Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-07 / 128. (3459.) szám
*í>rxcai-A\\g^ar-hirl^» 1984 janius 7, csfl't&rt&k. 1 A keresztényszocialista párt eredményes szervező munkája Pozsony, jUnixig 6. A közelmúlt napokiban szépen sikerült népgylilést rendezett az országos keresztónyszocialista párt Szkaceány szlovák községben. A gyűlésen részt vett Petrásek Ágoston országos választmányi tag is, aki hosz- szabb politikai beszámolót tartott. Tájékoztató és buzdító szavait lelkes helyesléssel fogadta a nagyszámú szlovák hallgatóság. Gyűlés után Petrásek Ágoston a privigyei pártkörzet ügyvezető alelnökiével, Tarnóczy Antallal meglátogatta a párt helyi vezetőit, megbeszélte velük a további szervező munkát. Rendkívül népes pártgytilést tartott vasárnap a párt szitlasi helyi szervezete is. A gyűlésen a szomszédos községek tekintélyes létszámú küldöttségekkel képviseltették magukat. A pártgyülés megnyitása előtt a magyar leányok nevében Rákóczi Mancika üdvözölte dr. Alapi Gyula tartománygyülési képviselőt s virágcsokrot nyújtott át neki. Dr. Alapy nagyszabású beszámolójában összefoglaló képet adott a kül- és belpolitika minden aktuális kérdéséről. A viharos helyesléssel fogadott beszámoló után Derfínyák Gusztáv körzeti párttitkár beszélt lelkes hatás mellett. Ezután megejtették a helyi szervezetek tisztáijitását, amelynek eredménye- képen helyi elnök lett Sziláé község részére Rákóczi Lajos, Lak részére Kohuth Károly, s Apácaszakállas részére Filkó János. Alelnökök: Mészáros Géza, Győry Gyula, titkár Kasza József, jegyző Kosa Vendel, pénztáros: Id. Kosa Gyula, ellenőrök Rákóczi Károly és iífj. Kosa Gyula. — E napokban alakult meg a királyhelmeci járásban fekvő Nagyrát községben az Országos kéresztényszocialista párt helyi-szervezete. A ■ A népes alakuló értekezleten a kassai kerületi pártközpontot Magyar László körzeti titkár képviselte. A megalakulás egyhangú kimondása után az uj helyi szervezet tisztikarába a. kőSenki sem tudja,hová tett Parsons a marokkói kék szultán szőke angol felesége, a riff kabil szabadságharc „fehér asszonya“ Regényes történet az utolsó marokkói hadjáratból A Prágai Magyar Hírlap számára irta BENEDEK KÁROLY A marokkód szfinxnek nincsenek már rejtélyed- A hódítás nagy müvét, mely kerek negyedszázadig tartott, győzelemmel tegezték be a franciák, kik két hónap óta vitathatatlanul birtokosai az egész Atlasz-tömbnek és az attól délre elterülő óriási sivatagoknak, miket fehér ember lába a mostani hadjáratig nem taposott. A motorizált hadoszlopok, az autók 'és a repülők legyőzték a lovat és a tevét. A három francia hadtest embernenijárta ismeretlen pusztákban 400 km-t tett meg 1? nap alatt és Bou^Szaha reuben 1934 március 12-én az utolsó szabad sejkek meghódolásuk jeléül bikát öltek a győztes Húré tábornok lábai előtt. Merebbii Rebbo, a kék szultán, a rettegett El-Hiba öccse átmenekült a Rio de Oro-i határok, hogy a gyűlölt francia helyett a spanyol katonai hatóságnak adja meg ma* gát- Most átveszi uralmát a Szaharai tevés rendőrség, és ahol kabyl lovas rablók fosztogatták eddig a karavánokat, rövid évek múlva Paláoe-hotolek fognak állam pálnialigőtéktől kerítve a megfúrandó artézi kutak kd- rül- A marokkói romantikának vége. ÉS mégis maradt egy rejtélye Áít-Aissa- Uzem-nek és Ait-Addidoü-hak. Az általános „aman“-ból, a nagy behódolósból hiányzik egy név. Minden arab törzsfő alávetette magát — de Caf.roux, Loustalot, Giraud tábornokok hiába keresték és a behódoltak között minden pergamentbőrü arcok, fehér tarbus- ból kivillogó szemek tengerében egy fátyolos asszonyfejét: a ,,filie Ronmi“, a fehéreket gyűlölő fehér lány, Parsons Kelén nem volt sem a hódoltak, sem a halottak között. Ki tudja, mely ismeretlen háremben talált rejiekbe- i Ivet, s ki tudja, minő indulatok forrnak el- j keseredett szivében e furcsa hőnek, ki hat- ! eáiban engesztelhetetlenebb, mint El-Hiba | egész nemzedékeA marokkói szfinxnek ézt a legmegdöbben- j több rejtélyét most sem sikerült megfejteni. ! í I Rabtóka*and a sivatagban A 22 éves Parsons Hé lén, a Strajflfordsbire-l | nagykereskedő lánya 1920 októberében iö- j dúlt öregedő apja helyett ellenőrző útra a cég i Fez-i és Casablanca-i irodáiba. Fez és Casa- ! blanca akkor már tizenharmadik éve hábori-! íatlan birtoka volt a franciáknak, virágzó ke-1 reskedelmi középpont, és semmi szokatlan abban nem volt, hogy egy ifjú angol lady rokoni felügyelet nélkül utazzon oda- Különösen nem, ha az a hölgy az öreg Parson leánya, kit j Lyautay főhad vezértől lefelé ismert és fisz-! telt a „bled" minden tisztje. A felügyeleti ut lefolyt minden bonyodalom nélkül és Mise Parsons befejezésül néhány angol és francia barátjával, hogy megismerje az országot, nagy karavánkirándulást rende zett dél felé. Szerencsésen el is jutottak Mar- rakesfhbe, a marokkói turisták szokványos célpontjába, honnan már jól látni az Atlasz terraszosan emelkedő hegylánoolatát. Miss Parsons szerette a hegyeket. A forró szaharai szél. mely mintha szerelemittas gigászi néger szájából érkezne, meghódította őt is, mint annyi mást; elhatározta, hogy folytatja az utat az Atlaszba. Hetedmagával indult meg s mindössze négy napra tervezték a kirándulást. De a rifkabylok harcban állottak Francia- országgal,' Miss Helene fiatal tevehajcsárja áruló volt, s mikor a kirándulók céljukhoz értek, s már visszafordul óban voltak', hirte len egy puskás „dijiclh" fogta körül őket sűrű lövöldözéssel. Három turista rögtön halva esett össze, a másik kettő is elpusztult az utón két nap alatt sebeibe. Miss Helenet és f éveli aíjcaárját magas váltságdíj reményében magukkal vitték a rablók Mauretánia felé. A fiatal tevehajcsár szerelmes volt az angol ur- liölgybe, s most közeledni kezdett hozzá Miss Helene erélyesen visszautasította a próbálkozásokat, de ki tudja, hová fajult volna a dolog, ha a rablók számítása beválik. A kényszerű ut hatodik napján egy lovas „har- ka“ rajtaütött a rablókon. Ezek egész halom zsákmánnyal, rald ott. posztóba lókkal, lőszerrel megrakottani hajtották maguk előtt az el Fogott juibnyátjakat, s most véren szerzett javaik védelmére kétségbeesett harcra keltek. A „sleuch“-ek leölték valamennyit és súlyosan megsebesítették Miss Helént is, mert vezérük, a 27 éves daliás Ou-Skumti három golyótól találva és két késszurással a vállában ugyancsak élettelenül feküdt a homokban. vétkezőket választották be: elnök: Bújd orsó Ferenc, alelnök Lizák János, titkár és jegyző Sütő Mihály, pénztáros Iván János, ellenőr Német János. A nyitracséhi és csiffári pártszervezetek tiezí- ttji-tó gyűlésein a pártközpontot Cséíalvay Géza körzeti titkár képviselte. Csilláron helyi elnöknek választották meg Füle Lajost, alelnökuék Kisg Jánost, titkárnak Imre Vilmost, jegyzőnek Petrás Józsefet, pénztárosnak Bednárik Balázst, ellenőröknek Füle Jánost és Bényi Istvánt. A nyitrácsehi szervezet elnöke lett. Suba. József, alélnőke Száraz István, titkára Hajdú István, jegyzője Németh Mihály, pénztárosa Száraz Kálmán, ellenőrei Csámpay András és Suba Mihály. A dunaszerdahelyi járásban a várkonyi helyi szervezet gyűlésén Furdsanich AMdár körzeti titkár vett részt. A helyi szervezet elnöke lett Uher Ernő, alelnöke Szabó Gáspár, ügyvezető elnöke Vizy Lajos, jegyzője Búg ár Vendel, pénztárosa Szabó József. Nagykereskényen helyi pártszervezet! elnök lett Zsapka. Ágoston, alelnök lett Hornyák Ernő, titkár Lorújánezky József, pénztáros Tur- csok János, ellenőrök Karafa József és Turcsok István. — A kie'kereskényi helyiszervezet elnöke lett Agárdv János, alelnöke Gazso Lajos, titkára Noszál András, pénztárosa Taubinger Árpád, ellenőrei Zahorszky István és Gazso András. — Tergenyén helyi elnöknek választották meg Sn.irer Mihályt, alelnöknek Frémer Károlyt, titkárnak Kicsindy Istvánt, pénztárosnak Grolmusz Gézát, ellenőröknek Véber Jánost és Gábris Lajost. — A kiskoszrnályi helyi szervezet elnöke lett Mészáros Mátyás, alelnöke Juhász Mátyás, titkára Mészáros József, pénztárosa Simon Alajos, ellenőrei Csúcs Lajos és Mészáros Mátyás. — Föltételesen börtönre Ítélték a sikkasztó bártfai volt városi végrehajtót. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az eperjesi kerületi bíróság ma tárgyalta Tóth Károly bártfai volt városi végrehajtó bűnügyét! akit az ügyészség hivatali sikkasztás miatt helyezett vád alá. Tóth Károly a kórházi költségek és ipar társulati dijak beszedésével volt megbízva., de mintegy százkilenc esetben nem számolt el a 'befolyt összegekkel, hanem a pénzt saját céljába használta, összesen 9600 koronát kezelt így el. A vádlott töredelmes beismerő vallomást tett .Mentségére csaJk súlyos anyagi helyeztét hozta fel, mert kilenctagú családiját kellett eltartani és havi fizetése mindössze hatszáz korona, volt. A bíróság az enyhítő körülmények figyelembevételévé'! héthavi börtönbüntetésre Ítélte a megtévedt végrehajtót, de a büntetés kitöltését felfliggeézette. Az államügyész felébbezést jelentett b* A „fiile roumi“ Ez az utolsó határozott hír, amit Miss Pár soüsról túdunk. Idős apja később maga utazott Marrakeshbe leánya kiszabadítására. Sikerült is hollétét megtudnia és nagy jutalmat tűzött ki annak, aki a rablókkal érintkezésbe lép. Hasztalan kísérletek után végül két fran cia misszionáriusnak, egy dominikánus barátnak és egy „Írére de la Merőidnek sike rült eljutnia ama harkához, mely rabul tartotta a szőke leányt. Nagy váltságdíjat ajánlottak érte az apa névében- De a kabylok azt mondották, hogy Miss Helén szabad és főnöküknek Ou-Skuntinak neje, miután a mohamedán hitre tért. Miss Hóién pedig azt mondotta nekik: „Mondjátok meg az atyámnak, hogy hagyjon fel marokkói üzleteivel, mert ez a 'föld az Izlam földje, ahol idegennek keresnivalója nincs. Én p>edig búcsúzom tőle, mert én a férjemet követem. Az ő hazája az én hazám, az ő istene az én istenem és a rou- mikról többé tudni nem akarok." Együtt élt az egykori Miss Parsons a berber asszonyokkal, a Tel kősziklái tövében agyagházban, vagy sátrak alatt és miben sem különbözött a berberektől, akik honfitársukká fogadták. Második felesége volt OurSkun- inak, de ő maga kérte férjét, hogy vegyen harmadik nőt is, mert illik, hogy mint főnöknek három neje legyen, A francia tisztek, akik sokszor látták a 29-es és 30-as években, azt mondják, hogy nem volt la.jlandó európai nyelven beszélni, hogy gyü- öl'te a fehéreket és hogy miiben sem külön oözött a beuezülöttek asszonyaitól. Arról is udtak, hogy két fiút szült Ou-Skuntinak, és nogy nagyon szerette férjét. És mégis más volt, mint a többi berber laszóhy, mert ha a törzs (a legharciasabbak egyike) csatlakozott a felkelőkhöz, ő nem naradt otthon, mint a többi feleség, hanem lovon vagy tevén, puskával kezében követte férjét, sőt magával vitte a harcba fiait is. A csodá- atos az, hogy nem a harc vonzotta, nem a kaland, hanem lángoló gyűlölete az elnyomó fehérekkel szemben. Jobb keze volt Aíbd-El-Kri m-nek, az egész 1925-26-os háború folyamán. Akkor már ő maga vezérelt egész barkákat, akik élén időről-időire betört a völgyekbe, felgyújtotta a falukat, a vetést, a rablócsapat elhajtotta a barmokat, megölt asszonyokat, gyermekeket válogatás' nélkül. Megsebesült 1928 augusztusálban, ismét 1929 áprilisában és látták, hogy felkötött karral nyargalt csapata élén, s csak balkezében villogott a görbe tőir. A berberek rajongtak érte és a francia tisztek között is legendák keringtek a fehér nőről, akit a bled regényességre hajló emberei a híres ,.Intel]igence Service" ügynökének tartottak, mint Hedsaszban és Irakban Lady Stanhopet és Gertrud Bellt... De ebben nem volt semmi igaz. Az utolsó ütközet ő volt a „kék szultán" mellett a legveszélyesebb lázadó ez utolsó hadjáratnál is. A gyors autókon rohanó osztagok gyors egymásutánban bódoltatták be a törzseket, kik sorra csatlakoztak mint partizánok a franciákhoz. Február 28-án volt Tachjioht-nál a döptő csata. Maguk a nomádok is behódoltak ezután, Ou-Skuuti és nejt© híveivel annak rendje és módja szerint elisáncolták magukat Agadir Tesgueut-nél, de a gépfegyverek onnan is kihajtották őket. Március 5-én már mindennek vége volt. Egyedül a fehér nő törzse, az Ait Harnmou egy része tartatta még magát Kerdusz közelében a hozzáférhetetlen hegytetőn, de ők is minden oldalról körül voltak kerítve. Gairoux és Búré csapataitól. Nem volt se élelmük, se ivóvizük. Sebesült volt maga Ou-Skuinfi és fehér asszonya isEzernyolcszázan lehettek mindössze és öszr szesen alig 200 puskájuk maradt. A tanácsban mind a hasztalan harc beszüntetése mellett nyilatkoztak, de a babonás fehér asszonynak sikerült őket egy utolsó rohamra lelkesíteni. A kitámadó kabylok az idegenlégió második ezredével találták szemben magukat. Rettenetes harc fejlődött ki, a benszülöttek nagyrésze elesett, maga Merebi Rebbo, a kék szultán, kinek Kerdusz volt utolsó mentsvára, két kísérőijével átvágott a harcvonalon spanyol földre. Ou-Skunti betegen, sebesülten, kevés hívével „aman‘‘-t kért és a franciák bevonultak Kerduszba március 12-én. Március 16-án befejeződött az expedíciót Lyautey marsall nagy müve diadalmas befejezést nyert és március 18-án Pouoot nagykövet, a rezidens-generális Buu-Izakarenbeu szemlét tartott győztes csapatai fölött és fogadta a behódolt törzsfők bikaáldozatát. ... Hanem, hogy mi lett Parsons HelénbM és 12 még 13 éves fiából, azt máig sem tudja, senkisem. iskolai hírek Pályázat középiskolás ösztöndijra. A pozsonyi országos hivatal 500—750—10Q0-koro- nás ösztöndijra pályázatot hirdet középiskolai tanulók számára. A kérvény beadásának határideje 1934 junius 15. Ezt az időt az intézet igazgatósága meghosszabbíthatja. Az ösztöndíjért minden vagyontalan, jó előmeneteld középiskolai tanuló folyamodhat. Az alsó két. osztály tanulói nem kérhetik az ösztöndíjat., A kérvényeket az intézet igazgatósága utján kell beadni, ugyanott nyerhetők részletes információk. u Magyar leányinternátus Érsekujvárott. A legszentebb Megváltóról nevezett Nővérek ér-- sekujvári Flenger Intézet nevű zárdájukba felvesznek a.z internátusba olyan leánygyermekeket, akik az érsekujvári állami reálgimnázium magyar osztályaiba járhatnak. A gyermekek a, zárdából egy kedves nővér felügyeletével mennek az iskolába és ugyanígy térnek onnan visz- sza. A zárdában zene és idegen nyelvek oktatásában részesülhetnek. Bővebb felvilágosítást ad Flenger Intézet zárdafőnöknője. A beiratkozások a gimnáziumba julius első napjaiban lesznek. Zsidóellenes, vagy náciellenes Pinkává pozsonyi rajztanár karikatúrája? Pozsony, junius 6. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelemtése.) Megírta a Prágai Magyar Hírlap, hogy a pozsonyi cionista zsidó ifjúság körében nagy izgalmat keltett az Umélecká Beseda képkiállitásának egyik karikatúrája, amelyben ők a zsidóság meggya- lázását vélték látni. A kaiúkatura a pozsonyi német reálgamnázium rajztanárának alkotása. A gúnyrajz nem soká volt kiállítva, mert egy este ismeretlen tettesek összetépték. Pinkává tanár, a rajz szerzője azonban újból összeragasztotta a széttépett rajznak egyes darabjait s a kiállítás vezetősége most újból kiakasztotta a rekonstruált karikatúrát, egyúttal följelentést tett. a rendőrségen az ismerelen tettesek ellen és 2000 korona kártérítést követel. Pinkává, tanár az egyik pozsonyi délutáni lapban ma nyilatkozik az esetről. — Nem igaz az, hogy én antiszemita vagyok, — mondja Pinkává, — sőt merem állítani, hogy a legtöbb barátom zsidó. Mielőtt a képet kiállítottam volna, meg is mutattam zsidó barátaimnak, akik nagyon eredetinek találták, sőt tetszett nekik az, hogy kigunyo- lom a nácik legszentebb jelvényét, a horog- keresztet. Én utálom a horogkereszteseket s ezt a rajzot, láttam a legalkalmasabbnak ez érzésem dokumentálására. Teljesen érthetetlennek tartom a sajtó és a zsidó ifjúság egy részének ellenséges magatartását. % ó
