Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-31 / 172. (3503.) szám

2 mt fauna 31. fcoMl ~ ^í^<^AWAARHfRLaI» wammmBDBaamKammmmtmmmumBmmmmmammmmmmmmm az erdö-be és körülzárták a nemzeti szocialis­tákat, akik közül kilenc vezetőt letartóztattak. Olyan hírek is elterjedtek, hogy a nemzeti szocialisták alarmirozták a földalatti párt va­lamennyi tagját és elkeseredett, döntő roham­ra készültek. A megbeszélt jel szerint a nem­zeti szocialista párt tagjai fehér cédulákat osz­togatnának Bécs uccáin, mintegy figyelmezte­tésül a készülő eseményekre. A hírek szerint Éjszaka egy érakor arról értesítették a bécsi rendőrigazgatóságot, hogy nemzeti szocialista ostrom készül a Marokíkaner-uccában levő ka­szárnya ellen, ahol — mint ismeretes, — a puccs elfogott részitvevőit őrzik. A rendőrigaz­B é cs, július. 30. Tegnap egé®z nap folyta^ a kormányalakítási tárgyalások. Miklas elnök egyes hirek szerint nemcsak a volt Dollfuss- kormány tagjaival tárgyalt, de tárgyalt más politikusokkal is. így Kunschak keresztény- szocialista vezérrel, aki — mint ismeretes — annakidején a parlamentarizmus kikapcsolása és a radikális Heimwehr-befolyás érvényesülé­se ellen foglalt állást. Kunschak előterjeszté­seit azonban Miklas elnök nem tartotta reali- zálhatónak s minthogy a legsürgősebb megol­dásra volt szükség, a DoUfuss-kormány tag­jaiból alakított kormányt bizta meg az ügyek vitelével. Az újságírók között még éjféltájban az a hir terjedt el, hogy a Heimwehr-befolyást csökkenteni akarják és ezért a legélesebb har­cok folynak a zöldasztal körül. Több vádat emeltek például Fey miniszter ellen és az új­ságírók körében az a hir terjedt el, hogy Fey nem lesz bent a zuj kabinetben. Egyesek úgy tudták, hogy a Heimwehr fegyveres akciójá­ról elterjedt hirek is a kormányalakítási tár­gyalásokkal vannak kapcsolatban, mert a Heimwehr-miniszterek igy akarnak nyomatékot adni követeléseiknek. Végre hajnali három órakor majdnem egy teljes napig tartó izgalmas tárgyalás után meg­alakult az uj kormány Schuschnigg volt közok­tatásügyi miniszter vezetése alatt. A kormány összetétele a következő: Dr. Kurt Schuschnigg, miniszterelnök, aki a nemzeti szocialisták Heimwehr-tagoknak öl­tözve akarták végrehajtani akciójukat A kül­földi sajtó képviselői körében idegesség ural­kodott, mert a készülő eseményekből nem le­hetett semmi komolyat megtudni. Végre a Reuter-iroda képviselőjének sikerült össze­köttetést találni Fey miniszterrel, aki kijelen­tette, hogy a Heimwehr nem gondol semmi­féle erőszakos akcióra. gatóság parancsára azonnal megerősített ké­szültség szállta meg a Marokkaner-uccai ka­szárnyát. A kaszárnya előtt spanyol lovasokat és gépfegyvereket állítottak lel. A kaszárnya falaira pedig messziről jól látható*plakátot egyben a honvédelmi, közoktatásügyi és igaz­ságügyi tárcát is vezeti Ernst Rüdiger Starhemberg herceg alkancel­SCHUSCHNIGG, az uj osztrák kancellár. függesztettek ki, amely óriási betűkkel hir­dette a polgárháborúk ismert jelszavát: „Vissza, különben lövünk**! A város több pontját, különösen a stratégiai­lag fontosabb utkeresztezőket megerősítették. Eltorlaszolták a Heimwehr renngas6ei kaszár­nyáját. A Heimwehx-kaszárnyát drótsövények veszik körül és teherautók gyűrűje, amelyek fedezékül szolgálnának. Erős Heimwehr-őrség őrzi a barrikádokat és nem engedik meg sen­kinek, hogy a kaszárnya közelébe jöjjön. A Burgot is gépfegyverekkel őrzik és amint hír­lik, a Burg termeiben és udvarain nagyszámú katonai készültséget összpontosítottak. Az éj­szakai órákban terjedt el az a hir Is, hogy az osztrák légionáriusok a bajor • határ közelében Összeütköztek a birodalmi őrség tagjaival, akik meg akarták akadályozni a légiót abban, hogy átlépje a határt. Az összeütközésnek állítólag sok halottja van. lár és az összes közbiztonsági szervek parancs­noka. Egén Berger-Waldenegg külügyminiszter, Emil Fey őrnagy tárcanélküli miniszter, a belügyek államtitkára. Dr. Kari Buresch pénzügyminiszter. Fritz Stockinger kereskedelmügyi miniszter. Ottó Neustádter-Stürmer szociálisügyi mi­niszter. A miniszterelnök mellé beosztották a honvé­delmi tárca államtitkáraként Wilhelm Zehner tábornokot, a közoktatásügyi tárca államtitká­raként dr. Hans Pertner osztályfőnököt, az igazságügyi tárca államtitkári teendőit pedig Kari Karwinszky, az eddigi államtitkár fogja ellátni. A mezőgazdasági miniszteri tárcát egy­előre nem töltötték be. A tárca betöltéséig az ügyeket Ullrich Ilg államtitkár vezeti, i Nagyon érdekes és politikai körökben úgy tudják, hogy Kunschak javaslatára határozta el a kormány, hogy a szociálisügyi miniszter mel­lé egy külön államtitkárt neveznek ki, aki a munkásvédelmi ügyeket kezeli és akit munkás­körökben bizalommal fogadnak. A külügymi­nisztérium eddigi vezetője, Tauechitz államtit­kár, rövid ideig még vezetni fogja a miniszté­riumot. Amint a Prágai Magyar Hírlap már jelentette, Ausztriában biztonsági tanácsot létesítettek, amelynek célja az egész országban a közbiz­tonsági szerveket részben megerősíteni, részben uj alapokra helyezni, A tanács, amelynek el­nöke Starhemberg Rüdiger alkancellár, állan­dóan ülésezik. Starhemberget a rendkívüli biz­tonsági tanács elnöki székében Fey miniszter helyettesíti Az uj kormány politikai iránya Dr. Stchusqhnigg, az uj kancellár, egyike volt dr. Dollffuss legmeghittebb barátainak és munkatársainak. Schuschnigg személyében minden esetne megtalálhatja Európa azt a ga­ranciát, amelyre ebben a pillanatban a leg­nagyobb szükség van. Sehusohnigg Dollfuss politikáját egész biztosan a régi vágányokon fogja tovább vezetni. Politikai jelentősége aa uj kormány alakításnak főleg abban van, hogy a Heimwehir-befolyás megerősödött A Heim- wehír megerősödésének egyik jelét látják ab­ban, hogy Starhemberg alkancellár eddigi beosztása mellé még az összes biztonsági Szervek legfőbb parancsnokságát is átvette. Hasonlóképpen nagy jelentőséget tulajdonita- nak amnak Heimwehir-köTijkben, hogy Berger Waldenegg. az eddigi igazságügymini s z-ter került a külügyi tárca élére és hogy Fey ed­digi beosztása mellé még a belügyek irányí­tását is átvette, a Dolliuss-kormány összes többi tagjai is helyet kaptak a Schuschnigg- kormánrban, kivéve Tauschitz államtitkárt, aki rövidesen át fogja adni helyét Berger- Waldenegg külügyminiszternek. A földmű­velésügyi tárcát egyelőre még nem töltötték be, de csak azért, mert a megfelelő személy kiválasztása bizonyos időbe tellett volna és az adott körülmények között nem szenvedhe­tett halasztást az uj kormány kinevezése. Ál­talános a vélemény azonban, hogy a tárcát Alsóausztria tartományi főnökére ég a po- rasztszövetség elnökére, Reiterre bízzák. Te­kintetbe jön még Baer, az alsóausztriai he­lyettes tartományfőnök. A szociálisügyi mi­nisztérium munkásügyi államtitkári posztjá­ra minden valószínűség szerint dT. gtaud-t. a szakszervezeti szövetség elnökét fogják kine­vezni. A kormányalakítást ideiglenesnek te­kintik és előreláthatólag nyolc vagy tizennégy nap múlva fog definitiv formában akcióba lépni az uj kormány. A Heimwehr gyOzelmáfl jelenti az uj kabinet Bécs, július 30. A Csehszlovák Távirat! Iroda kommentárt fűz az osztrák kormányala­kításhoz és megállapítja, hogy az ttj kormány összetétele a Heimwehr kívánságait tükrözi vissza. Miután dr. Schuschnigg és Starhemberg a kormányalakitást nem akarták vállalni, Vau­akarták ostromolni a Maroftlsanor-uccai kaszárnyát Megalakul a Schusdinlgg-kormány SZENT KONSTANCIA KÁPOLNÁJA mm (7) — Ne sírjon nagysága, a lónak négy lába van, mégis megbotlik. Ilyen a férfinép mind. Nem kell azon sírni. Az én sógorkám, az is mind a kocsmát bújta ilyenkor. A néném csak nevetett. Erigyj, kutya, majd vissza- gyün! — mondta. Hát úgy is lett. Nincs an­nál derekabb ember. Már hat gyerekük van. Négy hold földjük. Két tehenük. Mind maguk szőrözték. De mikor Jani reggel felé fáradtan haza­jött, ellenséges pillantással mérte végig s úgy ment ki, köszönés nélkül, a cselédszobába. — Janikám, vidd ki a ruhádat a másik szobába 1 Nem bírom ezt a füstszagot! — Janikám, ne gyere olyan közel! A hajad Is csupa kávéház-szagu. Olyan rosszul vá­gyók! Janit elfutotta a pulykaméreg, — Ha nem tetszem igy, ahogy vagyok; me­gyek az ebédlőbe aludni. De akkor végleg! Az asszony, nehezen, felült az ágyában. Ki­bontott, sötét baja gyászosan keretezte be halavány arcát. Két, karikás szeme tágra nyitva bámult az urára. Nem szólt. Jani visszanézett rá, engedelmesen kirakta a kifogásolt ruhákat. Aztán nekilátott a fejé­rnek, megmosta, fésülte, kefélte a haját ala­posan. — Most már nem vagyok büdös? — kér­dezte. — Ne haragudj !— kérlelte az asszony. Reggelre megvolt a gyerek. Másnap elhozták, készen, a kasszát. Korcsa megelégedetten nézte a gyermekét babusgató apát. . — Na, nem megír.i)i,dla1 V. HADÜZENET. Téli malac, téli csibe, téli gyerek nehezen fejlődik. Hiába itatják, Sugárné nagymama s Klári néni (a mostoha-anyós, ahogy a ko­misz Jani után az egész ház hívja a háta mö­gött) a sok fénigli-teát vele, mind többet sir. Sir, ha lefektetik, sir, ha fölveszik. Sir éjjel, sir nappal. — Hallod-e, te kis Palkó — szólt hozzá az apja, mikor már féléjszakát masírozott vele föl s alá, a földszinten lakó Kanoék nagy örömére — nem gondolod, hogy elég lenne a sírásból? Mert ha nem: holnap elhivom hoz­zád a doktort! És ime — a sírásra torzult kis arc elsi­mult, a két nagy, fekete szem kinyílt s a kis szájacska körül ügyetlen, kis mosolygás-féle mutatkozott. De az az orvos-hivás nem ment olyan simán. A nagymama biztosabb orvosságot tudott: el kell választani a gyereket, azonnal. Bi­zony, ha Jucira nézett az ember, önkéntele­nül ez a gondolata támadt. Klári néni az orvos-hivás gondolatára majd elájult. — Orvost? Mit ért a gyerekhez az orvos? Még ha a bábaasszonyt hívnátok, annak volna értelmei De hát Jani mégis elhozta az orvost. Kicsiny, határozott modorú emberke volt. Kicsiny, de erélyes. És udvariatlan. Rá se hederitett Klári néni bőbeszédű informá­cióira. — Kérem, öt percig maradjon csendben, a gyerek szívdobogását, lélekzését meg­hallgatom. Aztán beszélhet, amennyit akar. De lehetőleg ne itt a közelben. A rugkapálódzó, meztelen csöppséget úgy tartotta s a füléhez, mint egy zsebórát. — A gyereknek nincs semmi baja. Orvos­ságot nem irok. Az anya táplálja tovább. — De talán egy jó szoptatós dajka... — mondta Sugárné. — Mégis csak jobb volna elválasztani! — El lehet választani, de akkor el is teme­tik egy héten belül. Bár mondom, a gyerek­nek semmi baja sincsen. Kutató szemmel körülnézett a szobában. Az asztalon volt a gyorsf orraié, a fénigli- teácskás ibrikkel. Klári néni ajándéka. — Hát ez mi? — Teácska a babácskának, ha a hasacs- kája fáj! — Ez az oka a bajnak. Dobják ki minde­nestül. De azt is, aki hozta! A gyerek ne kapjon semmi mást, csak az anyatejet. Klári néni a gorombaságra fordítva tette fejére a kalapját, a kalaptüt kétszer is bele- szurta a fejbőrébe. Pulykavörös arccal, kö­szönés nélkül távozott. De arra, amikor hal­lotta, hogy az orvos szigorú étrendet állapit meg, napi ötszöri táplálással, négyórás kö­zökkel, mégis csak visszajött. — Nem nézhetem, hogy szegény ártatlan gyerek éhen haljon a butaságtok miatti — sziszegte Janihoz. És eltávozott, örök ha­raggal. Sugárné hatalma is megtörött az orvosi te­kintélyen. Boris kárörvendő vihogása közt otthagyta a fiatalokat. Nem mondta, hogy nem jön el soha többé. De bucsuzása hideg volt. Meg se csókolt mást, mint a kis Palikát. — Te ártatlan vagy. Te nem tehetsz sem­miről. Szegénykém! Vagy látlak többé, vagy se! Judit látta, hogy nagy a harag. Sirt is érte egy keveset. De aztán megvigasztalódott. A gyerek az első héten fogyott, de kevesebbet sirt, azután szemlátomást gyarapodni kezdett. A nyugodt éjszakák visszaadták a fiatalasz- szony viruló üdeeógjóte E}gy kicsit meghízott s ez jól állt neki. Teljesen a gyermekének élt, még újságot sem olvasott. IV. TAVASZI SÉTA. Nem is lehet annál szebb dolog, mint kora tavasszal, mikor a nap oly melegen süt a nap­sugaras pozsonyi uccákon, mintha május vol­na, — kis babakocsit tolva elmenni apuka elé. — Úgy ám, Palika! Megyünk apuska elé. Apuska elment, pénzt keresni. Ha Palika megnő, elmegyünk Kislucséra. Palikának csa- csi'kája lesz, lovat fog hajtani. Iszik jó te- jecskét: Ruzsa-tejet, Szekfü-tejet, amit Borosa fej, egyenesen a poharába. Apuska meg ott ül a cséplőgép mázsája előtt s írja a note­szébe: Búza száz mázsa, árpa száz mázsa! Anyuka meg turóslepényt süt, jó kaprosat. Kakastejjel, varjuvajjal! Ugy-e jó lesz, ba­buska? — Palikának nem volt ez ellen semmi ki­fogása. Anyjára nézett, nagy, kerek szemei­vel. Aztán kivette kis öklét a szájából s el­mosolyodott. Először életében, Judit sugárzott a boldogságtól. A járókelők közönyösen mentek el mellette. Már odaértek a kávéházhoz. Juci belesett az ablakon, nem látja-e Janit. De helyette a múltkori főhadnagy tekinte­tével találkozott. Ez csukaszürke egyenruhában volt. Ezt ak­kor kezdték csak viselni. Az asztalon sapkája feküdt. Fenyőág volt melléje tűzve. Juditnak eszébe jutott a baljós mondás. Szinte jól esett neki, hogy a tiszt kissé talán túlságosan megnézte. Ez más irányba terelte gondo­latait. — Milyen szemtelen! — gondolta magában és iparkodott kijutni a tekintet köréből. De botránkozása nem volt őszinte. Érezte, hogy e tekintet szépségének szólt s ez hizelgett neki. A következő ablak tükrében már saját­magát nézte. Az akkor divatos, nagy Rem­brandtba lap jól állott az arcához. \ ***¥**#**

Next

/
Thumbnails
Contents