Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-08 / 153. (3484.) szám
lf ^raigai-Mag^arhirlap 1934 július 8, vasárnap. ízletes lesz salátája, uborkája, Ha Pető ecetjét használja Pető Zsigmond és Fia, ecet-, likőr- és sxessárugyára, Vráble. Alap tvs: 1850 — A transzmissziós szij ismét súlyos balesetet okozott. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kassai Fried Hugó-féle fatelepen ma délelőtt súlyos szerencsétlenség történt. Csernyik László munkás a transzmissziós szíjat akarta a lenditőkerék- re illeszteni, azonban olyan szerencsétlenül dolgozott, hogy a szij egy fa rönkhöz vágta. Súlyos belső sérülésekkel a kórházba szállították. — összeszurkálta feleségét, mert elvezette a korcsmából. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Bakács Gusztáv kassai munkás tegnap az ünnepi estét korcsmában töltötte. Felesége unszolására hazatért ugyan, de lakása előtt az asszonyt zsebkésével összeszurkálta. Bohácsnét súlyos, de nem életveszélyes sérüléseivel kórházba szállították. Bobács önként jelentkezett a rendőrségen. xx A „Cigelka“ jódos gyógyvizekről. Idősebb korú orvosaink javarésze bizonyára még emlékezni fog egyetemi évei során a katíhodráról gyakran hangoztatott devizére: „Wenn man nieht wei&s. wie, wo. warum, verordnet mán Jodkalinm44. És valósággal akkor is, ma is, a jódkáláum s annak tulajdonképpeni hatóanyaga, a JÓD volt az a csodaszer, az a pa- nace, mely a legkülönbözőbb bánta Imák ellen. a még oly rejtetten lappangó, jóformán ki nem deríthető kóros elváltozások ellen jó hatással volt. „A jód jót tesz!“ hangzott a jelszó. Ez az oka annak, hogy mig a gyógyszerek zöme a divat szeszélyeinek van alávetve, — emlékezzünk csak vissza a főfájás elleni szerekre, hol a chinin hajdani uralmát fölváltotta az antipirin. majd az aspirin. utóbb a py- ramidon, — ezzel szemben a jódkészitmények mai nap is dominálnak a gyógvhatás terén. És ha joggá! mosolygónk is sok ásványvíz nagyhangú hirdetésem, melyet tulajdonosa minden lehető és lehetetlen baj eLlen mint csalta tálán panaceat magasztal, mégsincs jogunk kétkedéssel fogadni a jódos vizeknek tulajdonított gyakorlatilag kipróbált, tapasztalati-, tag bevált szinte varázshatását a legkülönbözőbb betegségek ellen. Ki hitte volna vájjon, amig csak Grossich fiumei orvos meggyőzően kimutatta, hogy a jódtinctura a leghatásosabb fertőtlenítő szer, úgyhogy még a hasfalat is veszélytelenül megnyithatjuk előző jódeceetelés után. A múlt századnak egyik jóhirnevü vegyésze bírókra akarván kelni a természettel, pontosan vegyelemezte a bor összetételét s azután művi utón. pontosan a nyert adatokat és adagokat fölhasználva.bort gyártott. De minő rettenetes izü és hatású kotyvalók volt ez a műbőr a termése zt-es borhoz képest. Ugyanez a helyzet. ha mesterséges és természetes tápanyagok között párhuzamot vonunk, avagy ha a mesterséges ásványvizeket összehasonlítjuk a természetesekkel. Amint nem kell szakembernek lennie valakinek, hogy belássa, miszerint bármely mesterséges ételnél szívesebben veszi be és dolgozza föl a gyomor például a rosté-1 lyost, vagy ropogósra sült kacsacombot, ugyan-; úgy nyilvánvaló, hogy a föld mélyében és ménében, 6zóval, a Teremtő Isten vegykonyhája-1 bán készült, tehát a Természet adta „Cige!kai“ j jódos víz hatása biztosabb és célhozvezetőbb.! mint a vegyi gyárakban fabrikált jódsó oldat.! Egyébként ..mindér Demosthenesnél szebben ! beszél a tett!“ Minden reklám mögött, ugye- i bár, önérdek, sőt haszonleső szándék lappang; őzért szkeptikus ma a nagyközönség mindennemű reklámmal szemben. Ám, szívleljék meg akkor a szentirás ezen szavait: ..Mindeneket megpróbáljátok s ami jó, azt megtartsátok!41 Rajta tehát, próbálja meg az, kinek baja van a gyomrával, meszesednek az erei, duzzadtak a mirigyei, golyvája van, nem tiszta a vére, krákog a gégéje, zihál a melle, hogy minő hatással lesz rá a „Cigelka“ jódo6 gyógyvíz fogyasztása- s tegyen azután a saját magán tapasztaltak alapján belátása szerint. — Dr. Austerlitz Vilmos, orvos, v. egyetemi tanársegéd. — A „C i g e 1 k a“ gyógyvizek megrendelhetők; ,,C I G E L K A“, jódos gyógyforrások vállalatánál, Csehy & Wachtler, Bardejoov (Bárífa), Slovensko (CSR.) (1) — Másfélezer koronás ,panama‘‘ a szirki községházán. Nagyrőcéről jelenti tudósítónk: Fráik János 1027-től négy éven át elöljárója volt Szánk községnek, » ő kezelte a községi pénztárt is. A kezeügyébe került számlákat és nyugtákat a ténylegesnél nagyobb összegekre töltette ki a hitelezőkkel s a küiönbözetet saját céljaira fordította. A járási hivatal által megejtett hivatal vizsgálat alkalmával egész sereg ilyen illegitim módon felhígított szárnia és nyugta került a rovancsaló köze- . gek kezébe, s megállapították, hogy a jogtalanul í eltulajdonított összeg két és félezer koronát tesz i ki. A közvagyonnal biinös manipulációt folytató községi biró ellen hivatali sikkasztás elmén eljárási indult s ügyében a kerületi bíróság a napokban lógja a főtárgyalást megtartani. A MÁBÓL ELÉG VOLT Holt, hűvös érc az alkony s a nap korongja törött, vörös cserép. A világ, a megbomlott öreg malomkerék olyan aléltan s komiszul csikorog, forog. Áldott és izzó szerszámai az átkos műhelyeknek most olyan fáradt dalt énekelnek, hogy a felvérzett sziveknek minden fájdalma komor bronzba ömlik. Messzi határban enyhe istenkéz az este, mely homlokon érint száz lomhainu parasztot s a fekete földnek békés, barna barmai felnyögnek: a mából elég volt! S az első csillag alatt száz eke elakad s nagy, ólmos léptekkel baktatnak mázsásán, tompán a torony iránt. FEKETE LAJOS. Herold F. McCormick, lakás Csikágóban. Kora negyven év, foglalkozása milliomos. Csikágóban ugyan nem süt olyan ragyogóan a nap, a pálmák sem nőnek olyan magasra, mint Kaliforniában, de a tavasz a banditáknak ebben a hírhedt városában is nagy hatással van az úgynevezett kedélybangiilatra. így történt, hogy McCormick ur sétálván nemrégiben a csikágói Andrássy-utou, mondjuk az ottani Városliget felé, hirtelen megpillantott egy rendkívül csinos hölgyet. Habozás nélkül a nyomába szegődött s miután megállapította, hogy a fiatal hölgy csinosságán felül még rendkívül szép is, szerényen elébe került. — Bocsánat — emelte meg a kalapját a lehető legudvariasabban. — Engedje, meg, asszonyom, hogy bemutatkozzam A hölgy. Rhoda Tanner Doubleday, végigmérte a tolakodót. De mert az idegen férfi külseje bizonyos mértékig bizalomgerjesztő volt s Doubleday asszony rendelkezett némi humorral, a fenyegető ráncok máris elsimultak a homlokán. — Nos, uram, nem szokásom ugyan uccán ismerkedni, de ha ön fontosnak tartja, hogy bemutatkozzék, úgy mondja meg gyorsan a nevét, aztán bocsásson utamra, mert sietek. Övét kell vásárolnom uj lenvászon-ru- hámra. McCormick meghajtotta magát. — Herold F. McCormick vagyok — szólt kimértem de enyhe reménnyel. — És ön a legbájosabb teremtés egész Csikágóban. Doubleday asszony elmosolyodott. — McCormick, az ismert milliomos? — Yes, amennyiben ez a körülmény nem zavarja. Doubleday most már nevetett. Édesen esi-! lingelt a hangja. — Rögtön gondolhattam volna. Az iménti bókjáról, amikor Csikágó legbájosabb hölgyének nevezett. Bátran mondhatta volna Csikágó helyett egész Amerikát. No dohát ön híres a takarékosságáról. Nem pazarló még a bókjaiban sem. McCormick elvörösödött. Doubleday asz- szony észrevette a férfi arcszinének hirtelen elváltozását s miután egy férjet, már eltemetett és igy rendelkezett egyeünás tapasztalattal a férfiak körül, nagyjában tudta, mit jelent, ha egy negyven éves milliomos váratlanul elpirul. Mit csürjük-csavarjuk a dolgot. Az uocai :-vwwjr.nnrr. a r '.•rraiwwiTiií: r *r v -aommn nwc i oysemxvanr találkozásból ismeretség, a barátságból pedig szerelem lett. A két boldog emberre ebben a kellemes állapotban köszöntött rá a tavasz. Egy megejtő alkonyaton kint ültek éppen a csikágói Rózsadomb egyik ívillakertjében, Doubleday asszony elsöhajtott a nárciszok és rózsák felé, — Herold, maga még nem irt nekem egyetlen szerelmes levelet sem. Pedig én imádom a szerelmes leveleket. McCormick maga is eltekintett a lángoló dáliák felé. — All right! — mondta boldogan. — Még ma éjjel írok egy tizenhatoldalas szerelmes levelet önnek. Amerikában a milliomosok rendszerint gentlemanek. McCormick ur tehát még aznap nekigyürkőzött és egy húszon négyoldalas levélben kimerítően részletezte Doubleday asz- szony iránt érzett olthatatlan és viharos szerelmét, nem felejtkezvén el célzásokat tenni szerelme időtartamára sem, amely röviden az utolsó lehelletet és a sirt jelölte meg végső állomásként. Másnap a fiatal özvegy átszel lem ültén köszönte meg McCormicknak a rajongó sorokat. — Herold, köszönöm. Egész életemre boldoggá tett. Maga valóságos költő. McCormick szerényen el akarta hárítani magától az érdemen felüli kitüntetést. — Rhoda, imádom önt. Ennyi az egész. Csupán az igazat irtani. Ha szórakoztatja, készséggel kifejezést adhatok újra és újra az érzéseimnek. Hiszen azon a huszonnégy oldalon az ezrediészét sem mondhattam el annak, amivel engem maga és ez a szerelem mega já n dé k o zott. Rhodácska örömében összecsapta a tenyerét. — Herdi.., Herdikém, azt akarja ezzel mondani, hogy ma is írna nekem egy szerelmes levelet? Heroldol mélyen meghatotta ez az angyali ártatlanság, ez a kisMnyos, szűzies regényesség. — Azt, kedves. Ha nem untatom vele, mától kezdve mindennap írok magának egy hosszú szerelmes levelet. A kijelentést tett, vagyis ujobb huszon- négyoldalas, szenvedélyes, hosszú szerelmes levél követte. Rhodácska várt két hétig, akkor a tizennégyedik levél után gyengéden odasimult McCormick kebléhez. — Herdi. .. Mondja, miikor tartjuk meg az esküvőt? Herold F. McCormiek úgyis, mint milliomos, úgyis mint szerelmes ifjú, azt hitte, nem jól hall. — Hogyan mondta, kedves? Doubleday asszony most már egészen hozzá bujt. — Úgy, hogy az ismerősök már beszélnek rólunk. Nem várhatunk tovább. Meg kell állapitanunk az esküvőnk napját. Herdi elsápadt. — Meg kell állapítanunk az esküvőnk napját? Mikor beszéltem én esküvőről? Rhodácskán volt a sor, hogy elvörösödjék. — De Herdi... — távolodott el a férfitől. — Hiszen... McCormick türelmetlenül vágott közbe. — Semmi hiszen. Szeretem magát, de eszemágában sincs elvenni feleségül. Más a szerelem és más a házasság. Doubleday asszony most már mosolygott. De ezúttal fölényesen és gúnyos diadalmas- sággal. — És a levelei? Az a tizennégy forró- hangú, áradozó, sírig tartó hűségről tirádázó szerelmes levél, amelyet hozzám irt, nem mind burkolt, sőt nyílt házassági Ígéret? McCormick rámeredt szive bálványára, akinek az arca valósággal sugárzott amaz angyali ártatlanságtól. — Oh. én ökör!... — kapott a fejéhez és megsemmisülve rogyott bele a legközelebbi fotelbe. A többit az ügyvédje intézte el. Rhoda Tanner Doubleday asszonyt végkép megtörte a szerelmi csalódás. Nem érzett erőt a harchoz és igy vérző szívvel bár, de hajlandónak nyilatkozott kiadni a kezeiből McCor- mick tizennégy szerelmes levelét. Cserébe mindössze 250.000 dollár fájdalomdijat kötött ki. A levelek ugyan olyan szépek, mondta, i hogy ennél jóval többet érnek, deháí ö nem J akarja, hogy Herdi, az ő felejthetetlen Her- ! dije, kellemetlen emlékek között váljék meg I tőle. ; Herold F. McCormick fizetett és azóta egyedül járja a csikágói Wall-síreet-et. (-Ó-) A NYUGTALAN ALBÁNIÁBAN — atiherci hitek szerint forradalíHu tört ki, amely AcihrmM király életét ía vöszőlyezietii1. xx Gro^zmann L. hirlapirodája. Kassa. Vod- ná uh (Vizi u.) 2. sz. alól Továrra uh (Gyár-u.) 8. sz. alá költözött. Felvesz eredeti árban előfizetéseket és hirdetéseket. Telefon: 35-49. — TIzhónapi börtönre ítélték a sikkasztó kamo- csai segédjegyzőt. Komáromi tudós hónk jelenti: Annakidején nagy port vert föl a Csallóközben Niizsnyánszky Ríchárd, volt kamocsaá e-egédjegy- ző, jelenleg, magánkivalalnok, sikkasztási ügye. Ndzsinyánszkyt ti zenöt rendbeli sikkasztással vádolta az ügyészség, mivel Kamocsán. ahol a jegyzői hivatalban volt állása, három éven keresztül, 1930-tól 1934 január haváig a továbbítás végett rcábizott pénzeket elsikkasztotta. így megkárosította az országos betegápolás! pénztárt, az Ipar- testületet, a Kereskedők Testületét, a munkásbiz- tositót s még a legelői dijakat is elvette. Mintegy tízezer koronát sikkasztott. Még tovább folytatta volna manipulációit, de észrevették, hogy sikkaszt s elbocsátották. A bírósági tárgyalást most tartották meg a komáromi kerületi bíróságon. A volt segédjegyző beismerte bűnösségét, de azzal mentegetőzött. hogy fizetése alacsony volt s megválasztása előtt eladósodott, majd a családjában előfordult betegségre kellett a pénz. Halász, a község bírája előadta tanúvallomásában, hogy a terhelt segéd jegyző nagy lábon élt. ez tette gyanússá s a biró leplezte le üzelmek. A bíróság tizbónaipi börtönre. átélte feltétlenül. Az állaim-ügyész sulyo'sbbi- táséít, az elitéit enyhítésért felebbezett. xx 16 napos körutazás Bosznia—Hercegovina— Dalmáciába julius 18-tól augusztus 2-ig. Plitvicai tavak, Jajce, Sarajevo, tutaj- parti a Drinán, Mostar, Ragus." > Arbe, hajón az Adrián. Dij: Budapesttől Budapestig, mindennel, autópartikkal, percenlekkel, Kő 18.50. Bővebbet: Llyod utazási iroda — Sitiiké Gusztáv, Kosice, Kovácska 29. (Válaszból yeg.) — A P. M. H. kassai szerkesztősége és fiók- , kiadóhivatala, valamit dr. SzLklay Ferenc kul- turreferens irodája július 1-tői átköltözött a Fő-utca 105. számú ház I. emeletére. Telefon: 35-29. xx Jó ellátás, kényelem, gondosság Budapesten a Park-nagy szálloda bán a keleti pályaudvarral szemben. Leszállított árak. E lap előfizetni no!; 20 százalék engedmény. — ősszel lesz Maíuska budapesti pőrének főtárgyalása. Budapesti szerkeszti végünk jelenti telefonon: Ismeretes az, hogy Maim kárnak a biatorbágyi tragikus végű vasúti merénylet elkövetőjének elmeállapotát a magyar orvosok pont egy év előtt vizsgálták meg. Az oiwosszakértők megállapítása szerint Mntusba jogilag teljesen felelős cselekedeteiért. Ennek alapján az Ugyszség kidolgozta a vádiratot s az ma elkészült. Az ügyész többrendbeli gyilkosságai, azonkívül ugyancsak többrendbeli gyilkosság kísérletével vádolja a bia- torbágvi szörnyet. Amennyiben a vádirat ellen butuska budapesti védője nem ad be kifogás Gráf úgy a büntető bíróság az ügyben már ősz elején iö- tárgyalást rendelhet el.