Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-08 / 153. (3484.) szám

10 1934 julius 8, vasárnap. Megdobban a gyermekszív s a jóság piros rózsái fakadnak belőle Edmcmdo d’Amicis történetek három változatban ■ Az ifjú lélek hősiességének titkai Budapest, julius eleje. (A Pír ágai Ma­gyar Hírlap munkatársától-) Edmondo d'Amii- ois gyűjtötte össze ,A sziv“ cimái kötetében a gyermeki jóság példiaadó történeteit. Nem lehet ezt a könyvet megütetődés nélkül olvas­ni, könny szökik a szembe s az ember a miin- detnnapi élet könyörtelen valóságából, a ri­deg önzés, a létért folytatott kegyetlen vias- kodás légköréből a gyermekszív tiszta vilá­gába vágyakozik. Megdobban a gyermekszív és a jóság piros virágai fakadnák belőle, amelyeket érdemes olykor-olykor csokorba kötni. Hadd vigasztaljanak a jobb jövő remé­nyével, hadd hitessék el velünk, hogy az az uj nemzedék, amely’- az iskola padjaiban most készül elő az életre, jobb lesz, különb lesz minálunk és el fog következni az a kor, amelynek ujiból a jóság, az emberszeretet lesz irányitó törvénye- Az aurea aetas, ame­lyet költők, bölcselők álmodtak, eljön közénk egész bizonnyal, sóit már itt is van a gyermeki lelkekben... A jóság piros csokrából hadd tépjünk ki néhány szálat és tüzzü'k a nyilvánosság vilá­gitó vázájába. Illatos Hsainak, adjanak példát és gyönyörködtessenek... BeimtásI díjra változik a „foci“ Az iskolaév befejeződött, Budapesten né­hány nap előtt osztották ki a bizonyítványo­kat és két napon át folynak az uj iskolaévre való beiratkozások. Az egyik fővárosi polgári ' iskola előtt sétálok és ott kapom el ezt a je­lenetet: Jól öltözött gyerek tárgyal nagyban egy szegényes ruházatú társával. Olyan szomorú, olyan kétségbeesett ennek az arca, mintha a világ minden fájdalma ezen gyűlt volna ösz- sze­A jól öltözött fiú kipirult arccal magyaráz: — Hallod-e Karcsi, az apám tegnap ide­adta a hat pengőt, mert meg volt elégedve a bizonyitványommal. Megvethetem a focit. Már ki is néztem, öt pengő ötvembe kerül. Gyere most velem, megvesszük, aztán délután már rugdalkozunlk is. Holnapra már összehozzuk a csapatot. Marad még ötven fillér, azzal be­megyünk egy fagylaltra. Karcsi szomorúan bólogat. — Nem megyek, Pista, nem is játszom ve­led délután... — De hát mi bajod van, Karcsi, miért fo­lyik az orrod vére? Hiszen te kaptad a leg­jobb bizonyítványt. — De nem tanúiba-tok tovább. Ma és holnap van a beiratás. öt pengő buszba kerül. Az apám hónapok óta munkanélküli. Nem tudta megszerezni a pénzt. Anélkül pedig nem Ír­nak be. Pista is elszomorodik. Egy kis ideig gon­dolkodik, aztán karon ragadja pajtását: — Gyere velem az irodába, beiratkozol. Marad még nyolcvan fillér, azért kapunk egy nagy gummilabdát. Az is jó lesz, hogy rugdal­juk a grundom. Karcsi könnyre fakad s a két fiú karbaöltve tűnik el előlem az iskola tágra nyitott kapu­ján, amelyen most állandóan sürögnek-f drog­nak az embercsemeték. Az elmaradt kirándulás Ez a kis história megjárta a pesti lapok hírrovatát A negyedik D. az év elejéin alapot grün- dolt Minden kislány szorgalmasan elhozta bele a zsebpénzét. A gyűjtés fakultatív alapon folyt, ki-ki annyit hozott, amennyi tellett. Né­melyik havi húsz fillért, némelyik öt pengőt is. Szabályszerű könyvvezetés folyt az alap­ról, volt annak elnöke, bizottsága s lassan gyülekezett a sok huszfiiléres, a sok pengő, év végére 160 pengő volt a kasszában. Az iskolaév végére járt. Határozni kellett az alapról. Népszavazás utján döntöttek. Nagy vita folyt, az egyik párt hajókirándulást in­dítványozott Visegrádira, a másik a Dobogó­kőt javasolta, voltak hívei az egész napos szi­geti oécóualk is. A ki® L. Mari nem vett részit a vitában. Megkésve érkezett, halvány arccal, kisírt szemmel. Az ő véleniiányét is tudni akarták. Hiszen neki is volt vagy két pengője az alapban­Elicsuklő hangon szólalt fel: — Én nem mehetek veletek és arra -akar­talak kérni, adjátok vissza a két pengőmet. S. Margit, az elnök, szigorú hangon szólalt meg: — Ez alapszabályaink ellen van. A pénzt vissza nem adhatjuk és neked velünk kell tartanod. — De nem mehetek... Tegnap lakoltatták ki a beteg -édesanyámat. Nem tudjuk a lak­bért fizetni, most a bátyámnál húzódtunk meg, de ott sem maradhatunk sokáig, mert nem férünk ... A vita elült. S. Margit egy pillanatig gm dolkodött, aztán félrehivta a szűk bizottsága! És negyed óra múlva négy kis lány mén! fel a háziúrhoz, kifizette az elmaradt'.lakbér', és kifizetett két. hónapi lakbért előre. így maradt el a negyedik D. kirándulása Negyvenhét hős A pesti zsidógimnázium igazgatójához a hi­vatalos óra alatt egy kétségbeesett ember ro­han 'be.. — Istenem, meghal a fiam... A Bácskái Bandi, negyedikes tanuló... Ott fekszik a Bródd Adél-kórháziban, a végét járja . • • Az igazgató alig tudja megnyugtatni. Ki­kérdezi, mi baja van a fiúnak... — Szávburokgyulladással fekszik. Annyira súlyos az állapota, hogy az orvos szerint csak vérátömlesztéssel lelhet megmenteni. Az igazgató bemegy a negyedik osztályba. Sápadt arccal hallgatják a fiuk a Bácskái Bandiról szóló rossz hírt. És egy óra múlva a negyedik osztály negy­venhét tanulójának az élén Goldberger igaz­gató ur ott áll a kórház folyosóján: — Főorvos ur, ez a negyvenhét gyerek, Bácskái Bandi osztálytársai, vérátömlesztésre jelentkezik. Kilencet választ ki a főorvos közülük. A műtét megtörténik. Bácskái Bandi könnyes szemmel hálálko­dik a látogató osztálytársaknak: — Fiuk, köszönöm a jóságot, amivel irá­nyomban voltatok. Ha még találkozunk... És sírva fakad. .És Bácskái Bandi állapota az orvosok sze­rt a műtét után határozottan javul. Megdobbant a negyedik osztály szive és a r-retot megmentett, egy emberéletet. Hiszünk a jövőben. Mert igaza van Szefcfü í'yala prófétai szavainak: „Talán nem illúzió, nem vétkes illúzió ez: j hinni a jövőben és az ifjúságban." K ifc I F' B. BYSTRICA Tel. 170. ^ Nyitva Tamás Lajos: KÉT GALLY Két gally, két gally az ág hegyén összehajol, ha jön a szél. Találkoznak, egy pillanat S a két gally ismét csak szabad. Csend van, csend, rezzenéstelen. Külön rirraszt a szerelem. A tavasz már virágot bont S a két gally szinte felsikolt, Mikor a szél rázza a fát, Csókolva fonják egymást át. Szirom-felhő esik, esik, A földet lassan belepik. Azután elszáll a vihar, Elszakad egymástól a gally. Külön élnek, mind egymagába, Két külön világ, két árva... PHtrí tagadta le Hermán Ottó a MMar kfMtyaM MttűKSttt. hugi) Sreznöbánuán szóidéit? A jövő esztendőben ünnepeljük Hermán Ottó szüle­tésének centennámamát Budapest, julius eleje. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) A magyar könyv­piacon, az Egyetemi Nyomda kiadásában, a könyvbarátok kis könyveinek sorozatában néhány nappal ezelőtt értékes biográfia je­lent meg. Lambrecht Kálmán egyetemi ma­gántanár, a tudományos ismeretek egyik leg­ismertebb népszerű ismertetője irta ezt a könyvet mesterének, H-erman Ottónak életé­ről. Eredményeiben hatalmas, küzdelmeiben példaadó élet volt a Hermán Ottóé. A szó betűsze-rinti értelmében a névtelenség homá­lyából küzdötte föl magát országos nevű, világszerte is isimert és elismert tudóssá. Hét éves korában meg sem mukkant még magya­rul — és élete delén mint a magyar tudomá­nyos stílus mesterét ünnepelték. Tizenkilenc- éves korában géplakatos Becsben — és negy­venéves korában tagja a magyar törvény­hozásnak. 1860-ban közlegényként szolgál Dalmáciában — 1891-ben elnöke egy nemzet­közi kongresszusnak. Tudományos munkássága óriási területű: 16 könyvet és cikket irt a pókok világáról, 42 müve foglalkozik a rovarok népes seregé­vel, 182 a madarak hadával, 26 egyéb állatok­kal, 8 növényekkel, 18 gazdasági és ipari kérdésekkel], 47 útirajzokat, 29 természeti képeket tartalmaz, 34 az állatvédelem nemes eszméjét szolgálja, 102 cikke, könyve és tanul­mánya a néprajz tág mezejéről; az ősfoiglal- kozások, vadászat, halászat és pásztorélet színes, tarka mozzanatairól szól. Egyéb Írá­sainak száma is garmada. Ennek a nagy magyar tudományos egyéni­ségnek. lángelmének ceníennáriumát fogja ünnepelni a jövö esztendőben a magyar közélet és a centennáriumi ünnepségeknek mint­egy bevezetője Lambrecht professzornak, a hálás tanítványnak népszerűén megirt Her- man-életrajza. A szlovenszkói magyarságot különösen ér dekelni fogja Lambrecht könyvének egy ér dekes, kevésbé ismert megállapítása, amely Hermán Ottó születéshelyére vonatkozik. Akár a Pailas-lexikout, akár a későbbi ki adásu Révai-lexikont ütjük fel, Hermán Ottó születési helyéül a borsodimegyei Alsóhámor községet látjuk feltüntetve. Ez az adat nem is a szerkesztők gondatlanságából került a ma­gyar enciklopédiákba, hanem egyenesen Her­mán Ottó akarata volt ez, hiszen az életrajzi adatokat ő maga szolgáltatta a lexikon szer­kesztőinek. Hermán Ottó 1914-ben, a világháború első telén halt meg. Szerencsétlenségnek esett áldozatul. Karácsony- ünnepén, — havas, csúf téli szürkületben a Muzeum-köruton elütötte egy társzekér. Csonttörést szenved, tüdő- gyulladást kap az ágyban és 1914 december 27-én meghal. Halála után egyik tisztelője: Dr. Terray Lajos kideríti, hogy életrajzi ada­tai tévesek voltak. Hermán Ottó nem Alsóhámoron, hanem a zólyommegyei Breznöbányán született, Édesapja, Károly, abban az időben Breznó- bányán teljesített szolgálatot, mint a bánya­üzemnél alkalmazott állami sebész, ohirurgus cameiralis. A breznóbámyaj evangélikus plébánián, amelynek vezetőije most Rázus Márton, a nagy szlovák pap-költő, ina is őrzik azt. a régi anyakönyvet, amelyben megtalálható Hermán Ottó születésének bejegyzése: Hennán (recte Hernmanu) Ottó (recte Károly Ottó) 1835 jú­nius 28-án Breznöbányán született, apja Hernmann Károly chirurgus, anyja Gantz- stuck Franciska volt. A keresztvíz alá Göller Samu és Erzsébet tartották. Keresztelte pedig Ohalupka János, az akkori idők igen tudós evangélikus papja Breznöbányán. Breznóbányán még ma is áll az a ház, amelyben a 19. század legnagyobb magyar természettudósa napvilágot látott. Ott áll ez az emietes ház Breznóbánya négyszögü fő­terén, a piactéren és a háború idején Straehle adótáros tulajdona volt. Dr. Terray akkori közlése a mester leg­szűkebb baráti és tanitványi körét. is meg- ! lepte. így Lambrecht is megemlékezik róla, £ | hogy Hermán Ottó egy Ízben, amikor tanít­ványa meglátogatta Lillafüreden, Alsóhámor mellett, megmutatta azt az üres telkét, ame-: lyen — úgymond —. „apám háza állt, amely­ben szülöttem", Lambrecht érdekes magyarázatát adja az öreg ur eme pia frausának. Hermán Ottó a maga lángelméjének tuda­tában és ismeretében tudatosan készült közéleti szereplésre: tudósnak, írónak, poli­tikusnak, képviselőnek. Arról nem tehetett, hogy neve németes hangzású, sőt kifejezettén német. Hogy azonban valahogyan magyaro­sabbá tegye, elhagyta a kettőzött mássalhang­zókat: Herrmann helyett röviden és egy­szerűen Hermant irt. Ugyanúgy tett, mint Török Aurél, a nagy magyar antropológus, aki régi családi nevét, a Thewrewket termé­szettudományos logikával, már csak a világ- irodalomra való tekintettel is, leegyszerűsí­tette. Hogy pedig apjával, aki maga is orni­tológus volt, össze ne tévesszék, Hermán első keresztnevét elhagyta és a másodikat vette föl. Hogy azonban valami parlamenti vihar izgalmaiban, talán éppen, amikor izzó ma­gyar lelkének nemzeti hitvallását dörgi az üléstereimbe, oda ne vágják neki, hogy hi­szen ő maga nem magyar vidéken született, ezért volt a pia fraus. Névmagyarosításra nem gondolt idejekorán — amikor pedig gondolt, már országos neve volt, sőt ismerték a külföldön is, —, tehát ehelyett megmagya- rositotta — szülőhelyét. Kiválasztotta szülőhelyül azt a kicsiny fészket, ahol felnőtt. Magyar akart lenni — azzá lett. A Bükkben akart születni, tehát elhitette kortársaival, hogy csakugyan ott született. Húsz év telt el a halála óta. Most már nincs értelme annak, hogy ez a biográfiái tévedés továbbra is a köztudatban maradjon. Szlo- ■ venszkón született Hermán Ottó, a zólyomi begyek világában, innen került szüleivel együtt még mint gagyogó gyermek Alsó­hámorra s itt, a borsodi Bükk szelíd lankái között bontakozott ki szilaj, fékezhetetlen természete. Hermán Ottó centennáriumának megünnep­lésében éppen ezért Szlovenszkó is kiveszi a maga részét. — Tűz egy nagyszombati szabócég üzletében. Nagyszombati tudósi tónk jelcin ti: Tagnap este 9 óra, után a forgalmas Magaryik-ucca járókelői ész­revették, hogy az Evangélikus Házban levő Pari- zek és Kuidelka szabócég üzletéből füst. tör elő. Azonnal értesítették a tűzoltókat. Félóra alatt, si­került a tüzet eloltani. A vizsgálat megállapítótta, hogy a cég este 7 óráig dolgozott. A írnunka vé­gén villanyáramra bekapcsolt vaealógépet elfelej­tették kikapcsolni. Az áttfizesedett. vaealógeptől azután a dolgozóasztal tüzet fogott, majd a mii- helyben levő nuihanemiiek is a tűz martalékává váltak. A kár óriási %

Next

/
Thumbnails
Contents