Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-08 / 153. (3484.) szám

lf ^raigai-Mag^arhirlap 1934 július 8, vasárnap. ízletes lesz salátája, uborkája, Ha Pető ecetjét használja Pető Zsigmond és Fia, ecet-, likőr- és sxessárugyára, Vráble. Alap tvs: 1850 — A transzmissziós szij ismét súlyos balesetet okozott. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kassai Fried Hugó-féle fatelepen ma délelőtt sú­lyos szerencsétlenség történt. Csernyik László mun­kás a transzmissziós szíjat akarta a lenditőkerék- re illeszteni, azonban olyan szerencsétlenül dolgo­zott, hogy a szij egy fa rönkhöz vágta. Súlyos belső sérülésekkel a kórházba szállították. — összeszurkálta feleségét, mert elvezette a korcsmából. Kassai szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Bakács Gusztáv kassai munkás tegnap az ünnepi estét korcsmában töltötte. Felesége unszo­lására hazatért ugyan, de lakása előtt az asszonyt zsebkésével összeszurkálta. Bohácsnét súlyos, de nem életveszélyes sérüléseivel kórházba szállítot­ták. Bobács önként jelentkezett a rendőrségen. xx A „Cigelka“ jódos gyógyvizekről. Idő­sebb korú orvosaink javarésze bizonyára még emlékezni fog egyetemi évei során a katíhodrá­ról gyakran hangoztatott devizére: „Wenn man nieht wei&s. wie, wo. warum, verordnet mán Jodkalinm44. És valósággal akkor is, ma is, a jódkáláum s annak tulajdonképpeni ható­anyaga, a JÓD volt az a csodaszer, az a pa- nace, mely a legkülönbözőbb bánta Imák el­len. a még oly rejtetten lappangó, jóformán ki nem deríthető kóros elváltozások ellen jó ha­tással volt. „A jód jót tesz!“ hangzott a jel­szó. Ez az oka annak, hogy mig a gyógysze­rek zöme a divat szeszélyeinek van alávetve, — emlékezzünk csak vissza a főfájás elleni szerekre, hol a chinin hajdani uralmát fölvál­totta az antipirin. majd az aspirin. utóbb a py- ramidon, — ezzel szemben a jódkészitmények mai nap is dominálnak a gyógvhatás terén. És ha joggá! mosolygónk is sok ásványvíz nagyhangú hirdetésem, melyet tulajdonosa minden lehető és lehetetlen baj eLlen mint csal­ta tálán panaceat magasztal, mégsincs jogunk kétkedéssel fogadni a jódos vizeknek tulaj­donított gyakorlatilag kipróbált, tapasztalati-, tag bevált szinte varázshatását a legkülönbö­zőbb betegségek ellen. Ki hitte volna vájjon, amig csak Grossich fiumei orvos meggyőzően kimutatta, hogy a jódtinctura a leghatásosabb fertőtlenítő szer, úgyhogy még a hasfalat is ve­szélytelenül megnyithatjuk előző jódeceetelés után. A múlt századnak egyik jóhirnevü vegyésze bírókra akarván kelni a természettel, pontosan vegyelemezte a bor összetételét s azután művi utón. pontosan a nyert adatokat és adagokat fölhasználva.bort gyártott. De minő rettene­tes izü és hatású kotyvalók volt ez a műbőr a termése zt-es borhoz képest. Ugyanez a hely­zet. ha mesterséges és természetes tápanya­gok között párhuzamot vonunk, avagy ha a mesterséges ásványvizeket összehasonlítjuk a természetesekkel. Amint nem kell szakember­nek lennie valakinek, hogy belássa, miszerint bármely mesterséges ételnél szívesebben veszi be és dolgozza föl a gyomor például a rosté-1 lyost, vagy ropogósra sült kacsacombot, ugyan-; úgy nyilvánvaló, hogy a föld mélyében és mé­nében, 6zóval, a Teremtő Isten vegykonyhája-1 bán készült, tehát a Természet adta „Cige!kai“ j jódos víz hatása biztosabb és célhozvezetőbb.! mint a vegyi gyárakban fabrikált jódsó oldat.! Egyébként ..mindér Demosthenesnél szebben ! beszél a tett!“ Minden reklám mögött, ugye- i bár, önérdek, sőt haszonleső szándék lappang; őzért szkeptikus ma a nagyközönség minden­nemű reklámmal szemben. Ám, szívleljék meg akkor a szentirás ezen szavait: ..Mindeneket megpróbáljátok s ami jó, azt megtartsátok!41 Rajta tehát, próbálja meg az, kinek baja van a gyomrával, meszesednek az erei, duzzadtak a mirigyei, golyvája van, nem tiszta a vére, krákog a gégéje, zihál a melle, hogy minő ha­tással lesz rá a „Cigelka“ jódo6 gyógyvíz fo­gyasztása- s tegyen azután a saját ma­gán tapasztaltak alapján belátása szerint. — Dr. Austerlitz Vilmos, orvos, v. egyetemi tanár­segéd. — A „C i g e 1 k a“ gyógyvizek meg­rendelhetők; ,,C I G E L K A“, jódos gyógyfor­rások vállalatánál, Csehy & Wachtler, Bardejoov (Bárífa), Slovensko (CSR.) (1) — Másfélezer koronás ,panama‘‘ a szirki köz­ségházán. Nagyrőcéről jelenti tudósítónk: Fráik János 1027-től négy éven át elöljárója volt Szánk községnek, » ő kezelte a községi pénztárt is. A kezeügyébe került számlákat és nyugtákat a tény­legesnél nagyobb összegekre töltette ki a hitele­zőkkel s a küiönbözetet saját céljaira fordította. A járási hivatal által megejtett hivatal vizsgálat al­kalmával egész sereg ilyen illegitim módon felhí­gított szárnia és nyugta került a rovancsaló köze- . gek kezébe, s megállapították, hogy a jogtalanul í eltulajdonított összeg két és félezer koronát tesz i ki. A közvagyonnal biinös manipulációt folytató községi biró ellen hivatali sikkasztás elmén eljárási indult s ügyében a kerületi bíróság a napokban lógja a főtárgyalást megtartani. A MÁBÓL ELÉG VOLT Holt, hűvös érc az alkony s a nap korongja törött, vörös cserép. A világ, a megbomlott öreg malomkerék olyan aléltan s komiszul csikorog, forog. Áldott és izzó szerszámai az átkos műhelyeknek most olyan fáradt dalt énekelnek, hogy a felvérzett sziveknek minden fájdalma komor bronzba ömlik. Messzi határban enyhe istenkéz az este, mely homlokon érint száz lomhainu parasztot s a fekete földnek békés, barna barmai felnyögnek: a mából elég volt! S az első csillag alatt száz eke elakad s nagy, ólmos léptekkel baktatnak mázsásán, tompán a torony iránt. FEKETE LAJOS. Herold F. McCormick, lakás Csikágóban. Kora negyven év, foglalkozása milliomos. Csikágóban ugyan nem süt olyan ragyogóan a nap, a pálmák sem nőnek olyan magasra, mint Kaliforniában, de a tavasz a banditák­nak ebben a hírhedt városában is nagy hatás­sal van az úgynevezett kedélybangiilatra. így történt, hogy McCormick ur sétálván nem­régiben a csikágói Andrássy-utou, mondjuk az ottani Városliget felé, hirtelen megpillan­tott egy rendkívül csinos hölgyet. Habozás nélkül a nyomába szegődött s miután megál­lapította, hogy a fiatal hölgy csinosságán fe­lül még rendkívül szép is, szerényen elébe került. — Bocsánat — emelte meg a kalapját a lehető legudvariasabban. — Engedje, meg, asszonyom, hogy bemutatkozzam A hölgy. Rhoda Tanner Doubleday, végig­mérte a tolakodót. De mert az idegen férfi külseje bizonyos mértékig bizalomgerjesztő volt s Doubleday asszony rendelkezett némi humorral, a fenyegető ráncok máris elsimul­tak a homlokán. — Nos, uram, nem szokásom ugyan uccán ismerkedni, de ha ön fontosnak tartja, hogy bemutatkozzék, úgy mondja meg gyorsan a nevét, aztán bocsásson utamra, mert sie­tek. Övét kell vásárolnom uj lenvászon-ru- hámra. McCormick meghajtotta magát. — Herold F. McCormick vagyok — szólt kimértem de enyhe reménnyel. — És ön a legbájosabb teremtés egész Csikágóban. Doubleday asszony elmosolyodott. — McCormick, az ismert milliomos? — Yes, amennyiben ez a körülmény nem zavarja. Doubleday most már nevetett. Édesen esi-! lingelt a hangja. — Rögtön gondolhattam volna. Az iménti bókjáról, amikor Csikágó legbájosabb hölgyé­nek nevezett. Bátran mondhatta volna Csi­kágó helyett egész Amerikát. No dohát ön hí­res a takarékosságáról. Nem pazarló még a bókjaiban sem. McCormick elvörösödött. Doubleday asz- szony észrevette a férfi arcszinének hirtelen elváltozását s miután egy férjet, már elteme­tett és igy rendelkezett egyeünás tapasztalat­tal a férfiak körül, nagyjában tudta, mit je­lent, ha egy negyven éves milliomos várat­lanul elpirul. Mit csürjük-csavarjuk a dolgot. Az uocai :-vwwjr.nnrr. a r '.•rraiwwiTiií: r *r v -aommn nwc i oysemxvanr találkozásból ismeretség, a barátságból pe­dig szerelem lett. A két boldog emberre eb­ben a kellemes állapotban köszöntött rá a tavasz. Egy megejtő alkonyaton kint ültek éppen a csikágói Rózsadomb egyik ívillakertjében, Doubleday asszony elsöhajtott a nárciszok és rózsák felé, — Herold, maga még nem irt nekem egyet­len szerelmes levelet sem. Pedig én imádom a szerelmes leveleket. McCormick maga is eltekintett a lángoló dáliák felé. — All right! — mondta boldogan. — Még ma éjjel írok egy tizenhatoldalas szerelmes levelet önnek. Amerikában a milliomosok rendszerint gentlemanek. McCormick ur tehát még aznap nekigyürkőzött és egy húszon négyoldalas le­vélben kimerítően részletezte Doubleday asz- szony iránt érzett olthatatlan és viharos sze­relmét, nem felejtkezvén el célzásokat tenni szerelme időtartamára sem, amely röviden az utolsó lehelletet és a sirt jelölte meg végső állomásként. Másnap a fiatal özvegy átszel lem ültén kö­szönte meg McCormicknak a rajongó so­rokat. — Herold, köszönöm. Egész életemre bol­doggá tett. Maga valóságos költő. McCormick szerényen el akarta hárítani magától az érdemen felüli kitüntetést. — Rhoda, imádom önt. Ennyi az egész. Csupán az igazat irtani. Ha szórakoztatja, készséggel kifejezést adhatok újra és újra az érzéseimnek. Hiszen azon a huszonnégy ol­dalon az ezrediészét sem mondhattam el an­nak, amivel engem maga és ez a szerelem mega já n dé k o zott. Rhodácska örömében összecsapta a tenye­rét. — Herdi.., Herdikém, azt akarja ezzel mondani, hogy ma is írna nekem egy szerel­mes levelet? Heroldol mélyen meghatotta ez az angyali ártatlanság, ez a kisMnyos, szűzies regényes­ség. — Azt, kedves. Ha nem untatom vele, má­tól kezdve mindennap írok magának egy hosszú szerelmes levelet. A kijelentést tett, vagyis ujobb huszon- négyoldalas, szenvedélyes, hosszú szerelmes levél követte. Rhodácska várt két hétig, ak­kor a tizennégyedik levél után gyengéden odasimult McCormick kebléhez. — Herdi. .. Mondja, miikor tartjuk meg az esküvőt? Herold F. McCormiek úgyis, mint millio­mos, úgyis mint szerelmes ifjú, azt hitte, nem jól hall. — Hogyan mondta, kedves? Doubleday asszony most már egészen hozzá bujt. — Úgy, hogy az ismerősök már beszélnek rólunk. Nem várhatunk tovább. Meg kell ál­lapitanunk az esküvőnk napját. Herdi elsápadt. — Meg kell állapítanunk az esküvőnk nap­ját? Mikor beszéltem én esküvőről? Rhodácskán volt a sor, hogy elvörösödjék. — De Herdi... — távolodott el a férfitől. — Hiszen... McCormick türelmetlenül vágott közbe. — Semmi hiszen. Szeretem magát, de eszemágában sincs elvenni feleségül. Más a szerelem és más a házasság. Doubleday asszony most már mosolygott. De ezúttal fölényesen és gúnyos diadalmas- sággal. — És a levelei? Az a tizennégy forró- hangú, áradozó, sírig tartó hűségről tirádázó szerelmes levél, amelyet hozzám irt, nem mind burkolt, sőt nyílt házassági Ígéret? McCormick rámeredt szive bálványára, akinek az arca valósággal sugárzott amaz angyali ártatlanságtól. — Oh. én ökör!... — kapott a fejéhez és megsemmisülve rogyott bele a legközelebbi fotelbe. A többit az ügyvédje intézte el. Rhoda Tanner Doubleday asszonyt végkép meg­törte a szerelmi csalódás. Nem érzett erőt a harchoz és igy vérző szívvel bár, de hajlan­dónak nyilatkozott kiadni a kezeiből McCor- mick tizennégy szerelmes levelét. Cserébe mindössze 250.000 dollár fájdalomdijat kötött ki. A levelek ugyan olyan szépek, mondta, i hogy ennél jóval többet érnek, deháí ö nem J akarja, hogy Herdi, az ő felejthetetlen Her- ! dije, kellemetlen emlékek között váljék meg I tőle. ; Herold F. McCormick fizetett és azóta egyedül járja a csikágói Wall-síreet-et. (-Ó-) A NYUGTALAN ALBÁNIÁBAN — atiherci hitek szerint forradalíHu tört ki, amely AcihrmM király életét ía vöszőlyezietii1. xx Gro^zmann L. hirlapirodája. Kassa. Vod- ná uh (Vizi u.) 2. sz. alól Továrra uh (Gyár-u.) 8. sz. alá költözött. Felvesz eredeti árban elő­fizetéseket és hirdetéseket. Telefon: 35-49. — TIzhónapi börtönre ítélték a sikkasztó kamo- csai segédjegyzőt. Komáromi tudós hónk jelenti: Annakidején nagy port vert föl a Csallóközben Niizsnyánszky Ríchárd, volt kamocsaá e-egédjegy- ző, jelenleg, magánkivalalnok, sikkasztási ügye. Ndzsinyánszkyt ti zenöt rendbeli sikkasztással vá­dolta az ügyészség, mivel Kamocsán. ahol a jegy­zői hivatalban volt állása, három éven keresztül, 1930-tól 1934 január haváig a továbbítás végett rcábizott pénzeket elsikkasztotta. így megkárosí­totta az országos betegápolás! pénztárt, az Ipar- testületet, a Kereskedők Testületét, a munkásbiz- tositót s még a legelői dijakat is elvette. Mintegy tízezer koronát sikkasztott. Még tovább folytatta volna manipulációit, de észrevették, hogy sikkaszt s elbocsátották. A bírósági tárgyalást most tartot­ták meg a komáromi kerületi bíróságon. A volt segédjegyző beismerte bűnösségét, de azzal men­tegetőzött. hogy fizetése alacsony volt s megvá­lasztása előtt eladósodott, majd a családjában elő­fordult betegségre kellett a pénz. Halász, a község bírája előadta tanúvallomásában, hogy a terhelt segéd jegyző nagy lábon élt. ez tette gyanússá s a biró leplezte le üzelmek. A bíróság tizbónaipi bör­tönre. átélte feltétlenül. Az állaim-ügyész sulyo'sbbi- táséít, az elitéit enyhítésért felebbezett. xx 16 napos körutazás Bosznia—Hercego­vina— Dalmáciába julius 18-tól augusztus 2-ig. Plitvicai tavak, Jajce, Sarajevo, tutaj- parti a Drinán, Mostar, Ragus." > Arbe, hajón az Adrián. Dij: Budapesttől Budapestig, min­dennel, autópartikkal, percenlekkel, Kő 18.50. Bővebbet: Llyod utazási iroda — Sitiiké Gusztáv, Kosice, Kovácska 29. (Válasz­ból yeg.) — A P. M. H. kassai szerkesztősége és fiók- , kiadóhivatala, valamit dr. SzLklay Ferenc kul- turreferens irodája július 1-tői átköltözött a Fő-utca 105. számú ház I. emeletére. Telefon: 35-29. xx Jó ellátás, kényelem, gondosság Buda­pesten a Park-nagy szálloda bán a keleti pá­lyaudvarral szemben. Leszállított árak. E lap előfizetni no!; 20 százalék engedmény. — ősszel lesz Maíuska budapesti pőrének fő­tárgyalása. Budapesti szerkeszti végünk jelenti telefonon: Ismeretes az, hogy Maim kárnak a biatorbágyi tragikus végű vasúti merénylet el­követőjének elmeállapotát a magyar orvosok pont egy év előtt vizsgálták meg. Az oiwosszakértők megállapítása szerint Mntusba jogilag teljesen fele­lős cselekedeteiért. Ennek alapján az Ugyszség ki­dolgozta a vádiratot s az ma elkészült. Az ügyész többrendbeli gyilkosságai, azonkívül ugyancsak többrendbeli gyilkosság kísérletével vádolja a bia- torbágvi szörnyet. Amennyiben a vádirat ellen bu­tuska budapesti védője nem ad be kifogás Gráf úgy a büntető bíróság az ügyben már ősz elején iö- tárgyalást rendelhet el.

Next

/
Thumbnails
Contents