Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-01 / 148. (3479.) szám

1984 JuHsu 1, raftámap. TIWGAI-MAfítARHIRIiAK 1J UJ MAGYAR KÖNYVEK P. Gulácsy Irén: A káliéi kapitány. (Regény 2 kötetben. A budapesti Sintger és Wolfnor kiadása.) A történet főhőse egy XVI. századi magyar vég­vári vitéz. Esküvője után Meségestől törők rabság, ba kerül s a szenvedések és kalandok végtelen sorozatán vergődik keresztül. A hősi csüggedetilen- eég e a feleségéihez való renditlhetetlen hűség tettei­nek legfőbb rugói. Hányattatásai közepette ezer­nyi elfelejtett aprósággal elevenedik meg előttünk egy rég letűnt világ s a régi magyar és török szokások roppant változatos sorozatával ismerke­dünk meg. Az olvasót, akarva-akaratlamul meg­hatja a mailt szelíd romantikája. Tamás István: Egy férfi visszafordul. (Nova ki­adása.) Tamás István uj regénye egy fiatal költő kalandos házasságát, párisi útját és visszatérését mondja el érdekes történet keretében. A szereplők jól megrajzolt alakok, jellegzetes bácskai és pári­si típusok, élő hus-véT figurák mind. Harsányi Lajos: A nem porladókezü király. (A budapesti Szent István Társulat kiadása-) Közel egy évszázad magyar történetét vetíti elénk a Du­nántúl papköltője ebben a monumentális regényé, ben. Megelevenít egy rág elpusztult, egyszerű, nyers és mégis vonzó világot, életet lehel a nagy király áldó és büntető, kemény és mégis melég, országlásra termett Jobbjába. A magyar tájak han­gulata s a magyar etnográfia ma is élő kincsei által megleli a kapcsolatot a múlt s a XX. század magyarja között, ügy aztán teljes közvetlenséggel szólnak hozzánk a műnek szimbólumokba öntött mondanivalói nyugatról, a kultúráról, pogány­ságról és kereszténységről s nem utolsósorban Szent István korának Magyarországáról. Harsányi Zsolt: Szólalj, szólalj virrasztó! (Zrínyi, a költő életének regénye. Két kötet. A budapesti Singer és Wolfner kiadása.) Keserűbben, rnegreu- ditőbben magyar sorsot keresve sem kereshetett volna a szerző ez uj, immár harmadik nagy köl­tői életrajza tárgyául. Zrínyi pályája elejétől végig harc: egy rendkívüli emlber tragikus küzdelme eszményei megvalósulásáért. Elkallódott, elveszett, meddő erőfeszítésekben felőrlődött, siratnivalóan szép magyar élet. Költőnek, hadvezérnek, állam- férfiúnak egyaránt lángelme, korának nemcsak legkülönib magyarja, de európai viszonylatban is a legelsők egyike, rangjánál, vagyonánál, nevelte­tésénél, képességeinél fogva egy képen- a legeeleg- nagyofebra hivatott s az élete mégis a kudarcok sorozata. Mint költő jóformán ismeretlenül, mint katona legnagyszerűbb terveiben elgáncsolva, po­litikai téren báni méltósága ellenére úgyszólván szóhoz sem jutva vérzik el, negyvennégy éves fej­jel, egy vadkan.tépte sebtől, a fcursaneci erdőben. Regénnyé kerekíteni e csodálatos gazdag sorsot, évszázadok távlatából feltámasztani egy egész efeülyedt világot s beleállitani egy ennyire' sok­rétű egyéniséget: nem közönséges"írói célkitűzés'. Harsányi Zsolt vállalta ezt a feladatot és kátünőeh meg is oldotta. Lendval István: Róma tornyai alatt. (A buda­pesti Szent István Társulat kiadása.) Két római ut emlékeit fűzi csokorba a szerző. Járjuk a Pinciót és a Gianioolót, ott vagyunk a bíborosok siistinaf rekviemjén, mélázunk ó- és középkori műemléke­ken és a reneszánsz szinpompás letűnt világán, bá. múlva éljenezzük a pápát és Mussolinit. Színek, benyomások, hangulatok beszélnek itt hozzánk s ébresztik fel bennünk meleg muzsikájukkal a vá­gyat a nagymultu és nagyjövőjü Róma, a világ szive, az Örök Város iránt. Varga László: Uj társadalmi rend felé. (A buda­pesti Magyar Kultúra kiadása.) XI. Pius pápa Quadragesimo anno kezdetű, 1931. évi körlevelé­nek ismertetése és magyarázata. A katolikus vi­lágnézet szemszögéből pillant végig a háború i utáni világválság kórtünetein és gyakorlati mun-1 kaprogramot ad. Egyaránt szembenáll az öncélú-1 vá fejlett kapitalizmussal s az ellene irányuló fór- j radalmi törekvésekkel. Főtervei: a magántulajdon ; korlátozása, a javak méltányosabb elosztása, i igazságos munkabér, józanabb árpolitika. Mind-1 ezt a társadalomnak foglalkozási ágak szerint való j átszervezésével véli megoldhatónak, de az ö-noélu-j vá vált s alattvalótól független életet élő állam reformját is szűkéé,gesnek Ítéli Vigh Albert: Magyarország iparoktatásának tör. ténete az utolsó száz évben, különösen 1867 óta. (A budapesti Akadémia kiadása.) Először az ipari eszmék és törekvések magyarországi fejlődésének i vázlatát adja az 1307-ből ismert első céhlevéltől kezdve a 18. század merkantilista áramlatáig. Má­ria Terézia idejével, a ratio edupationis megjelenő-., sével kezdődik aztán az iparoktatás beillesztése a magyar közok tatás ügy állami szervezetébe. A szerző ellépteti előttünk a negyvenes évek ipari mozgalmait, az 1867. évi népoktatási törvények idevágó vonatkozásait s kiemeli azt a jelentősé-! get, mellyel Hegedűs Sándor fellépése birt a ma­gyar iparoktatás történetében. Külön érdekes ol-1 vasra ány Vigh könyvében az a rész, amelyet a ké- i zimunka-oktatás női úttörőinek szentel. A követ-1 kező fejezetben a magyar iparoktatás szervezeté-1 nek taglalása, a háboruelőtbi iparoktatás szak-j szerű bemutatása és a háború alatti működésük j kerül sorra A 9. és 10 fejezetben Szlovenszkó háboruéilőtti ipari oktatásának történetiét és szer-; vezetet találjuk meg. A nagyérdemű munka nél­külözhetetlen az ipari oktatás tanulmányozásában.; Vajthó László: Tanulók szarepe az irodalom., tanításban. Vajthó László szerkesztésében értékes | pedagógiai könyvsorozat, indult meg Budapesten! „A tanítás problémái'1 címen A sorozat <* *lső füze-! tét a szerkesztő irta. Az irodalom tanításának egyéni gyakorlati módszereivel foglalkozik ben ne, ami méltán igényt tart minden fel kés pedagó-, gus, de különösen irodalomtörténész szaktanár j érdeklődésére. i „ lSpoimn AZ ÖTÖDIK MAGIAK GYŐZELEM VARSÓBAN Kabos Endre újra megnyerte 1 a kardvívás Európa-bajnokságát Négy-négy magyar és olasz, hét lengyel vívó a döntőben ■ Gaudini (olasz) a második, a többi magyar a 3—5. helyet foglalta el ■ Dunay Pál kapta a Pilsudshi-dijat Varsó, junáus 30. Európa vivébajnokságai- nak legnagyobb eseményére: a kard egyéni ver­senyeire csütörtökön és pénteken került a sor. Az előmérkőzéseket hat csoportban vívták, az egyes csoportokból hárman-hámhán jutottak a két csoportban vívott középdöntőbe, ahonnét öten-öten kerültek a döntöcsoportba. A magyar és ölasz vívók az előmérkőzéseket valameny- nyien sikerrel abszolválták, csupán a megsérült Marzi (olasz) lépett vissza.. A középdöntőből! a magya-r Rasztovich és Gerevich kiesett, úgy­hogy a semiifinaié két csoportjába a következők kerültek: I. csoport; Kabos 7 gy., Ragno 5., Pinton 5 gy., DobrovoLsy (lengyel) 5 gy., Kőszeghy 5 győzelem. Itt kiesett Rasztovich (miagyar). — II. csoport: Gaudini és Rajcsányi 6—6 gy., Montano és Erdélyi 5—5 gy., Segda (lengyel) 4 gy. — Gerevich 4 győzelemmel kiesett. A döntőmérkőzések pénteken -délelőtt kezdőd­tek meg és -a magyar szinek teljes diadalát hoz­ták. Európa-bajnok újból Kabos Endre lett — legnagyobb riválisa az olasz Gaudini előtt. Ezzel a magyarok -az Európa-versenyen 8 számból az ötödik bajnokságot nyerték meg. A magyarok mellett a kardvívásban a lengye­lek- szerepeltek 'legjobban,' akik a -németeket, angolokat és franciákat verték ki a döntőből. A lengyeleket egyébként a fair és mintaszerű ren­dezésért is imind-en dicséret, megilleti. A döntő eredményei voltak; Európa-bajnok: Kabos Endre (Magyaror­szág) 8 győzelem 1 vereség, 2 Gaudini (olasz) 7 gy. 2 vereség, 3. Rajcsányi László (magyar) 7 gy. 2 v., 4. Erdély Ferenc (magyar) 5 gy., 5. Kőszeghy (magyar) 4 gy., 6. Segda (lengyel) 4 gy., 7. Pinton (olasz) 4 gy-., 8. Dobrowolski (lengyel) 3 gy,, 9. Montano (olasz) 3 gy., 10. Ragho (olasz) 2 gy. Kabos im­ponáló fölénnyel vivta meg asszóit. Utolsó meccsén Montano ellen, amikor győzelme már biztos volt, feladta a küzdelmet. A díjkiosztásnál a közönség melegen ünne­pelte a győztes magyarokat. Pilisudski lengyel tábornagy értékes tiszteletdiját Dunay Pálnak, a párbajtőrvivás győztesének ítélték oda. A Ferencvárosi TC amatőrcsapata Kassán Kassa, junius 30. — (Sportszerkesztőnk távirati jelentése.) A Ferencváros TC ama- tőrcsapaía pénteken a CsSK-va] 4:4 (2:4)) arányban eldöntetlenül mérkőzött. A szakadó esőtől ielázott pályán Szedlacsek biró pártos- kodó vezetése mellett 1400 néző előtt folyt le a mérkőzés. A honi csa-pat 10 perc alatt három gól ért el Zlebek, Virág (lesállásgya- nus) és Kruza révén. A- vendégek tiltakoztak a biró ítélkezései miatt, Deák (FTC) meg­sérti Szedlacseket, aki kiállítja. A 10 ember­re- apadt pestiek .most fölénybe, jutnak és Barna megszerzi a-z első gólt, amire a CsSK Grúza révén a -negyedik góllal felel. A 18. percben Bihamy rúgta az FTC második gól­ját. Sz-ünet után az FTC állandó fölényben játszik és egy ll-essel, majd pedig Taussig góljából k-iegyemliteneik. — A FTC technikás és eredményes játékot mutatott, a CsSK a csonka ellenfél ellen csak lelkesedéssel sze­rezte meg az eredményt. Kitűntek a FTC- ban: Bi-hamy, Hirsch, Barna és Taussig, a CsSK-ban Csarny, Zlébek, Dudrik és Virág. Kassai AC—FC Ruttka 1:0 (1:0). 500 néző. Biró: Toporcsák. Sáros pályán arányláig szép játék után a KAC Drotár góljával győzött. A KAC-nál Lipták, Drotár, Klein, Lebenszky és Vitéz, Ruttkánál Skultéty, Noga, Kozma, Gábor és Seidl váltak ki. HubayJenő egész ereiét a zeneszerzésnek fogja Két operát fejezett be és két film zenéjén dolgozik Budapest, junius 30, (A P. M. H. budapesti szerkesztőségétől.) Jelentettük, hogy Hubay Jenő, a budapesti Országos Zeneművészeti Főiskola világhírű főigazgatója, lemondott ál­lásáról, amelyet tizenöt év óta tölt be. Nyug­díjazását kérte, azzal a megokolással, hogy egész energiáját és idejét zeneköltői munkás­ságának óhajtja szentelni. Hubay Jenő tiszteletet parancsoló egyéni­sége nemcsak minden tekintetben emelte a budapesti Zeneművészeti Főiskola presztí­zsét, hanem fáradhatatlan szellemi és admi­nisztratív munkásságával a maximumra fo­kozta az intézet pedagógiai eredményeit. Az ő mesteriskolája messze földről vonzotta Bu­dapestre az ambiciózus hegedűs-növendéke­ket s a Hubay Jenő aláírásával ellátott okle­vél mindig aranyértéket jelentett a művészet nemzetközi világában. Az ő szelíd és mégis erőteljes vezetése alatt mind a tanári kar, mind a növendékek hatalmas serege kétszeres buzgalommal és lelkesedéssel dolgozott. Értesülésünk szerint Hubay nem mondott le egészen a liegedü- tanitásról, magánnövendékeit ezután is meg­tartja. Bármily nagy veszteség is a -budapesti Zene- művészeti Főiskola számára Hubay Jenő le­mondása, a magyar zenei világ bizonyára örömmel regisztrálja azt a tényt, hogy a jövő­ben más oldalon gazdagodik Hubay Jenő munkásságával. Az ősz művész nagy kedvvel foglalkozik készülő szerzeményeivel. A buda­pesti Operaház a jövő évadban kiét színpadi müvét mutatja be. Az egyik „A milói Vé­nusz", a másik „Az önző óriás". Az utóbbi szövegét Wilde Oscar ismert meséjéből irta Márkus László és Mohácsi Jenő. Hubay, aki tudvalévőén most töltötte be hetvenhatodik évét, egyébként is csupa fris­sesség, tettvágy; tele van tervekkel. A nyár folyamán filmmel is szándékozik foglalkozni. A Csárdajelemet című hegedüdarabókból ké­szül a legújabb magyar film zenéje, amelyben Hubay. „A falu -rossza" cimü operájából is van egy részlet. A filmben maga a szerző is sze­repel. A tervezett monumentális Liszt Ferenc­film is Hubay zenei irányításával és felügye­lete alatt készül. Szó van arról is, hogy a salzburgi ünnepi játékok idei hangversenysorozatában is részt vesz Hubay. A rendezőség meghívta őt egy augusztus közepére tervezett hangversenyen való közreműködésre, ahol K-raus Clemenssel hegedű-szonátákat adna elő. A budapesti Zeneművészeti Főiskola igaz­gatói íróasztala mellől hiányozni fog Hubay Jenő elegáns alakja, finom müvészfeje. De az a szellem, amely tizenöt éven át sugárzott a mellől az íróasztal mellől, a Főiskola falain messze túl is, maradandó emléket hagy a Fő­iskola történetében. •i* Hóiman Bálint kultuszminiszter Hubay Jenő lemondásával kapcsolatban a következőket mondotta: — Felkértem Hubay Jenőt, hogy a jövő tan­évben is megmaradjon a Főiskola köteléké­ben és páratlan zenepedagógiai képességeit az ifjú nemzedék továbbmüvelésére szentelje. Elogondolásoin szerint Hubay mint a Főiskola tiszteletbeli főigazgatója és a mesteriskola ve­zetője működik tovább és e minőségben ma­rad aktiy tagja a tanári karnak. Másrészről a most megalakulandó országos irodalmi és művészeti tanács zeneművészeti szakosztályá­ban is hozzá méltó szerephez jut. A mester érvelésemtől meggyőzve, kijelentette, hogy hajlandó ilyen minőségben a jövő tanévben is szolgálatban maradni és ez nekem nagy örö­mömre szolgál, mert az ü nevelőmunkáját nem nélkülözhetjük. (*) Magyar Ilonka kitüntetéssel végezte el a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko­lát. Pozsonyi szerkesztőségünk i-r ja:, Németh Is rí ván László közismert kiváló zenepedagógusunk ismét szép sikert könyvelhet el. Legtehetsége­sebb tanítványa,. Magyar Ilonka., a nálunk a rá­dióból és hangversenyből is jói ismert zongoris­ta, a napokban végezte el kitüntetéssel a buda­pesti országos m. kir. Liszt Ferenc zeneművé­szeti főiskolát. Örömmel regisztráljuk e két po­zsonyi művészünk sikerét és Magyar I:onka -to­vábbi pályafutását, a legszebb reményektől fű­tőiét érdeklődéssel fogjuk figyelni. (*) A pozsonyi Magyar Szinpártoló tagjainak figyelmét felhívjuk arra, hogy a szinpártoló ál­jai bérelt páholyban ülőhelyet dr. Kárpáty Bé­la helyi elnöknél (Ventur-u-tcá 9. Teleifon 765) lehet biztosítani. Kívánatos, hogy akik ilyen ülőhelyet akarnak, a délelőtt folyamán jelent­kezzenek. (*) Csibi Pozsonyban. Pozsonyi szerkesztő­ségünk jelenti: Alfréd Savain, a mo-st elhunyt kiváló francia író irta — álnéven ugyan — ezt a darabot, Brodszky Miklós zenét irt hoz­zá, fel vették hangosfilmre Gál Franciskával és most előad-fák Poizsomyban Balta Lielvei. A közönség jól mulat a fordulatos ^oiomdsá-go- kon, a hosszú főko-mornyikoin, no meg persze éis főként Ballla L-icin, akinek Csabije dé-vaj, pajzán, temperamentumos, olyan, mint ő ma­ga. Az előadás egyébként is jó v-olt. A rende­zés, a zene elten sem lehet kifogás. Balta Li- ci mellett a Földes „garnitúra" színészei is kitettek magukért. Mihályi Ernő a hülye lordból sikerült kabinetatakltást csipáit. Min­dem mozdulata, minden mondata derűt fa­kaszt. Gábor nem kevésbé v-olt elemében. Friss vott, etegáins. szépen énekelt. Bokor Margit Claiir szerepéiben talán kissé tülJfiatat mama, de üdeségévet jól hatott. Gábor György a filmszínész, szerepében mim min­dig, ezúttal is briliáns táncaival tűnt ki. Hosz- szu Irén, a lord nővére száraz humorával ne­vettetett. A többiek is, mint Gergely Irma, Ross József, Maár János, Reményi, Sárosi M'ici, Jamcser Hús szépen.illeszkedtek bele az együttesbe. A bemutatónak elég szép közön­sége volt, amely sokat tapsolt a szereplők­nek. Pénteken az előadást megismételték. -----□----­A KASSAI KAPITOL MOZI MŰSORA: Öt világrész dzsungelében. Érdekes exped'iciós film. A KASSAI KORZÓ MOZI MŰSORA: Csókol Veronika. Gál Franci és Hcr^igei; §lágere. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA POZSONYBAN: Vasárnap d. u-: Tessék beszállni. Bállá Li- ei vendégfelléptével. • ............ Va sárnap este: Csábi, Bállá. Laci mint ven­dég. Héttő: Csibi, Balta Llei mint vendég. Kedd: Kék lámpás, Káldor Dezső vendég- felléptével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents