Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-22 / 165. (3496.) szám
2 1934 jnBiufi 22, vasárnap. <PXqBCT-MAcfcSR-HI RMI? A szlovenszkói németek kulturproblémái Kreíbich szepesi beszámoiéiban A szenátor számítása szerint 40 elemi iskolára és 15 ni polgárira volna szükség Nem elég egyszerűen csak „egy ásványvizet" kérni Kérjen kimondottan márkáé vizet, pl. Mát* toni-féle Giesshüblert. Különöeen jó izéről ée ismert gyógytulajdonságairól ismeretes. — annak ©Heinéire, Hogy íudósiitőja caak iffle- gáldsan dolgozhat, miért hiszen mindjein eeet- ben kanosain kemszitezi a szovjet nagy sajtó- megilepeitéseiiit — legutóbb már határozott formáiban iir a távolkeleti háborúról. A lap szerint Moszkvában mindenki habomra készül. Ezt a jelentést erősíti meg a japán fél- hivatalos is, amely pontos adatokat közöl a szovjet csapaifcöstsze vonásairól a mandzsu határon. Ezeknek az értesüléseknek helyességétől eltekintve számos olyan tünetet tapasztalt a genfi diplomácia is, amelyből Oroszország kritikus helyzetér© következtetni lehet, A szovjet kizárólag azért akar belépni a népszövetségibe, mert ágy Japánnal szemben diplomáciai előnyt szerezne. Hiszen — ha Oroszország mint a népszövetség tagja bábomba keveredik, és pedig úgy, hogy ő a megtámadott fél, aligha nézhetik tétlenül az így támadt helyzetet a népszövetség többi tagjai. Ha csak nem akarják örökre felrúgni a legfontosabb 'népszövetségi elvet, amelynek különösen francia szempontból igen komoly reális jelentősége is van. Énre ugyan azt is lehetne felelni: na és Kína? Láttuk Kin a esetében, hogyan viselkedett a népszövetség. Csakhogy Oroszország épen a népszövetség szempontjából nem Kína és .nem is érdeke, legalább is egyelőre, hogy Kína válljék belőle. A távolkeleti konfliktus szinte elkerülhetetlen. Japán egyelőre csak a nemzetközi -helyzet tanulmányozásával foglalkozik. S ebből a szempontból legfontosabb Anglia maga- j tartása. Anglia nyersanyag-támogatása nélkül Japán nem viselhet tartós háborút, ugyanekkor igen kínosan érintené Japánt az is, ha Anglia részt venne az úgynevezett pacifik- háboruibam: ilyen hatalmas szövetséges sokszor többe kerül, mint amennyit, a háború hozhat. Igaz, hogy Anglia számára kockázatos vállalkozás lenne részt venni a háború- 'bán, mert. konfliktusba kerülne az Unióval, sőt konfliktusba kerülne sajáit domíniumaival is. Japán előrenyomulása pedig Angliát ifi döntő állásfoglalásira kényszeríti. A hatalmak sorában olyan erő jelentkezett Keletről, Pozsony, julius 21. Jelentettük, hogy Krei- bich Károly szenátor, az országos keresztényszocialista párt német'osztályának elnöke, e napokban meglátogatta a párt szepességi német helyi szervezeteit. A szenátor a háromnapos utat autón tette meg, Érben Alajosnak, a pozsonyi pártközpont titkárának kíséretében. Az autó, amelyet Kreibich szenátor fia vezetett, Rózsahegy érintésével először Tátrasaéplakra érkezett, ahol a szenátor Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselővel, a szepesi németek pártjának elnökével tartott rövid megbeszélést. Mint már jelentettük, a szenátor kőrútján meglátogatta Iglót, Lőcsét, amelynek jelentőségét nem lehet lebecsülni. Japán diplomáciai vonala túlságosan egyenes, s ezael szemben az Egyesült Államok, — a másik közvetlenül érdekelt fél, — úgyszólván nem rendelkezett semmiféle diplomáciai programmal. Beéri© azzal a biztonsággal, amelyet a helyzet nyújtott számára. A helyzet ugyanis egészen a legutóbbi időkig az volt, hogy amíg a két angolszász nagyhatalom, tehát Anglia és Amerika között teljes az egyetértés, nem lehet háborút viselni a Csendes Óceánon. A világháborúban azonban Japán váratlanul pozíció-előnyt szerzett. Az 1917-ben megkötött úgynevezett Lamediűig-Ishii szerződés Japán rendkívüli érdekeit a Távolkeleten elismeri. Ennek a pozícióelőnynek megszilár- ditásáit és továbbépítését jelenti az 1993-as terv, amelyet a Csendes Óceán felosztására dolgozott ki Japán s amely a FÜlöp-szigetek semlegessé ■'nyilvánításával Japánt az egész Távolkelet korlátlan urává tenné. Japán az 1922-ben megkötött washingtoni flöttaegyez- ményben is előnyt szerzett, ha csak relatív formában ifi, s eat az egyezményt sikerült Tokiónak még saját javára korrigáltatnia a | londoni flotta-kx>.niferencián. Úgyhogy moat már az a helyzet, hogy 1006- ban, mire a londoni flotta-egyezmény lejár, I Podolint, Késmárkot, a Gölndc völgyében Merény községet, Svedlért és Szomolnokot. A szepességi rossz időjárás miatt a szenátor kénytelen volt megszakítani útját és Gölnicet már nem látogathatta meg. A szepességi pártgyülések egy tői-egyig a legszebb siker jegyében zajlottak le. Krei- bicli szenátor beszédeiben behatóan ismertette a szlovenszkói német nyelvszigetek meglátogatásakor szerzett tapasztalatait, az ínség elleni küzdelem módozatait s különösen rámutatott a németség politikái és kulturális nehézségeire. E tekintetben a helyzet különösen a kormánytámogató Japán lesz a világ legerősebb tengeri hatalma. Anglia megdöbbenve áll ez előtt a tény előtt, annál le inkább, mert az angol fegyverkezési elv mindig a következő jogi bázison nyugodott: Angliának biztonsági okokból kilenc tengeren kell erőket összpontosítania, míg az Egyesült Államoknak csak két, Japánnak pedig csak egy óceánon keld biztonsági, sőt messzemenő hatalmi szempontból erőket felvonultatnia. Ebből is látható tehát, hogy Japán micsoda félelmetes hatalmi: tényező. s ehez számítva a japán ipar expanzi- vi'tását, szint© beláthatatlan méretekbe nyúlik a veszély, amelyet ezelőtt húsz évvel még több-kevesebb romantikával operett-színpadokon mutattak be Európának. A veszély nyugtalanító történelmi távlatokat nyit meg ©lőttünk: Ha Japán a Csendes Óceán birtokáért vívott küzdelmet megnyeri, akkor vég© az angol és talán vége a fehér faj szupnemáeiájának is. A következő világ- birodalom hatalmi alapjait ugyanis ebben a küzdelemben fogják lerakni. A győztes a levegő ura lesz és ezzel uj történelmi korszak veszi kezdetét, mint ahogy aiz ooeánok meghódítása uj korszakot nyitott a világ történetébe®. v-----ö------ - '] (1 ) I. AMI AZ ÜZLETHEZ TARTOZIK. Tavaszi idill, orgonavirágzás volt a kezdet. Ébredő szerelem, mely kevés küzdéssel, sok titkos könnyel, de még több hűséges kitartással győzte le a hétköznapi élet akadályait. A fehér menyasszonyi ruhában ott álló újdonsült menyecskét jókívánságokkal, virággal vették körül az ünneplőbe öltözött rokonok és ismerősök. Ugyanazok, akik előbb éveken át akadályt halmoztak s a jóakaratu figyelmeztetéstől a rosszindulatú pletykáig mindent elkövettek, hogy Nagy Jani (ugyan, hogy is lehet valakinek ilyen közönséges neve?), meg a kis fitosorru Sugár Juci, valahogy egy pár ne legyenek. De mindegy — bolondoké a világ. íme, megtörtént. JÓ képet kell vágni hozzá. Igaz, hogy ez a Jani som az az éhenkórász, hol itt, hol ott alkalmazott magánhivatalnok már, mint amikor először leste meg a bucsu- zásukat Klára néni. Szegény Jucika, de sokszor futott ki ezután a legkisebb célzásra, vérpiros arccal, szobájába sírni. Jani sem felejtette el egyhamar azt a feleletet, amit az öreg Sugár Pál telekkönyvvezető adott neki, mikor Jucit először megkérte tőle. Moet már minden más. Az a kávéház, melyet Jani Stanci néni örökségéből megvett, jó forgalmú, sok pénzt hoz. Naigy, tükörüveg ablakait sürgő-forgó asszonykád takarítja reggelenklnt s mikor Károly, a fizetőpincér elszámol, a bankók között még ezresek is akadnak. Stanci néni ugyan — Isten nyugosztalja — templomot akart a vagyonából építeni, vagy legalább is kápolnát. Erre kuporgatta egész életén át. De életében sajnálta odaadni s a végrendeletet sürgető egyházatya elől pedig eRagadtatta magát, mert félt a haláltól s mindentől, ami erre emlékeztette. így jutott azután a vagyon törvényes öröklés jogcímén egyetlen unokaöocséhez, Janihoz, akit valami régi harag miatt életében egy fillérrel sem támogatott, pedig ráfért volna a szegény árvagyerekre, aki már kisdiák korától maga kereste meg a kenyerét. Mondhatom, szép kis kápolnát épített belőle! De hát: pénz beszél, kutya ugat. Sugár Pál is azt gondolta: Jobb ma egy kávés, mint holnap az a mesebeli herceg, vagy aljárásbiró. Meg hát — szeretik egymást. Ez ugyan nem fontos, ha összeházasodnak, de baj, ha nem lesz semmi az esküvőből. így lett belőlük egy pár. Az olaszországi nászút ugyan elmaradt, de a szerényen bútorozott három szobás lakás, ott a Stefánia-ut napsugaras oldalán, beszélhetne örömről, boldogságról. Mikor reggel felébredtek, egymásra néztek és észrevették, hogy ez az áloim — ez egyszer nem álom! — Asszony vagyok, _ gondolta Juci. Aztán elnevette magát. Eszébe jutott a csallóközi mondás, amivel a hozzá hasonló, újdonsült menyecskéket biztatni szokták: — Köszöntsetek tyúkok. _ én is asszony vagyok! De a feleségi hivatás kötelességekkel jár. A háztartás, az önálló, igazi háztartás nem az, amikor még csak olyan, tedd ide, tedd oda kotnyeleskedő volt anyja, Sugár Pál né, Gaál Kata bölcs vezetése alatt, egy kevés aggodalommal töltötte el. Pedig anyja ügyesnek, háziasnak nevelte. Úgy, ahogy őt nevelték, ott, a beketfai Gaál-kurián, ahonnan még a saját gesztenyepej furiózó-csikóin vitte el őt a Sugár Pali. Nem vitte messzire, csak Kislucséra, ahol nem volt telekkönyv, se járásbíróság, de volt egy régi, szép, majd csak hogy kastélynak nem nevezhető kúria s négyszáz hold föld, amely Sugár Pálnak termett© a búzát. De hát, úgy látszik, nem volt jóban a szerdahelyi telekkönyvvezetővel, mert ez addig irkália a teherlapra a sorokat, sorok után, míg végre nem fért rá több s a tulajdoni lapon eszközölt olyan változtatást, hogy a kalásztermő föld, kastélyostól a Schwarz Móricé lett. A kis menyecske fehérbabos, kék, vadonatúj háziruhában osztotta a reggelit. A férfi ragyogó, boldog arccal nézte. De hát el kellett dönteni a fontos kérdést: Mi legyen az ebéd? Az első, a legelső, — amelyben az volna a megbocsáthatatlan, ha nem volna elsózva a leves. Két ember együtt — minek oda más? Az élet, a város, a többiek — ki fog ilyesmire gondolni? És megtörtént a csoda mégis. Igaz, hogy az ebédet Borosa mentette meg, vagyis az a harmadik, akiben volt annyi élettapasztalat, hogy újdonsült asszonyát közel se engedte a sótartóhoz. Jó igy, ebéd után, a szép, vadonatúj kis otthonban. De azért mégis jobb volna egy elhagyott szigeten, valahol az óceán kellős-közepén. Ott nem lopódzna az ajtóhoz Borcsa, nem lesne be a kulcslyukon s hogy meggyőződött arról, hogy bejövetele talán nem okoz, nagyobb galyibát, nem jönne be, mondván: — Nagysága kérem, a kávéházból Izentek, hogy a zűr gyoj jön oda. Az egyik, izé, bilió posztóját hogy kibökte valaki, meg mindenféle kéne nékiek! Jani dühös volt.-- Ördög vigye őket! Kellemetlen dolog, de mennem kell. — Olyan keserves arccal nézett az asszonyra, mintha világkörüli útra kényszeritenék. — Én is veled mennék, ha megengeded! — Gyere aranyom, gyere! öltözz hamar! Karpathendeutsche Partéi megalakulásai óta súlyosbodott. Ezt az állítását különben az uj párt orgánuma, & Neues Pressburger Tagblatt is beiflmeri, amikor fölsorolja, hogy megszűnt a pozsonyi járási német iskolatanács, a német kereskedelmi iskola ügye továbbra is a legziláltabb helyzetben van, a pozsonyi reálgimnáziumnak még mindig nincsen rendes helyisége és a lőcsei német reálgimnáziumot feloszlatták. A német kormánypártok azzal dicsekednek, hogy végre megtörtént a briezdai német népiskola engedélyezése, ezzel szemben Krei- bich szenátor arra mutat rá, hogy ennek érdemét a Kulturverband követelte magának, a valóság azonban az, hogy az iskolát a briezdai németség törhetetlen ügybuzgalma harcolta ki. A szenátor hangsúlyozza, hogy még 40 községben hiányzik a német népiskola, illetve a német párhuzamos osztály, továbbá, hogy három német népiskola megszűnt. Szlovenszkón nincs önálló német polgári iskola, a párhuzamos osztályok gyanánt szereplő német polgári iskolák szlovák vezetés alatt állanak. Legalább 15 polgári iskolát igényelhet a szlovenszkói németség — mondotta Kreibich szenátor beszámolóiban. Azonkívül rámutatott a szakiskolák, a továbbképző- és tanonciskolák terén mutatkozó hiányosságra és sajnálattal állapítja meg, hogy a közkönyvtárakról szóló törvény nincs mindenütt végrehajtva. A német kormánytámogatók nagy gyengeségére s csekély politikai befolyására vall, hogv a német minisztereknek hozzá kellett járulniok a lőcsei német gimnázium megszüntetéséhez. Figyelemreméltó mozzanat volt még Krei- bioh szenátor beszámolóiban annak bejelentése, hogy Nitsch képviselővel egyetért a német összefogás kérdésében. Ai országos keresztényszocialista párt német osztálya nevében kijelenti, hogy a párt — miként a múltban, úgy ma is —■ hajlandó együttműködni minden jószán- dóku némettel, azonban visszautasítja az olyan elemekkel való kooperáció gondolatát, amelyek a németség szétforgácsolásából és a németség mai politikai csoportjainak egymás ellen való uszításából akarnának pártpolitikai előnyökre szert tenni, — Megyek, szaladok, csakhogy veled lehessek! A kis menyecske hamar átöltözött. Volt mibe, mert Sugár papa és mama ugyancsak kitettek magukért, ami c kelengyét illeti. Szép leány volt a Jucika eddig is, de ma, szűzi formájában, asszony! pompájában szebb volt, mint valaha ivóit és lesz. Egy pillantást vetett a szekrény tükrös ajtajába, azzal szaladt és nyakába ugrott az urának. De az még mindig rosszkedvű volt. — Fene egye meg a hülyéket, hogy most zavarnak! Soha békét nem hagy az embernek ez az átkozott geseft! — dünnyögte. Az asszonyka csalódottan fejtette le róla karjait. Közel volt a síráshoz. Hát hazudott az a tükör? Vagy ilyen keveset ér a szépség, a szeretet? Mire az uccára értek, Jani is mosolygott, Juci is. ÉS mosolyogtak; a házmester, az udvarban lakó partájok, a verklis, a cseresznyés- kofa, a konfortáblisok a standon, mosolygott a tavaszi ég és mosolygott Sugár papa és mama, akikkel szembe-találkoztak. — No, gyerekek, összevesztetek-e már? — kedélyeskedett az öreg. — Mert hát a huszároknál azt mondják, hogy aki még le nem esett a lóról, az nem lovas. Mi, az anyjukommal már reggel hétkor haragban voltunk. — Ugyan, hogy beszélhetsz vén fejeddel ilyen zöldeket! — fedte pirulva élete párja. — Fél nyolcra meg kibékültünk! — Ugyan hallgass már! Hova indultatok, gyerekek? — A kávéházba! — felelt Juci kissé zavartan. — Te is? — hökkent meg Kata mama. De aztán enyhültebben folytatta: — Jól teszed. Ki miből él, ahhoz értsen. Nem árt, ha beleütöd az orrodat. Tudod, a férfiak... Sugár Pál gyorsan közbevágott. Folytatjuk. % SZENT KONSTANCIA kápolnája
