Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-29 / 171. (3502.) szám
^PRXCüUA^^fi^ARHIRIiAK 1904 jnJtns 89, rfteámop. 16 AS SiOHUO H £A?AA Az orvosi nevelés alapozza meg a kiegyensúlyozott társadalmat A nevelés problémáinak megoldása az idegorvosokra hárul ■ Szakszerit orvosi és pedagógiai vezetés melleti egyénenkint kell toglalkozni a gyermekkel a A nevető kishitűsége a gyermekre is átragad Máday István professzor a gyermek felszabadításáért Budapest, julius hó. (A P. M. H. munkatársától.) Most jelent meg a Szociális Misszió Társaság budapesti Lánchid-uccai orvospedagógiai tanácsadójának statisztikai kimutatása. Az intézetet Máday István professzor, a kiváló individuál-pszichológus és pedagódus vezeti. A budai rendelőben délelőttönként mintegy száz gyermek fordul meg. A főorvos a délelőtti rendeléseken hetenként, csak egyszer vesz részt s akkor a szervi idegbajos esetekkel foglalkozik. Tulajdonképpeni munkássága a délutáni rendelésekben merül ki, mert ilyenkor személyesen vezeti a lelki gyógyitásokat s a pedagógusaid csak kisegítő szerepét tölti be mellette. A gyerekeket a főorvos különböző szempontokból vizsgálta. így családi helyzetük, rendellenes családi viszonyaik, örökletes terheltségük, kedvezőten gazdasági és társadalmi viszonyok és végül nevelési módok szempontjából. Máday professzor statisztikájában főleg azzal foglalkozik, hogy milyen hatással van a nevelés a gyermek jellemére. Mint jelentésében Írja, eleinte azt hitte, hogy a szigorú nevelés a gyermeket ellenállásra készteti, fölébreszti az aktivitását, mig a kényeztető nevelés inkább passzív, nőies életirányba tereli. Vizsgálatainak eredménye azonban ennek éppen az ellenkezőjét bizonyította be. A szigorú nevelésben részesülő gyerekek busz százaléka lesz csak aktív és nyolcvan százaléka passzív. Mig a kényeztetett gyereknél az aktív tünetek valószínűsége hatvankét százalék, a passzíváké pedig harmincnyolc. Háromszor olyan gyakran fordul elő az, hogy a gyermek ellentétekre reagál, mint az, hogy egyértelműen reagál a nevelés módjára. — A nevelési tanácsadás fontosságát csak akkor tudjuk méltányolni — mondta a professzor — ha úgy fogjuk fel, mint a huszadik 6zázad szociálpedagógiai mozgalmának jelentős alkotórészét. A tizenkilencedik század individualizmusát a huszadik század kollektivizmusa váltotta fel. Nemcsak a gyermek százada ez, hanem mindennemű szociális gondoskodásé. Az orvo6 például, aki ezelőtt csupán egyes beteg ember gyógyításával foglalkozott, maga ma higiénikus, azaz nagyobb embertömeg egészségének őrzőjévé és gyógyítójává lett. Az iskola, amelynek eddig az volt a célja, hogy minden egyes gyermeket a létért való küzdelemben szükséges ismeretekkel lásson el, ma arra törekszik, hogy minden gyermeket szociális nevelésben részesítsen és az egész emberi közösségnek tevékeny tagjává tegyen. — A mai általános válság idején úgy az egyes ember, mint a család, a nemzet élete, sőt az egész emberiség jövője bizonytalanná vált. Sohasem volt annyira igaz, mint ma: fő dolog, hogy mindenre el legyünk készülve. Alig van nehezebb feladat, mint valakit úgy nevelni, hogy olyan körülmények közt is megállja a helyét, amilyeneket előzőén még el sem tudott képzelni. Hogyan tudjon ilyen nehéz feladatnak megfelelni a mai szülő, akinek csak egy vagy két gyermeke van, tehát a nevelésben nincsen gyakorlata. A most összeállított statisztikai kimutatásomból ennek a fontossága elég világosan kitűnik. A rosszul nevelt gyermekek hatvan százaléka egyetlen gyerek, vagy elsőszülött. De a gondos nevelésnek más akadálya is van. A szülő manapság nehéz gondokkal küzd, ennélfogva fáradt, türelmetlen, ideges. Igen gyakran az anya i* a házon J^vül folytat kenyérke* Ezt Máday professzor úgy fogja fel, hogy a gyerekek taktikai okokból legszívesebben uj fegyverekhez folyamodnak és lehetőleg kerülik azokat^amelyekkel nevelőik küzdenek ellenük. Minden gyerek túlbecsüli nevelőjének hatalmát é6 el sem tudja képzelni, hogy ugyanazon a téren, amelyen a nevelője mozog, túlszárnyalhatná. Ezért olyan eszközöket választ, amelyek ellenfelének nem állanak rendelkezésére. így reméli, hogy mégis felülkerekedik. A statisztikában előforduló kis számok ellenére döntő hatásúnak látszik az az eredmény, hogy a szigorúan tartott gyerek, majdnem kivétel nélkül passzivitásra készül, mert például egy kegyetlenül verő apával szemben teljesen tehetetlen. Ha dührohamot kapna és az apjával szembeszállna, csak újabb fájdalmas tapasztalatokat szerezne. Ezért egészen másfajta eszközöket keres és igy rájön a hazudozás és lopás előnyeire. Ma már szinte teljesen bebizonyitottnak látszik, hogy a nevelés problémáinak megoldása az idegorvosokra fog hárulni. Magyarországon 27-ben nyílt meg az első orvospedagógiai tanácsadó. Azóta évről-évre rohamosan emelkedett a számuk. Az orvosoknak a nevelésbe való bekapcsolódásának legnagyobb hive s egyik legkiválóbb úttörője Magyarországon Máday István professzor, aki már eddig is nagyon szép eredményeket ért el ezen a téren. Most, hogy közzétette munkássága kis töredékéről szóló beszámolóját felkerestük és megkérdeztük, milyen lesz és milyen már ma is az orvos szerepe a gyermeknevelésben. reső munkát es a gyermekeit kénytelen a nap folyamán magukra hagyni, vagy idegen emberek gondjára bízni. — Ezért az iskola egy-két évtized óta mindinkább foglalkozik a neveléssel és a tanterv ma már minden kultúrállantban odaigyekszik hatni, hogy az iskola elsősorban a nevelés célját szolgálja és C6ak másodsorban az ismeretek gyarapítását. A gyermekek felszabadítása — A huszadik század eleje óta indult meg a nevelés hatalmas reform-mozgalma az ösz- szes müveit államokban. Ellen Key svéd Írónő adta meg a jelszót, a gyermekek felszabadítását. Utána egymásután számos kiváló orvos foglalkozott a nevelés problémájával. A kutatások eredménye arra utal, hogy szükséges kimondott nevelési tanácsadót létesíteni, amely szakszerű orvosi és pedagógiai vezetés mellett egyenkint foglalkozik a gyerekekkel. — Ezért mindegyik nevelési tanácsadónak két vezetője van, egy orvos és egy pedagógus. Úgy az orvosmak, mint a pedagógusnak mielőtt tanácsadással kezd foglalkozni, individuál- peziohológiai képzettséget kell szereznie. Az orvos és a pedagógus legtübbnyire igen jól .megférnek egymással, mert hiszen amellett, hogy közös célt szolgálnak, mégis bizonyos fokig különböző munkásságot fejtenek ki. Mindenesetre a helyeB elrendeződés az, ha a tanácsadó vezetéséért az orvos felelős, mert az övé a többoldalú és talán a fontosabb képzettség. Ez azonban nem jelenti, hogy a pedagógusok a legkisebb mértékben a háttérbe szorulnának, meTt a nevelési tanácsadás elsősorban nevelési s ez az ő mesterségük és nem az orvosé. — Alig van olyan neveié*! probléma, mely ne ütközne az orvosi kérdések körébe. Az orvos feladata például megállapítani, vájjon a gyermek mozgási nyugtalansága vitus- tánc-e, vagy csupán ideges tünet és végül nem keveréke-e a kettőnek. Az emésztési rendszer zavarai mint étvágytalanság, hányás, székrekedés valóságos gyomor- és bélbaj tünetei a szervezet megbetegedésétől, vagy csak idegességből erednek-e. Az idegességből származó zavarok utóbb valóságos szervi elváltozást is okoshatnak. Rossz, vagy ideges? — Nemrég igen érdekes példájával találkoztam az idegesség és az organikus megbetegedés teljes összeolvadásának. Egy tizenkétéves fiúcskát hozott hozzám az édesanyja. Az asz- szony özvegy volt és két évvel ezelőtt árva- házba adta a gyereket. Igen gyakran lopva is meglátogatta a fiúcskát. Az árvaház szabályai ugyanis tekintettel a teljesen árvákra, csak ha- vonkint egyszer engedik meg a látogatást. A gyerekek csoportosan járnak ki az árvaházból az iskolába, de a látogatás természetesen ott is tilos. A fiúcska anyja az iskola lépcsőházában elbújva egy oszlop mögül leste meg mindig gyermekét, amint az a többi árva gyerekkel hazament. Mióta a fiúcska intézetbe került, rendkívül sokat szenvedett hányási ingerek miatt. Már több gyermekorvosnál is voltak s egyszer két hónapig is feküdt a kórházban, mert hányása csillapitihataitlan volt. Gerincét megcsapolták és tej-befecskendezéseket kapott, de minden eredmény nélkül. Az utcán is állandóan hányt. Igen hamar rájöttünk a betegség rejtélyére. A gyermek a hányásával egyszerűen azt a kívánságát fejezte ki, hogy haza akar menni. Valahányszor az anyja kiviszi, valóságos farkasétvággyal eszik és a legnehezebb ételeket is elbírja. Otthon sohasem hány. Az egész betegsége tehát arra való, hogy az anyját kényszerítse az intézetből való kivételére. — A kérdések másik csoportja, amelyik az orvosra tartozik, az elmekórtan körébe tartozik. Nekünk kell megállapítanunk, hogy gyengeelméjű a gyerek, aki tanulásban semmi eredményt sem mutat föl és szellemileg visszamara- dottnak látszik vagy csupán bátortalan és szellemi munkában gyakorlatlan. A gyermek egész életére döntő hatású lehet a tanácsadó véleménye s ezért ilyen véleményt a lélektanban otthonos orvos meghallgatása uélktil nem szabad kimondani. — Fontos az orvos szerepe a szülővel szemben is. Ha a szülő azt mondja a gyerekére, hogy rossz, akkor az orvos könnyen javíthat a gyerek helyzetén, ha csupán idegesnek mondja. Viszont, ha a szülő idegesnek tartja a gyerekét, akkor az orvos ez alól a bélyeg alól is feloldhatja. Különösen fontos az orvos felvilágositó szerepe ott, ahol a gyermek minden ideges tünetét, sőt minden egyéb hibáját is testi eredetűnek, vagy átörököltnek, tehát változhatat- lan, végzetezerü tulajdonságnak tekinti. Az orvos kötelessége a szülőket és tanítókat arra figyelmeztetni, hogy a lelki tulajdonságok átöröklése még nagyon is bizonytalan dolog és ha minduntalan az öröklésre hivatkozunk, akkor minden felelősséget lerázunk magunkról és a gyermeket sorsára bízzuk, ahelyett, hogy mindent megkísérelnénk a hiányok pótlására. A nevelő kishitűsége a gyermekre is átragad s az ilyen gyermek visszahúzódó, félénk é6 gyámoltalan lesz. — A nevelési tanácsadás még uj és szokatlan dolog, mellyel szemben a közönség tájékozatlan és bizalmatlan. Pedig bátran merem állítani, hogy a jövő nemzedékek sorsa a mi kezünkbe van letéve és néhány év, vag£ legkésőbb néA rossza■ neveli gyermekek hatvan százaléka egyetlen gyermek, vagy elsősziilött hány évtized múlva már a legtermészetesebb' dolgok közé tartozik majd, hogy minden szülő kikéri véleményünket s azt hiszem, ha ez megvalósul, akkor egy sokkal tökéletesebb, testileg és lelkileg egészségesebb, kiegyensúlyozottabb társadalom fog kialakulni, mint amilyen a mai, melynek kiegyensúlyozatlansága és hibás neveltsége erősen ráüti a bélyegét korunkra. (p. gy.) Bevásárlás A higiénikus főzésnek első feltétele, hogy járni-* nöségü és kifogástalanul friss árat használjunk fel konyhánkban. Nem kevésbé fontos azután a beszerzett cikkek esetleges szakszerű kozerválása s végül ez ételek gondos elkészítése, az étrend, tápérték és emészthetőség szerint való helyes összeállítása. Ezúttal a bevásárlás tudnivalóiról szólunk. Említeni is fölösleges talán, mennyire fontos az, hogy mindig egy és ugyanazon mészárosnál, zöldséges, tejes kofánál vagy fűszeresnél szerezzük be • szükségleteinket. Fontos, először azért, mert kipróbál-* tűk áruik minőségét, másodszor, mert idegen vevőnek könnyen „nyakába sózza" a kereskedő azt a silányabb minőségű portékát, amit világért sem kínálna állandó, biztos bevételt jelentő vevőjének. Ne töprengjünk tehát másodrendű mészárszékek „csodaolcsó" borjuszeletet, sertéscombot hirdető plakátjai előtt. Egészen bizonyos, hogy pórul járnánk a pár fillérrel olcsóbb holmival. Könnyen megeshet, hogy silány, sőt, romlott húst kapunk, legjobb esetben is olyat, amely harmadrész súlyát elveszti, mire letisztítjuk hasznavehetetlen bőreit, csontjait. Általában legcélszerűbb olyan kereskedőnél vásárolni, aki nagy forgalmat bonyolít le, tehát sohasem tart raktáron állott árut. Áll ez elsősorban a hen- teskészitményekre, kolbászfélékre. Ezeket lehetőleg csak télidőben fogyasztjuk, esetleges nyári beszerzésnél pedig csakis megbízható nagykereskedőhöz fóréiul unk. Bárhol vásárolunk is, feltétlenül értenünk kell az árucikkek kiválasztásához, elsősorban húsféléknél A kifogástalan marhahús élénkvörösszinü, ruganyos fogásu, tömörrostu, zsírja fehérszimL Borjú legjobb hathetes korában. Húsa rózsaszínű, mentül világosabb, annál jobb minőségű. Gondosan ügyeljünk, hogy szélei vöröses árnyalatnak, nyál- kástapintásnak ne legyenek. Sertés húsa legizlete- sebb süldő korában, amikor rózsaszínű, puha bőrű, kinőtt korában vörösnek és nyerőállapotban ke- tnényhusumak kell lennie. Szárnyasok közül öreg tyuk felismerhető erőt meilcsontjáról, tompább karmairól, kacsa, liba pedig kemény csőréről, vastag uszóhártyálról. Ilyen baromfit is felhasználatunk levesnek, vadas an pácolva vagy fasirozva, ha azonban sülni valót keresünk, csakis fiatal példányokat vásárolunk, ámen lyeken a fenti tüneteket nem éealelfülk. Vádtfélóic közül a fogoly kora ugyancsak alsó lábé zárairól éf karmairól állapítható meg. Fiatal portékáé világos, sárgás színű, öregé szürkés, ezivósbőrü. Fiatal nyúl felismerhető könnyen behasitható füléről. Fokozott óvatosság ajánlatos halvásárlásnál. Friss hal kopoltyú! élénkvörös szinűek, pikkelyei fényesek, egész teste merev. Legbiztosabb élő halat vásárob ni. Különös gondot fordítunk városban, ahol nincs módunkban otthon köpülni, mjkészletiink beszerzésére. Csomagolt állapotban csakis kipróbált árasnál vásároljunk, idegen helyen kimért vajat kérünk s előzőleg megkóstoljuk. Akár külön fogyasztásra, akár ételekbe, csak elsőrendű tojást használunk. Ha a tojást megrázzuk és nem kotyog, akkor friss. Igen sok háziasszony csekélyebb gondot fordít főzelékféle és gyüimölcsszükségletére. Igaz, hogy bármily silány minőségűek is, sohasem oly ártalmasak, mint pl. a romlott húsára, mégsem szabad elhanya- gólni ezeket a cikkeket. Először, mert jóizü, tápláló ételt csak kifogástalan anyagból készíthetünk, másodszor pedig igenis megérzi és megsínyli, kivált gyöngébb gyomra ember a selejtes minőségű burgonyát, hibás gyümölcsöt, vastaghéjju hüvelyeseket. Általában minőség rovására, soha. semmiben no takarékoskodjunk!-----o----RE CEPTEK Halleves tejfölösen. Forraljunk fel annyi vizet, amennyi hat személynek szükséges, tegyünk bele három fej karikára vágott vöröshagymát, babérlevelet, kis csöves vöröspaprikát, kevés töröttborsot. Főzzük, amíg a hagyma puha lesz. Ha megfőtt, tegyük bele a már előre megtisztított, feldarabolt és egyenkint megsózott halat. Főzzük tizenöt percig. (Aki a hagymát nem szereti benne, szűrje át és csak azután tegye bele a halat.) A mikor ez is megfőtt, öt-hat evőkanál tejföllel és két evőkanál borecettel jól keverjük el s az egészet folytonos óvatos kavarás mellett öntsük bele a levesbe. Gyorsan tálaljuk, nehogy a hal szétföjjön. Almáslepény. Nagy fazékban készítünk kovászt négy deci langyos tejből, négy deka élesztőből, egy kávéskanál sóból, két kávéskanál cukorból és 28 deka lisztből, tegyük meleg helyre kelni. Ha megkelt, deszkán morzsoljunk el 28 deka lisztot 28 deka vajjal. Keverjük össze könnyedén a kovásszal, de nem szabad sokáig gyúrni. Vágjuk ketté, az egyiket nyújtsuk el, tegyük tepsibe, tegyünk rá jó cukros-fahéjas almatölteléket. A tészta másik felét nyújtsuk ki, tüzes késsel vágjuk szalagokra és ros- télyozzuk be a tepsiiben lévő tésztát. Ha megkel^ tojással megkenve süssük jó pirosra.
