Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-13 / 157. (3488.) szám
T>PAGAI-MaoÉ».W-H{ Ri»AE> 1934 julius 18, péntek. ■siascBOKnra*-------------A c seh nemzeti szocialisták magyar és német szavazókat keresnek Prága, július 12. A Poledni List mai száma jelenti a következőiket: Bűzeik, a cseib nemzeti szo'Cdaidfi'táik pozsonyi városházi képviselője (hozzálát régen tervezett szándékának megváló- sitásához: életrehivja a nemzeti szocialista párt német és magyar osztályát. Az egész akciónak az a főcélja, hogy a város szolgálatában áló alkalmazottakat és munkásokat a nemzeti szocialista pártba toborozza, hogy igy a párt meg- ezilárditihassa pozícióját a pozsonyi városházán. Nevezetesen maga Buzek nem akar megválni a városházától, aJhod annyi sok lehetőség van. Vasárnap gyűlést hivott össze Ligetfalu- iba és ott sor került a helyi szervezet megalakulására. A gyűlésen 34 személy jelent meg. Ha a nemzeti szocialisták azt vélik, hogy a németek és magyarok vissz aadhat ják nekik azokat a pozíciókat, amelyeket Csehországban vesztettek el, hát a legjobábkat kívánjuk nekik ehhez a tevékenységhez — fejezi 'be jelentését irónikusan a Poledni List. II Ilii IMII T I Magyar miniszterek kitüntetése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar kormányzó Fabinyi Tihamér kereskedelmi, ICál- íay Miklós földművelésügyi, Hó mám Bálint vallás- és közoktatásügyi és Lázár Andor igazság- ügymimiszternek az országért tett értékes szolgálataik elismeréséül az elsőosztályu magyar érdemkeresztet adományozta. — Százegyedik Születésnap. Szekszárdról jelentik: Bonyhádi Perczel Lajos földibirtokos most töltötte be száz egyedik évét. Töretlen testi és szellemi erőben lépett át élete százket- tedik évéibe. A ritka évforduló alkalmából a bonyhádi Perczel-esalád tagjai az ország minden részéből összejöttek a kiskajdacsi kastélyban, hoigy ünnepi keretek között üdvözöljék a család nesztorát. — öngyilkossági kísérlet Pozsonyban. Pozsonyi szerkesztőségünktől: Szerdán délután a Kórház-ucca 41. sz. alatti vendéglőben egy ismeretlen nő lugkőoldattal megmérgezte magát. A mentők súlyos állapotban beszállították az állami kórházba. Kilétét nyomozzák. — Ellopták egy halastó vizét. Az é&zakcseh- országi Turöe közelében furcsa, a bűnügyi krónikában szinte páratlanul álló lopás történt. Mára virradó éjszaka ismeretien tettesek lecsapolták Jentsch gazdálkodó halastavának vázét. Ilymódon a gazdát mintegy ötezer korona kár érte, mert a tóban levő halak elpusztultak. A román páriámat wissgálóbizottüága kitartóan nyomoz a Seletzky-ügyben Utca tábornok leleplezése kínosan érinti a paresifpirtst Bukarest, Julius 12. A Seletzky-ügyben. kiküldött parlamenti vizsgáló-bizottság tegnap Macsek mérnököt hallgatta ki, aki egyik főtieztviselője a Skoda-gyár bukaresti vezérképviseletének. A mérnök a bizottság tagjainak felez ól itására vállalkozott arra, hogy á bizottság elé hozza az ügyben szereplő titkos okiratokat és a titkos Írások kulcsát is. Macsek ezután eltávozott, de a bizottság néhány óráig hiába várakozott visszatérésére, Amikor a várakozást megunták, a bizottság tagjai elmentek a Skoda-müvek irodájába, hogy megkeressék Mecseket s egyben házkutatást is tartsanak. Amikor a bizottság tagjai az irodában megjelenítek, észrevették, hogy az, iroda egyik, fő- tisztviselője, Reif mérnök lábával különböző papirosokat lökdös az íróasztal alá. Kiderült, hogy több titkos írást megfejtő kulcsot akart a bizottság elől elrejteni. Ezeket csak azután adta ki, mikor a bizottság letartóztatással fenyegette meg. Később Macsek is előkerült, de nem adta magyarázatát hosszú távolmaradásának. A bizottság most a megtalált titkosírás-kulcsok segítségével igyekszik megfejteni az okmányo- nyokat s ennek eredményétől állítólag' súlyos leleplezéseket várnak. A nemzeti parasztpárt vezetőségét kínosan érintette Uica tábornoknak a parlamenti vizsgáló- bizottság előtt néhány nappal ezelőtt tett vallomása, mely szerint a befolyásos előkelő román politikai személyiség neki 20 millió lejt Ígért arra az esetre, ha futni engedi Seletzkyt. A parasztpárt vezérei utasítást adtak a parlamenti vizsgálóbizottságban helytfoglaló párttá veiknek, hogy minden áron igyekezzenek Uicától megtudni ennek a titokzatos politikai személyiségnek a nevét. Ha ez nem sikerül, akkor visszahívják párthiveiket a bizottságból. A szárazsás ftárssiiftiii tóit négy milliót oszt ki a kormány Nagyjelentőségű ügyek a miniszterfanécs etilt ■ Melyik az a 23 járás, amely a segélyben részesül Bulgária rendi alkotmányt kap Szófia, julius 12. Georgiev miniszterelnök egy nagygyűlésen tartott beszédében kijelentette, hogy a bolgár kormány ugyszólván teljesen kiirtotta már a macedón forradalmiszervezeteket. A szervezeteknél órási mennyiségű fegyvert és lőszert találtak. A miniszterelnök utalt arra, hogy a terrorszervezetek állandó veszélyt jelentettek az ország számára, már csak azért is, mert nemzetközi konfliktusok csiráját hordták magukban. Ezért kellett őket feloszlatni. A miniszterelnök ezután bejelentette, hogy meg fogja reformálni a bolgár parlament intézményét. Az uj bolgár parlamentarizmus a rendi alkotmány elvén alapuló képviselet lesz. Ifiiisiii isiig! lg atoll mm'ni a „törvén* ek diktatúráját''1 Remsoiábin Brassó, julius 12. Avenesou marsall föltűnő politikai programbeszéűeit mondott Brassóban pártja nép gyűlésem. A marsall bejelentette, hogy ősszel nagyobbszabásu éles politikai kampányt kezd. Akciójának célja bevezetni „a törvények diktatúráját14. A bejelentés nagy feltűnést keltett. Köztudomású ugyanis, hogy Averesou a tekintélyuralom bevezetésének Ilivé. — Kéthetes sztrájk miatt csak 1939-ben készülhet el az ungi vizraü. Ungváriul jelenti tudósitőnk: Már majdnem tiz éve, hogy Ókemenee határában az Ung folyón elkészült a hatalmas beton duzzasztó- gát. Két éve múlt annak is, hogy megindultak Ru* sziaszkó legnagyobb csatornahálózatának munkálatai. Már úgy látszott, hogy komoly lépések történnek abban az irányban, hogy a vízturbinák meg kezdhessék működésüket és Ruszinszkó végre olcsóbb villanyáramhoz jusson. Már megkezdődöd az utolsó vízturbina építése is, amikor a vállalkozó és a munkások között bérdifferenciák támadtak éa a munkások letették a szerszámot. A tárgyalások nem vezettek eredményre, úgyhogy a sztrájk most már két hete tart, márpedig minden perc drága, tekintve, hogy ezt a munkát csak a nyári hónapokban lehet végezni. A sztrájknak a villamostárs-aság igazgatójának kijelentései szerint állítólag olyan messzeható következményei lesznek, hogy a munkálatok legjobb esetben 19S9-ben végződhetnek be. TŰZBIZTOSÍTÁS Irtat Swránvi Miklós A világon és a többi emberrel mindig történik valami — ezt nevezik életnek — az emberek szeretnek, ujjonganak, gyönyörködnek és szenvednek, vagy legalább is nézegetnek, tapasztalnak, meghatódnak, ©Vérzékenyednek, reménykednek és csalatkoznak — az én életem mozdulatlan, üres és sivár, valóságos Holt-tenger, amelynek partjain nem nyílik egyetlen virág, nem dalol egyetlen madár, amely fölött fullasztó, nehéz gőzök úszkálnak, sötét és unalmas felhők és én elpusztulok az élet után való hasztalan sóvárgásban. Huszonnégy éves koromig iskoláiba jártam. Akkor megkaptam az orvosi diplomámat. Azóta betegtől-beteghez szaladgálok, rendelő- intézetekben és kórházakban hivatalos órákat tartok, úgynevezett nagy praxisom van, ami azt jelenti, hogy reggel hét órától kezdve este nyolc óráig dolgozom, mint egy barom. Nem dohányzóm, nem iszom alkoholt, nem táncolok, nem voltak kalandjaim, nem nősültem meg, nem politizálok, nem járok társaságba, életemben nem írtam szerelmeslevelet, nem ismertem soha asszonyt, akiről azt hittem volna, hogy nélküle nem tudok élni, nem csaltam és nem csalt meg soha senki, e helyett éjszaka sokszor felköltöttek, mert valakinek gyomorvérzése volt, vagy erős szivgörcse, vagy vesefájdalma, esetleg paralitikus bénulása vagy idegzsábája. Sokszor irigyeltem a betegeimet. A tarka-barka életük, örömeik és bánataik miatt. Én csak orvosi recepteket és számadási könyveket írtam, az igaz, hogy könyveim évente szép bevételeket mutatnak ki és az anyagi gondokat csak hírből ismerem. Vigye el az ördög a számadási könyveket és a takarékbetéteket is, ha az ember nem tudja, hogy mire használja fel a feleslegeit! Ez az élettörténetem. Eszembe jut, hogy egyszer elhívtak egy kis kalaposlányhoz, aki negyvenfokos lázban delirizált, itt a házban, a II. emeleten egy udvari lakásban, amelyben valami pincér lakik a feleségével és öt gyermekével. Ezt a kislányt Manóinak hívták. Életének utolsó óráiban az ágya mellett ültem. A beteg szülei sírtak, testvérei ijedten rebbentek szét a lakásban, mert féltek a delirizáló Mancitől. Manci pedig nem törődött semmivel a viliágon, kinyújtotta vékony, sárga, remegő karjait a látomás felé és boldogan sikongatott: — Tudtam,- hogy eljössz. Vártalak. Szép vagy. Tetszem neked? Szeretlek. Ó, milyen jő itt, a te öledben! Aztán imádkozni kezdett. — Az apja sírt. Az anyja zokogott. Mancika ellenben mosolygott. Lassan megszűnt a hörgés. Este nyoilc órakor meghalt. Manci szülei kicsit sirdogáltak még, aztán elmondották, hogy a leányuk élete valóságos regény. Mindig érdeklődtem a regényes életek iránt. Hogyne, hiszen velem soha, de soha nem történt semmi. Kikérdeztem az öregeket Manci regénye felől. Az öregedi nem szóltak semmit, csak átnyújtottak nekem egy naplót, amelyet Manci irt a maga életéről. Lapozni kezdtem a kis füzetben. Hát a Manci élete igazán regény volt. Vasárnaponként délelőtt kis testvéreit csinosította, fürdette, etette, délutánonként édesanyjának rokonait látogatta, különösen ha némelyike megbetegedett. Ilyenek voltak. Manci vasárnapjai. T Hétköznapokon természetesen nem történt vele semmi, mert naponta tiz órát dolgozott, az eget, a napot, az életet, az embereket négyszer látta minden huszonnégy órában, mert négyszer futott át az uoca egyik gyalogjárójáról a másikra, üzletbement vagy hazafelé, de ez a nyolc vagy tiz perc elegendő volt, hogy Manci telehabzsolja magát élettel és illúziókkal. Az illúziókat a vasárnapoktól várta. Hát egyszer, 1922 március 3-áin, csakugyan egyik rokona el is vitte valami cukrászdába. Ott jegeskávét evett és elrontotta a gyomrát. A következő éviben kétszer színházban is volt. Ez azonban halálos kimerültséget okozott neki. 1928-ban kétheti szabadságot kapott. Már majdnem lejárt a szabadsága, amikor egy napon a budai Dunapartoh meglátott egy szép fiatalembert. A fiatalember megszólította, de Manci elszaladt. Azóta nem látták egymást. A következő évben Manci nővére férjbezment. Két esztendő múlva Manci a kis unokabugát dajkálgatta éjjel és eközben a fiatal grófról ábrándozott, add vei a Duna- parton annak idején majdnem megismerkedett, 1927-ben Manci fizetését heti négy pengővel felemelték. 1928-ban hetvennyolc pengő megtakarított pénzecskéje volt a Póstataka- rékban. Fél év múlva ki kellett venni a pénzét s azon az apjának uj frakkot vett a Telekitéren. 1929-ben két fogat huzatott. Tavaly aztán megbetegedett és meghalt tüdőgyulladásban. Ez volt a Manci élettörténete, Született, élt és meghalt, mint minden ember. Vágyait és várakozásait egyik napról eltette a másikra, amignem egyszer elfogytak a napok. Ezt hívják életnek. A mi életünknek. Szegény, kedves, együgyű kis Mancik, ti drága nővéreim, mi ugyan hiába éltünk! Én már negyvennyolc esztendős vagyok és nem éltem többet., mint ti, Unom ezt az egész ostoba komédiát. Abban a házban, amelyben latkom és amelyben Manci a naplóját irta, nyilván nem. minden ember úgy él, mint mi. A homályos lépcsőházban néha szerelmes párokat látok, Manci apja, a pincér, néha hajnaltájt vetődik haza, rózsás kedvben, harsányan énekelve a legújabb jazz-melódiákat. Manci legkisebb nővére megszökött egy b ár zo ng c ti s táv al. A második emeleten pedig egy fiatai diák lakik, akit finom és kívánatos nők látogatnak. Micsoda élete lehet annak! Lépcsőházi szobája van, kiadó szoba Manciéknál, a pincérnek még két lánya van otthon, szemrevaló teremtések, azok is bizonyára szerelmesek a szobáimba. Én is voltam valaha diák, volt lépcsőházból nyiló szobám is, de a szobában nem történt semmi. Hajnalig égett ugyan a lámpa a szobámban, de csakis abból a célból, hogy elkészülhessek az anatómiából és a belgyógyászatból. Egy idő óta én is kedvet kaptam arra, hogy naplót vezessek. Most már két könyvem vau, az egyik a pénztárkönyv, a másik a napló. Ez a két könyv nevetségesen hasonlít egymáshoz. Mindegyik tele vau betegekkel, kór- történetekkel, bevételekkel és követelésekkel. Siralmasabb naplót csak egyet láttam még életemben: a Manci naplóját. Elhatároztam, hogy uj életet kezdek. Belevetem magamat az élet sodrába, nem bánom, akármilyen árat kell érte fizetnem, de életemnek most következő rövid ebb felében pótolni akarom, amit negyvennyolc esztendőn keresztül elmulasztottam. Meg akarom ismerni a szerelmet, a gyönyöröket és a szenvedéseket, amelyek az erős, gazdag és zabolátlan és férfias szenvedélyekkel járnak. Elviselhetetlenül vágyakozom valamire, ami kielégít. Ez a gondolat foglalkoztat állandóan és sokszor úgy érzem, hogy képes volnék a legnagyobb őrültségekre. Vagy egyszerűen idegbaj ez talán? A túlhajtott munka ős a túlhajtott aszkétizmus következménye. Mindegy. Akkor is egyetlen orvosság a kielégülés. Folytatjuk. tagjai megkezdik nyári szabadságukat. Malypetr miniszterelnök helyettese júliusban Franké postaügyi miniszter lesz. A földművelésügyi minisztérium hozzájárult ahhoz a tervezethez, amely szerint a katasztrófáiig szárazság által sújtott járások gazdái között négymillió koronás ínség- segélyt osszanak szét. Sajnos, a hivatalos közlés nem jelzi, melyik az a 23 járás, amely a megsegítésben részesül. Prága, julius 12. A minisztertanács holnap tart-! ja a szünidő előtti utolsó ülését. A holnapi minisz-! tertanácson letárgyalják a régi házak tatarozásá-1 nak állami támogatásáról szóló rendeletet, vala-' mint a kisautók tulajdonosainak adókedvezmé-! nyerői szóló kormányrendeletet és az exportintá-, zeí ügyét. A kormány holnapi minisztertanácsán letárgyalja a jövő évi állami költségvetés keret-, tervezetét is. A minisztertanács után a kormányi
