Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-08 / 129. (3460.) Második kiadás

9

ItM Junta* 8, péntek.

. KóZCjAZDA^Áfir1 .

A szociális terhek fizetésének

másfél évi felfüggesztését Javasolja törvényjavaslatában Korláth tzenátor

A Javaslatot a szenátor elsősorban a csehországi betegbiztosítási pénztárak Követsége felügyelőiének okfejtésével indokolja

Prága, juni'Ufi 5. Dr. Korláth Endre rövid

törvényjavaslatot nyújtott be a szenátusiban, melyben a szociális biztosítási terhek enyhítését hozza javaslatba olyformám, hogy a bizr tositáfii illetékek fizetését a biztosítottak

minden jogának fentairtásával a jövő év végéig függesszék fel. A nagyjelentőségű javaslat szövege a kővetkező:

1. cikk.

1. §.

Az 1928/184. b®. törvénnyel módosított

1924/221. sz. törvény 158. §-a szerinti rokkantéi aggkari biztosítási dijak fizetése 1935 december 31-ig szünetel.

2. §.

A biztosításra kötelezett személyek ezen időben hat hónaponkint 5 korona fenntartási dijat fizetnek, mely előre fizetendő.

2. cikk.

A jelen törvény 1934 július l én lép hatályba s azt a népjóléti miniszter hajtja végre a többi érdekelt miniszterrel.

Indokolás

— Javaslatom indokolására legyen szabad idéznem Motal Ferencnek, a csehországi betegbiztosító pénztárak szövetsége felügyelő bizottsági tagjának a Venk oviban 1933 február 5-án megjelent cikkét, amely a következő tartalmú:

„Az aggkori és rokkantbiztoeitási dijak, ahogyan azokat ma kivetik és beszedik, az egész termelésre elviselhetetlen terhet rónait."

„A Központi Szociális Biztositó az 1931 de ©ember 314ki állapot ezerint felállított nyereség-veszteség számla szerint 1931-ben 588 millió 463 ezer koronát vett be, ezzel szemben a rokkant ée aggkori nyugdijakra 59 millió 29 ezer koronát, a gyógygondozásra 80 millió 894 ezer koronát, igazgatási költségekre 50 millió 809 ezer 826 koronát, összesen tehát 140 millió, 229 ezer 941 koronát adott ki A végleges vagvonszaporodáa 1981-ben a kamatok beszámításával 604 millió 98 ezer 24 korom- Ezeken a számokon nagyon gondolkodóba k«& esni."

„1931-ben a termelés már erősen érezhető válsággal küzdött. A termelés az egész vonalon passzívvá lett, de a Központi Szociális Biztosító 604 millióval szaporítja vagyonát, amely az 1981 év végére 3 milliárd, 603 millió, 872 ezer 637 koronára szökött fel."

„A hivatalos nyereség-veszteség számlából megállapítható, hogy

az aggkori és rokkant-biztosítás dijai már

1931-ben legalább egy harmaddal csökkenthetők voltak.

A gazdasági élet nagy kárára ez nem történt meg. 1932-ben a válság soha nem tapasztalt méreteket Öltött, a biztosítási dijakat egy har maddal kellett volna leszállítani.“

„Indokolás: Az 1932-es kalkuláció alapjául szolgálhatott volna az 1931 év. a foglalkoztatottság várt csökkenéséinek beszámításával, 1931 év végén a tényleges kiadások 172 millió 765 ezer 199 koronát tettek ki s ugyan akkor a vagyon összege 3 milliárd. 603 millió. 872 ezer 637 korona volt."

,.E vagyonnak csak 5 százalékos várt ka maija — bár tényleg át la! 5-7 százalékot jövedelmez — 180 millió 193 ezer 681 koronát képvisel. Az egyik araiaddal csökkentett aggkori és rokkantbiiztositási dijakból a Központ 130 milliós bevétellel számolhatott, vagyis a biztosítási Központ 1931 évi összes bevétele 310 millió 193 ezer 631 koronát tett volna ki "

„Ezzel szemben az 1932-ben várt kiadásokat kerek 200 millióval lehetett volna felvenni az 1931 évi 1.85 millió 613 ezer 468 koronával szemben s igy a mérlegszámla a lecsökkent biztosítási dijakkal is még mindig 110 millió aktívát hozhatott."

„Az 1982 év mérlegét még nem ismerjük, de biztos, hogy a Központi Szociális Biztositő tőkéje túllépi a 4 millíárdot. Es ez. kérem, í oly időben történik, amikor a termés teljes i ősöd előtt áll s ez a lezüliŐ termelés annyit kőtele*; áldozni, hogy a Központi Szociális Biztosító évi fél millíárdot félre tehessen- Ezt a termeié*! egyszerűen nem bírja ©I.“

„Ha például 1932-ben a már indít vány ozott csökkenteti dijakat szedték volna, ezzel az ipar s a mezőgazdaság helyzetén 400 millióval könnyítettek volna. Ez a szám föltétlenül jótékony hatással lett volna a válság enyhítésére. Az a tény, hogy a szociális biztosítási dijak magasak, a foglalkoztatottság csökkenésének egyik oka, vagyis a szociális biztosítási dijak közvetlenül emelik a munkanélküliséget."

)tA Központi Szociális Biztosítónak ma olyan vagyona van, hogy 1933-ban, tehát a gazdaságilag legikrizisesebb időben, aggkori ég rokkamtbiztositási dijat egyáltalán nem kellene szednie. A tőke kamatai teljesen elegendők a Központ kiadásainak fedezésére. 1933- ban egészen bátran be lehetne vezetni az úgynevezett igényfenntartási dijak fizetését, mely dij a törvény szerint alkalmazottanként évi 10 korona. Milyen megkönnyebbítés volna ez a közgazdaságnak, ha az üzemekben 400 millió korona maradhatna."

„A jelen állapot demoralizál. Maért kel! a mai generációnak, amely oly keservesen küzd a létért, magas kamatokra kölcsönt felvennie, hogy megfizethesse a jogosulatlanul magas aggkori biztositási dijakat, amikor a Központi Szociális Biztositó a kamatokból is fedezheti kiadásait."

„A szociális vívmányok csak akkor segítik elő a köz javát, ha a terheket a produktív rétegek elviselni képesek. Ha a terhek a határt túllépik, úgy szerencsétlenséget jelentenek. A Központi Szociális Biztosító természete szerint a legkevésbé hivatott arra, hogy nyerészkedő vállalattá fajuljon a termelés katasztrófája idején, amikor a munkaadók a fizetésre képtelenek lévén, a betegbiztosítóknak súlyos milliókkal tartoznak (1931 december 31-én a mérleg szerint 190 millió 244) ezer 464 koronával tartoznak.) Avagy épen ebben jut talán kifejezésre bizonyos rétegeknek az állami szocializmusra irányuló kívánsága? Az talán nem! Sürgősen kj kel.1 jutnunk a válságból, ezt a termelés terheinek csökkentésével érhetjük el."

*

— Ma már a Központi Szociális Biztosító 1933 évi zárszámadása is ismeretes — folytatja Korláth az indokolást, — A tőkegyűjtés ma sem állott meg a Központi Szociális Biztosi tóban, akkor, amikor minden gazda&á gi és pénzügyi vállalkozás pang, sőt tönkremegy. A szociális biztosítás gyökeres reformja ma égetően szükséges a teljes gazdasági csőd megelőzése érdekében. Addig is. amíg a szociális biztosítás gyökeres reformja törvénybe iktatható, gyorsam tehermentesíteni kell a magánvállalkozást a fentebb javasolt módon, ami annál is inkább megvalósítható, mert a szociális biztosítási szakértők (Sebőn - bau.ni professzor előadása) is csak azt hozzák fel javaslatunk ellen, hogy ..a tőkeképződés megakadna", ellenben nem is említik hogy a dijak fizetésének 18—24 havi szünetelése a Központi Szociális Biztosító pénzügyi gazdálkodásában zavart kelthetne.

* mm re?©rm fcUvefíiezraiéiwi

Már most hangsúly ózzuk, hogy a javasla- i unk alkotmányos tárgyalása folyamán határozati javaslatokkal fogjuk sürgetni, hogy a szociális biztosítás nagy reformját a kormány a következő elvek figyelembevételével készítse:

1. A legtágabb teret kell engedni az önálló mezőgazdasági betegbiztosító pénztárak szer rezkedésémeik, amely pénztárak a mezőgazdaság speciális igényeinek figyelembevételével

alakulnak;

2- Az 1. pont alatt mondottak vonatkoznak az ipartársulatok és grémiumok mellett újonnan alakuló betegbiztosi tó pénztárakra Is. Ilyenremü uj betegbiztosítók szervezését ldő- belileg a törvény ne korlátozza;

3. a hozandó törvényben ki kell mondania, hogy a betegbiztosítási dijak végső összegéből legfeljebb 15 százalék fordítható adminisztratív költségekre s 85 százalék az orvosok díjazására, gyógyszerre, gyógykezelésre é* táppénzekre.

4. Szabályozandó az uj törvényben a betegbiztosító pénztárak alkalmazottain ok iskolai végzettsége.

5. Végül a kormány haladéktalanul gondoskodjék a szociális biztosítási intézményekben a választások kiírásáról; lehetetlen, hogy sok millíárdot kitevő közvagyont szakvégzetteég nélküli politikai protekcióval kinevezett egyének kezeljenek.

•

A Javasolt törvény végrehajtása az állam pénztárt nem terheli meg s igy pénzügyi indokolása fölöslege®.

Alaki szempontból indítványozzuk, ho<*y e javaslatot a kezdeményező bizottság, majd a népjóléti bizottság 14 napos határidővel tár- i gyaíja.

Prága, 1984. májiM 30.

□ E héten lép érvénybe Amerikában a kerttől ércfedezet. Washingtonból jelentik: E héten törvényerőre emelkedik az uj ezüst törvény, amelynek értelmében a dollárvaluta fedezete 25 százalék erejéig arany helyett ezüst lesz. Az ezüst bili ezenkívül felhatalmazza Roosevelt elnököt, hogy az ezüstfedezet előteremtése céljából megfelelő mennyiségű ezüstöt vásárolhasson a bel- és külföldön. A képviselőházban a javaslatnak közel háromnegyed többsége volt.

□ Uj olasz devizarendelkezések. A május

26-án életbelép teteti uj olasz devizarendelkezések a következők: A rendelet megtiltja a külföldi vagy külföldlön kibocsátott olasz címletek vásárlását. A külföldre utazók legfeljebb ötezer líra értéket vihetnek magukkal- A pénzügyminiszter engedélyét kell kikérni: ha lira-jóváirást akarnak eszközölni bankoknak, vagy külföldön tartózkodó személyeknek; ha külföldieknek olasz cégekre szóló li- raváltójuk leszámítolásáról van szó; ha olasz cégeknek külföldi cégek javára szóló líra váltó jár ól van szó.

□ Oroszország külföldi búzát vásárol.

Moszkvából jelentik: A szovjetkormány néhány nappal ezelőtt két hajórakomány búzát vásárolt Anglián keresztül, most pedig tovább folytatja vásárlásait és újabban 20—25 ezer tonna ausztráliai és Piát a búzát vásárol. Az í előbbi szállítmányokhoz hasonlóan ezek i** Anglián, keresztül történnek Vl&diívosztok rendeltetéssel. A szovjetkormány a várható igen gyenge termés következtében az Ínség idejére akar tartalékot felhalmozni.

n Némileg javult az ipari szén fogyasztás. Csehszlovákia iparii ezéníogyasztása az év első negyedében 1991 ezer tonnát tett ki a két év előtti 2105 és a három év előtti 2666 ezer tonnával szemben.

□ A nemzetközi értékek feltűnő hullámzása. Londonból jelentik: A tőzsde legújabb

| eseménye a fent feltűnő gyengülése az összes i aranyvakit ávai és a dollárral üzemiben. A fontkiegyenlitési alap nem kísérelte meg a mozgalom fékezését. Azt hiszik, hogy a dollár rövidesen visszatér a régi árfolyamhoz a fonttal szemben. A francia frank árfolyama 1 túlságosan magas és a dollárt a francia fránk- , hoz, is arany-vásárlási kapcsolatok fűzik. Ezért a font az aláértékelt dollár és a túlértékelt francia frank hatása alatt éHD A beregszászi járás gyümölcs termés ld látásai. Beregszászi tudósítónk jelenti: A beregszászi gyümölcstermés jó közepesnek mutatkozik. Különösen a kajszin barack és szilva termés mutatkozik bőségesnek. Az alma és körte virágzása rosszul sikerűit és igy e két gyümölcsből gyenge termés várható. A cseresznye és meggy szokatlan bőségben termett és legnagyobb részben már piacra is került. Dióterméo közepesnek ígérkezik. — Az eddig piacra került gyümölcs átlag jó áron kelt el, az oltott nagyszemü cseresznye 5 koronáért is vevőre talált. A nagy kereslet folytán a gyümötcBárak szilárdak.

□ SzőWmoly fenyegeti a* idén is a ruszinaskói szőlőtermés! Beregszászi tudósítónk jeleníti: Az idén Ruszinszkón megint gyenge

termésre van kilátás. A gyenge rügyeket az idei kemény tél megtizedelte. A korán beálló meleg időjárás következtében a rügyek gyorsan fakadtak és a friss hajtások rohamos fejlődésinek indultak. De a meleg időjárás a sfflőlőmolynak is kedvezett, amely minden ar- zéntfecs kendezés dacára sem akart kipusztulná. A ezőlőmoly a beregszászi, ardói, nagy- muzslyai ée beuei hegyen lép fel a legnagyobb mértékben, de nem kerülte el a me«ö- kászanyi hegyet sem és a nagyszőüóai hegyekben is pusziit. A munkácsi szőlőkben aránylag kevesebb a moly és Ungvár és Soe- redmye vidéke sem szenved túlságosan a pusztítástól. A moly elleni védekezést megnehezíti, hogy a sok apró szőlőbirtokos nehéz anyagi helyzetben van ée nem tudja megszerezni a költséges molyirtószereket Ezeken az államnak kell segíteni úgy, hogy nekik irtószereket bocsát rendelkezőéire.

□ A Skoda ée a Berg ée Hütten müvek e®- idén is nyereség nélkül. A Berg és Hütten Részvénytársaság és a Skoda-müvek, a két csehszlovákiai Schneider - Oreuzot - konszern tegnap tartotta mérlegülését. Az ülésen elhatározták, hogy újabb leírásokat fognak eszközölni és tiszta nyereséget nem mutatnak ki. Mindkét vállalat a folyó üzleti évre a foglalkoztatottság jobb menetét állapítja meg és a kilátásokat bizonyos megszorításokkal kedvezőbben Ítéli meg.

□ A* orosz nehézipar első évnegyede.

Moszkvából jelentik: Az orosz gazdasági tervben a nehézipar termelését 19-8 milliárd rubelben állapították meg, ami tavaly óta 23.8 százalékos emelkedést jelent. A legújabb statisztikai adatok szerint az első évnegyed termelése 6.1 milliárd rubelt ért el. ami tavalyhoz képest 28-8 százalékos emelkedés. A hatalmas tőkebefektetések a nehéziparban most kezdik éreztetni hatásukat. A széntermelés 22-7 millió tonnáról 294 millióra (29.1%). a nyersfatermelés 6.6 millióról 8.2 millióra (24.2%). a nyenaérctermelés 4.1 millióról 3.9 millióra (44.6%), a nyers vartermelés 1 -96 millióról 3.1 millióm, a nyers réztermelés 13.100-ról 13.7(Xbra, az alnminiumtermelés

610-ről 3191 tonnára emelkedett.

□ Kisebb a szeszfogyasztás mint tavaly. Má| jusban a szesafogyasztás ugyan idényszerűen [ gyarapodott, de az eladott teljes mennyiség í messze alatta maradt a tavalyi eredménynek- A mot or szeszfogy ászt á s emelkedése következtében a teljes forgalom az áprilisi 68.8 ezer (71.6) hektoliterről májusban 80.3 (86.7) ezer hektoliterre emelkedett. A multévhez viszonyítva a fogyasztás lényegesen csökkent.

□ Kecskemét az idén megelőzi az olasz barackot. Budapestről Írják: Pest vármegye kls- gyülésén Okos Gyula m agyebiaottsági tag.

ókécskei református lelkész, gyümölcstől duzzadó zsebekkel jelent meg. Okos Gyula mindenkinek megmutatta a gyönyörű Kecskemét környéki baracokat, amelyeknek exportálását hétfőn kezdték meg. „Negyvenöt- ötven magyar fillérbe kerül kilója a baracknak. — mondotta — hétfőn kezdődött meg Kecskemétről a külföldre irányuló barackex- pori. Az idén történt hosszai idő óta először, hogy megelőzzük a külföldi piacokon az olasz barackot. A MÁV mindent elkövet, hogy a barackexiportot elősegítse."

□ Ango-1 kJiring-hank a dunai államokkal való kereskedelem előmozdítására. Londonból Jelentik: Pénzügyi körökben a Dunu-álla- mokkal való kereskedelmi forgalomnak megkönnyítésére egy kiír ing-bank felállításának tervével foglalkoznak. Az uj banktól azt remélik. hogy a dunai államokban befagyott angol követeléseket a bank utján könnyebben lehet majd mozgósítani Az uj bank a dunai államokban fiókokat és ügynökségeket szándékszik felálló tani