Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-06 / 127. (3458.) szám
1934 junius 6, szerda. I Dr. Vántsssy István 9 L.MmMwsa8i«giM^ Pozsony, junius 5. (Pozsonyi ezerkeszfösé- gürnk tefefonjelen téee.) Az egyik pozsonyi Szanatóriumban ma hajnalban 71 éves korában váratlanul elhunyt dr. Vámossy István nyugalmazott tiszti főorvos. Dr. Vámossy tekintélyes és köztiszteletnek örvendő tagja volt Pozsony őslakos társadalmának. Dr. Vámossy 1862 december 3-ám született Pallóson. Középiskoláit Nyírtán, az orvosi egyetemet Bécsiben végezte. Ott avattáik 1886- ban orvostudorrá. Először a bécsi kórházakban gyakomokO'Skodott. majd az innsbrucki egyetemre került aszisztenének, ahonnét csak azért távozott, mert előléptetése érdekében fed kellett volna vennie az osztrák állampolgárságot. 1891 -ben Pozsonyba költözött, ahol kerületi orvossá választották meg. Ezt a tisztségét mindvégig megtartotta. 1906-ban tiszti főorvossá választották meg, a háborúban pedig a járvány- kórház vezető főorvosa lett és ebben a minőségben hatalmas munkát fejtett ki a járványos betegségek leküzdésére. 1922-ben harmincéves szolgálat után a városnál nyugdíjazták. 1897 óta élete végéig vezető orvosa volt a pozsonyi Szent Erzsébet-kórháznak, a Szent László-polgári ápoklának és orvosa a Mária Oltalma árvaháznak. Ez utóbbinak később kuratóriumi elnöke is lett. Dr. Vámossy a közéletben is tevékeny szerepet játszott már a háború előtt is, amikor Pozsony város képviselő testületi tagja volt. 1923-tól 1927-ig mint az országos keresztényszocialisía párt képviselőtestületi tagja helyet kapott Pozsony város parlamentjében s hosszabb ideig a város tanácsában is. Egyideig az országos keresztényszocirdista párt országos alelnöke is volt, az utóbbi időben azonban minden politikai szerepléstől visszavonult. Sokldalu tevékenysége irodalmi munkásságban is megnyilvánult. Két könyve jelent meg nyomtatásban, az egyik: „Adatok a gyógyászat i történetéből^, akkoriban élénk feltűnést keltett. Megírta és kiadta azonkívül a Szent László polgári ápolda történetét is. Számos cikke jelent meg az orvosi szaklapokban, azonkívül folyóiratokban is, főleg történelmű és egyháztörténelmi témákkal foglalkozott. Rendkívüli műveltségű ember volt, aki több nyelven beszélt. Betegei rajongásig szerették, jókedélye soha sem hagyta ek Régebben élénk szerepet játszott a katolikus hitéletben is. Tagja volt a pozsonyi katolikus hitközségnek, sőt egyizben kurátora is. > Halála váratlanul érte a pozsonyi társadalmat. Az elmúlt héten még teljes jókedvvel vé- j geztc hivatását. Az utóbbi időben szivgyenge- ség lépett fel nála, mire családja szanatóriumba |; szállította, ahol ma reggel elhunyt. Halálát Öz-H vegye, szül. Weisbach Lujza, fia, dr. Vámossy ' Pál ügyvéd. Lujza leánya és gimnazista temányíl rókája gyászolja. Vámossy másik fiát: Istvánt a világháború után vesztette el, 1919-ben a bolsevisták gyilkolták meg Magyarországon. Halála ’nire gyorsan terjedt el a városba ji ahol általános részvétet keltett. Temetése csütörtökön délután folyik le a Szent András-te* ^ metö gyászházából. I A haívankilenc éves kutató keroihus élményei Sven Hédin elmondja kinai fogságának szörnyű történetét Örökös halálveszedelemben ■ Sortüz a sivatagban ■ A kinai banditák felkoncolják Korla lakosságát ■ A csodálatos menekülés ■ Törhetetlen kutatási vágy Prága, junius 5. Az elmúlt napokban röviden jelentettük, hogy Sven Hédin, a híres svéd utazó és a középeurópai olvasóközönség egyik kedvence, aki magas kora ellenére felfedező utat végez a ismeretlen Kína titkos viliágában, a kínai banditák kezébe került és irtózatos megpróbáltatások után csak most szabadult ki a veszedelmes rablók kezéből. A hatvankilencéves, erőteljes kutató az elmúlt év októberében uj expedíciót rendezett Ázsia belsejébe. Hosszú ideig semmit sem hallottak róla és svéd barátai már aggódtak, hogy a szörnyű kinai polgárháborúban elpusztult, amikor most távirat érkezett a kutatótól, majd pedig az első részletes jelentés, amelyben Sven Hédin elmondja romantikus kalandjait. A martalócok kezében A híres író és utazó a következő mozgalmas képet festi viszontagságairól: — Február 28-án öt teher a utó mobilon és két személyautón Masnngjir tábornok védelmé alatt elhagytuk Turfant, amely város akkor a kcrmánycsapatok kezében volt. A tábornok elkeseredett harcot vívott Urmutsi kormányzójával. A vidéket, amerre utaztunk, a harcok teljesen feldúlták, a falvakat elhagyta a lakosság. Öt nap múlva, március 5-én Koriaba érkeztünk. A város tele volt fegyelmezetlen katonákkal, akik valóságos rémuralmat gyakoroltak. A pekingi kormány igazoló iratait a katonák gúnyosan visszautasították. A szoldatesz- ka azonnal automobiljaink kiszolgáltatását követelte. Energikusan tiltakoztunk, de a katonák megrohantak, kezünket hátra kötötték és ránk irányították fegyvereiket. A halálveszedelem csak néhány pillanatig tartott, mert amikor teherautomobiljainkat és értékes tartalmukat felajánlottuk, a katonák azonnal megrohanták kocsijainkat, hogy fosztogassanak és kivégzésünkről megfeledkeztek. dálatos módon épen és egészségesen visszaérkeztek. — A rendes sorkatonaság időköziben elfoglalta Korlát és megpróbáltatásunk ideje végétért, az elmúlt hónapokban valóban csak hidegvérünk, kiváló helyzetismeretünk és ügyes taktikánk mentett meg a végpusztulástól. A helyi kormány engedőimével most a Lop* nor felé indulluník, ahová két hónap múlva étkezünk meg. A kiállóit veszedelmek és izgalmak ellenére egészségi állapotunk kitűnő. Elhatároztuk, hogy expedíciónkat folytatjuk és a megkezdett harcot az ismeretlen világ megismeréséért nem adjuk föl. A kassai korház felé robogd autóban, az országúton érte el a halál a nagybeteg dr. Tánczos Dezső szepsi ügyvédet Kassa, junius 5. (Kassai szerkeztőségiiuk telefon jelenítse.) Tragikus körülmények között halt meg dr. Tánczos Dezső szepsi ügyvéd, a Kassa felé vezető országúton. Dr. Tánczos régebbi idő óta torokrákban szenvedett és emiatt éveken keresztül orvosi kezelés alatt állott. Tegnap az ügyvédet hirtelen rosszullét fogáa el, mire elhatározta, hogy autón beviteti magát a kassai kórházba. Az esti órákban felfogadott egy bérautót, amelyen útnak is indult. A sofőrnek útközben feltűnt, hogy utasa feltűnően mozdulatlan. Megállította a kocsit és megdöbbenéssel konstatálta, hogy élettelen testet száliit kocsiján. A sofőr a halott ügyvédet végigfektette a kocsi ülésén és sebes tempóban behajtott vele a kassai kórházba. A kórházi orvosok már coak a beállott halált konstatálhatták. A tragikus haláleset nagy megdöbbenést keltett Kassán, ahonnan az ügyvéd származott. Az ©hunytban dr. Tánczos József kassai ügyvéd és dr. Tánczos Béla gyermekorvos fivérüket gyászolják. Egy budapesti bankigazgató feleségének rejtélyes halála Budapest, junius 5. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Hazai Bank egyik igazgatójának, Schwarz Imrének feleségét váratlanul hevet? rosszukét fogta el. Az asszonyt beszállították az egyik szanatóriumba, ahol súlyos mérgezést állapítottak meg nála. A gyors orvosi segítség ellenére Schwarz Imréné néhány órai szörnyű szenvedés után meghalt. A rejtélyes ügyben a rendőrség széleskörű vizsgálatot indított, mert teljesen kizártnak tartják, hogy az uriasszony ön-maga mérgezte volna meg magát öngyilkos szándékból. Az igazgató felesége néhány órával rosszuliléte előtt egy barátnőjével még nyári utazási terveiről beszélgetett és semmi oka sem volt arra, hogy öngyilkosságot kövessen el. A rejtélyes haláleset nagy megdöbbenést 'keltett a budapesti társaségbau, amely nagy érdeklődéssel várja a különös haláleset teljes felderítését. — Murányi Miklós: „Vitriol és cukoir“ c. tárcájának befejező részét — anyag torlódás miatt holnapi számunkban közöljük. — Napokig a vad hoidák hatalmában voltunk. Södenbaum György nagyszerű nyelvtudásával szerencsére segítségünkre volt, mért a fürk ész tini kinai nyelvjárást ugyanolyan jól tudta, mint a többi kinai dialektust. Végül ! rosszul jártunk, mert a banditák halálos fenyegetések között rákénysz éri tették Söder- ; baumot, hogy személyautónkat Koriából Kut- csába vezesse. Sven Hédin végigéU egy város lakosságának feihoncolását — Söderbaum azonban ügyes fiú vélt. A katonákat, berugatta s amíg azok éjijei mámorojsam fetremgtek az autó körül, elszökött és ismét egyesült vélünk. Elmesélte, hogy a katonák szerint Ma tábornok uralma megdőlt. Elhatároztuk, hogy elhagyjuk Korlát, mert életünk nem volt biztonságban. Március 11-én elindultunk, de alig jutottunk két kilométerre a Korla-oázistól, amikor a sivatagban a zendülő katonák körülkeritet- tek s eszeveszett sortüzet adtak le ránk. Leugrottunk az autókról 6 a földihányások mögött kerestünk menedéket. Tizenegy percig tartott a hordák tüzelése, míg végre fehér zászlók lobogtatásá.val sikerült a bandát jobb belátásra bírni. Elfogtak és visszavittek Korlába. — A városban végigéltük a város teljes kifosztását. Szörnyű volt. A lakókat lemészárolták, a házakat felgyújtották. Ilyesmit európai szem aligha láthatott még. A lakók kétségbeesetten menekültek, vagy apa- tikusan adták meg magukat halálos sorsuknak. Később a várost többször repülőgépek 'bombázták, ez is borzalmas volt. — Ebben az időben a legszigorúbban vigyáztak ránk. Hátrahagyott teher automobiljainkon Ma tábornok menekülő csapatai elszöktek és kényszoTitettélk két svéd és mongol sofőrünket, hogy velük menjenek. Tizenhat napig 6emmit sem tudtunk bajtársaink sorsáról, inig végre március 29-én esőTizenkét évi légy ház Ítélték a Kassai-környéki gazdái, aki borzalmas kegyetlenséggel gyilkolta meg a visszatérni nem akaró kedvesét Kassa, junius 5. A kassai esküdtbiróság tegnap tárgyalta Bálint-Bali István záhori gazda bűnügyét, aki bestiális kegyetlenséggel meggyilkolta kedvesét. Bálint nős eniibeT volt, ' de noha már gyermek is született házasságából, feleségétől elfordult. Az asszony hazaköltözött szüleihez, Bálint pedig megismerkedett egy leánnyal, Popadiiiee Annával, akivel szerelmi viszony kezdett. A leány Bálint házába költözött, de az összeférhetetlen férfivel nem birta sokáig a közös életet. Mikor a nő másállapotba keiült napirenden vol- j tak közöttük a veszekedések, végül Popadinec! Anna is otthagyta Bálintot és 1933 őszén visszaköltözött édesanyja házába. Bálint nem tudott belenyugodni az egyedül való' életbe sem. Állandóan zaklatta volt kedvesét, hegy térjen vissza hozzá. Mindennapos vendég lett- Po- j padlnec'ék házában, de a nő minden kéri elésére i sem volt hajlandó visszatérni hozzá. A múlt év novemberének egy estéjén Bálint újra beállított Popadiineeékhez és arra kérte volt ked-1 vesét, hogy legalább enged,je meg, hogy ott aLud- j hasson nála. A nő ebbe bejegyezett. Hajnal felé 1 Bálint újra kérlelni kezdte Popadinec Annát, hogy j térjen vissza hozzá és mikor az ellenszegült, I fenyegetőzni kezdett. Szóváltás keletkezett, amely annyira elfajult, hogy Popadinec Anna édesanyja már szerencsétlenségtől tartott és elsietett a csendőrökért. Mig az öregasszony odajárt, a lakásban lejátszódott a tragédia. A feldühödött ember, mikor kedvese ismételten kijelentette, hogy semmi körülmények között sem tér vissza hozzá, felkapott egy baltát és azzal kétszer a leány fejére sújtott. A nő a padlóra rogyott, erre Bálint előrántotta zsebkését és egymásután tizen, háromszor döfte a súlyosan sebesült leány testébe. Mire a csendőrök az öregasszonnyal együtt megérkeztek, a szerencsétlen nő vértócsában, borzalmas sebekkel holtan hevert a szoba közepén. A bírósági tárgyaláson Bálint visszavonta be.; Ismerő vallomását és azt a merészt állítást hangoztatta, hogy a leányt édesanyja ölte meg, még mielőtt a csendőrökért ment volna. A perbeszé. dele elhangzása után az esküdtek meghozták verdiktjüket, amely szerint gyilkosságban bűnösnek nyilvánítják Bálint Istvánt. A bíróság a verdikt alapján tizenkétévi fegyházra Ítélte a gyilkos gazdát. A kassai esküdtbiróság másodszor sem találta bűnösnek az erőszakos adósságbehajtót, aki a korcsmában verekedte vissza a kikölcsönzött hatszáz koronát Kassa, junius 5. (Kassai szerkesztőségünk tel efon jelentése.) A kassai esküdtbiróság dr. Móricz tanácsának vezetése mellett ma tárgyalta másodszor Stotej Mihály barkói gazdálkodó bűnügyét. Stotej ügyét egyszer már tárgyalta a kassai esküdtbiróság, mivel azonban az esküdtek akkor a ténykérdésre nemmel válaszoltak, a bíróság elnöke újabb esküdtszék elé utala az ügyet. Galó András barkói lakos hatszáz koronával tartozott Stotej Mihálynak és ez összeget ismételt felszólítás ellenére sem volt hajlandó megfizetni, noha Stotej úgy tudta, hogy adósának van pénze. December 2-án Stotej a korcsmában találkozott adósával és ez alkalommal újból követelte a pénzét. Galó, noha volt nála elegendő pénz, nem volt hajlandó fizetni. Szóváltás keletkezett köztük, végül Stotej Mihály nekiugrott Galó Andrásnak, ütötte, verte, majd a tehetetlen ember zsebéből kivett egy könyvet, amelyben Galó a pénzét tartotta. Stotej leszámolt magának hatszáz koronát, a többi pénzt visszatette a könyvbe és otthagyta az alaposan helyben hagyott adóssal együtt. Az erőszakos behajtás miatt Stotej Mihályt most másodszor is esküdtbiróság elé állították. Az esküdtek a bűnösség kérdésére ezúttal is nemmel válaszoltak s büntelennek nyilvánították az energikus adósságbehajtót. A vedíkt alapján a bíróság felmentő Ítéletet hozott. Az ítélet jogerős. % 4
