Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-25 / 167. (3498.) szám

2 ^RS<3a-MAfi^^mRMR 1934 frolius 23, szerda. kórháziba, ahod operációt hatjottak rajta végre. Noha az operáció súlyos volt, kihallgatták ma a ceendőrőrevezetőt, aki eJmoindta, hogy már megsebesült, amikor több lövést adott le a me­nekülő kommunistára, aki ez'erimte átmenekült a német határőr. Az aláaknázott Ausztria Bee®, julius 24. Ka.rwineky álilaimtitkáar a ,,Poilit.iéchen Korreepondenz“ munkatársa előtt nyilatkozott az osztrák terrorakciókról és a kormány terveiről. Karwineky hivatkozott ar­ra, hogy a kormány julius 18-ig türelmi időt adott e ezalatt az idő alatt büntetlenül beszol­gáltathatták a robbanóanyagokat, a nemzeti szocialistáik; a türelmi idő lejárta után azonban könyörtelenül lesújt a kormány a terroristákra. A kormány felszólítása nem járt eredmény nélkül, mert julius 18-ig 106 kiló ammonit, dinamít, ammonal és nitrodinamit, 235 cso­mag robbanóanyag, 1150 darab robbantógyn- tacs, 1042 paplrbomba, 621 gyujtózsinór, ezenkívül rengeteg gránát, különböző bom­bák és kézigránátok kerültek a hatóságok kezei közé. Az államtitkár a továbbiak során kijelentet­te, hogy a merényleteket, amelyeket julius 18. óta követtek el, nemzeti szocialista terroristák kommunisták­kal és radikális szocialistákkal közösen haj­tották végre. Nemcsak a nemzeti szocialis­táknál, hanem a kommunistáknál is találtak igen nagymennyiségű robbantóanyagot és is­métlőpisztolyokat, amelyek kivétel nélkül né­met gyárakból kerültek ki és valószínű, hogy ugyanabból a forrásból ju­tottak hozzá a kommunisták, mint a nemzeti szocialisták. Két nappal a türelmi idő lejárta után az osztrák-bajor határon a csendőrök el­fogtak néhány fiatal embert, akik nyolcvan kiló robbanóanyagot, rengeteg kézigránátot és re­volvereket csempésztek be Ausztriába. Az ál­lamtitkár nyilatkozatában éles kritikát gyako­rolt a német hatóságok felett, amelyek nem akadályozzák meg, hogy az osztrák terroris­ták felfegyverzésére szánt fegyvereket és rob­banószereket átszállítsák a határon. Rámuta­tott ezzel szemben arra, hogy a svájci hatósá­gok a múlt szombaton elkoboztak egy nagyobb fegyver- és robbanószer-szállítmányt, amelyet Németországból Ausztriába akartak szállítani. Működnek a rögfönitélő bíróságok Béc s, julius 24. A legújabb jelentéseik szerint a hatszáz kommunista és szociáldemo­krata letartóztatására az adott okot, hogy | a hatóságok összefüggést állapítottak meg a szocialisták és a nemzeti szocialisták ter­rorcselekményei között. Ha a megejtett házkutatások során semmi terhelő anyagot nem találnak a hatóságok, szabadlábra helyezik a letartóztatottakat, el­lenkező esetben statáriális bíróság elé állít­ják őket. A statáriális bíróság ma két volt Sdhutz- büindűer felett Ítélkezett. A Prágai Magyar Hírlap is megírta, hogy az elmúlt szombatom Josef Gerl és Rudolf Amífböck volt Sctoutz- bümdllerek súlyosam megsebesítették Ferdi- namd Forstner r endőnf elügyelőt. A két Schutzbündiler a revolveres merénylet elkö­vetése előtt a Dunaipartom haladó városi vas­út ellen követett el bombamerényletet. Gerl csehszlovák állampolgár ma is, Ams­A Doilfuss-kormámy külföldi akciót is igénybe akar venni a nemzeti szocialista terrorcselekmények leküzdésére. Az osztrák kormány tisztában van azzal, hogy ha a terrorcselekmények a legrövidebb időn belül nem szűnnek meg. a kormány a legsúlyosabb helyzetbe kerül, mert nem funkcionál kifogástalanul a statá­riális bíróság, sőt ujábban a csendőrség sem. Prága, julius 24. Mint ismeretes, a múlt esztendőben a kormány törvény utján fölha­talmazást kapott a nemzetgyűléstől arra, hogy a katonai újoncok tényleges szolgálatra való bevonulásának időpontját a szükségnek meg­felelően. belátása szerint szabályozhassa. En­nek alapján tavaly csak a miiszaki csapatok újoncai vonultak be a szokásos időpontban, október elsején, mig a többi újoncok bevo­nulási ideje november elseje volt. Mint most közlik, a kormány ezidén másképp rendelke­zett. Az 1934-es sorozási korosztály újoncai bö'Ok pedig Csehszlovákiában született, de már bécsi illetőséget nyert. A két Scbutzbündler állítólag Csehszlovákiá­ba akart menekülni. Klagenfurt, julius 24. A klagenfurti rögtönitélő bíróság tegnap három bombavető fedett ítélkezett. Az első Jóban Hayder, 23 éves nemzeti szocialista, ötévi súlyos bör­tönt kapott. Kar.1 Pacher és Lőném Maién* nemzeti szocialisták, akik papirboímbát rob­bantottak föl, ugyancsak ötévi súlyos börtön- büntetést kaptak. A harmadik nögtönitélő tárgyalásom Siegfiried Offner elektrotechni­kus, a föloszlat ott szociáldemokrata párt tagja állott a bíróság előtt, az volt a vád ellene, hogy egy bombát hajított el St Veidben. Fel­mentették. Az ügyész semmiségi panasszal élt, Offner egyelőre őrizetben marad. Az „United Press'' tegnapi római jelentése szerint Olaszország intervencióra készül Berlinben a Németországból irányított osztrák terror­akciók beszüntetése érdekében. A sajtóiroda jelentése szerint az olasz kor­mány elveszítette türelmét a sok eredményte­len közvetítés miatt, amelyet a németek és osztrákok között kellett az utóbbi időben le­részére újból október elseje lesz a „berukko- lás“ napja. Ez az általános rendelkezés nem vonatkozik a tartalékos tiszti iskola látogatá­sára jogosult újoncokra, akik épp úgy, mint tavaly, az idén is julius 15-én voltak kötele­sek jelentkezni tényleges szolgálatra. A kor­mány valószínűleg annak a tapasztalatnak az alapján hozta elhatározását, hogy az újonc- képzésre október-november alkalmasabb, mint a szeles és hideg november-december. A műszaki csapatok újoncai az idén szeptem­ber elsején kezdik meg szolgálatukat, úgyhogy folytatnia. Az olasz lapok állásfoglalása rend­kívül éles Németország ellen a legutóbbi osztrák események miatt. Egyes lapok han­goztatják, hogy nem lehetséges tovább Münchent felelőssé tenni az osztrák események miatt, ameny- nyiben nem szűnnek meg a terrorcselekmé­nyek, a felelősség a birodalmi kormányt illeti. Az United Press értesülése szerint Olaszor­szág most már nemcsak egyszerű tiltakozás­ra készül, hanem európai akciót akar meg­szervezni, amelynek célja az lenne, hogy pressziót gyakoroljon a német körökre abban az irányban, hegy az osztrák terrorszerveze­teket szereljék le. Hasonló értesülést közöl a „Reichspost" tegnapi száma, ugyancsak jól­informált római körökből. Genf, julius 24. A tervbevett nemzetközi akcióról népszövetségi körökben is tudnak és az United Press genfi munkatársának értesü­lése szerint Olaszország, Franciaország és Anglia meg­bízottai eljárnának a német kormánynál ég az osztrák terrorakciók azonnali beszünte­tését kérnék a birodalmi kormánytól s amennyiben ez a diplomáciai intervenció nem vezetne eredményre, a hatalmak szank­ciókat alkalmaznának Németországgal szem­ben. Hogy milyen szankciókról van szó, erre nézve az újságíró nem tudott információkat kapni. a műszaki csapatoknál ezidén történik meg először, hogy az őszi hadgyakorlatok idején már újoncokkal fognak foglalkozni. Ezt lehe­tővé teszi az a körülmény, hogy az őszi had­gyakorlatok ezt a fegyvernemet rendszerint csak kis mértékben veszik igénybe. A mű­szaki csapatoknál fontos az, hogy már az ujonokiképzés elején mennél nagyobb mér­tékben fölhasználhassák a kedvező őszi idő­járást a szabadban, elsősorban a vizen való munkálatokhoz. A műszaki csapatoknál azonkívül megszüntetik a két időpontban való bevonulás rendszerét. Eddig az újoncok egy része ősszel, a másik tavasszal kezdte szolgá­latát. Ez olyan technikai föladattöbbletet tá­masztott a kiképzéssel szemben, hogy célsze­rűbbnek találták az egyrétegű kiképzési rendszerhez való visszatérést. — H. G. Wells Sztálinnál. Moszkvából jelen­tik: Sztálin tegnap fogadta H. G. Welds-t, a hires angekirót, aki jelenleg oroszországi utón van. H. G. Wells és Sztálin több mint három óra hosszat voltak együtt. A nagyhatalmak intervencióra készülnek Berlinben 9,®ktéiieriiek elsefén be kell rukkolni” A katona! újoncok bevonulási terminusát újból október elsejében állapította meg a kormány • műszaki csapatok újoncai szeptember elsején állnak szolgálatba SZENT KONSTANCIA ¥ á ürS\M A I á FÖLDES GYÖRGY É / \ iLm j 'A i % J í R 6 G E N V E ! KI < L! Hí FÖLDES GYÖRGY _ _ — ^ - g (3) — No, fiamuram, nálad hát minden este húzza a cigány? Vig élet lehet a tied, mond­hatom. Valamikor nálunk iá húzta. Tudod, azt a nótát, amit a Lajos, meg a Poldi sze­rettek ... Sugárné egy francia folyóirat olvasásába merült. Falusi, kastélybeli életről szólt a no­vella — gyönyörű illusztrációi közül különö­sen kitűnt egy szép négyesfogat képe, cilin­deréé kocsissal. — Bár sohase húzták volna! — csattant fel egész váratlanul. — Négyszáz hold föld, min­den rajtavalóval, a házunk, a kertem, az egész hozományom! Mind elment! Azokra a kasza-kapakerülő éhenkórászokra! Bár ma­radtak volna a mórvetésnél! Jani menekült a társalgás e fordulata elől. — Szétnézek a geseftben! — mondotta és elment. Juci kíváncsian nézett utána. Sugár Pál sértve érezte magák — Mindig ugyanaz a nóta. Pedig a ház nem az én szép szemeim kedvéért volt mindig tele vendéggel. Meg aztán: a jó háziasszony a maga gazdaságának utána néz. Takarékos. — Mit? Éln nem voltam takarékos? — Voltál. És vagy is. Mikor már Kislucsé a Schwarz Móricé lett. — De apa! — engesztelte Judit. _ Régi, régi dolgok. Elmondtátók százszor. Én meg sírtam érte százszor. Tegnap volt az eskü­vőm. Ne keserítsük egymást. Legalább ma ne! Sugárné nagyot nyelt. — Jól van, nem szólok egy szót se. — Ne szólj szám, nem fáj fejem! % A két öreg fej beletémetkézétt az új­ságjába. A szomszéd asztalnál egy főhadnagy ült egy jói öltözött civil fiatalemberrel. — Meglátod, esztendőre már kattogni fog­nak a gépfegyverek! — mondotta a katona, az újságjából föl sem tekintve. — Ostobaság! Hiszen akkor az egész világ belesodródnék! — mondta a civil. — Majd meglátod! — Könnyen beszélsz, te katona vagy. De a többi! A bankprokurista, mint üjégparancs- nok. Az ügyvéd, mint trénhadnagy. A mi ká­vésunk, amint kivont karddal üvölti a hurrát a szakasza élén! Furcsa dolog lenne! — Már pedig úgy lesz! — Ha lesz is, akkor sem tarthat a dolog, legföljebb napokig. — Én bizony azt hiszem, tartani fog a tel­jes leroskadásig! — De a huszadik században! — Éppen ezért! — No, és az asszonyok? — Hát — ez kellemetlen kérdés. De en­gem — hál' Istennek — nem érdekel. Lehet, hogy a vitéz katonát az asszonyok általában nem érdekelték. De Juci ijedt, kö­nyörgő, kővé vált tekintete, mely az akaratán kivül ellesett párbeszéd következtében a bal­jóslatú katonára szegeződött, mégis odavon* zotta egy pillantását. — Ki lehet ez a helyes kis médi? — kér­dezte társától, elég hallhatóan. A helyes kis médi huszonnégyórás asszonyi méltóságát sértette ez a szó. De arra jó volt, hogy levezesse, legalább egy kis időre, bor­zasztó izgatottságát. 1918-at Írtak, a háború tómé ott kísértett minden intézkedésben, min­den napihirben, mindenki képzeletében. Az a tiszt semmiesetre sem tudőtt többet, mint más, de szavai belevágtak Juci leikébe. Az ő Janija — kivont karddal a szakasza előtt! Szerencse volt az a médi szó! Megvetően biggyesztette le ajkát. — Megyek, megnézem, merre jár az uram! — mondotta jó hangosan, hogy az is hallja. Sugárné fülledtnek találta a levegőt. Hiába szellőztetik a kávéházat, mindig marad benne j valami abból az áporodott füstszagból, ami csak a törzsvendégeknek kellemes. Fizettek és mentek. Judit a nagy helyiségben nem találta meg Janit. Odament Lincsi kisasszonyhoz. Az az ördöngős, összeadó, kivonó, csalhatatlan ma­sina nagyon érdekelte. Elnézte, amint Lincsi tesz-vesz, cukrot oszt, likőrt oszt g úgy ta­lálta, hogy ez nem is lehet olyan nehéz mes­terség. Egy fiatalember odajött s valamit mondott a lánynak. Ez mosolyogva felelt neki. — Ismerőse vólt ez a fiatalember? — kér­dezte Judit. — Ma látom először. — Mégis úgy beszéltek egymással, mintha régi ismerősök volnának. — Ez már az üzlethez tartozik. Tetszik látni, a főnök ur is minden asztalhoz oda­megy és üdvözli a vendégeket, akár ismeri őket, akár nem. — Hol? — Ott, jobbra, a negyedik asztalnál. Jani igazán ott volt. De azokat a vendége­ket alighanem ismérte. Mosolyogva beszélget­tek vele; az egyik valamit mondott, mire mind elnevették magukat. Jani szabadkozva, zavart mosollyal, komikusán gesztikulálva fe­lelt. Juci megérezte, hogy róla beszélnek s mint tehetett mást, mint amit az egynapos asszonyok ilyen esetben tenni szoktak: elpi­rult. Az egyikük, egy kopasz, öreges ur, oda­nézett s Lincsi kisasszony barátságosan bólin­tott feléje. — Azokat sem ismeri? [ — Dehogy nem! Törzsvendégek. Linden­mayer ur törzsasztala. — Ki az? — Az? Egy huncut vén agglegény. Gyáros különben. Gazdag ember. A többiek is azok, A törzsvendégek mind odanéztek. Integet­tek is. Juci nem tudta, mit tegyen. — Az üzlethez tartozik — gondolta magá­ban s ő is odabólintott feléjük mosolyogva. Aztán Janira nézett, de annak arcából nem tudott kiokosodni. Jól tettem? Nem jól tet­tem? — kérdés maradt ezután is. De a kopasz Lindenmayernek sem kellett több. Felugrott és sietett a nők felé. * — Asszonyom, üdvözlöm a törzsasztal ne­vében, mint uj háziasszonyunkat. Férjeura, a cikóriafőző, határozottan jóizlésü és irigy­lés remél tó ember. De az üdvözlés így még null und nichtig, stilszeriitlen volna. Ahhoz bor kell s az, hogy tisztelje meg asztalunkat s vállalja el az Ehren-Presidiumot, vagy a Lady patroness-séget. Férjeura a legénybu- csut úgy is ellazsálta — tartsuk meg hát a pót­lakodalmat. — Azzal már elkésett. Lindenmayer ur! A lakodalom után már csak a tyukverő kö­vetkezik, másnap! — Nem bánom. Legyen hát, hogy mondta? Tyukverő. De hát az is olyan lakodalom­féle. Mi nagyon szeretünk lakodalmat tar­tani. Persze, nem a magunkét. Mi még na­gyon fiatalok vagyunk arra. Lám, nekem még ki sem nőtt a hajam. Alsó? Méltóztassék! Juci Janira nézett. Az a vállát vonogatta. — Köszönöm, de nem! Én csak az uram­mal ... — Természetes, hogy 'vele együtt. Hadd kóstolja meg ő is egyszer, amivel minket mérgez. Nem, nincs kifogás! Ha nem jön; kikiáltom az egész kávéháznak, hogy egy­napos házasok s cigánnyal és fáklyászenével kisérjük haza! Aztán fölszedjük a sátorfát,, átköltözünk a Strössnerkez s törzsvendégek híjén becsukhatják a boltot! (Folytatjuk.) JL

Next

/
Thumbnails
Contents