Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-10 / 131. (3462.) szám

1954 fnnhis 10, vasárnap. towsu-Mag^ar-hiklxb 9 ''“Hírek ___... VÍ ZUMOT Magyarországra, Romániába, Lengyel- országba és Bulgáriába még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap'* pozso­nyi kiadóhivatala, Lőrinckapu-ucea 17., II. (Central passage). Ideszóló útlevelek meg­hosszabbítását is vállaljuk. A többi államok­ba szolgáló vizumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága, Panská ul. 12., III. em, végzi eL HBm&eü kaptát Junius 12. Délután 3 órakor a képvieelöház ülése. Délután 4 órakor a szenátus ülése. Junius 14. SzlovenSzkó országos képviselőtestületének ülé- ee. Junius 26. A szlovenszkói és ruszinszkói egyetemes refor­mátus kon vént ülése Losoncon.-----o-----­VA RGA IMRE, az uj szenátor Prága, junius 9. A belügyminiszter ma irta alá Varga Imre ág. h. ev. főesperes, Poprád város poL gármesterének a szenátusba való meghívó levelét. Mint ismeretes, Varga Imre az elhunyt Richter János szenátor helyett kerül a szenátusba. A Zip- ser Deutsche Partéihoz tartozó Varga Imre az 1929. évi szenátusi választásnál a tizennegyedik — érsekujvári — választó kerületben az országos ke^sztényszccialista, magyar nemzeti párt és Zip- ser Deutsche Partéi (autonómista választási szö­vetség) egyik jelöltje volt * Varga Imre ág. h. ©v. lelkész, főesperes, Poprád város polgármestere az iglói járá&beld Létánfalván 1883. december 4-én született. Elemi és középisko­láit Iglón végezte, majd az eperjesi áig. ev. kollé­gium hittudományi fakultásán theológiát hallga­tott; ennek elvégzése után a lipcsei egyetemen hallgatott két félévet. Gyuritz evangélikus püs­pök 1906. augusztus 26-án avatta Bükkön lelkész­éé. Va-rga ezután négy évig Zágrábban működött mint missziós lelkész; számos „Julián*4 iskola ala­pítása egyenesen az ő nevéhez fűződik. 1909-ben Szépé énekre, majd 1910-ben Poprádra választo tták meg rendes lelkésznek. 1931-ben a szepesi városi egyházmegye főesperesévé választották. Egy rövid ujságközlemény kereteit messze meg­haladná az egyházi, társadalmi, kulturális, művé­szeti, sport és kari téren kifejtett eredményes mun­kájának részletes ismertetése, ezért gazdag'társa­dalmi működéséből csak azt említjük, amiben ma is aktív része van. így a Poprád! Közművelődési és Jótékonysági Egyesületnek elnöke, a Deutsoher Kulturverband helyi elnöke, az iparostanonciskola elnöke, a Poprádi Kaszinó elnöke, az Önkéntes Tüzoltóegyesület elnöke, a Kárpátegyesületi Mú­zeum elnöke, az Evangélikus Nőegylet titkára s az Evangélikus Ifjúsági Egyesület elnöke. Közjogi tevékenységét a Zipser Deutsche Par­téi keretében nyomban az államfondulat után kezd­te meg s e párt jelöltjeként 1922-iben megválasz­tották Poprád város alpolgármesterévé s 1927- ben polgármesterré. Ezt a tisztséget az őslakosság valamennyi rétegének és politikai pártjának teljes megelégedésére tölti be. Mint poprádi polgármester 1928-ban nagyszabású városfejlesztési programot dolgozott ki s annak végreajtását nyomban meg is kezdte. A város virágvölgyi passzív fürdőtele­pét 700 kát. hold erdőért az államvasutak .beteg- sególyző pénztárának engedte át s az értékesített fa árából uccákat épített, a belváros uccáit asz­faltburkolattal látta el és munkásházakat építte­tett. Még ez évben befejezi a nagy programhoz tartozó Poprád-szabályozást a városi vízvezeték építését. 1931—1932-ben Poprád város járási szék­hazat épített, melynek létrehozása szintén Varga Imre nevéhez fűződik. varga Imre szenátor cipszer, s német anya- nyelvén kívül ugyanolyan tökéletesen bírja a ma­gyar és szlovák nyelvet szóban és írásban is. Vele­született tehetsége és képességei, bel- és külföldi főiskolákon végzett tanulmányai eddig kifejtett gazdag kulturális, társadalmi és közéleti tevé­kenysége száz százalékosan garantálják, hogy az országos keresztényszocialista, magyar nemzeti párt és Zipser Deutsche Partéi törvényhozói klub­ja nagyon értékes, agilis tagot nyer Varga Imre szenátor személyében.-----o-----­— Sztojka püspök ünnepélyes nagymisét ce­lebrál a munkácsi eyosz kulturnap alkalmából. Munkácsi tudósítónk jelenti: Az orosz kultur- nap rendező bizottságának felkérésére Sztojka Sándor Munkács-egyházmegyei görögkatolikus püspök vasárnap, junius lÖ-én — a kulturnap résztvevői számára — fényes papi segédlettel ünnepélyes főpapi szentmisét celebrál. A lélek­emelő istentiszteleten előreláthatólag a hívek igen nagy számban fognak résztvemni. — Magyar mise Prágában. A prágai Pro- hászka-Kör közli, hogy vasárnap, junius 10-én 11 órakor a Ferencesek Jungmann-téri ká­polnájában ezen iskolaév utolsó magyar tesntmiséje lesz Te Deuimmal. Áz angol tengerpartról Franciaországba lőtték az első postarakétát Egy német mérnök találmányának nagysikerű kísérlete London, junius 9. Az angol tengerparton tegnap korszakalkotó kísérletét hajtottak végre. A dél- angliai Brightou fürdő strandján a kora reggeli órákban kilőtték az első postarakétát a franciaországi part irányában. A kísérletet az angol posta meghívására Zucker Gerhardt német mérnök hajtotta végre. A kísérlet hírére az érdeklődők óriási tömegei jelentek meg a fürdő strandján és olyan izgalmas tolongás volt, amilyenre csak huszonöt évvel ez­előtt volt példa, mikor Louis Bleriot először repül­te át a La Manche csatornát. A meghatározott időben megjelentek a hely színen a British Rockért Fost Syndicat bizalmi emberei és Zucker mérnök. Pontosan hajnali öt órakor lőtték ki villany­kapcsolók segítségével az első rakétát, amely könnyű füst felhőben szempillantás alatt eltűnt a nézők szeme elől. A tengeren cirkáló megfigye­lők már néhány pillanat múlva jelentették, hogy a rakéta helyes irányban repül. Öt perc leteltével már megszólalt a telefon és a La Manche csatorna túlsó oldaláról közölték, hogy a rakéta „menetrendszerű pontossággal44 megér, kezett A postát ejtőernyő segítségével földre dobta, majd a löveg tovább repült és az előre felépített homokfalba fúródott. A rakétával ér­kezett postát azonnal a legközelebbi postahiva­talba szállították és a szokásos módon továbbí­tották a címzettekhez. A bélyeggyűjtők között minden bizonnyal he­ves harc fog megindulni az első rakétaposta bé­lyegeinek megszerzéséért. A bélyeget, amelyen az International Air Pest Exlhibitiom — Racket Pest First British Flight felirat van, csak korlátolt számban bocsátották ki. A rendezők értékes cso­magokat is küldtek e kockázatos postai utón és az angol posta „helyszűke" miatt rengeteg külde­ményt volt kénytelen visszautasítani. A postarakéta minden alkatrészét és a kilövés­hez való anyagot is Németországból hozta magá­val Zucker mérnök, aki egyelőre még titokban tartja találmányának szerkezetét. A mérnök, új­ságírók előtt kijelentette, hogy a kísérletet csak azért hajtotta végre, mert be akarta bizonyítani a postiarakéta jelentőségét és alkalmazhatóságát. Angliában a rakétapostához szükséges alkatré­szeknek még az anyaga sem ismeretes. A pozsonyi autóbusz hatátragázotta a Patugyay-cég öreg a'ihmmazottlát Poasony, junius 9. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma reggel hét órakor halálos szerencsétlenséget okozott Pozsonyban az »0« jelzésű városi autóbusz, amely a diakonissza- kórház és a városi vágóhíd között közlekedik. Az autóbusz a diakonisszáktól jövet a Szápíak- ucca 2. száimu ház előtt elütötte Mayer József 62 éves pozsonyi Szárazváui 8. szám alatti la­kost, a Palugyay-cég pénzbeszedőjét. A mentők a súlyosan sebesült embert beszállították a kór­házba, de még útközben kiszenvedett. Szemta­nuk állítása szerint a szerencsétlen ember — úgy látszik szívbaja miatt — igen lassan ment át az ucca egyik oldaláról a másikra s nem hal­lotta a hatalmas autóbusz közeledését. Az autó­busz sofőrjét, Löw Lajost, nem tartóztatták le, mert kiderült, hogy ő nem volt oka a szeren­csétlenségnek. Az autóbusz még a megengedett sebességnél is lassabban haladt s már messze fékezett, de a szerencsétlenséget már nflm si­került elkerülni. Mayer József ismert alakja volt Pozsonynak. A Palugyay-cég szolgálatában tizenöt esztendeje volt. Azelőtt Frigyes főherceg komornyikja volt Özvegye és két kiskorú gyer­meke siratja. Élőpatakban a tanítás a szabad ég alatt folyik, mert ai Iskola­épület tulajdonosa „bezárta" az iskolát Az öregek lakbérvitája miatt 44 gyermek tanítóstul együtt az utcára került Pozsny, junius 9. (Pozsonyi szerkesztősé­günk jelentése) A csallóközi Előpatirny köz­ség elemi iskolája az iskolaépület tuljadono- sának jóvoltából a szó szoros értelmiébein az uecára került. Az 1930-ban létesített községi elemi iskolát annakidején ideiglenesen Gav- lideír József, elöpatonyi lakos házában he­lyezték el. Gavlider most arra való hivatko­zással, hogy február óta nem kapja a község­től a neki járó bérösszeget, bezárta az iskola­épületet és ezzel megakadályozta 44 kisgyer­mek iskolábajárásáti A kétségebesett igaz- gatótanitónő kénytelen volt a tanítást szabad ég alatt folytatni, de az esős és hűvös júniusi időjárás miatt ez természetesen nem minden­nap volt lehetséges. Úgy a tanítónő, mint az iskolaszék jelentést tett a váratlan helyzetről a pozsonyi tanfelügyelőségnek. Az igazgató- tanitónő jelentése szerint: A tanítás a szabadban van megtartva, azonban szélvihar, zápor vagy kedvezőtlen idő esetén a tanítás szünetelni fog. Előpatony község arra hivatkozik, hogy G avlider h á z- és föld vételi illetékkel, érték­növekedési adóval és még rpás egyéb közte­herrel hátralékban van, úgyhogy még a köz­ségnek van vele szemben követelése. Ezenkí­vül az elöpatonyi iskolaszék a pozsonyi tan- felügyelőséghez intézett jelentésében utal ar­ra, hogy a pozsonyi Zemska Banka 100 000 öt gólya állított be egy kana.. u családhoz. A ritka esemény rendkívüli meleg érdeklődést váltott ki Amerikában. A szülőket el­halmozták ajándékokkal. koronás iskolaépitési kölcsönét az országos hi­vatal még nem intézte el, eddigelé nem is garantálta és igy az iskolaszék nem is tud­hatja, hogy mikor fogja tudni a község a vég­leges iskolaépületet felépíteni. Miután lehetetlen állapot az, hogy egy köz­ség 44 gyermeke a tanév befejezése előtt ne részesüljön rendes oktatásban, felhívjuk az illetékes hatóságok figyelmét erre a különös esetre és sürgős intézekdést kérünk a 44 is­kolaköteles érdekében. — A garanivölgyi munkásság a keresztény szakszervezetekben. Besztercebányáról jelen­tik: A Gairam völgyének munkássága meg­elégelte a szélsőséges munkaszervezetek gaz­dasági politikáját és érdekképviseletét s tö­megesen elhagyják a tagok a szoc. dem- és kommunista szervezeteket. A munkásság ve­zetői a keresztény szakszervezeti szövetség keretén beliül kívánják a munkásságot meg­szervezni- Ezen célból Uhor Géza központi titkár tárgyalásokat folytatott a Garam völ­gyének több községében a munkásság veze­tőivel és a tárgyalások anyagából megállapít­ható, hogy a munkásság nagy része meg fog­ja alakítani a keresztény szakszervezeti szö­vetség csoportjait. Uhor titkár részletesen is­mertette a szövetség gazdasági programját, a munkanélküliek segélyezéséiről szóló tör­vényeket- és rendeleteket, úgyszintén vázol­ta, mily nagy fejlődést mutat a keresztény szakszervezeti mozgalom ez év utolsó hónap­jaiban- Valószínű, hogy rövid időn belül a Garam völgye szlovák községének munkásai a keresztény szakszervezeti szövetséghez fognak csatlalkozni. — Eljegyzés. Kohn Erzsiké, Ivánka pri Du- naji és Neufeild László, Vráble-VerPbély. jegye­seik. ■ — A Magyar Orvosi Nagy hét IV. ülésszaka rendkívüli sikerrel zajlott le Budapesten május 27-i'ke és junius 3-ika között. A különlegesen nagy sikert ez alkalommal az biztosította, hogy az egyes szakmák határterületeiken közösen dolgoztak. Az összevont ülések lehetővé tették ugyanazon tárgynak elméleti, belorvosi és se­bészi megvilágítását. Az ülésszak kimagasló pontija volt dr. Korányi Sándor egyetemi ta­nár előadása az emberi alkat (konstitueió) kór- tana köréből. Közös nevezőre hozva az emberi alkatnak eddigelé leírt típusait, rámutatott azokra a tévedésekre, amelyekre az alkatai aki- tó külső tényezők nemismerése, vagy mellőzése vezetett és amelyek abból a leküzdhetetlen ne­hézségből származnak, hogy az ember alkat- fejlődését ‘kísérleti utón nem tudjuk olyan szabatosan vizsgálni, mint a növényekét vagy rövid-életű állatokét. A vitakérdések egyik leg­fontosabbika a pajzsmirigy fokozott működé­sével járó jódanyagcserezavar volt, amely a ba- sedov-betegséggell való szoros kapcsolata miatt fontos. A kérdés mai állását dr. Schaffer Lász­' ló, a pécsi klinika tanársegéde referálta. Mint | felkért hozzászóló dr. Mansfeld Géza egyetemi I tanár és dr. Szász Emil, az ótátraifüredi szana- i tórium vezetője beszélt, dir. Szász évek óta fo- ; !yó rendszeres vizsgálódásai alapján elsőnek ! mutatott rá a magaslati, külső éghajlati ténye­zők hatásmódjára: arra a különleges eltolódás­ra, amely a szervezet belső jódegyensulyában beáll és alighanem közvetlen oka a magaslati éghajlat közismert gyógyító hatásának, melyet la basedowra kifejt.

Next

/
Thumbnails
Contents