Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-22 / 165. (3496.) szám
1934 Júliu s 22, vasárnap. 17 ’DTTTTZ' lí C 71 Tfc Ti X2r Iskola és család rlUJV JüO APAll Oroszországban A ezpvjetkoTmány elrendelte, hogy a jövő iskolai évtől kezdve az elemi és középek ólad tapadd ók barnítsanak az iskoláiban és no politizáljanak, mert semmit se tudnak a diákok. A legelemibb ismereteikkel sincsenek tisztában. Az irás-olvasáson kívül csak bolsevista jelszavakat tamilnak, de ezeket se értik meg. A sz'ovjetköz oktatás csődöt mondott. A kormány kénytelen a sokszor gúnyolt ,pburzsuj“ iskoláihoz visszatérni Hogy lesz-e foganatja a rendeletnek, nem tudjuk. Az uj tanítók bolsevista jelszavaktól félrevezetett műveletlen és tudatlan, vagy legjobb esetben félimüvelt emberek. Úgy tanítanak, ahogy őket tanították. A szovjetiskolák tanítási módszerét s e tanítás eredményét a hivatalos szovjetlapok következő cikkei világítják meg: I. Az iskola Mintalecke az elemi iskola IV. osztálya számára. Izvesztija, 1933. IX. 5. Az elemi iskola IV. osztályának a tanítója, Pavel Vasziljevics csengetéskor bemegy a tanterembe. P. V.: Jóreggelt fiuk! Pa.vel Vasziljevics vagyok. Ebben az éltben én fogok veletek foglalkozni. Mielőtt azonban munkához fogránk, tudni szeretném, hogy kik vagytok. Álljatok föl s szép sorjába mondjátok meg a neveteket. (A gyerekek egymásután fölálnak és bemutatkoznak.) P. V.: Nem tudom most egyszerre mindenkinek a nevét megjegyezni, de becsületszavamra fogadom, hogy egy-két nap múlva ismerni foglak titeket. Most pedig dolgozzunk. Társadalomtudományi kérdéseket fogunk megbeszélni. Tudjátok-e, hogy mi a társadalomtudomány? <— Szociológia, — kiáltják a gyerekek. P. V.: Nagyon jó. A szociológiát vagyis a munkások életét fogjuk tanulmányozni Kiknek az életével foglalkoztatok a múlt évben? — A munkásokéval a cárizmus korában. P. V.: Mit tanultatok a múlt éviben? (A tanulóik össze-vissza kiabálnak: — Az 1906-ik óv történetét, a lenai vérengzést, a szocializmust, Marx és Engeds tanítását, P. V.: Derék fiuk vágytok. Marxot és En- gelst is tárgyaltátok. Látom, hogy sokat tudtok. Ismeritek a munkások és a parasztok életét a cárizmus korában. Hanem tudjátok-e, hogy mikor volt az imperialista háború? — 1914-től 1918-ig. P. V.: Hát a februári forradalom? — 1917 szeptemberében! Nem, 1917 októberében! — Október 25-ón — kiabálják a gyerekek. — Az egyik fiú tuilharsogja a többit: a nagy francia forradalmat is letárgyaltuk! (A közbeszóló tévedett, nem a francia forradalmat, de a párisi kommünt tárgyalták a H. osztályban.) P. V.: Mikor volt a polgárháború? Kik álltak szemben egymással? — A dolgozóik és a fehérgárdisták. P. V.: Helyes. Úgy van. Kik a íehérgárdis- iák? — A kapitalizmus szolgái. P. V.: Jól van fiuk. Most már ismerlek benneteket. Látom, hogy mit tudtok s mit nem tudtok még. Most egy nagyon fontos kérdésre térünk át. Megbeszéljük, hogy mi a szovjet- rendszer. Érdekes téma. Nagy anyagot kell feldolgozni. Váltakoztok-© rá? Akartok-e erről a kérdésről tanácskozni? — Akarunk! Akarunk! P. V.: Akkor ne vesztegessük az időt, lássunk munkához. Mikor alakultak meg az első szovjetek? — 1918-bar! 1917-ben! P. V.: Előbb nem? — 1905-ben. P. V.: Jól van. Meg tudjátok-e mondani, hogy hol? Egy fiú: Leningradban. A munkások petíciót akartak átadni a cárnak. Azt hitték, hogy a cár a nép barátja, de nem ismeri a viszonyokat, hát fel akarták világosítani. Hanem a cár helyett fegyveres katonák fogadták a munkásokat. Gapon pópa, áki félrevezette a népet, megugrott. Később megbánta tettét és felakasztotta magát. Egy másik fiú: Amikor a cár igy bánt el a munkásokkal, ezek megharagudtak és sztrájkba léptek. P. V.: Hány órát dolgozták a gyári rnuriká- 0ok a cárizmus korában? — 12—13 órát. P. V. És most? — Nyolcat! hetet! P. V.: Úgy van. A többség hét órát dolgozik. Néhány gyárban azonban még egyelőre nyolc óra a munkaidő. Tudjátoik-e fiuk, hogy mire .költötte a cári kormány a pénzt? — Mulatozásra! — Dorbézolásra! — Fényűzésre! — Hadseregre, hogy legyen kinek a munkásokat agyonlőni. P. V.: Bőket börtönzött be a cári kormány? —* A munkásokat. (Egy fiú föláll e ezt kérdezi): — Igaz-e, hogy a munkás adót fizetett saz igy összegyűlt pénzen a cár katonákat tartott és agyonlövette a munkásokat? P. V.: Igaz! Úgy van! A cár a munkások ellen izgatta a katonákat, pedig a munkások és a parasztok pénzén tartotta el őket. Ki tudja, hogy mi volt a cár? — A dolgozók eülensóge! A leggazdagabb földesur! P. V.: Beszéljünk másról. Mi a sztrják? — Mikor az összes munkások abbahagyják a munkát. A Vaszüjevsz'kij Osztrovon volt a legnagyobb sztrájk. Még barrilkadókat is emeltek. P. V.: Úgy van, 1905-ben a munkások sztrájkoltak. Barrikádokat emeltek és lázongani kezdtek... Moszkvában is volt sztrájk. Ismeritek-e az A körzetet? Az A körzeten belül minden a cáré volt. Ki tudja, hogy hol van a moszkvai városi tanács? — Én tudom, mellette lakom a Tverszkáján. P. V.: Abban a házban, ahol most a moszkvai szovjet szélkel, a polgármester lakott. Vele szemben volt a rendőrlaktanya. Mit jelent ez a szó rendőr? — Fegyveres őr. P. V.: Ma is van fegyveres őr, ennek mili- cioner a neve. A málicioner a munkásokat őrzi, a rendőr a burzsujokat őrizte. Van-e hát különbség rendőr és miilicioner között? — Van! Van! P. V.: Egyszer elviszlek tőiteket a forradalmi múzeumiba és mutatok nektek egy rendőrt. De nem élőt, olyat ma nem látunk. Menjünk tovább. Az A körzeten belül minden a c4ré volt. Ami az A körzeten kívül esett, azt elfoglalták a munkások. Kétségbeesett harc fejlődött ki a burzsujok és a munkások között. Hanem a cár elküldte a Szemjorov-ezredet s ez leszámolt a munkásokkal. Ki tudja, hogy mit csináltak ugyanakkor a parasztok a falvakban? — A földesurak ellen harcoltak. P. V.: Hogy harcoltak? Birkóztak velük? — Felgyújtották házaikat. Szétrombolták kastélyaikat. P. V.: ügy van ... Hanem a kozákok elbántak a parasztokkal. Lássátok, ez történt 1905d>en. Az 1905-ilk évi forradalom kudarccal végződött. Mégis adott valamit. Tudjátok-e, hogy mit? — Jó tanulságot. Megmutatta, hogy kell harcolni. P. V.: Helyes. Hát mondjátok meg, hogy kell 'harcolni? —• Szervezetten. P. V.: Úgy van. így harcoltunk 1917 októberében Lenin vezérlete alatt. És győztünk. Ki vette át a hatalmat? — A munkások és a parasztok tanácsa. P. V.: Hogy hívják ezt az uralmat? .—. Szovjetura lomnak. P. V.: Jól van. Mára elég. Sokat tudtok. Okos továrisok vagytok. II. A család Beszélgetés tea mellett. Pravda, 1934 V. 21. Apa, anya, fiú. Az apa — öreg bolsevista, az anya — régi háziasszony, a 12 éves fiú régi pioner (bolsevista farkaskölyök). A kis család minden reggel veszekedik. A vitát rendszerint az apa kezdi. — Mi újság a IV. osztályban? — Nem az osztályban, hanem a csoportban — feleli a fiú. Ezerszer megmondtam neked, papa, hogy az osztály szó reakciós, feudális fogalom. —— Nem 'bánom, legyen csoport. Mire tanítottak legutóbb a csoportban? — Nem tanítottak. Nálunk nincs tanítás. Nem tanulunk, hanem tárgyalunk. Közösen átvesszük, feldolgozzuk az anyagot. Ezt is tudhatnád. — Tudomásul veszem. Mit beszéltetek meg tegnap? — Arról tárgyaltunk, hogy Lassalle elméletének volt-e hatása a reformizmus keletkezésére. — Nagyszerű. Lassalle elméletéről vitatkoztatok. Volt-e olyan kérdés a tegnapi vitában, amit sikerült megoldani? — Volt. — Derék legények vagytok. Milyen kérdést oldottatok meg? Nehezet? — Könnyüt. A materialisztikue filozófia, kérdéseit vetettük egybe a kommunista, akadémia, második osztályának a tételeivel és a marxista agráriusok közgyűlési határozataival. Apa félretolta teáscsészéjét, megtorolt© szemüvegét és sokáig fürkészően nézte fiát. Rendes gyereknek látszott Nyoma se volt rajta testi vagy szellemi fogyatkozásnak. Olyan volt, mint a többi hasonlókorú fiú. — Az orosz nyelvből mit tanul... mit tárgy altatóik? A múlt órán a „Rajta, fiuk, iószőrt gyüjt- sürik“ dönti verset olvastuk. — A lóról olvastatok? — kérdezte az apa 6 reménysugár csillant föl szemében. ,(Fehér lovam elunta a nyargaiást, harmadnapja nem evett egy harapást.“ — Nem lóról, de lószőrről tárgyaltunk — vágott közbe a fiú türelmetlenül. — Te talán nem is ismered ezt a verset: „Rajta, fiúk, a mezőre, — Fogjátok el — A lovat, Zengjen a dal künn a mezőn, — Lószőrt tépjetek — Sokat!“ — Először hallom ezt a bu... ezt a furcsa verset. Ki irta? — Arkadi Parovoj. — Iskolatársad? A negyedik elemibe Jár? — Nem kisfiú. Szégyeld magad, apa. Azt mondod, hogy öreg 'bolsevista vagy s még ezt a híres költőt sem ismered. A napokban dolgozatot is irtunk róla ezen a elmen: „Parovoj hatása a nyugateurópai költészetre“. — Nem gondolod, fiam, hogy kiesé prózai Parovoj vétse? Nincs benne érzés, hangulat. — Miért? Nagyon is világosan fejezi ki azt a kívánságát, hogy lószőrt szedjünk. A lónak nincs rá szüksége, a matracfcéezitő pedig hasznát veszi. — Nincs rá szüksége a lónak? — Nincs. — Fogtok-e lófüleket gyűjteni? — kérdezte az apa gúnyosan. — Ne kötekedjetek mindig — 6zólt közbej az anya békéltető hangon. Az apa hümmögött, a vállát vonogatta s a fiára bámult. Majd összeszedte magát s folytatta a kérdezőskodést, — Mit játszottatok tegnap az iskoláiban? — Nem játszottunk. Nem értünk rá. Birkózz tünk. — Ezt szívesen hallom. Én is sóikat b: okoztam gyerekkoromban. Nagyon tetsiiik. nekem, a francia birkózás. — Mi nem úgy birkózunk. Nálunk csak elvi birkózás van. — Mi az? — kérdezte az apa lemondóan. — A lebedevizmuss'a! birkóztunk. — Ki az a Lebedev? — Iskolatársaim. — Rossz gyerek? Verekedős? — Nagyon rossz fiú. Déborin hibáit ismételgeti a machizmus, machaevizmus és médiánk cizmus átértékelése közben. — Tovább, fiam, tovább. — Két hete birkózunk vele. Arra pazaroljuk minden erőnket, hogy helyes útra vezess ük aí 'tévelygőt. Tegnap politikai megbeszélésünk is veit ebben az ügyben. Apa két tenyerébe rejtette fejét. — Hány éves az a Lebedev? — Nyolcéves. Nem gyerek már. — Nem szégyeled magad? nyolcéves gyerek* kel birkózol? — Nem tűrhetjük opportunista világnézetét. Nem nézhetjük el az elvi kérdések kiforgatását. Az apa hirtelen fölkapta irat táská ját s kiíró* hant az uocára. Fia fölényesen mosolygott 6 .gúnyosan kiáltotta: — És te azt mered mondani, hogy öreg bök sevista vagyl Néhány nap múltán az apa diadálkiáItásfoaö tört ki újságolvasás közben. Az anya megijedt, a fin zavartan, szótlanul bámult maga elé. ő már olvasta a kormány rendeletét, hogy ezután 'tanítani fognak az iskolában. Meg is tárgyak tát már a rendeletet a negyedik csoportban. — Mit szólsz hozzá, Szdtnifcov Nikoláij ©teánk iskolái negyeddikosztályu tanuló? A fiú hallgatott. — Legyőztétek-© már a lebedevizmust, orthodox marxisták? Néma csend. — Belátta-e már a gyerek, hogy Deborin tév* tanait hirdette? Hányadik osztályba jjárt aa tf Lebedev? ^ Az első csoport munkása. — Elemiískoíad első osztályú tanuló! —; igáik tóttá ki az apa haragosan. — Tudnod kellene, hogy osztályok vannak az iskolában. Tegnap olvastam, hogy Arkadi Pa.rovojt nem vették föl az írók Szövetségébe, mert se nem iró, ee nem költő. Pedig, de szépen mondja: „Rajta, fiuk, a mezőre — Tépjétek ki tévestől —* A Jó f árkát “. —Rajta, fiuk, a mezőre — Lószőrt tépjetek — Sokat. — Lgy mondta ezt Parovoj — igazította ki a fiú apja szavait. — Ugy-e ez a vers hatással volt a nyugat- európai költészetre? — Nem tudom. — Nem tudod? Ne kertelj, mikor a tanítóddal beszélsz! Ki irta a Holt. telkeket? Ugy-ö nem tudod? Gogoly! Go-goly! — Meghasonlott, reakciós, jelentökeién misztikus volt és nem iró, — hadarta a fiú gépiesen. — Elégtelen! Szekunda! — kiáltotta az apa haragosan. — Ezentúl tanulj szorgalmasan. Olvasd Gogolyt és a többi klasszikusokat és hadd abba a tárgyalásokat. No, Szituiké v Nikoláj, mit tud ön Newyork városáról? — Ott a 'legnagyobb a kapitalista rend eb lentmondása. — Azt mondd meg, hogy hol var Newyork? A fiú hallgat. — Hány lakosa van? — Nem tudom. — Ki volt II. Katalin?, — Egy kreátora. Produktum. — Mit mondasz? Nem értelek. *— Ezt a kérdést megtárgyaltuk a csoportban. A kapitalizmus kezdeti korának kreatúrája volt II. Katalin. — Beszélj értelmesen. Ki volt Katalin, mi volt a foglalkozása? — Erről nem tanácskoztunk. — Nem baj, majd megtanulod. Mondd, mely számok oszthatók hárommal? — Egyetek és ne veszekedjetek, — szólt közbe az anya. — Csak feleljen a kérdéseimre. Tehát nem tudod. — Mit nevezünk félszigetnek? Ezt el tudod. — Melyik a legnagyobb világrész? Ezt 6e tudod. — Ki volt... A fiú felugrott, kirohant az uocára. — Elégtelen, szekunda! — kiáltotta ipa. SfTíagyar asszony lapja a IfauutaMzww Rendelje meg a P. M, H. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3.50 K BONKÁLÓ SÁNDOR.
