Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-01 / 148. (3479.) szám
1964 jnMsn 1, vasárnap. KdzCAZRMÁcn. WmmBBB' HUBAI*1 .....111111 ■ m—BWy Négy száz millió mázsára becsülik Európa búzatermését Prága, június 30. A római nemzetközi mezőgazdasági intézet hivatalos jelentései szerint a termés helyzet Európában a következő: Az európai államokban a gabonavetések állása junius elején gyengébb volt, mint május elején és jelentősen gyengébb a múlt év junius eleji állapotnál. Junius első két hetének időjárása a májusi meteorológiai viszonyok hatása alatt állott és hasonló volt ahhoz, bár végeredményben mégis jobbnak bizonyult. A szárazságnak helyenként vége szakadt, bár az esőzés általában nem volt bőséges sem az északi, sem a középeurópai államokban. Az idő sok helyütt szélsőséges maradt, csupán a déli és a dunai államokban volt a rendesnél nagyobb esőzés. Ilyen viszonyok között a terméskilátások majdnem valamennyi európai államban jóval alatta maradnak az 1933. évi kivételesen bő termésnek. A római nemzetközi mezőgazdasági intézet az eddigi vetésihelyzet figyelembevételével ; és annak feltételezésével, hogy a helyzet már jneim változik lényegesen, becslést kockáztat ! meg. E becslés alapján az importáló államok búzatermése 310 I millió métermázsára, az exportáló államoké (a négy dunai állam, Lengyelország és Litvánia) pedig 90 millió méitermázsára becsülhető. Az összes termés várható eredménye 400 millió méterniázsa körül fog mozogni. Az európai államok látható termése a múlt évi 472 millió métérmázsás végeredménynél mintegy 70 millió mázsával kevesebb és az importáló és exportáló államok között körülbelül egyenletesen oszlik meg. A szovjet- oroszországi helyzetről kapott jelentések igein eltérők. Az eddigi hírek szerint jó termés lesz Oroszországban, ha az időjárási viszonyok továbbra is megfelelők maradnak. A külkereskedelmi forgalom májusi adatai Prága, junius 30. Az állami statisztikai hivatal most tette közé a külkereskedelmi mérleg részletes májusi adatait. A kimutatásból kitűnik, hogy a cukorexport csökkent. Májusban 16.4*51, tavaly májusban 22.862 tonna cukrot exportáltak Csehszlovákiából külföldre. A gabona és az őrlemények kivitele a tavalyi kimutatásban szereplő 28.988 tonnás mennyiségről az idén 16.740 tonnára ment vissza. Ezzel szemben a sörexport a tavalyi év azonos kiírni tatásában szereplő 6176 hl-rő l 6659 hl-re, az égetett szeszes italok kivitelének mennyisége 91 hl-iől 815 hl-re, a talué 43 tonnáról 66 tonnára, a hústermékeiké 16 tonnáról 104 tonnára emelkedett. A faexport mennyiségileg megkétszereződött, amennyiben májusban 6852 tonna bányafát (tavaly 4003 tonnát), 52.663 (14.684) t. gömbfát 28.577 (11.823) t. vágott fát szállítottak küldföldre. A májusban exportált fűrészelt fa mennyisége viszont az előző év azonos szakára vonatkozó kimutatásban megadott 42.649 tonnás meny- nyiségről 41.469 tonnára ment vissza. Textiláruk közül csökkent a gyapíomal kivitele, de emelkedett a kötött és szövött gyapoitáruk exportja. A selyemáruk kivitele szintén javult a tavalyi év májusi adataihoz viszonyítva. Csökkent a kalap- és a fez- kivitel. Jelentősen javult a konfekciós ipar kiviteli forgalma. A májusban exportált ruhaáruk és fehérneműk mennyisége a tavaly májusi 58 tonnáról 213 tonnára emelkedett. Üvegáruk közül csökkent a táblaüveg és a díszműáru kivitele. Visszament a té'glaexport és a pörcellánkivitel is. A fémipari szakmában emelkedett a vas- ruidak kivitele, valamint a vaslemezek és a vashuzalok exportja. A vasból készült készáru kivetele ezzel szemben csökkent. Megélénkült a mezőigazdasági, a textilipari gépek és a varró-, valamint szövőgépek kivitele. Az elektrotechnikai gépek exportja visszament. □ A Magyar Nemzeti Bank kimutatása. Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a junius 23-i kimutatás szerint a junius 15-i forgalommal szemben 6.4 millió pengővel 301.6 millióra ősökként. E csökkenést, a giróezámlákra történt befizetések idézték elő. Az állami giróezámlákra 7 XA millió pengő folyt be, egyéb számlákra pedig 3.9 mii- hó pengő, úgyhogy a girokövefelések állománya összesen 11.4 millió pengővel emelkedett, A váltótárcaálíöinány 2.8 millió pengővel növekedett. Az érckészlet emelkedése 0.6 millió pengő. Az „Egyéb követelések “ 0.4 millió pengővel, az „Egyéb tartozások1* 1.9 millió pengővel apadtak. □ 4.6 millió a pozsonyi Union vesztesége. Pozsonyból jelentik: Az Unión Portlandoement- gyár rt. műit évi mérlege 4,676.869.24 korona veszteséget tartalmaz. A veszteséget uj számlára vezetik át. i ! □ 87 milliós koronás vesztesége van a Kassa- Oderbergi vasútnak. Kassáról jelentik: A Kaí- sa-Oderbe-r-gi Vasúttársaság rt. csütörtök ön. tartotta idei rendes közgyűlését, A részvény- társaság 1933. évi mérlege 87 millió korona veszteségét tartalmaz. Az előző évi mérlegben kimutatott veszteség 105 millió korona volt, □ Szlovénekéi textilipari vállalatok mérlegei. A Zsolnai Posztógyár rt. .1933. évi mérlege 229.286.28 korona tiszta nyerésé get tartalmaz. Az előző évi 302.485.62 koronás veszteségből leszámítják a most kimutatott nyereséget és a fennmaradó 73.199.34 koronás veszteséget uj számlára Írják át. — A Rajeci Posztógyár rt. most tartotta Zsolnán idei rendes közgyűlését. A vállalat múlt évi nyeresége 9793.42 korona. Az előző év nyereségmaradványával együtt ez az összeg 107.349.16 koronára rúg. — A Csad- cai Posztógyár rt, 1933. évi mérlege 79.034.50 korona tiszta nyereséget tartalmaz. Az 1902. évi 350.211.05 koronás nyereséggel1 ez az összeg 429.245.53 koronára emelkedik. — Az Egyesült Nemzeti Textilmüvek losonci részvény társaság múlt évi mérlege 101.347.30 korona tiszta nyereséget mutat ki. A nyereséget az előző év 81.606.05 koronás nyereségével 'együtt 182 ezer 953.35 korona értékben uj számlára, vezetik át, — A fölsorolt vállalatok üzleti jelentése szerint a ‘belföldi elhelyezés ez év tavaszán megélénkült, de a kivitelt a csehszlovák korona devalválása sem segítette elő. Nagyoblbsza- ihásu exportot különböző devizarendeletek, kontingenseik és vámok akadályoznak, továbbá gátolja a kivitelt az a körülmény is, hogy több állam belföldi piacának kielégítésére erősen fejleszti hazai textiliparát. □ 4 százalékos osztalékot fizet a Nyitrabá- nyai Szénbánya rt. A NyitraJbányai Szénbánya rt, most tartotta idei rendes közgyűlését. A vállalat múlt évi tiszta nyeresége 2,754.775.26 korona. Az idei osztalék ismét 4 százalékos és 12 koronát tesz ki részvény énként. □ A „Hanza“ Szövetkezeti Áruközpont évi jelentése. Galáutáról jelentik: A „Hanza** Szövetkezeti Áruközpont 1933. évi üzleti jelentése most jelent meg. A jelentés megálapitja, hogy a gazdasági viszonyok változatlansága ellenére a szövetkezeti mozgalom az elmúlt évben ismét figyelemreméltó lépéssel haladt előre. Ezt bizonyltja az is, -hogy 1933-ban Szemere, Csi- csó, Hontfüzesgyarmut, Lidértejed, Dunaszer- dahe-ly, Vágve-cse és Bögöly'páter községekben is szövetkezet alakult. Mind a hét uj szövetkezet egészséges fejlődést és kedvező üzleti eredményt mutat föl. A Hanza kötelékébe tartozó szöve-tezetek vagyoni fejlődését bizonyltja', hogy a 165 szövetkezet saját tőkéje (üzliet- résztőke és tartalékalap) a múlt évben 23 millió 653.208.48 koronával emelkedett, ezzel szemben e szövetkezetek idegen tőkéje (tartozásai) 8,046.270.55 koronára csőikként.' E szerint e szövet-kezetek saját tőkéjének és idegen- tő-kéjének aránya 3:1, ami igazán kedvező anyagi szempontból. A központ 1933-ban érte e! legnagyobb forgalmát, amennyiben fennállása óta eleőizbem adottéi tagjainak 35,685.068.98 korona értékben árut. A forgalom az elmúlt évben 2 millió koronával, azaz 6 százalékkal emelkedett, A Hanza Szövetkezeti Újság is rohamos fejlődésen ment át, példányszáma az év ^lejétől 1900-ról 5000-re emelkedett. Meghalt a Petschek-bankház alapitója Prága, junius 30. Dr. Pete ebek Ottó ismert prágai bankár nagyiparos ötvenkét éves korában tegnap délután egy bécsi szanatóriumban meghalt. Életéinek utolsó szakát Merán-ban töltötte. Egészségi állapota az utóbbi időben látszólag javult? az on-ban rniellh ártyagyull adást, majd tüdőgyulladást kapott, s e két betegség okozta halálát. Holt- j -testét Prágába hozzák, ahol hétfőn eltemetik. ! Dr. Petsoheik Ottó, a Petschek & Co ismert pná- • gaii cég társtulajdonosa volt. 1888 október 17-én született a legidősebb fia volt dr. Petsoheik Izidor prágai ügyvédnek. Középiskolai tanulmányait Prágában végezte, majd a prágai né-me-t egyetem jogi karára iratkozott be. Egyetemi tanulmányainak abszolválása után nagyszabású külföldi tanulmányútra indult. Már ifjúkorában a barruaszén- bányászat bonyolult kérdéseinek egyik legkiválóbb szakértője volt. 1920-ban alapította a „Petsohek és Társa*1 prágai bankházat. A bankház családi vállalkozás volt? amennyiben tulajdonosai a -dr. Petschek Izidor és Petschek Gyula családjainak tagjaiból tevődtek össze. Dr. Petschek Ottó halála után a Petschek bankház társtulajdonosai az elhunyt Pál, Frigyes és János -nevű fivérei, valamiint Petschek Walter unokafivére lesznek. □ Oroszország külforgalma az első négy hónap- ■ bán. Moszkvából jelen-tik: Oroszország -külforgalma az első négy hónapban jelentősen visszaesett a rnultév hasonló időszakával való összeíráson!állásban. Az első négy hónap összes forgalma 179.7 ! millió rubelt tett ki a rnultév hasonló időszakának i 267.5 milliójával szemben. Ebből a kivitelre 112.2 | (144.0) millió rubel esett, miig a -bevitel összeg© 67.4 i (122.4) millió rubelt ért el. Az első négy hónap kül- : forgalmi mérlege tehát 44.8 (22.5) millió rubellel ak- ' tiv volt, A mérleg ily kedvező alakulása az összforgalom hanyatlása mellett annak tudható be> hogy mig a kivitel mindössze csak 32.7 millióval ment vissza, a bevitelt sikerült a múltéví 122.4 millióról közel a felére, 67.4 millióra leszorítani. Országok szerinti megoszlásiban Anglia oroszországi bevitele a rnultév hasonló időszakának 26.7 mái. Hójáról ezévben 20.8 millióra esett vissza, de még igy is megelőzte Néme-törszág-ot, amelynek oroszországi bevitele kereken felére esett, mert a m-ult évi 40.5 millióval szemben ezévben mindössze csak 20 millió értékű árut tudott Oroszországba exportálni. Anglia azonban nemcsak a kivitelben, hanem Oros-zo-rszághól történő beviteléiben is első h-elyre került, megelőzve Németországot, -mert e-zév első öt hónapjában 13.7 millió rubel értékű árut vett át a muitévi 12.9 millió helyett, s igy oroszországi importja 0.8 millióval emelkedett. Rendkívül megszorította azonban Németország a szovjetáruk bevitelét, mer-t a -muitévi 64.2 millióról ezévben mindössze 10.2 millióra csökkentette importját. Az orosz —-amerikai keresikedelmi szerződésnek az első n-é-gy hóna-p-ban még nem volt látható eredménye, mert úgy a -beviteli, mint a kiviteli oldalon az eredmények alig n-éhánysz-ázezer rubeles eltéréssel változatlanok maradtak. □ Uj ziárórareiuleleí Érsekujvárott. — Érsek-újvári tudóisitónk jelenti: A pozsonyi országos hivatal körülbelül egy évvel ezelőtt rendezte az üzletek zárórájának kérdéséit. Az életbelépitetett uj zárórarendeletet az érsek- újvári iporosok és kereskedők nem tartották a helyi viszonyoknak megfelelőnek. Főképpen a borbélyok és cukrászok helytele-nitették a kötelező déli szünetet, de a többi kereskedők is károsnak találták, hogy üzleteiket hetivásárok alkalmával is déli tizenkét órakor kötelesek 'beszúrni. Az érsek-újvári kereskedők kérvényt intéztek az országos hivatalhoz, amelyben azt kérték, hogy hetenként kétszer, a keddi éis pénteki hetivásárok alkalmával, déli egy óráig nyitva tarthassák üzleteiket. A kérés teljesítése esetén hajlandók esti hét óra helyett már hat órakor zárni. A kérvényt az o-rsz. hivatal olyképpen intézte el, hogy engedélyezte a déli egy óráig való nyitvatartási, de nem intézkedett arra vonatkozóan, hogy az üzleteket esti hét óra helyett hat órakor lehessen bezárni. A kereskedők és a kereskedelmi alkalmazottak a zárőra-kér- déslbem értekezletet tartottak és elhatározták, hogy njabb beadványt intéznek az országos hivatalhoz és kérni fogják, hogy az üzletek esti záróráját hat órában határozza meg. □ A Tátrai Villamosvasút rt. közgyűlése. Ótátra.für-edről jelentük: A Tátrai Villaune® vasút rt. most tartotta idei rendes közgyűlését az ófüredi Gr and Hotel helyiségeiben. A vállalat 1933. évi mérlege 174.000 korona veszteségeit mutat ki. Az igazgatóság tagjai közé -beválasztották dr. Slávik György nemzetgyűlési képviselőt. □ Könyvalakban megjelent a hivatalos csehszlovák kartellregiszter. — A hivatalos csehszlovák kartellregiszter német kiadása „Kartetllbuich dér Tschechoslowakei** címmel tegnap megjelent. A több mint 500 oldalas mü részletesen és hitelesen ismerteti a hivatalos kartellregisztert annak 1934 junius 30-i állása alapján. A rendkívül értékes és hasznos közgazdasági müvet Wolf Károly és dr. Günsberg Jákob, a Pra-ger Tablatt köz- gazdasági szerkesztői állították ősszé. A könyv közel 700 kartellegyezményt ismertet. A kartellek ismertetése során az olvasók a szervezetk nevét, célját, időtartamát, belföldi és külföldi tagjait, valamint megbízottait megismerik. Dr. Stehlik, a kartell-regisztrá- lást végző hatóság elnöke nagyszabású tanulmányt irt a könyv számára. A mü dr. Steril, a kar telitörvény interpretátöráuak kommentárját is tartalmazza, valamint közli a kartell- törvé-ny szövegét és a törvény végrehajtási rendeletét. Az érdekeltek német- és cseh- nyelvü mintaürlapok-at találnak beadványok készítésére. A „Kartellbuch dér Tschecho- slowake-i“ a H. Mercy Soihn (Prága II., Panj ská 12.) vállalat kiadásában jelent meg. Ára Csehszlovákiában 100 korona. □ A máramarosi erdő- és legelőbirtokosok nyílt levelet intéztek a földművelésügyi miniszterhez. Huszti tudósi-tónk jelenti: A mára- raairosi erdő- és legelőbirtok oeoik nyílt levelet intéztek H-odzsa Milán földművelésügyi miniszterihez, akit arra kérnek, hogy a gazdaadóss-á- gok rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása során róluk se feledkezzék meg. A nyílt levél a többi között igy érvel: — Az erdő- és legelőibirtokosok az utóbbi időben ugyanolyan szükséget szenvednek, min-t a gazdáik és tekintve, hogy nekik -is a föld a kenyéradój-uk, az adósságok rendezése kell, hogy reájuk is vonatkozzék. Az erdő- és legelőbirtokosok, ha hoildszámban nagyobb területek felett is rendelkeztek. ezzel csak -kötelességeik és bajaik lettek nagy-óbbak, mert évek óta az erdő és legelő nem hajt egy fillér hasznot és igy a birtokosok a legnagyobb nélkülözések között tengetik napjaikat. Remélik, hogy a miniszter éppen úgy, amint az a szomszéd országokban is megtörtént, — a gazdaadósságok rendezéséről készülő törvényjavaslatban az erdő- és legeilőtulajdo- nosok-ról is gondoskodni fog, mert ezzel sok- száz 'kétségbe-esett családnak adja vissza nyugalmát és bizalmát a jobb jövőben való hitre. □ C^őd. A következő csődöt közük: Kalisch Márkus ékszerész és aranyműves, Szered.-----o----ÉR TÉKTŐZSDE Üzlettelen a prágai értéktőzsde Prága, junius 30. A prágai értéktőzsde mai magánforgalma az üzlettelemség jegyiében bonyolódott le. A következő árakat érték el: Skoda 671—73, Poldi Kohó 510—512, Bánya és Kohó 1325—1335, Cseh Morva Gépgyár 1240—1250. Kőniigshoifi Cement 745—750, Auss-iigi Vegyi 913—915. ÁRUTŐZSDE Nyugodt az aímiiizi terménytőzsde Olmüíz, junius 30. (Pragoradio). A mai terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: 78—89 kg-os morva búza 162—164, 80—82 kg-os morva búza 165—166, 82—83 kg-os búza 167—168, 70—72 kg-os morva rozs 126—128, morva zab 128— 130, dunai tengeri elvámolva és megadóztatva júliusi szállításra ab vagon Pozsony—Komárom 93— 95, morva Viktória borsó 220—240, lencse 240— 810, belföldi fehérbab 120—125, laza édes morva széna 72—74, hosszuszáru rozscsépszalma 35—37, belföldi mák 400—410, morva ételburgonya 100— 110, búzaliszt OHH 270—277, 65 százalékos príma rozsliszt 176—182, rozskorpa 95—98, buzakorpa 95 —98, burmarizs prompt 139—141, amerikai sertészsír elvámolva azonnali szállításra 780—800 korona. + Állatvásári hir. A hétfői prágai ál'la'tvásár fölhajtása a vásár igaz gat óság jelentése szerint 500 vágómarha, 1500 belföldi sertés és 250 külföldi hízott sertés lesz. Csütörtökön Cyiril és Metód ünnepén, valamint pénteken, H'uez János napján állat vásár és húspiac nem lesz- A jövő heti prágai lóvásárt julius 4-én, szerdáin tartják. + A budapesti terménytőzsdén, amint ottani szerkesztőségünk jelenti, az irányzat tartózkodó volt. Az árak: Tivaszvidéki búza 12.20—12.55. felsőtiszai 12.10—12.35, egyéb 12—12.15, rozs 6- 6 15, tengeri 10.70—10.90, árpa 11—11.40, iközépminősé- gü árpa 0.50—10.75, zab 12.15—12.60 pengő. 15
