Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-04 / 150. (3481.) szám
MAGYAR OPTIMIZMUST HIRDET Nemesradnót terén Pósa Lajosnak, a „legkisebb*4 magyarok nagy költőjének szobra Az első magyar szoborleleplezés Csehszlovákiában ■ A radnóti iskola előtt áll ércben a „Balogpartján álló aranykapuk" és minden magyar gyermekszívek őre fenséges propaganda szolgálatában álló nem Zretáruildlknaik, Jehlicék árnak és Ungemek. Ki vámjuk a Lengyei! testvéreknek, hogy hatalmai nagy szláv államot alkossanak, de viszont ki vámjuk, hogy ök is örüljenek a mi 6zaibadsá gunknak. Gazdasági s más emgedményekér nem adunk talpalatnyi földet sem és egyetlen szlovák lelket sem. politikai, vagy akárcsak gazdasági együtt működéssel szembe állítják a revizió kér dését, úgy ez együttm ködésre soha sói nem kerül .A revíziós kérdést nyugodt lelkiismerettel nézzük. A szívós és eszközökben nem válogató revíziós propaganda csak a tájékozatlan vagy egyoldalúan informál! egyeseknél érhet el eredményt. De egész nemzeteket megvásárolni, vagy félrevezetni nem lehet és azokat sem, akik nemzetükkel szemben felelősek. A magyarok azt mondják, hogy a revizió békét jelent. Ez ugyanolyan, mintha a tolvaj azt áuilitja, hogy ő az igazságszolgáltatás végrehajtója. A magyar propaganda minden húron tud játszani, de ismeretes az a régi magyar politikai gyakorlat is, hogy a magyar arisztokráciában a testvérek is meg tudták osztani egymás közt a szerepet a kormányban és ellenzékben, hogy mindenesetre alibijük legyen. De időn- fcint, óvatlan pillanatokban megmutatkozik az őszinte igaz arc s így történt ez például mostan, Banthou egyenes és férfias szavai nyomán, amikor a magyar politikai élet dühöngése (zurení) elérte a paroxizmus legmagasabb fokát. Hiszen Barthou politikája a nagy fáradsággal és költségesen kiépített revíziós állásokat tette tönkre. Nem értékeljük t-ul s nem is becsüljük Le a magyar revizionista propagandát. Zavarhat vizet, megtévesztheti az in forrná! a Manókat s ezért szükséges, hogy a köztánsaág mindenütt- és mindemkor az igazságot állítsa a hazugsággal és kigondolásokkal szemben s ehhez külpolitikánkat a szükséges eszközökkel is elkeli!látni, örülünk, hogy Olaszországhoz való viszonyunk javult. Hiszen lehetetlen, hogy Garibaldi nemzete azokkal menjen, akik szabadságunkra törnek. Hrusovszky cseh nemzeti szocialista a csehszlovák-lengye! viszony kapcsán sajnálattal állapítja meg, hogy a szlovákoknak magyar elnyomatása idején a lengyelek nem akartak tudni a szlovákokról, hanem a lengyelek a legnagyobb barátságban éltek a szlovákok elnyomóival. De a közelmúlt is azt mutatja, hogy nem lehet bizalmunk semmiféle lengyel-szlovák megoldással szemben. Egyébként- barátságban kívánunk élni a lengyel állammal s cselekményeinket úgy akarjuk irá- nyitami, hogy Csehszlovákia érdekei sérelmet ne szenvedjenek. A magyarok az egész világ előtt követelik Trianon revízióját, de eddig még nem mondták meg, milyen revíziót kivívnak igazán. Két tézis van e kérdésben. Az egyik tétel a tájékozatlan nyugati közönség számára, a másik a saját népük számára s ez az utóbbi az igazi. A külföld előtt azt állítják, hogy revíziós követelésük oda irányul, hogy az államhatár essék össze az etnográfiai határral, otthon azonban azt hirdetik, hogy a revizió: a régi Magyarország visszaállítása. Azt hiszik, hogy Európának annyira tetszik a magyar nemzet, hogy megbocsátja minden múlt bűnét s visszasegiti ahhoz, amit mint vereséget szenvedett fél elveszített, vagyis az erőszakoskodás folytatását. Ez ellen a végsőkig védekezni fogunk- A magyarok azzal is számolnak, hogy Szilovenszkón vaunak bizonyos au tanom! st a pártok, amelyek a köztársaság bomlasztására dolgoznak. De ebbein is csalódni fognak, sőt úgy látszik, máris csalódtak. Ha Szlovanszkón van is au- lonomizmus, az sohasem jelenti a szlovákoknak a magyarokkal való egyesülését. Mi ugyan az autonomizmus ellen vagyunk, de a szlovák nemzeti automomistáfc a. magyarokkal szemben még harciasabbak, mint mi vagyunk.. A magyar veszedelmet ők még sö- téteibbnek látják, mint mi. A magyarok történelmi jogaikra is hivatkoznak. Még ha meg is engednénk, hogy a történelmi jognak előnye van a természetes és életjoggal szemben, meg kell állapítanunk, hogy magyar történet- tudós irta meg, hogy a magyar iskolákon tanított magyar történelem hamis okiratokon nyugszik. Magyarország soha nem volt egységes, Magyarország volt az egyetlen állam az egész világon, ahol még a XX. század elején is a latin volt a hivatalos nyelv s nem a legnagyobb, uralkodó nemzetnek a nyelve. Széchenyi István gróf irta meg, hogy a magyarok szuprernáciája más nemzetek jogainak elévüléséin nyugszik. Tudományosan be van bizonyítva, hogy az Árpádok korából felina- K'.dt okmányok három negyed része hamisítNemesradnót, julius 1. Az aratástkezdő Péter-Pál utáni első vasárnap a gömöri Nemesradnótra szállt s ebben a balogvölgyi szép magyar faluiban gyülekezett össze a magyarság hálatelt lelke. Pósa Lajos szobrát ezen a napon leplezte le Radnót múltjában és leikéiben nemes magyarsága. Pósa szülőfaluja — A ..szerkesztő" urnák szép ünnepség készül, — mondja a kocsit hajtó Pósa Ferenc. így találkozunk a na,p folyamán később számtalanszor hallott tiszteletadó címmel, a Pósa-Jalu ezzel a címmel emlegeti a legnagyobb Pósát. Pósa-falu, mert a magyar dalköltészet kristálylbangu művelőjének s a mai magyar ifjúsági irodalom egyik megteremtőjének a szülőfaluja, de Pósa-falu azért is, meri benne máig is sok virággal és ágazó hajtással él a Pósa-fa. Pósa a református Radnót ékessznvu el- késze, Pósa Lajos. Bodon Lajosné, az iskola eg\ étién tanítójának, a szoborállitás és az ünnepség fáradhatatlan megrendezőjének felesége, a vendéglátó háziasszonyok példaképe Pósa-lány. Pósa a fegyelmezetten, finoman éneklő' énekkar tenoris- ta vezérhangja s az esti népszínmű „bonvivant" j-a, mégpedig a daliás Pósa Elemér. A magyarruhás gyerekek szép koszorújában ott vannak a kis szavaló Pósák, a Jolánka, meg a Laci s a „Falu rossza" szereplői között este nem kevesebb, mint nyolc Pósát sikerült összeszámolnunk. Kemény, remek intelligenciájú, okos magyarok, ilyen az egész falu. Számban a Pósákkal csak a Bodonok vetekednek, szintén sokan. Tiszta, szép, módos házak, tágas szobák és mezők, módos, egyenes, helytálló palóc-megyarok, erősek, szívesek, vendéglátók: ez Radnót. Itt született a „szerkesztő ur“ a Felvégen, a Nagy-Pósa nemzetségből. Ez volt itt a Pósa-szög. 1908-ban nagy tűzvész pusztította el Radnótot. Leégett a Pósa-szög, le Pósa Lajos édesanyjának a háza is. Benne égett a tulipános ládája, a gyermek ezüst-végű botja, a Radnőtról szóló, a szülőföld iránti szeretettől áthatott dalokiban benne van ez is. A Pósa-szög helyén áll az uj iskola. Udvarnak néző falán tábla: „Mondja Jézus: Engedjétek hozzám a gyermekeket (Márk X. 14. 1930.)“.- Az utranéző oldalán is márványtábla: Pósa Lajos, a gyermekek édes szavú, arany szivü költője, aki ebben a laluban született 1850. ápr. 9. Ellőtte, virágoskert közepén lepellel leteritve e szobor. Mellette az emelvényen, előtte, amerre a szem lát, sűrű sorok szorongásában meghatóban a magyar nép tömegei. Ünnepelnek, ünnepük a falu fiát, a lantost, o mesemondót, a tanítót, a gyermekek Pósa bácsiját, százerenyi magyar gyermek előénekesét, a „szer kesztö" urat. A Balogpartján álló aranykapuk őrét Pósa bácsi szobra A szlovenszkói magyarság kisebbségi életében az első uj szobor a Pósa Lajos szobra. A szobor, mint alkotásai, az Én Újságom, a Pósa bácsi meséskönyve, az Arany ABC, a Kis Bokréta. Csingilingi, Kis Aranykert, Édesanyám, Hegedű- szóban szép mese stb. a magyar optimizmus szép megnyilatkozása. Büszkeséggel tölthet el mindnyájunkat, hogy miként Erdély gyermekeinek mááik nagy tanítóját, Benedek Eleket adta az összainagyarságnak, úgy adta Gömör vidéke az egész magyarságnak Pósa Lajost. A szoborleleplezés ünnepségei Délelőtt Radnót határában feldíszített biciklis vány. A magyarok hossau ideig reménykedtek abban, hogy a klsamtaüt 'belsőleg nem szilárd és hogy s-zötverhető s így ui nyílik a ' magyar revizionizmusnak. Újabb tévedése ez a magyar politikának. A ki sántán! nem véletlen alakulás, gyökerei a régi, történeti multiba nyúlnak. A kisanitant lényegében a nehéz idők fájdalmai szülték a szlovákok, szerbek, románok elnyomatása idején. — A szónok a továbbiakban a szovjetorosz kapcsolatokkal foglalkozott. Liska cseh iparspárti ama reményét fejezi ki, hogy a kormány a jövőben nagyobb figyelmet szentel Szláveuszkó gazdasági és pénzügyi panaszainak. Rázus beszéde Dvorák kommunista után Rázus szlovák néppárti hangsúlyozza, hogy a nemzetközi helyzet nagyon súlyos és hogy az egész földkerekség fölött sötét felhők tornyosulnak. í ká-t!ilválj Pósa bácsi kedves virágjával a költő özvegyét. aki 'leányával, Sárikával és vegével, dr. Kiss István budapesti reuidőrtamácsóssal autón érkezett az ünnepségre. Pósa Laj-osméval az élén az ünneplő sereg a templomba vonult. I-t-t Pósa La jo-s, radnóti református lelkész tartott magasan S'zámyailó beszédet és i-stentiszteletet, a radnóti énekkar pedig Pósa Lajos megzenésített versét énekelte. Istentisztelet után folyt -le az iskola előtt a szo- i börleleplez-éis ünnepélye. Radnót egész lakosságán j kívül resztvettek azon a Balogvölgy, a Rimavölgy, | a Sajó völgy magyarságának a küldöttsége, Cakó, j Balogiványi, Zádodiáza, Zsip, Dullháza, Bátika stb. ünneplő népe és a szlovénéz'kói magyarság képviselői a legtávolabbi vidékeikről is. Pósa Lajos református lelkész nyitotta meg az ünnepélyt, Pósa Lajosné „Falunk ünnepe" cimü versét- szavalta talpraesetten Pósa Jolánka H. o. t. és „ünnepelni jöttünk hozzád" c. versét ugyan, csak derék kis magyarhoz illően Varga Géza IV. o. t. Az iskolás gyermekek énekkara ezután szép betanulással énekelte el Pósa Lajos „Messze-, mesz- sze földön" cimü versét. Pósa Lajos. „Szeresd a gyermeket" cimü versét remekül szavalta el Pósa László, VI. o. tanuló s ugyanezt a verset a gyermekek kara szépen el is énekelte. A kis Pósa László helyezte a radnóti gyermekek nevében az e-lső koszorút a szoborra. Kovács Lajos, a szlovenszkói általános magyar tanító egyesület elnöke tartalmas beszédeit mondott, amelynek végéin lehullott a szobrot borító lepel Vásárhelyi Károly a szlov. ált, magyar tanítóegyesület titkára az egyesület koszorúját helyezte a leleplezett 6‘zobor talapzatára. Pósa Lajo-sné szárnyaló szavakkal beszélt költő-élettára ár ól. A radnóti énekkar Pósa Lajos „Dal a magyar dalról" cimü versét énekelte el, amelyet Gáspár Jáncs ri-maszécsi ének-tanár zemé- sitett meg. Antal Sándor a csehiszlovákiai magyar tudományos, irodalmi és művészeti társaság koszorúját helyezte a szoborra. Boross Béla, a „Magyar Tanító" szerkesztője lendületes ünnepi ódáját szavalta el igen nagy hatással. Szombathy Viktor a szlovenszkói magyar közművelődési egyesület, a Prágai Magyar Hírlap szerkesztősége és a köréje csoportosult magyar írók, valamint a Jókai Egyesület nevében beszélt és ezek képviseletében virágcsokrokat helyezett a szoborra. Tichy Kálmán a Toldi-kör és a rozsnvói Művelődési' Egyesület képviseletéiben mondott ünnepi szavakat. Győry Dezső a Magyar Újság koszorúját Pozsony, julius 3. Péter Pál napján két nép- gyűlést tartott az országos keresztényszocia- lista párt a Nyitra völgyében. A tapolcsányi gyűlésen a párt számos szlovák tagja is megjelent és nagy lekesedéssel fogadta Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselőt és P e t r á - s e k Ágoston országos választmányi tagot, akik a párt gazdasági és' politikai programját ismertették. Fedor Miklós beszédében aktuális politikai problémákkal foglalkozott s hangHálásaik vagyunk a francia nemzetnek, hogy segitőkezet nyújt. Más kérdés, hogy a kisantant koncepciója szilárd-e és hogy megállja-e a helyét akkor, amikor igazán bekövetkezik az erők próbája. Sok sikert kíván a kisantant-politikának. Ama reményének ad kifejezést, hogy talán nemi fog csalatkozni abban a tapasztalati igazságban, hogy: ha közös érdekeink vannak Jugoszláviával és Romániával s a hatalmas francia nemzettel, úgy ez érdekek lassan összeegyeztethetők Oroszország érdekeivel is és végül oly erősek leszünk, hogy elejét vehetjük egy uj európai konflagrációnak. Spacsek cseh nemzeti demokrata a lengyel kérdésről beszélt. Mintegy másfél óra hosz- szat fejtegette, hogy Lengyelország azért haragszik Csehszlovákiára, mert nem kapta meg Szilézia egész területét. Beszéde után a külügyi vitát félbeszakitothelyezte a szoborra. Ismét Póea dalokat énekelt az énekkar. Márkus László a csehe-zlovákiai maigyor társadalmi egyesületek szövetségéinek főtitkára fejezte ki egyesülete hódolatát. Ablonczy Pál hamvai esperes és dr. Zehery István egyházmegyei gondnok a gömöri református egyházmegye koszorúját tette le a szoborra. Pósa Péter alsóbortodi esperes, miskolci református lelkész a Nagy-Pósa család névéiben beszélt ée a család koszorúját helyezte le, ugyancsak a Pósa.család nevében a Radnótiéra. lakó Pósa Ferencné, Pósa bácsi legközelebbi élő rokona mondott keresetlen, egyszerű szép szavakat. Rimaszombat város nevében dr. Eszényi Gyula városbi-ró mondott beszédet és Rimaszombat koszorúját helyezte a szoborra. A rimaszombati gimnázium nevében, ahol Pósa Laj-os hat osztályt végzett. Báthory Andor beszélt és elhozta a gimnázium koszorúját is. Kovács Gyula simányi tanító a gömöri refo>nnátus tanítóegyesület nevében ünnepelte a költőt. Az országos ke- resztényszociali'Sta párt rimaszombati kerülete nevében Löcherer Géza mondott beszédet, pósa- dalegyveleget énekelt az énekkar, amelynek koszorúját Pósa Elemér, énekkari pénztáros helyezte a szoborra Ezután Pósa Lajos helybeli ref. lelkész zárószavaival ért véget az ünnepély, amely a lendületes, tömör és kitűnő rendezői elosztás érdeméből két óra alatt lepergett. A magyar tar/Sí ók ünnepe Teljesen csonka volna a szép ünnepségről szóló tudósításunk, ha nem fejeznék ki ismételt hangsúllyal azok érdemét, akik a Pósa-szobor felállításának gondolatát a valóság talajára ültették. A magyar szellem hivatását és rangját ismerő magyar tanitólk ünnepe volt. egyszersmind a radnóti szobor! eleplez és. A Pósa-szobrot. elsősorban nekik köszönhetjük. Csak egy példát említünk, de a- legelsőt, a Bodon Lajosét. Egyedüli tanítója a radnóti iskolának. Két éven keresztül fáradozott a Pósa-szobor érdekében. A felnőttek énekkarának, a gyermekek karának betanítója és vezetője. A műkedvelők előadásának a lelke, az egész ünnepség mindenütt jelenve 14 irányítója. , Amidőn kitekint iskolája ablakán, büszkeséggel pihenhet meg a, szeme Pósa Lajos szobrán. Ott áll a szép szobor, felső része Margó Ede. nyugalmazott tanfelügyelő, szobrász, talapzata a niimaszo.mbaiti Lőrinczy György alkotása. Darkó István. súlyozta, hogy a párt, amely oly sok támadásnak van kitéve, mindig törvényes alapon áll, s ezen az alapon kívánja továbbra is szolgálni az őslakosság érdekeit.. Petrásek beszédében főleg gazdasági problémákat ismertetett. — Délután Fedor Miklós és Petrásek Ágoston Ki- norány községben tartottak népgyülést, a a: • lyen ugyancsak nagy számban vett részt a szlovák hallgatóság. ták s annak folytatását a holnapi ülésre halasztották. A képviselőház ezután megszavazta a biztositó intézetek állami ellenőrzéséről szóló kormányjavaslatot, majd négy szónok felszólalása után a fog- technikusokra vonatkozó 1920. évi törvény novelláját is megszavazták. Az uij törvény értelmében fogtechnikusi iparjogot szerezhet mindaz, aki 1920 május 6-án, tehát az eredeti törvény hatálybalépfekor máir tanonekodott. A mentelmi ügyek során a képviselőház megtagadta a mentelmi jog felfüggesztését Szent-Ivány József két rend- törvényes ügyében a Gálszécsen tavaly júniusban és Léván tavaly májusban tartott beszédei miatt. A képviselőháiz legközelebbi ülése holnap, szerdán reggel kilenc órakor kezdődik. legényeik és hatvantaigu gyermekcsapat várta mus% ^ At> ___1934 juftus 4, A keresztényszocialista pirt nagysikerű népgyilésti a nyitravölgyi szlowákság között
