Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-07 / 128. (3459.) szám

Xm ^ 128 Í3459) # * 1934 Iun<ius7 Ij^giHHnnHenHBHHHHHBHHHHBnMna —i—aBM^MaMMjB^MjM|iBBWHB8iJlilllllllllllllilllOiB^aM Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • fl képes melléklettel havonként 2,50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-1 1. ©© SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl. Henderson: „j'accuse!“ (síp) Prága, junius 6. A francia hatalmi politikáit abban a pilla­natban, amikor elérkezett erejének és ered­ményességének csúcspontjára, súlyos erköl­csi. csapás értő tegnap Genifben a lefegyver­zési konferencia elnökségének ülésén. A he- v es és drámai jelenetek. Henderson és Ba r ti­kon között danmár történelmi távlatot kapnak, s nem lehetetlen, hogy későbbi korok egy szerencsétlen fejlődés megindítását fogják látni benne. Henderson, a mindig nyugodt és a mindig korrekt elnök, az öreg és áhitatos szocialista — akit valóban senki sem vádol­hat titkos német rokonszenvvel, mert világok választják el Hitlerék politikájától, — a ked­di ülésen emelt hangon, felelőssége teljes tu­datában, Anglia, Olaszország és Amerika kor­mányának és közvéleményének kifejezett he­lyeslésével háta mögött, mintegy ex chatedra Franciaországot tette felelőssé a lefegyverzé­si konfferencia csődjéért s mindenért, ami e kudarc után a világon történni fog. Súlyosabb és illetékesebb vád egy kormány politikája ellen talán azóta nem hangzott el, amikor a béketárgyalásokon hivatalosan meg­vádolták a győzők Németországot azzal, hogy a birodalom okozta a világháborút. Ha a ku­darc tényleg bekövetkezik és Paris a,z utolsó pillanatban nem mutat engedékenységet, ak­kor soha senki nem mossa le Franciaország­ról az ódiumot az eljövendő évtizedek kom­plikációiért. Miért makacskodik Franciaor­szág és miért robbantja szét a konferenciát? Egy belátás és egy tény határozza meg maga­tartását. Az a belátás, hogy Németországgal nem lehet tárgyalná, mert a német erő és a német expanzió minden szabályozás és kor­látozás ellenére növekedőben van s felülke­rekedik, ha ellenfelei meglazítják ellentállá- sukat. Az a francia szempontból kedvezőnek látszó tény, hogy a francia szövetségi rend­szer az Oroszországgal és a balkáni paktum­mal való kibővítés után egyedül is elégnek érzi magát fölvenni az erőkifejtés versenyét a birodalommal és senkinek kegyére, támo­gatására, megnyerésére nincs szüksége töb­bé- A belátás értéktelenné, sőt veszélyessé teszi Paris szemében a fegyverkezések korlá­tozásáról szóló konvenciót, mely minden-képen kénytelen volna komoly engedményeket ten­ni a birodalomnak. A tény más politikát: a közvetlen fegyverkezés és nyi-lt harc politiká­ját determinálja, mert Barthou szerint az uj francia szövetségi rendszeren, ha az kitart és korlátozás nélkül fegyverkezik, a pokol kapui sem vehetnek erőt. Senki nem mer e giganti­kus erőblokkhoz hozzányúlni, ami francia fel­fogás szerint egyet jelent azzal, hogy senki nem meri megszegni a mai békét. A számítás, ameddig az erőviszonyokra vo­natkozik, talán helyes. De az erő tudata elka- patja az erőst, miint ahogy elkapatta a nemei vezérkart 1914-ben és háttéirbeszorát politikai vagy erkölcsi meggondolásokat. Az erős fran­cia biok (amelynek legcsodálatosabb tagja Oroszország) nem törődik többé politikai meggondolásokkal. Nyugodtan magára veszi annak ódiumát is, hogy elszabotálta a lefegy­verzést. De ez a szellemi erőknek fittyet há­nyó politika a hismarcki „Macht geht vor Redht“ mentalitás, a megállapodásokat papir- rongynak néző attitűd, — bármily súlya is van a hatalmi szórnak a világszínpadon, — könnyen veszélyessé válhat és megbosszul­hatja magát. Nem jó a bajok okozójának ódá­A genfi dráma fejleményei Francia ellenjavaslat a lefegyverzési konferencián A konferencia alakulton át biztonsági konferenciává • Henderson az elnöki javaslat és a francia javaslat össze­egyeztetését ajánlja • Bartttcu elzárkózó a megoldás e‘ől Géni, junius 6. Ma délután 15 óra 80 perc­kor a lefegyverzési konferencia elnöksége új­ból ülést tartott a hangulat ismét rendkívül pesszimiszti&usnak nevezhető. Az ülés elején nyilvánosságra hozták a francia határozati ja­vaslatot, amely Henderson tegnapi kompro- misszumszerü és Németországot újra meghívó javaslatával szemben az intranzigens francia álláspontot képviseli, a francia javaslat azt óhajtja, hogy a konferencia főibizottsága fog­lalkozzék a hat semleges hatalom, Törökor­szág és Szovjetoroszország javaslataival. A francia javaslat is a konferencia munkájának folytatása mellett foglal állást és követeli, hogy a megkezdett munkát gyorsan befejez­zék. A határozati javaslat az Európában meg­kötött regionális biztonsági szerződésekre cé­lozva ajánlja, hogy a konferencia főbizottsága foglalkozzék a hasonló regionális biztonsági szerződések megkötésének problémájával, azaz a francia javaslat a konferencia felada­tává teszi a biztonsági kérdés tisztázását. A javaslat politikai bizottság kiküldését kéri, hogy ellenőrizze ezeket a regionális bizton­sági szerződéseket. Ezután az ismert francia javaslatok következnek. A konferencia felada­ta, hogy gondoskodjék a polgári léghajózás nemzetközivé tételéről és az 1932 julius 23-iki döntés értelmében tiltsa meg a bombavetést és korlátozza a katonai repülőgépek számát. A fegyvergyártás ellenőrzésére is kitér a francia javaslat, amely tehát három albizott­ság kiküldését kéri: a politikait, a légügyit és a fegyvergyártás ellenőrzésére alakult bi­zottságot. Ha a három albizottság elvégezte munkáját, akkor a konferencia elnökének kö­telessége, hogy az alkalmas pillanatban ki­dolgozza a teljes lefegyverzési javaslatot. A javaslat ezután ismételten kötelességévé teszi a főbizottságnak, hogy foglalkozzék az orosz javaslattal, amely a konferenciát átkeresz­telné „állandó békekonferenciává*, azaz a lefegyverzési konferenciát összeegyeztetve a biztonsági konferenciával, uj nevet adna a genfi tanácskozásoknak. Mini ismeretes, ma nemcsak Németország és a genfi konferencia között van ellentét, ha­nem uj nehézségek merültek föl egyrészt An­glia, Olaszország, Amerika, másrészt Fran ciaország, Oroszország, a kisantant és a bal­káni hatalmak között. Az utóbbiak nevében Barthou drámai körülmények között vissza­utasította Henderson határozati javaslatát. Henderson kompromisszumot akart. Beszé­de után rendkívül heves összeütközésre ke­rült sor az elnök és a francia külögymimisz­tfvr WVnKrf+ Henderson öklével az asztalra ütött és iz­gatott hangon bejelentette, hogy lemond az elnökségről, ha Barthou nem fogadja el ja­vaslatát. melyet a francia blokkon kiviil mindenki helyesnek tart és olyannak, ami­vel megmenthető a konferencia. Henderson azt is kijelentette, hogy a lefegyverzési konferencia főbizottságának szerdai ülésén jelentésében Franciaországot fogja felelős­sé tenni a konferencia összeomlásáért. Franciaország visszautasít minden javaslat tót, amely lehetővé teszi a konferencia folytatását. Hyen körülmények között Fran­ciaország kötelessége, hogy más elfogadha­tó javaslatot tegyen. Barthou sürgősen el akar utazni Az elnökség titkos ülésén ezután Barthou francia külügyminiszter megindokolta a fran­cia javaslatot. Beszédében állítólag meg­jegyezte azt is, hogy Németország vissza­térésére nyitva áll az ut és Franciaország ezen a téren nem okoz nehézségeket, de a nép- szövetség megalázásáról és kanosszajárásá- ról szó sem lehet. Barthou beszéde után Henderson azt javasolta, hogy bizzák egy szerkesztő bizottságra a két javaslat (Hender­son tegnapi javaslatának és a francia javas­latnak) összeegyeztetését és ez a bizottság a jövő hét hétfőjéig fejezze be munkáját. A szerkesztő bizottság tagjai Anglia, Francia- ország és Olaszország delegátusai volnának, továbbá a konferencia elnöke és alelnöke, valamint Benes külügyminiszter. Barthou Henderson közvetítő indítványára kijelen­tette, hogy hétfőig nem várhat és már csütör­tökön el akar utazni Géniből. Norman Davis a konferenciának péntekig való elnapolását javasolta. Az elnökségben ezenkívül arról is tanácskoztak, vájjon az ülések ezentu.1 is titkosak maradjanak-e, vagy pedig nyilváno­sakká változtatják őket. A franciák a nyilvá­nos ülésezésit követelik. Henderson és Barthou éles összecsapása Genf, junius 6. A lefogy vérzőéi konferen­cia tegnap délután sorsdöntő jelentőségű ülést tartott, amelyen élesen összeütközött Henderson mérsékelt és németbarát állásfog­lalása Barthou francia külügyminiszter intram­zigens és a lefegyverzésiről hallani sem aka­ró álláspontjával. A konferencia elnöke szinte kétségbeesett­nek nevezhető kísérletet tett az ellentétek áthidalására. urnával élni a világon. A német birodalom példája mutatja, hová vezet az erő elffölényes kedő és elkönnyelmüsködő politikája- Hen­ri emson „j'aocuse"-tje borzalmas szellemi fegy­ver, amely végzetessé válhat annak részére, aki vállvouogatva engedi, hogy ilyen fegyver­rel küzdjenek ellene­Az agonizáló konferencia még mindig nem halt meg. Hihetetlen szívósság van a jobbik emberi én, az emberi becsületesség akarásá­ban, még akkor is, ha már már haláltusáját vívja. A lelkiismeret nehezen tud meghalni. Az orvosok föladták a Teményt, de csoda miég segíthet. És csodák, meglepetések bőven van­nak a világon. Elképzelhetünk például csodá­latosabbat, mint Szovjetoroszország politiká­jának fejlődését? A nagy orosz birodalom ma testestől-lelkestől a francia politika oldalán harcol és a lefegyverzési konferencián ugyan­úgy a biztonsági kérdés prioritására helyez­Az izgalmas összecsapás után a francia de legáció a konferencia épületének folyosóin hangoztatta, hogy a lefegyverzési konferen­cia menthetetlen. Henderson határozati ja­vaslatában tulmesszemenő engedményeket, tesz Németországnak és nem kapcsolja be a biztonsági kérdést a további munkába, ami Franciaország szempontjából elfogadhatatlan. Henderson javaslatait egyébként az angolok teljesen a magukévá tették és ezt Edén főpe osétőr ki ás fejtette. A jövő a konferencia tegnapi ülésének végén reménytelennek lát­szott. WKMmmmmgm Kommunista moiutre-uörök Lengyelországban Varsó, junius 6. A volhiniai Luzkban lévő bíróság többnapos tárgyalás után Ítéletet ho­zott 56 kommunista összeesküvő ügyében. 54 vádlottat ál lamel lenes tevékenységük miatt 423 évi börtönre ítélték, közöttük a tiz fővádlottat egyenkint tizenöt évre. Két vád­lottat felmentettek. kedik, mint Franciaország. Páris, Moszkva ma egyetlen bioknak két főtengelye, két őszinte jóbarát, aki hallani sem akar lefegy­verzésről és a versenyfegyverkezés leépíté­séről Oroszország nélkül Franciaország sohasem helyezkedett volna arra a me­reven elutasító álláspontra, amit ma kép­visel. Ha ilyen csodálatos fejlődések történhetnek, akkor joggal reménykedhetünk más csodákban is.

Next

/
Thumbnails
Contents