezetőség érintkezésbe fog lépni az illetékes körökkel. Végül is részletesen megbeszélték a további teendőket, hogy a juniius 24-éu Léván megindult nagy mozgalom abban a mederben eredményesen folyhasson le, amint azt tisztán az iparos és kereskedő osztály érdekeit szemük előtt tartva, célul kitűzték a mozgalom meginditéi. Majthényi Anna, a „héríelheíeUen nagy asszony Akcióba lépett a lévai iparoskongresszuson választott országos bizottság A kongresszus a közérdeklődés központjába állította iparosaink és kereskedőink súlyos gazdasági létkérdéseit zsiros, pattanásos k %) arcbőrhöz púder helyett 17 " j^ SULFÁMYL megszünteti az arc mitesszereit SzaHOzieteKben kapható Vezérképviselet: D.ENGEL, BRATISLAVA, Venturská 12 Nagyapám, Madách Imre keveset foglalkozott a nevelésével, naphosszat a dolgozószobájában ült és irt. Majthényi Anna uralkodó természetű, rendkívül szigorú parancsolója volt a háznak, aki szeretetlen nagy szigorúsággal bánt mindenkivel. Édesanyámnak itt nem volt valami jó élete. Ez az oka annak, hogy később Í6 nagyon keveset beszélt erről az időről, nem szerette emlegetni Sztregovát. Nagyapámról is, Madách Imréről, de különösen szépanyámról, Majthényi Annáról emiatt igen keveset beszélgettünk édes-anyámmal. Nagyanyám, Fráter Erzsiké sokáig állott hátrányos megvilágításban az utókor előtt. Mostanában már kezdenek másképpen beszélni róla. Nekem is az az emlékem és meggyőződésem, hogy szerencsétlen sorsának kialakulásában jelentős szerepe volt Majthényi Annának. — Még én is ismertem 6zépanyámat, Majthényi Annát. Fiát, Madách Imrét nagyon szerette, de rajta is uralkodott. Sok dologban kérlelhetetlen volt. A kastélyban csak az merte a száját kinyitni, akinek szépanyám erre engedélyt adott. Emlékszem egy esetre: Ebéden volt nálunk Madách Imrének, nagyapámnak a fivére, Károly, nagytekintélyű ember, Nógrádmegye alispánja. Mint nyolcéves kislány megcsodáltam, hogy még ez a Károly bácsi is csak akkor mert beszélni az asztalnál, ha szápanyám ráintett és evvel engedélyt adott: Beszélhetsz! — Szépanyám rettenetesen szigorú volt Fráter Erzsikéhez, a nagyanyámhoz. Nem ismert irgalmat iránta. Nagyapám egyedül maradt, a bánat beárnyékolta az életét... Igaz, hogy tálán ennek köszönhetjük Az ember tragédiáját. A boldogtalan Fráter Erzsiké emléke borússá teszi a beszélgetést. Eszembe jut az a valahol olvasott eset, amikor a Nagyváradon élő anya télviz idején útra kel, kölcsön-batáron jön fel Sztregovára és bebocsátást kér a kastély úrnőjétől. Gyermekét akarja látni. Majthényi Anna kiüzeni neki, nem engedi be, úgy hogy a kocsin költi el az ebédjét s a szomszédos faluban hál meg egy idős hölgyismerősénél, aki megszánja őt. Az van mondva a leírásokban, hogy a kis Jolánt azért hozatta el hétéves korában Fráter Erzsikétől az édesapja, — helyesebben a nagyanyja, Majthényi Anna, — mert nem törődött kellőképpen a-gyermek nevelésével. Madách Jolán azonban boldogan emlékezett az édesanyjával töltött rövid időre é6 nem sze- ■ retett beszélni Sztregováról. Fráter Erzsiké unokája elgondo’kozva beszél erről. Nagyapja géniuszáról hódolattal emlékszik meg, de mély női finomság szimpá-’ fiájával emlegeti a nagyanyját. Aki a maga tragikus életével elsősorban nyitotta eszközét annak, hogy Sztregováról, a csepp nógrádi faluból egy zárkózott, szótlan magyar földesur a nagyvilág beláthatatlan távolságaiba ássa meg hatalmas szelleme medrét, amelyen ez a magyar „Ér“ Í6 befutott „a nagy, szent óceánba44, BRISTOL.... ] BRISTOL.... BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szolgálta- |'\ fásban vezeti 1 Szoba teljes ellátással I személyenként napi 12 pengőért
