Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-08 / 153. (3484.) szám
8 ^RVGAl-MAC^ARHIRIiAa 1934 julius 8, vasárnap. ^H T Ti~ni A iedtuika tegujoM vii/inÁMfoi Ida: 2átyOH István örömmel közlöm az esetleges kételkedőkkel, hogy a modern technika nem alszik. És aki netalán azt hinné, hogy az utóbbi félszázad óriásléptü műszaki haladása után már szinte nem is képzelhető el további fejlődés, az nagyon téved. Nem, Hölgyeim és Uraim, rengeteg olyan megoldandó probléma van, amelyeket mi, laikusok, meg sem látunk, de vannak szerencsére sorainkban hivatott elmék, akik nem nyugszanak azokon a hervadhatatlan babéro- Kon, amelyeket a villanyvilágitás, repülőgép, röntgensugár, gramofon, hangosmozi és rádió feltalálásával szereztek magoknak, hanem egyre újabb, hézagpótló tüíálmányokkal igyekeznek kényelmesebbé és könnyebbé tenni technikai örömökben gazdag életünket. Ismerek példul egy aránylag fiatalkorú, de lánglelkü tudóst, akinek kilétét elárulni nem vagyok felhatalmazva, csak annyit mondhatok róla, hogy ezidőszerint a reálgimnázium második osztályának hallgatója és családom körében tartózkodik — hát ez a tudós, Hölgyeim és Uraim, aki pillanatnyilag, betegsége miatt, nem foglalkozhatik elméleti tudományokkal, gyakorlati újításokon dolgozik éjjel-nappal és eddig, aránylag hihetetlenül rövid idő alatt, a következő technikai vívmányokkal lepte meg környezetét: 1. Puder-autó. A legegyszerűbb anyagokból készült: egy hengeralaku puderesdobozbói, amelynek papir-alváza van, négy papendekli- kerékkel és az a célja, hogy, ha ilyet csinálnának, de nagyban és végigvezetnék az uccán, milyen kitűnő reklám volna az az illető púdernek, de igy kicsiben is rendkívüli előnyei vannak, mert még van egy kis púder a dobozban és amikor az autót végighuzzák a padlón, egy olyan pudercsik marad utána és azzal épp úgy mindenféle betűket lehet leírni, mint egy reklámrepülőgép az égen, füsttel. 2. Hóvágó-gép. Nem igazi havat vág, mert mire való volna az, hanem midi avat vág, papirból. Tulajdonképpen valami guillotin- szerü szerkezet, zsilettpengéből, olyan finomra és apróra lehet vele vágni a papirt, hogy olyan könnyű és ide-oda szállingózó lesz, mint a hópehely, de nem olvad el, hanem akár még napok múlva is feltalálható a szoba minden sarkában. 3. A hóvágó-gép által előidézett átmeneti rendetlenség kiküszöbölésére való aztán a fiatal tudós harmadik számú találmánya: a Pa.pirmágnes. Az emberre nem fog rászólni többé a szülői felsőbbség, hogy micsoda szemetet csináltál már megint, szedd össze azonnal, mert amikor az ember a muhavat szétszórta a padlón, semmi egyebet se kell tennie, csak egy bármely üzletben kapható bé lvegtagasztópapir másik oldalát is be kell ragasztózni, azt a papucs talpára rá lapasztal- ni, akkor aztán az eredetileg is ragasztós ol dalt egy picit benedvesitemi, a papírdarabokra sorra rálépni és ez a szerkezet úgy felszedi a papírt a földről, mintha valódi mágnes volna. 4. Csak a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetem meg a negyedik számú tech nikai csodáról; a Kanári-edző-gépröl. Tudvalevő ugyanis, hogy a kanári természettől fogva nem túlságosan erős teremtmény, azonban meg lehet edzeni. E célból tudósunk rászerelt a kanári kalitkájára két kereket, amelyek ellenkező irányban fordulnak el egy tengely körül. Na már most, erre a két kerékre rá- alkalmazott egy cérnát, amelynek egyik oldalán egy súly lóg, szlőíjdből, a másikra pedig almadarab akasztható. Ez az almadarab csap- daszerüen, lehelletnyi könnyedséggel erősíthető a madár ételtartójához, úgy, hogy abban a pillanatban, amikor a madár az almához hozzáér, megmozdul az egész szerkezet és a cérnára alkalmazott szlőjdsuly elkezdi huzni a madarat, ellenkező irányba, mint ahogy ő az almát huzni szeretné. így a madár bizonyos szobatornaszerü gyakorlatot végez, amely által a lábai és a nyaka rendkívüli módon erősödnek. 5. Korántsem ilyen komplikált, de szintén igen fontos kanáritenyésztési alkalmatosság a kanári mérőgép. Egyszerű mérleg, amelynek egyik ágán egy négy de1 igramos súly, a másik; í egy két dekaorr; .'\s alma függ. A kanári, amikor bele-' a kalitkájába, termé- e»etszeri'őr,; nem a smyra száll, hanem az almára, mire a mérleg vízszintes helyzetbe flendül, ami nz'. l::;:onyitja, hogy a kanári su- Jva éppen kát dekagram. 6. Kisebb jelentőségű, de már készénél 16 (találmányok közé tartozik a plalonöntöző pruttyogógép. Ez alapjában véve csak ©gy régi, szakadt gumilapda, amelyet az ember a fürdőkádba visz és vizet szivat bele. Na már most, ha kicsit nyomja csak meg az ember, akkor úgy tesz, hogy prutty és, ha nagyon, akkor szép egyenes sugárral leöntözi a plafont, a szülők nagyon örülnek az ilyesminek. Még nincs teljesen készen, de már munkában áll a Szindetikonszáritó és Levélhervasz- tógép, amelynek lényege egy nagyitóüveg, ami összegyűjtött napsugarakkal sokkal gyorPrága, július 7. Az elmúlt hét péntekén Zoro Aga, a világ legöregebb embere, meghalt az isztambuli kórházban. Néhány hétig betegeskedett a halála előtt és ezzel is problémát adott fel az orvostudománynak. mert aránylag ritka azoknak a hosszú életű öreg embereknek a .száma, akiket huzamosabb betegség után ragad el a halál. Még egy néhányszor szerepelni fog a lapok hasábjain a másfélszázéves öregur, aztán elfelejtjük ezt az érdekes embert, aki — állítólag — kortársa volt Napóleonnak és kortársa volt Hitlernek. A francia forradalom idején reményteljes ifjú volt. Unokái már házasságra gondoltak, amikor Goethe befejezte a Faustot. Tacskóknak nevezte a száz éves embereket, amikor Bell feltalálta a telefont. Abban az időben. amikor 111. Napóleon fogságba esett Fedán- nál, őt is kisebb kellemetlenség érte: hullani kezdtek a fogai. Földmives ember volt és sokat katonáskodott. Végigharcolt egy csomó hadjáratot. Amikor Napóleon egyiptomi hadjáratának befejezése után Szíriába vonult és St. Jean d'Arcot ostrom alá vette, a török védőseregben harcolt. Százéves korában még részvett a plevnai csatában. Átélte a világtörténelem egy hatalmas korszakát anélkül, hogy ez különösebben megártott volna neki. És nem ártott meg neki a többszöri nősülés sem, ami megrögzött szokása volt. Tavaly vette el a tizenharmadik feleségét. Tizenkét asszonyát élte túl, a tizenharmadik az ő esetében is szerencsétlenséget heztt. Harminchat gyermeke volt, 90 éves korában született az utolsó. Unokái már régen aggastyánok. Az olasz impresszárió világkörüli útra vitte, s ő tagadhatatlanul nagy sikert aratott. Ünnepelték, filmezték. autogrammet kérlek tőle Fckot Amerikában elütötte egy autó. Túlélte. Halálta'an hire kelt. Néhány héttel halála előtt az orvosi szaklapok és a napilapok sokat foglalkoztak vele. Az orvosok Röntgennel átvilágították a testét és megröntgenezett csontjaiból arra a következtetésre jutottak, hogy az aga túloz, amikor születési évszámul 1774-et adja meg. Nem lehet idősebb 120 esztendősnél. Ö makacsul védte az igazát. Bizonyságot sohase fogunk tudni. Kurdisztánban született, ahol nem anyakönyveztek.írásai nem voltak. j0„Az Isten éltesse az emberi kor legvégső határáig!" Gyakran hangzik ez a jó kívánság ünnepi szónoklatok, névnapi és születésnapi köszöntések alkalmával. Vajon gondol-e ilyenkor a szónok arra, hogy mi is az a fogalom: az emberi kor legvégső határa? A komoly orvostudomány állandóan foglalkozik ezzel a kérdéssel. Pontos és megbízható statisztikát állítottak össze az egyes kulturállamok- ban, amelyek az embernek a korhatárhoz való viszonyát tüntetik fel. Általában azt mondjuk, hogy az élveszületetteknek alig három százaléka éri el a 90 éves határt. Az ember átlagos életkora azonban sokkal alacsonyabb, ez idő szerint 48—55 esztendő, mégis jóval magasabb, mint csak a század elején is. Az orvostudomány fejlődése, a higiena általános előretörése, a szociális törvényhozás gondoskodásai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez az általános korhatár folytonosan emelkedjék. Elméletileg a dolog úgy áll, hogy ez általános életkornak jóval magasabbnak kellene lennie, mint amennyit a statisztika mutat. Komoly biológusok szerint a fejlődés oda fog vezetni, hogy az általános életkor felemelkedik 80—90 esztendőre, sőt még ennél magasabbra is. Nem a halál legyőzéséről van szó, hanem az élettartam idejének meghosszabbításáról, ?«mi az orvostudománynak elsőrendű feladata. Egyes tudósok szerint az ember életkora elméletileg igenis meghaladhatja a más- félszázadot, sőt közel járhat a két századihoz is, tehát az ember a hosszú életű emlősök csoportjába tartozik, mint az elefánt. Olyan hallatlan csoda, olyan izgató szenzáció ez, ami mellett kicsivé tör- pül a legújabb kor technikájának minden találmánya. Mert ha ez a tétel igaz, akkor bizonyossággá válik, hogy az orvostudomány eljut a fejlődésnek arra a fokára, amelyen minden ember életének ha- . tárát kiterjesztheti a patriardhók koráig. É« hiába sabban szárit és hervaszt, mint az össze nem gyűjtött napsugár. Egyelőre még csak tervbe vannak véve: a Mintaszurkálógép, dugóból és gombostűkből, a Ruhagyiijtőgép, amely azt célozná, hogy az embernek ne kelljen kimászni az ágyból a ruhájáért, amikor öltözködni akar, hamem úgy lehetne őket odahuzogatni az ágyhoz, valami spárgaszerkezettel, továbbá a Tükrös Szembevilágitógép, idegen lakások bérlőinek szórakoztatására, végül a Nyálszaporitó, amely a kiégett villamoslámpaelemeknek azt a tulajdonságát hsználná fel, hogy ámbár egy zseblámpakörte izzóvá tételére már nem elég erősek, de azért, ha ez ember az elem két sarkát hozzá érteti a nyelvéhez, akkor még mindig érez valami kis bizsergést, amitől összeszalad a szájában a nedvesség. Egyelőre csak ennyit közlök a nyilvánossággal, de nézetem szerint folytatásuk következik. vonogatja a vállát a pesszimista: minek olyan sokáig élni — legfőbb kincsünk mégis csak az élet.-0Egyelőre az átlagos életkor, amint mondottuk, a félszázadon alig mozog valamivel felül. Éppen ezért a 100 éves ember is ritka és különös figyelem tárgya. Százhúsz éves embert személyesen talán egyikünk sem látott. Másfél százados korú emberről pedig csak olvastunk és mint valami csodára gondoltunk. Ilyen csoda volt talán Zoro Aga is, ha ugyan életkora valóban meghaladta a 150 évet. A napi szenzáció elfogadta a derék aga tanúságát s azoknak a legöregebb isztambuliaknak hitelt érdemlő vallomását, hogy a tisztes öreg ur már az ö gyermekkorukban is a legöregebb emberek egyike volt. A komoly statisztika azonban csak okmányok alapján végezheti megállapításait. Annál is inkább ki kell rekeszteni a derék törököt a Matuzsálemek tisztes társaságából, mert az ő nagy sikerére egyre-másra jelentkeztek a vetélytársak, a 150 éves anatóliai Gulizár Fatimé s az ugyancsak anatóliai Timur Aga, aki 1® évesnek mondta magát. Mindenesetre szerfelett gyanús, hogy ezek a modern Matuzsálemek mind az ázsiai Törökországból kerültek ki, ahol nem volt anyakönywezetés 6 Törökország modernizálásáig nem volt népszámlálás sem. Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy Zoro Aga sikere óta a szenzációhajhászó újságok fantáziájukban valósággal ki tény észtett ék a Matuzsálemeket. Csak az olvasóközönség naiv hiszékenységével magyarázhatjuk, hogy a múlt év tavaszán világgá röpíthettek olyan kacsát, hogy 256 éves korában meghalt Li Csing Jen, Kina pátriárkája, akit halála előtt egy osztrák utazó meglátogatott, még pedig abban a diszkrét pillanatban, amikor éppen elnadrágolta egyik 70 éves ükunokáját- ' - '-0Pedig önmagában véve nem lehetetlen Zoro Aga 157 éves kora. A m-akrobiotika, a hossgu élet tudománya évszázadok óta foglalkozik a 100 éven felüli emberek problémájával és iratokkal, törtértelmi adatokkal megerősített tényeket vonultat fel annak igazolására, hogy Matuzsálemek mindig voltak. A komoly tudomány ezzel a kérdéssel csak kétszáz esztendeje foglalkozhatik, mert hiszen Írásos bizonyitékokra, anyakönyvekre van szüksége. Az ezt megelőző századokban elhitték a legvadabb számokat is, mert szentül hittek a bölcsek kövének csodálatos erejében, amely képes az embert száz és száz éven át viruló fiatalságban megtartani. A nagy Rogerius Bacon 1245-ben elhitte egy életelixirrel eldicsekvő szélhámosnak, hogy az látta 362-ben a párisi zsinatot. Artepihius 12. századbeli hefmetikus filozófus neve alatt több századdal később kinyomattak egy „De vito propaganda" című könyvet az emberi élet meghosszabbításáról. Ennek előszavában a szerző azt mondja, hogy könyvét 1025 éves korában irta — és az olvasók jámborul elhitték. Ezt a listát oldalakon át lehetne folytatni. Hálás témája az irodalomnak, mint ahogy Ca- pek Károly Vec Makropulosa fogja meg igen érdekesen az életelixirrel előidézett makrobiotikaőegész pszichikai és fiziológia problematikáját. A komoly tudomány azonban csak az Írásoknak hisz. Az Eas- tonaféle statisztika ugyan visszamegy az 1499-től 1799-ig terjedő időkre is s a megelőző időkből is felsorol nyolc, meglehetős kalandos esetet— köztük Attila hun királyt, aki szerinte 124 évet élt — de a többi tudományos statisztika csupán az utolsó két évszázadból gyűjti adatait. Ha a vadhajtásokat lenyesegetjük, az adatok százai mégis valamelyes igazságról tesznek tanúságot. Ugylátszik, hogy a 130—149 éves korhatár nem elérhetetlen és voltak reá esetek. Sőt. ha a nemzetközi irodalom kimutatásait összeállítjuk, megrostáljuk, hat olyan embert találunk, akik túlélték a másfélszáz esztendőt. A világ legöregebb embereinek listája igy les' temet ' * Czártán Péter 185 éves, Rovin János 172 éves, Henry Jeukins 169 éves, Jones Surington 159 éves, Thomas Dánomé 154 éves, Thomas Parr 152 éves. Ebből a listáiból elsőbben is megállapithatjuk, hogy még a negyedik helyen álló Jónás Surington rekordja is meghaladja a Zoro Agáét, a listavezető Czártán Péter pedig teljes 18 évvel élt hosszat b ideig. A másik érdekesség, hogy a bibliai korú emberek első kettője magyar. & Czártán Péter 1539-ben született és 1724-ben halt meg egy Temesvár melletti faluban. Halála előtt még botra támaszkodva járkált s a postaállomás mellett kéregetett. Szeme vörös volt, de még látott vele, baja és szakálla zöldes fehér, mint a penész, még néhány foga megmaradt. Harmadik házasságából született István fia atyjának halálakor 97 éves volt s még egészen fürgén szaladgálgatott. A róla szóló adatokat Wallis gróf gyűjtötte össze és terjesztette .fel Bécsbe. Rovin János a véletlen szeszélyéből ugyanabban az évben halt meg, mint a rangidős Czártán Ő 1552-ben született és a temesmegyei Szadova faluban élt 172 évet. Felesége, Sára 164 éves korában halt meg s 147 évig éltek házaséletet. A Szépművészeti Muzeum birtokában most is megv-n az a metszet, amely a Rovin-házaspárt ábrázolja. 0 Czártán és Rovin a nemzetközi irodalomban is szerepel, de Rovin Sárát senki nem sorozta a Matuzsálemek közé. Asszonysors: az utókor csak a férje kapcsán emlékezett meg kukoricapogácsa sütésével eltöltött három félszázados házaséletéről. A nemzetközi irodalom még nem ismeri a magyar Matuzsálemeknek azt a csoportját, amelyről elsöizben Szeremlei Sámuel, Hódmezővásárhely kiváló történésze emlékezik meg monumentális listájában. Szeremlei adatait azonban a régi anyakönyvek mindenben igazolják. Ezt mondják az anyakönyvek szó szerint: 1783 X. 4-én halt meg Uj utcában Máté Mihály sinylődésben, 160 éves. 1787 márc. 16. Uj utcában Sós János 162 éves, betegségben. 1794. aug. 7-én Uj utcában Lente Mihály 172 éves, dagadozásban. 1794 aug. 13-án Tabánban Hézső Mihály 159 eves, szárazbetegségben. 1830 aug. 4-én halt meg epehidegben 151 éves korában Dömös Imre takácsmester. A makrobiötika tudománya még nem mondta ki az utolsó szót. Az adatokat vizsgálják, rostálják. Ha Zoro Aga életkorát is hitelesnek fogadjuk el, akkor 13 olyan Matuzsálemről tud a tudomány, akiknek életkora meghaladta a 150 évet: Czártán Péter 185, Rovin János 172, Lente Mihály 172, Henry Jenkins 169, Rovin Sára 164, Sós János 162, Máté Mihály 160, Hézső Mihály 159, Jónás Suring- toh 159, Zoro Aga 157, Thomas Damme 154, Tho- más Parr 152, Dömös Imre 151. Tehát a világ 13 legöregebb embere közül nyolc Magyarországból került ki, azok közül is hat tősgyökeres alföldi magyar! Arról nem is érdemes beszélni, hogy anyakönyvi kivonatokkal bebizonyítva a magyar kuriozitások legalább tiz százhúsz éven felüli Matuzsálemet örökítenek meg. Ezek a fiatalok! A CÁRI CSALÁD TAGJAINAK MAI SORSA. Akik az orosz forradalom kitörése után életüket megmenthették, az egész világon szétszóródtak. Lassan mindenki elfeledte őket. Juszupov Irina hercegnőnek pere keltette fel a figyelmet ez egykoron dúsgazdag családra, amely ma nagy nyomorúságban tengeti életét. Cirill nagyherceg, aki a cári címre jogot formál, igen szerény viszonyok között él St. Briac-ban. György nagyherceg, aki Amerikában tartózkodik, egy lakásdíszítő cégnek alkalmazottja. Obolensky Sergius herceg Astor Alice-szal lépett házasságra. A házasélet hamar felbomlott, de az évi járadék, amelyet az elvált férj kap, tisztességes megélhetését biztosítja. Was- sili nagyherceg sokkal rosszabbul járt. Az Egyesült Államokban illatszerárusitással keresi kenyerét. Tscbavtschavadse Pál herceg, Nina nagyhercegnő férje, a newyorki Cunard-Line irodájában dolgozik. Xénia nagyhercegnő évek előtt W. B. Leeds amerikai milliomoshoz ment férjhez, de 1930. bán elváltak. Zia és Nadja nagyhercegnők boldog házasságban élnek Angliában. Az előbbinek férje a dúsgazdag Sir Harold Wernher, Nadja férje pedig Lord Milford Haven, az angol király rokona. Bariatinsky Mária hercegnő divatrajzoló volt Londonban, később egy angol gárdatiszt vette nőül. Galitzin Wladimir hercegnek régiségüzlete van a londoni Westendben; a szomszéd üzlet Trufcetzkoj hercegnőé, akinek fia mint zongoraművész jó hírnévnek örvend. Xénia nagyhercegnő fiai András és Dimitri nagyhercegek igen szűkös viszonyok közt élnek Rómában, illetve Párisban, Nikita nagyherceg az egyik párisi divatüzletben nyert alkalmazást, Rostislaw nagyherceg pedig New- Yorkban nyitott boltot. Legjobb sorsra jutott a másik Dimitri nagyherceg; feleségül vette a gazdag Andrey Emeryt s ezzel módját ejthette annak, bogy a* ultraexkluziv Whlte klub tagja lehet. ZORO AGA és a többi Matuzsálem