Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-01 / 148. (3479.) szám
UTAZÁSI CÉLOK (sp) Prága, junius 30. Svájc drága, Németország idegen, Ausztria veszedelmes, Francia- ország messze van, Olaszország forró, — nehéz választás előtt áll az utas, ha netalán le tudta győzni ezen .a nyáron a modern utazások technikai akadályait és elhatározta, hogy felkeresi a külföldet. Soha annyi bonyodalommal nem gárt az utazás, mint manapság, soha annyi vágy nem élt az emberekben a külföld iránt, mint most. A városi ember jóformán el sem tudja képzelni, hogy a nyarat megússza egy kis falusi pihenéssel, mint hajdan s ha nem tudja megkapni azt, amit a sok színes prospektusok egyiike- másika. kilátásba helyezett, úgy érzi, hogy nem sikerült a szabadsága ég kielégületlenül kezdi meg ősszel a rendes robotot. Ismerek szegény hivatalnoknőket, akik a szó szoros értelmében nyomorognak a munkaévben, kuporgatják a garasokat, nem azért-, hogy öreg napjaikra félretegyék, hanem hogy nyáron -mint valami hirtelennőt paradicsommadár kiszálljanak szürkeségükből s négy hétig úgy éljenek egy finom fürdő szállójában, a mondain strandon, vagy a legdrágább hegyóriások világában, mintha valódi dámák, gazdag, kényes, gondtalan fiatal amerikai hölgyek volnának. A robot emberének a négy jólétben eltöltött nyári hét adja meg az élet- illúzióját. Ez is valami. Legalább ez, rövid eldorádó, aranjuezi szép napok, amelyek kárpótolnak háromszázharminc nyomott, szürke munkanapért. Milyen szép készülni a nyári utazásra, beszélni róla hónapokig. ÉvTŐl-évre nyúlik át- a tervezgetések álomkapcsa és az átélt kalandok vieszaábrándozása. — A nagyvárosi szürke robotembernek életszükséglet a nyári utazás, optimizmust, életörömet kap tőle. Négy hétig ur, fejedelem, gazdag, pocsékolja az összekuporgatott pénzt-, testének, lelkének él, azután mit bánja, kezdődhet a munka- téli álma élűiről. Az utazási irodák gombamódra nőnek, a prospektusok elárasztják az embert, valóságos uj iparágak fejlődtek ki a nyári utak menezse- lésére. Az általános utazási vágyat kétségtelenül a tobzódó, heves propaganda csigázta föl, amely ilyenkor nyár elején fortisszímóban tombol. Plakátok, újságcikkek, házhoz küldött művészi árjegyzékek között él a vágyakozó ember. Ki tudna ellenállni ennyi csábításnak? Kit ne ejtene meg ennyi jutányosán telkiná-lt életöröm a világ legszebb zugaiban? — De azután, az álmodozás után, jön a realitás, a megvalósíthatatlan. Ha — tegyük föl — meg is van a szájtól elvont útiköltség, hová menjen az életre kiéhezett emberek nagy karavánja? Emlékszem, tavaly megdöbbentő veit-, amikor Bercbtesgaden- ben jártam a német-osztrák határon, s láttam, ahogy a poroszok felkerekedett óriási falanxa megtorpant a határon, mert nem mehetett tovább Ausztriába. Ilyen nyüzsgést, ilyen szilaj átsóvárgást soha nem láttam még. Tízezrével hemzsegtek az emberek a bajor alpok szűk sáv- ján. odaát pedig, a széles, olcsó, szép salzburgi ailipok üresen ásitoztak. Az utazókat szinte lelki pánik lepte el, mert nem mozdulhattak zsúfolt helyükrőlAz idén mindenütt Így van. Mindenütt komplikációk és fenyegetések merednek a nyaralók elé. A kéjutasokat nem sajnálom, s egyébként is, ők majd kifognak a bajokon a pénzükkel, de sajnálom a kisembert, azt a hivatalnokot és hivatalnoknőt, aki egész télen gyűjtött és sóvárgott, s akinek minden öröme és életforrása a nyári u/t. Hová- utazzanak ezek a szegények? Ismétlem, Svájc drága, Németország idegen, Ausztria veszedelmes, Franciaország messze van, Olaszország forró, — mi marad? Ma'.rd egy-/két közép európai állam. Osehszlo-, Hitler elnyomja a rohamosztagok forradalmát Schleichert agyonlőtték, I Röhmöt letartóztatták 1 A rohamosztagok vezérkari főnőké Schleicherrel és egy kUifülOi hatalommal szövetkezve, puccsot tervezett Hitler ellen ■ • Rendőrség szállta meg a rohamosztagok központját ■ ■ A kancellár villámgyors akciói ■ Nagy izgalom ierlinben A világot váratlanul érték az uj németországi szenzációk München, junius 30. A nemzeti szocialista párt birodalmi sajtóosztálya közli Hitler következő rendeletét: — A mai napon felmentettem állásától Rohm vezérkari főnököt és kitaszítottam a pártból. A nemzeti szocialista párt rohamosztagainak vezérkari főnökévé Lutzet nevezem ki. — Azokat a nemzeti szocialista vezetőket és rohamosztag- tagokat, akik nem teljesítik parancsait, vagy ellene cselekednek, eltávolítóm a pártból és a Tohamoszta gokból, illetve letaTtóztattatom és elitéltetem. Hitler Adolf a párt és a roham- osztagok legfőbb vezetője. Hitler felhívása Lutzehez München, junius 30. A kancellár a következőlevelet intézte Lutzehez: — Kedves vezértársam. Eddigi vezérkari főnököm súlyos mulasztásokat követett el és teí?* tel arra kényszeri temek, hogy főimé sem. állá sából. Ön, kedves Lutze, hosszú évek óta jó és rossz napokban kitartott eszménknél és hü volt hozzám. A mai napon kinevezem önt vezérkari 'főnökömmé. Remélem, hogy engedelmes és hűséges munkájának sikerülni fog a rohamosztagokból kialakítania azt az eszközt, amelyre •szüksége van a nemzetnek. A rohamosztagok- ból a nemzeti szocialista mozgalom legér f ékesebb részét kell kiépíteni. Az engedelmesség és a fegyelem szellemétől áthatottan segítenie kell abban, hogy az uj embert kialakítsuk és megformáljuk. Hitler Adolf. Hetim és SchlelcEie? puccstervei Berlin, junius 30. A nemzeti szocialista párt sajtóosztálya később a következő jelentést adta ki: — Hosszú hónapok óta bizonyos elemek megkísérelték, hogy éket verjenek a rohamosztagok és a párt közé. E manővert számos klikk kezdeményezte. A párt elleni aknamunkát Rohm vezérkari főnök intézte. Megállapították, hogy Rohm érintkezésbe lépett Schlei- cher tábornokkal és vele együtt Hitler ellen dolgozott. Göring miniszterelnök parancsot kapott a Fiihrertöl, hogy ugyanolyan razziát tartson Berlinben, mint Bajorországban tartott. Hitler kancellár, aki a westfáliai munka- táborokai; vizsgálta fölül, az első birek megérkezése után azonnal Bajorországba utazott és elrendelte, hogy Röhmöt azonnal letartóztassák. Röhm pályafutása Röhin Ernő egyike a legismertebb nemzeti szocialistáknak. 1887-ben szültett Münchenben és a világháborúban kapitány volt. Később Épp szabadosztagához tartozott, majd a birodalmi őrségbe lépett. Résztvett az első Hitler-piiccsban, amikor kizárták a hadseregből. Később Bolíviába utazott és újjászervezte a délamerikai köztársaság hadseregét. 1930- ban Hitler Németországba hívta Röhmöt. — 1931-ben a párt vezérkari főnökévé nevezték ki. 1933 áprilisában Bajorországban külön missziót bíztak rá és ugyanaz év decemberé-1 ben tárcanélküli birodalmi miniszterré nevezték ki. 'ÉS Schleiche* Bieirlim, junius 30. Kert von Söktelciber 1882-ibein születeti Brandenburgiban. 1913-ban máin! fiatal vezérkari riszt a vezérkarhoz került 'és a világháború alatt is a vezérikarbatn működött. 1926-íban a birodalmi őrség minisztériumában osztályvezető lett, 1929-ben államtitkár Groener miniszter mellett. Nemsokára attábornaggyá lépett elő. ö volt az, aki Groemert megbuktatta. Az aránylag fiatal tábornok 1932-ben átvette a hadügyminisztert tárcát Papén kabin ettjóban, majd Papén bukása után, ami szintéin az ő müve volt, 1932 december 2-án kancellárrá nevezték ki, 1983 január 29-éin lemondott, hogy átadja helyét Hitiemnek. SöbleicJher rendkívül energikus és ügyes politikus volt, aki soha nem nyugodott bele abba, hogy mások ellőtte legyenek. Visa- szavoraulása óta állandóan kereste a lehetőségeket., hogy Hitlert megbuktassa. Síh-eieiter foaléla. Berlin, junius 30. Szombaton délután hivatalosam megérősitették azt a hirt, hogy Schleicher tábornokot, a volt birodalmi kancellárt a berlini rendőrség agyonlőtte, amikor a tábornok elleaitállást fejtett ki letartóztatásakor. Schleicher feleségét egy másik lövés megsebesítette. A szombati eseményekről ugy-ahogy tiszta kí>nívf. Ic&Díiii a. kés fi délutáni or&kbajii« vákia fürdői az idén látogatottabbak, mint az lelmult évben voltak. Karlsbadból, Marienbad- ból kedvező hírek érkeznek, a szezon jó, a für- dői.par lendül, örülünk annak, hogy a fürdőipar leszegényedetlt népe annyi sovány esztendő után végre szebb napokat lát. Szlovenszkóról is kedvező hírek érkeznek, Postyám és Trencsén- teplic hóditó iszapja, a Tátra felejthetetlen bércei, a kiskárpáti fürdők 'kedves népe nagy vonzerő. Az utas megtalálja azt, amit keres, szép szállodákat, olcsó árakat. Csehszlovákia egyike tett a középeurópai ember kedvenc utazási céljainak- S ugyanez áll Magyarországról. Előítélet nélkül meg kell állapítani, hogy Magyarországnak, mint utazási célnak, az idén óriási keletje van. Soha ekkora érdeklődés nem volt a Balaton iránt, mint í934-ben, s nem csak kisemberek, hanem a nagy nemzetközi fürdőközönség is a magyar tenger felé orientálódik. Míg az elmúlt években egyedül Budapest volt idegenforgalmi központ, odautaztak az angolok, olaszok, németek, most. a magyar vidék is divatba jött. Ma olvastam hosszú, lelkes cikket éppen az egyik prágai lapban a Hortoibágy- ról. ,.Siessen, — írja, az újság — mert a híres hortobágyi csárda romantikája tűnőben van. Jövőre Debrecen város modern paiotaszáModát épít a puszta kellős közepére, fürdőszobás ap- partement-okkail, balkonkiláfással a délibábra, — .a valódi csikósokait és juhászokat, szegénylegényeket és pandúrokat csak idén láthatja még." A lap úgy siraitja a Hortobágy romantikájának múlását, mint valami európai nevezetesség eltűnését, amit nem szabad megengedni. Európa az elmúlt években felfedezte a Duna királynőjét, Budapestet. Azután fölfedezte a magyar ember lelkét. Aki három napra utazott Pestre, egy hétig maradt, ez biztos, ez le van garantálva. Aki megismerte a magyar embert, évről-évre visszatért Magyarországra. Most a magyar vidék romantikája következik, a Balaton, a Hortobágy, Szeged s a Mátra, a vidéki uclvairíházafc és kastélyok büszke, szoiitér élete, nem a tömegszállók obiigát és mindenütt egy- ,kaptafád üdülése, hanem különös, egyéni zaraa- tu, lovagló, halászó, vadászó, zsentryélet a fizető vendég divatja, nyaralás, bájos, temperamentumos, finom és jókedvű emberek között. Más, mint ami't az európai utas megszokott. Az újdonság zamatja, vonzani fog. Egv ismerősöm beszélte, hogy Hollandiában találkozott egy fiaitalemberrel, aki három nyarat töltött már Magyarország egy vidéki kastélyában. Senkiivel sem tudott beszélni ott, mégis visszamegy. „Valahogy az érzések jutottak összhangba, s ez a legfőbb" — mesélte. Csak ürülni tudunk annak, hogy Európa megismeri és megszereti ia magyar embert. Tudjuk, hogy rajonganá fog érte és vissza vágyik hozzá.. Mert tiudjuk, hogy kimondihaita.tlan lelki gir-: lag- ság az, amit a szegény magyar nép még ma is adni tud a világnak. HM SZÁMÚIM I KÉPES HftTEl 28 OLDAL korona / xm, évf. 148. (3479) szám a • 1934 julius 1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ ^ Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzloveUSzkÓÍ 6S YUSZÍTISZkÖÍ JTICLPUOYSÚS ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ... Prága II., Panská ulice 12, III. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. 0© Egyes szám éra 1.20 itt, vasárnap 2.~ Kő. SŰRGÖMYC1M: HIRLflP, PRflHfl,
