Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-19 / 162. (3493.) szám
4 im jattra 19, csütörtök. (jj&tty mesék-götfy írta: Httngaricus Viaíor alatt áüó műemlékei felé irnáin.yi'tottáik. A Homérosz áltaJl ugyancsak megénekelt Mykeoae és Tiryms városok romjai között végzett ásatások nyomán Schliemann mindeddig altig sejtett nagyszabású görög íkiuflitura nyomait tárta fel, melynek (különös müixlé6ével sem a régi egyiptomiak, sem az asszírok, művészetének ezinvocna- 5a nem mérhető fel. H —sr-— Athén, jnl&ufc. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember (persze német ember!), Sdhfldemamn Henriknek hívták, szakálla nem, de vagyona volít tenger, e műveltsége, áldozatkészsége, tenger- vagyonánál is több. Igazi meckliemiburgi, — kemény, kitartó, erős. Elhatározása, szándékai keresztülvitelében egyaránt. Gazdag német k ersked ő-családlb ól származott. Kora fiatalságálban ő is kereskedő, később teljesen az archeológiának szentek életét, s óriás vagyonát a homóri époezokban felsorolt helyek felkutatására fordítja. 1870-ben a Dardanellák déli bejárata fölött épült Hiesarlik várát, melynek helyén hellén mondák s Homérosz Iliásza szerint a régi Tróját sejtették, felásat-ta s hét egymás fölött épült város romrétegét hozta felszínre. Alulról a hatodik, felülről a második réteg kőromjai, edény és cserép maradványaiban, Homérosz adataira támaszkodva, Pr iám ősz Trójájának várrészleteit kétséget kizáró hitelességgel állapította meg. Mese és valóság, Homérosz hőskölteményei és Schliemann megállapításai egymást kiegészítve tárják elénk klasszikus korok szépséges múltját, hozzák napfényre ősi Görögére zg megbecsülhetetlen értékű műemlékeit. Trója feltárása után 1878-ban Itlhakáiban. 1876-han és 1888-bán Mykenaehen, 1885-In. Tirynsben és 1882-ben Occhomenoslban kutatott, ásatásai eredményei a trójai leletek históriai becsét is fölülmúlta. Gyűjteményeit, melyeket a. berlini és athéni múzeumoknak ajándékozott, Hellasz klasszikus műveltsége megállapításánál ma már az emberiség legibeceeeeibb kutforrásául szolgálnak. Az Égéi tengerben százfelé szórt görög szigetek és szigetcsoportok, Kréta, Euboea, a Spora- dok és Cykdadok, klasszikus néven az Arehipe- Eaigus, az ősi hellén életnek és históriának legjelentősebb színhelyei. A mythoszi ködbe vesző trójai háborúktól a véres perzsa támadásokig itt zajlottak le a görög történelem legnevezetesebb eseményei. A Cyfcladoik egyik szigete Delos, Athén szervezése és vezetése mel- íett valamikor híres panhelilén szövetség központja is lett. A pánszláv s a páneurópai szövetségek fogalma Delos évezredes mintájának újkori kópiái. Ez ősi kulturhelyek meséi miár Kr. e. 800 év körül ragyogó emlékként csengtek-bongtak Ho- mér verssoraiban s csak a XIX. század történet- kutatói öntötték a régi meséket valóság formájába, ásták ki romrétegeik törmelékhalimazából a csonkaságukban is csodálatosan szép műremekek kincses erdejét. Világraszóló szenzációt jelentett az 1820. évben Melos (Milos) szigetén kiásott Milói Vénusz csonkaikaru márványszobrának napfényre kerülése. Ottani görög parasztok találták, ásták ki felfedett földalatti sáncokból. Hatezer frankért vásárolta meg tőlük a francia kormány. A szobor közelében szétszórva talált 6zobortöredéke- ket, balfelsőkart és egy balkezet, mely csukott ujjai között almát tart, sokáig a ceonkakaru Vénusz tartozékának tekintették s úgy képzelték, hogy a szoibor kinyújtott balkezében tartotta az almát, mig lenyúló jobbkarjával ruhája redőiit fogta fel. Miután azonban e szobor- töredékek az eredeti szobortól eltérő művészi sajátságokat mutatnák fel, fel kell tételezni, hogy azok vagy egyáltalán nem tartoztak a szolborhoz, vagy pedig a megcsonkult szobor régi restaurációé munkálataiból származnak. Reinach Salamon német archeológus nagy feltűnést keltett ujábib keletű véleménye szerint a szobor nem is Vénuszt, hanem a tenger istennőjét ábrázolja. A mütörténetirók legtöbbje keletkezésének idejét a Krisztus előtti századik évbe helyezi, Reinach szerint ennél háromszáz évnél öregebb 6 vagy maga Phidias, vagy iskolájának pompás alkotása. Állítása bizonyítására azt hozza fel, hogy a, Vénusz-szoborban Phidias zsenialitásának minden jelét megtalálhatjuk, elleniben semmi sincs benne, ami Phidias müveinek bármelyikében is hiányzik. A nriilói Vénusz szobra a Szépség és Fiatalság márványba faragott csodája, bájban, szépségben tökéletesebbet az ó- és újkor hozzá megközelítőt sem alkotott. Akárcsak a Partheno® ezobormüveinek, legnagyobb szépsége nyugodt méltósága, nemes vonalai egyszerűségében rejlik. Mint Lionardo da Vinci Monna Lisájának rejtélyes mosolya, a Miilói Vénusz csonka karjainak misztikuma körül is tudósok soha véget nem érő vitája dűli. Értéke mindenesetre felbecsülhetetlen, Francia- ország, Páris, a Louvro egyik legfőbb vonzóereje, — ÖTÖkkön-örőkké legnagyobb büszkesége lesz. Az 1870—71-iki német-francia háború után a franciákra kivetett ötmiiliiárd franiknyi megfiz ethetetlennek látszó hadisarc helyett a németek, — állítólag, — a párisi Louvre Milói Vénuszát fogadták volna ed. óriási felzúdulás volt Franciaország részéről a válasz: — Ha évekig keületne is éheznünk, hogy kifizessük az ötmiliiárdot, a Mólói Vénusztól nem válunk el. A napfényre hozott Vénusz-szobor volt a beharangozó a nagy kutatások érdemes folytatására. S később, Scbliemann eredményes trójai s többi ásatásai az ó- és újvilág tudósainak és mecénásainak figyelmét most már állandóan a régi Hellasz részben feltárt, résziben feltárás Tsuntas görög tudós 1886-ban a Spárta melletti Vaphioban ősi sírboltra akadt, melynek gazdag kincstartalma között két csodálatosan szép kidolgozású aranyserleg, klasszikus idők fejlett művészetének ékes bizonyítékai: az athéni nemzeti muzeum világhirességü kincsei. A viliág minden részéből Görögország felé tóduló tudósok raja lázasan kutat az ősi Hellasz eltemetett műemlékei után. A XX. század csillanó hajnalán, 1900-ban Arthur Evans angol tudós Knososban, Kréta szigetén, nagykiterje- désü királyi palota romjait ásta ki. A palota egymásba visszatérő zegzugos folyosóival, minden meghatározott rend nélkül épült termei sorával ősi asszír paloták építészeti modorára emlékeztet. Minős király palotájának tartják s tekervényes útvesztőiről a mythoszi mesék laLátogatás a Marconi-müvekné I London, julius. Kivarázsolt világba llépek, amikor a chefnn6- forti Harconi-rnüvek kapuján áthaladok. Sehol a világon nem látni ilyen alakú gépeket, védő álarcokat viselő munkásokat. Tetőtől-talipig ikaucsuk-ruhákban. Szinte a gélemre emlékeztető , imbolygó alakokat, amint különös feladataikat végzik. Igen kevés látogatója volt még a Marconi- müveknek. Nem könnyű ide bejutni s aki eljön, annak is minden lépését figyelik. Kör őskorul életveszély. Mérgek, gyilkos gázok, tizezervoü- tos áramok, láthatatlan sugarak: a modern tudomány boszorkánykonyhájának előszobájában vagyunk. A kíséretemre kirendelt mérnök előzékenyen adja tudomásomra, hogy a laboratóriumokba nem vezethet 'be, csak a gyár néhány világhírű gyártmányát mutatja meg. Itt van szemem előtt az egész ‘tudományos világ által élfogadott villamos kés, a modern sebészet biztos eszköze. A leghigiénikueabb operáló szerszám, amely mint egy dinamóra kap csőit elektród anélkül vág, hogy vér folyna nyomában. A villamos kés ugyanis oly hőfokkülönbséggel hatol az emberi testbe, hogy vágás közben annyira összezsugoritja a sejtfalakat, hogy semmiféle baiktérium be nem hatolhat oda. Marconi második nagyhírű találmánya oly diatermikus készülék, amely a hőgyógyászatot forradalmositotta. Közismert, általános tény, hogy szervezetünk megbetegedett tája sok esetben könnyebben győzi le a kórt, ha fokozott meleg veszi körül. A melegvizes borogatások, fürdők mind ezt a célt szolgálják. Vannak azonban az emberi test belsejében annyira elrejtett szervek is, hogy azokhoz ki- vülről nem lehet odaférni. Marconi elmés megoldásai azonban a tüdő, a gyomor, a vese és egyéb szervek bármely pontjához is eljuttatják a szabályozható melegmennyiséget. Az említett két találmány osztatlan népszerűségnek örvend. Marconi legújabb találmánya azonban, amely az emberi testben élő mikrobák elpusztítására is alkalmas, még sok ellentétes véleménnyel találkozik. Marconi ugyanis igen rövid hullámú sugarakkal lázt idéz elő a szervezetben és a kérdéses baktériumok igy pusztulnak el. A gyár eddig még nem adott el egyet sem ezekből a készülékekből, csupán a szigetország legkiválóbb orvostanárai kísérleteznek a mikrobákat ölő sugarakkal. K. EMBER ÉS VILÁG írja: Kosztolányi Dezső STOCKHOLMI UCCA Itt északon a gyümölcs becses és tisztelt, talán azért, mert kevesebb van belőle és nem hever éretten, ízesen, illatosán roskadó kosarakban, gaxabók'ban, mint otthon min álunk. Az uc- cán önműködő gépek árulják, éjjel is. Üveglap mögött tükörpolcon nyers paradicsom ál, néhány sápkóros cseresznye, banán, citrom narancs vagy alma s aki néhány öré-t bedob, az állandóan gyümölcsöt szedhet az élet arany fájáról. Éva egy ilyen önműködő gépből almát vesz s megkínálja vele a maga alkalmi Ádámját. Különös, zajtalan szüret. Még sohase találkoztam efféle hallk, tapintatos gyümölcsöetkofával. * Most veszem észre, hogy zsebemben elhoztam ide egy otthoni gyufásdobozt. Baglyot Athénbe. Az igazi svéd gyufa fája habfehér, puha, kedvesen-szabályosan cs'u&zoilt. Áhítattal gyújtóik lángjánál az első cigarettára s úgy szemlélem tüzet, mint az ősi prometheuszi szikrát. * Az ágyra vetett lepedő még a vendégfogadóban is földig ér s csipkével van beszegve. Tiszta, ünnepélyes, mint a szemfödő. Az éjjeli- ezek tényen a biblia és a telefonkönyv. * Ablakomból nem győzöm bámulni az emelő- darukat, ezeket a hóriíhorgas, szemfüles gépeket., melyek reggettől-estig serénykednek, ki- és berakoidnaJk a tengeri hajókba, joibbra-balra fordulnak, lehajolnak, fölemelkednek, ryakuikat élőre s hátra nyújtják s egyetlen, játszi mozdulattal zongoráikat emelnek fői, tesznek tki a partra, vagy egy vasketrecet, melyben két eleven tigris van az állatként számára, vagy kecses íádiikákat, melyeket egyenesen a várakozó munkások kezébe helyeznek műimé ternyi pontossággal. Látom, amint befogják őket házibontás- ra is, faiakat döntetnek velük, aztán a törmeléket, annyi téglát és habarcsot, amennyit egy munkás félnapig lapátolhatna és söpörhetne el, maguk rakják talicskákra pár perc alatt és igy dolgoznak fáradtság, izzadtság nélkül szakadatlanul. Tisztelem ezeket a futurista-lényeket, melyekben az ember értelme és ereje hatványozottan él s nem csodálkozom, hogy a délibábos regényírók utánrik képzelik el a Marslakókat. * • A .parikban a Linné-szobor körül magyarul beszélek. A köröttem lévő gyermekek és felnőttek felfigyelnek, mert dobhártyájukat az ismeretlen hangok az idegenszerűség regényes ingerével rezzenték meg. Nem tudják, hogy ki vagyok és milyen nyelvet hallanak. De láthatólag boldogok, hoigy a világ ennyire sokféllé és csodálatos. Magam is boldog vagyok, hogy mint idegen haladhatok itten és tevékeny létrehozója lehetek ennek az édes varázslatnak, melynek magam is sok bűvös percet köszönhetek. + A koporsóé üzletek kirakatában mindenütt a. földön életnagyságu, valódi koporsók varrnak, üresen, egy örök lakóra várva, mint kínálkozó üzleti portékák, hogy a vevőközönség figyelmét fölkeltsék. Itt a kereskedők csak egy kis koporsót tesznek a kirakatba, akkorkát, hogy egy gyerek se fér bélé, legfeljebb egy hajas- baba. Jelkép. „Minta érték nélkül." Kíméletes, csalóka ötlet, mely néhány pillanatig elhiteti velem, hogy a halál is csak játék. bárintjánalk nevezik el. Fejlett müérzékrői tanúskodó falfestményei és homlokzatának pazar díszítésű reliefjei az óJsor művészetének tanulmányozói, — festők, szobrászok, műtörténet- irók részére értékes kutforráéul szolgálnák. Evans kutatásai további Útmutatásul szolgáltak Halibherr olasz tudósnak is, aki ugyancsak Kréta szigetén, Phaestosban két más palota ma- radványait hozta napfényre. Schliemann sikeres ásatásai és megállapításai előtt e borszak keletkezéséről, fejlődéséről alig volt kézzelfogható emlék, ennek a nagy német mecénás és tudósnak köszönhetjük, hogy Görögország e tanulságos időszakának legbensőjébe is bepillantást nyerhettünk. A jövő tudósaira azonban még nagy feladat vár: Kréta szigetén idegen írásjegyekkel televésett táblák ezreit fedezték fel, melyek azonban az egyiptomi hieroglifákkal sem mgfejthe- tők, sem összefüggésbe hozhatók nem voltak. Tudás, vagy véletlen fogja ez írások titkát megfejteni? — talán igen, talán soha sem kapunk rá választ. A görög műveltség, a görög história megismerésének uj ajtai tárulnának e titkok megfejtésével elénk. Hrusovszky és a hamis magyar oklevelek Irta: Dr. Alapy Gyula Megszoktuk tizenöt év alatt Hrusovszky Igor képviselő magyarofóbiájót, amelynek tüntető nyilvánítására minden alkalmat megragad. Most Ls, Benes külügyi expozéja képviselőházi tárgyalásánál való felszólalásában a magyar történ elem,Írás felé döfött dárdájával, azt állítván, hogy a magyar oklevelek legnagyobb része amúgy is közönséges hamisítvány. Ha ez igaz lenne, a magyar történetin’ás is a hamisítványok láncolatából állana, hiszen a történetírás legfontosabb kútfői az oklevelek, De hát ez csak Hru- sovszkydéile igazság, t. i. az ellenkezője igazA magyar középkorban, melynek időszakát a mohácsi nemzeti katasztrófa zárja le, okleveleket az úgynevezett hiteles helyek: elsősorban káptalanok, azután szerzetesrendek konventjei (apátságok, prépostságok mellett) szoktak kiállítani, ezeket a kiadványokat törvényszerű hitelesség illette meg. Ezek voltak a régi századok közjegyzői. (Természetesen az újkor századaiban is.) Okleveleket adott ki a királyi kancellária és a zászlósurak közül a nádor, országbáró, királyi tárnokmester, minit báród fórumok, Horvát-Szlavonország területén pedig az illetékes bánok és más közjogi funkcionáriusok is. Hogy a káptalanok, szerzetes kanvenfek, zászlósurak oklevéiha- mlf,Mással foglalkoztak volna, azt talán Hrusovszky sem meri állítani. Ellenben a történelmi Magyarországon ép- ugy, mint Európa minden államában ás, koholtak és hamisítottak okleveleket ahhoz értő írástudók. Az oklevéltan tudományköréhez tartozik, hogy a gyanús, vagy hamis okleveleket ilyenül állapítsa meg. Hiszen történt oklevéllihamisrlás nagyban is, például ott. is, mely vidéket Hrusovszky képviselő szülőföldjének vall. Erről nagyszerű értesülések maradlak ránk. Az „átkos emlékezetű János daák“ (mailedicte memorie Joannes literatus) Liptőbain és Túróéban iparszerüleg hamisított okleveleket a XIV. században, úgy, hogy királyi törvény Iát ók mentek ki vizsgálatra és minden birtokos köteles volt birtokjogát oklevéllel igazolni. Akinek János deák hamisított oklevele volt, az kiesett a birtokból, az átkos emlékű deák pedig máglyán végezte •életét. Oklevelet csak olyat hamisítottak, amelyből valakire anyagi előny származott. A hozzáértőik ezt igen jól felismerik. Hát nem hamisítottak pápai bullákat? Hát nincsenek hamis francia oklevelek? És a kőin iginhoifi kéziratok nem bzionyultak misztifikációnak, melyet annak idején Masaryk Tamás egyetemi professzor is megállapított! Magyarországon az általános és családi oklevéltárak tízezrekre menő oklevelet tettek: közkincc-sé- Az oklevélkiriitika nem egyről állapította meg közülük, hogy koholtak. De vannak interpolált oklevelek, melyekbe későbbi kéz toldott bele valamit, de ezek nem hamis oklevelek. A magyar történetírás, mély olyan európai módszerekkel dolgozik, mint bármely nyugati állam, ezt a kérdést tisztázta, azért is áll olyan magas tudományos színvonalon. Azt állítani téliát., hogy a magyar oklevelek tízezrei hamisítványok, olyan állítás, mely azt sebzi meg, aki evvel sebet akart ütni. Nem tudom, hogy Hrusovszky képviselő foglalkozik-e történeti foinrástanulmányokkal, nyilatkozata után ez nem valószínű. A tudománytalan állítás, mint üres beszéd, nem érdemel figyelmet. És miért beszél valaki arabusul, mikor nem tud arabusul?