Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-24 / 166. (3497.) szám

1934 julius 24, hedd. 3 Anglia alán Amerika ... Az Egyesült Államok kétszeresére emeli légi haderejét Az angol kormányt élesen támadták a lordok házában fegyverkezési programja miatt Newyork, julius 23. A legújabb lapjelentések szerint Roosevelt elnök a Houston páncélos legénysége előtt tartott beszéde során kijelen- tete, hogy az amerikai hadiflottát a következő év során a londoni flottaegyezményben bizto­sított legmagasabb határig fogják kiépíteni. Az elnök kijelentette, hogy a kongresszus és az egész ország népe egyöntetű lelkesedéssel áll a flottaépitési program mögött, mert Amerika biztonsága megköveteli, hogy tengeri hadereje a legmodernebb alapokon nyugodjék. A Houston páncélos, amelynek fedélzetén Roosevelt elnök szabadságát tölti, útban van Honolulu felé, ahova előreláthatólag csütörtö­kön fog megérkezni. Washington, julius 23. Az amerikai hadügy­minisztérium rendkívüli légi bizottsága Newton Baker volt hadügyminiszter elnöklete alatt ülést tartott, amelyről rendkívül nagyjelentő­ségű beszámolót közölnek az amerikai lapok. A bizottság ugyanis több hónapig tartó tanul­mányozás után elhatározta, hogy az amerikai hadsereg légi flottáját a békeállapotnak meg­felelő minimális határig fogj? kifejleszteni, eszerint pedig Amerika légi haderejének 2320 repülőgépre van szüksége, amely a mai állo­mány kétszeresének felel meg. A bizottság ta­nácskozásáról megjelent hirek szerint ajánlani fogja a kormánynak a légi haderő további ki­építését, s kérni fogja az ennek megfelelő anya­gi eszközök rendelkezésre bocsátását, sőt az amerikai magánkézben levő repülőgépipar kor­mánytámogatására vonatkozóan is javaslatot fog tenni. A további program során meg fog­ják valósítani a hadi és kereskedelmi repülés egyesítését és a légi hálózatnak különösen ke­leti irányban való további kiépítését. Lord Ponsonby a fegyver­kezési program ellen London, julius *23. Kétfőn kezdődött meg az angol felsőházban a Baldwin miniszterelnök- helyettes által bejelentette légi fegyverkezési terv felett a vita. A vitát Lord Pons^oy nyi­totta meg, aki a felszerelési tervvel kapcsolatban bizalmat­lansági indítványt tesz a kormánynak, mert szerinte a kormány fegyverkezési programja nem alkalmas az ország biztonságának meg­szilárdítására, ellenben alkalmas arra, hogy a világbékét felborítsa. A konzervatív sajtó el van készülve arra, hogy a kormányt jobboldalról is éles támadások érik, ahol viszont a kormány által tervbevett fegyverkezési program időtartamát túlságosan hosszúnak tartják. Jobboldali körök véleménye szerint ugyanis a légi felfegyverkezés oly sürgős, hogy nem öt, hanem három év alatt is meg lehetne va­lósítani a Baldwin-féle tervet. E két felszólalástól eltekintve, amelyeknek fő­leg külpolitikai vonatkozásban van nagyjelen­tőségük, a parlament nvndkét házában olyan felszólalások fognak elhangzani, amelyek bel­politikai kérdéseket érintenek. A jövő kedden fog úgy a felső, mint az alsó­ház nyári szabadságra menni, amely előrelát­hatólag- október végéig tart. Valószínű, hogy a parlament elnapolása előtt még kormány- nyilatkozat hangzik el a király uralkodási jubi­leumára vonatkozóan. i rendőrük agyonlőnék Jokn Shillingért A gangszter-vezért abban a pillanatban lőtték agyon, amikor elhagyta egy mozi nézőterét ■ ■ Diliinger legjobb barátja kitört a hunsviílei tegyházbót és a csihágói gangszterek élére áll C s i k á g ó. julius 23. Nagy szenzációja van a gamgisatemetk fővárosának, tegnap a késő esti órákban ugyanis az a hir terjedt el, hogy Északosikágó egyik kis mozijában DiLlingert, „az első számú közellenséget44 a rendőrök agyonlőtték. A kiirt most hivatalos helyiről megerősítették- Diliinger, aki egy kis csikágói moziban ép­pen egy gangszterfilmet nézett végig, a mozi bejáratában szembetalálta magát a rendőrökkel. Tizenöt revolvercső meredt a moziból kilépő Diliingerre, a következő pil­lanatban már el is dördültek a rendőrrevol­verek és Diliinger holtan terült el a mozi küszöbén. Egy közeiben tartózkodó asszonyt az egyik eltévedt rendőrgolyó súlyosan megsebesített. Dili inger hónapok óta foglalkoztatja Ameri­ka közbiztonsági hatóságait és úgyszólván egész hadseregek üldözték a gangszt érv ezért, akit nem minden alap nélkül nevezett el Roo­sevelt elnök az első számú közellenségnek. Ezer és ezer rendőr és katona üldözte Diliin­gert és tankokkal, repülőgépekkel és tábori ágyukkal vadásztak rá és többizben hire ment, hogy Dili ingert agyonlőtték, a következő na­pon azonban Diliinger mindig leadta névje Számtalan nyomon indult el a rendőrség, amelyek azonban kivétel nélkül hamisnak bi­zonyultak, sőt v nagyón valószínű, hogy maguk a gangszte- rek vezették félre a rendőrséget. Megállapították, hogy ugyanakkor, amikor az ország minden részében hajszolták Dülingert, a gangszterek vezére Csikágóban volt. Szom­baton éjszaka a csikágói rendőrség azt az ér­tesítést kapta, hogy Diliinger egy kisebb észak csikágói moziban meg Jog nézni egy gangszterfilmet. A ha­tóság ettől a perétől kezdve szem előtt tár­gyét valamilyen kisebb bankban, ahonnan példátlan vakmerőséggel elvitte a pénzkasz- szát és a rendőrök gyűrűjén keresztül meg­szökött. Diliinger fejére óriási jutalom volt kitűzve, ennek ellenére a gangsztervilágham nem akadt senki, aki el merte volna árulni rej­tekhelyét. Ezer és ezer nyomot tanulmányoztak át a rendőrök és rengeteg időt pocsékoltak el a különféle ál-Dillingerek hajszolásával, ami- közben az igazi vígan követte el gaztetteit. Már májusban monstre-razziát rendeztek Csi­kágóban, azonban Dillingent nem sikerült a hálóba kapni. Ekkor olyan nagyszabású ak­cióba kezdett a rendőrség, amelyhez hasonló­ra még a nagy csikágói gangszterháboru ide­jén sem volt példa. A washingtoni kormány kiadta ugyanis a parancsot, hogy a gangszte- rekkel minden körülmények között le kél! számolni és hogy élve, vagy halva, de kézre kell keríteni Diliingert. A hónapok óta folyó szinte elkeseredett haj­szának mindeddig nem volt meg a megfelelő eredménye. tóttá a mozit és az egész környéket titkos- rendőrök szállták meg. A rendőrség rögtön megállapította, hogy mi­kor érkezett meg a moziba Dili inger, aki igye­kezett magáit meglehetősen felismeríhetetlenné tenni: haját befestette, az orrát pedig operatív utón átformáltatta. Később azt is megálla­pították, hogy Diliinger az ujjbőr barázdáit savakkal úgy összemaratta, hogy az ujjle­nyomatról sem lehetett volna megállapítani személyazonosságát. Mikor a rendőrség megállapította, hogy Diliinger megérkezett a moziba, azonnal be­záratta az összes ajtókat és erős rendőrkor­don vette körül a kis mozit. Abban a pillanatban, amiloor Dillinger a mozit elhagyta, a rendőrök sortüzet adtak rá és végeztek vele. Szemtanuk állítása szerint a gangsztervezér, amikor felismerte a helyzetet, revolvere után nyúlt, annyi ideje azonban már nem volt, hogy a revolvert kirántsa. A rendőrök a szó szoros értelmében szitává lőtték a gangszter- vezórt. Dillinger vére Csikágó, julius 23. Arra a hírre, hogy Dil­iingert agyonlőtték, néhány perc alatt ezrek­re menő tömeg érkezett a mozi elé. Az agyon­lőtt gangszter tetemét nagyon gyorsan el kel­lett szállítani és a rendőröknek nagy munkájukba került, hogy a tömeget távoltartsák a holttesttől. Még az újságíróknak sem engedték meg, hogy közelébe lépjenek. Mikor már elszállították Diliinger holttestét, hatalmas tömeg verődött össze azon a helyen, ahol a dráma lejátszó­dott és aki csak tehette, vagy egy újságpapírt vagy a zsebkendőjét mártotta meg Diliinger vé­rében. Hasonló jelenetek játszódtak le a halottas kamrában is, ahol a kiváncsiak tömegével valóságos harcot folytatott a rendőrség. Ezrek és ezrek akartak benyomulni a hullakamará­ba, ahol Diliinger holttestét őrizték, mert „emléket" akartak maguknak szerezni a hí­res gangsztervezértől. A washingtoni igazságügyminisztérium a Diliingerre alkalmazott gyors eljárást jóvá­hagyta. Tudniillik már korábban parancsot kaptak a rendőrhatóságok arra. hogy Diliin­gert, ahol érik, lőjjék agyon. Diliinger agyon- lövetése a legnagyobb szenzáció Amerikában, Diliinger meg akar nézni egy gangszler-filmeí ami mellett a sanfranciskói sztrájk és a hoz­zá hasonló események eltörpülnek. Jelentkezett Dillinger utóda Hunsvillc, julius 23. Úgyszólván egyidőbeu Dillinger agyonlövetésével az amerikai gang- sztervilág együk legveszélyesebb alakja. Raymond Hamilton, akit a déli államok ré­mének ismertek és aki Dillingerrel jó ba­rátságban is volt, öt társával együtt kitört az itteni {egyházból, ahol életfogytiglani büntetését töltötte. A fegyőrök azonnal autókon és motorkerék­párokon a menekülő banditák után iramod­tak és több sortüzet adtak rájuk, az egyik menekülő banditát agyonlőtték, kettőt pedig súlyosan megsebesítettek. A másik három Hamiltonnal együtt elmene­kült. Az amerikai lapok véleménye szerint- Diliingernek ugyan vége, de utóda máris je­lentkezett. A román király októberben Párisbn utazik Bukarest, julius 23. Tatarescu miniszterelnök teg­nap a királynál volt kihallgatáson. Kiszivárgott hi­rek szerint ez alkalommal végleg döntöttek a Tornán király legközelebbi párisi útjáról. Károly király október folyamán látogat el Parisba s utján elkísé­ri öt Titulesou külügyminiszter is. Pestszentimre halárában lelőttek hét Hatat teventeohtatót Budapest, julius 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Vakmerő támadás történt tegnap este a közeli Pestszentimre határában. Tönköl Ist­ván és Lapó Dénes fiatal leventeoktatók gyalog- | szerrel indultak Budapest felé. Szótlanul ballagtak, amikor hirtelen két férfi támadt rájuk. Az egyik mellett hatalmas vadászkutya szaladt, amelyet a férfi a gyanútlanul haladó két fiatal leventeoktatóra uszított. A fiatalok nem hagyták magukat, hanem bírókra keltek a hatalmas kutyával s támadóik­kal. Parázs verekedés fejlődött ki köztük, amely­nek hevében az egyik támadó revolveréből rálőtt Lapó Dénesre. A golyó szivén találta a szeren­csétlen fiatalembert s azonnali halált okozott. A támadó még egy lövést adott le, amely viszont Tönköl Istvánt sebesitette meg súlyosan. A két támadó ezután megszökött. A súlyosan sebe­sült Tönköl segélykiáltására többen figyelmesek lettek s megtalálták a támadás két áldozatát. Érte­sítették a menőket, akik Tönköst beszállították Bu­dapestre a kórházba. Tönkölnek még volt annyi ereje, hogy az éjjeli támadás részleteit elmondhassa, de nem sokkal azután a vérveszteség következtében meghalt. A rendőrség széleskörű nyomozást indított az éjjeli támadók kézrekeritésére. —o ....— Ju goszláv repülő kényszer- leszállása magyar területen Budapest, julius 23. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonj-e lengése.) Vasárnap Ke- lebia határában magyar területen egy jugo­szláv repülőgép szállott le. A határőrség tag­jai látták a kényszerleszállást s azonnal a gép­hez siettek. A repülőgép mellett egy pilóta állott, aki kijelentette, hogy motorhiba miatt volt kénytelen leszállana magyar területen, mert már a jugoszláv területet nem tudta vol­na elérni. A gépen egyedül utazott, — mon­dotta a pilóta. A határrendőrök azonban a repülőgép mellett a puha földön lábnyomokat találtak, amelyek a géptől a határ felé vezet­tek. Az a gyanú merült föl, hogy a jugoszláv pilóta nem egyedül utazott gépén, hanem utasa is volt. Az eltűnt utas után nyomozást indítottak meg, a jugoszláv pil tát pedig az ügy kivizsgálásáig őrizetbe vették. J'u ^ azonnali és tartós enyhülést nyújtanak

Next

/
Thumbnails
Contents