Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-21 / 140. (3471.) szám
140. (3471) szám ® Csütörtök • 1934 junius 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, j\ SzloveUSzkÖÍ ÓS TUSZÍnSzkÓÍ magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • . fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. DOlitifcCli TíCLDllCLpjCL Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, IL emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. • • SÜRGÖNYCIM HIRLRP. PRftHR. Az első esőcseppek Malypetr védelmébe veszt a szigorított sajtónovellát A miniszterelnök az alkotmányjogi bizottságban beszédet mondott a novella minden pontjának védelmében - Albizottság tárgyalja tovább a javaslatot? (sp) Prága, június 20. Ma reggel, amikor az elmúlt napok ion-óságának megfelelően szinte tirópusi öltözetben a prágai uceára leplünk, váratlan meglepetés ért bennünket: esni kezdett az eső- Szokatlan színjáték a nagy aszály évében, amikor a fellegekiből hulló váz ugyanolyan ritkaság lett, mint a konjunktúra. S micsoda eső ez, amely békésen, csendesein, lágyan a kövezetét veri! Nem felhőszakadás, az ég z/u- ihamó dühös árja, nem hirtelen jött, hirtelen ment zivatar-színjáték, hanem valódi, lassú, unalmas eső, kényelmes, kövér cseppek körülményes hullása, — ez az, amire vártunk, amiért még tegnap egész Középeurópa imádkozott. Az emberek arcán öröm jelenik meg, mindenki mosolyog, mintha nagy győzelmet aratott volna a város, az ország. A városi embernek alapjában véve nincsen sok köze az időjáráshoz, illetve csak a szép időjáráshoz van köze, az eső mindig terhére van. Ez egyszer ő is örül a kövér cseppeknek. Mert ami az eső elmaradása eddig volt, több már és lényegesebb, mint magánügy. A föld szerkezete kezdett akadozni. Azt mondják, tizenhárom éve nem volt aa ideihez hasonló szárazság és asszály. Amikor május elején a korai perzselő meleg, majd az első hetek szárazsága pusztítani kezdte a vetést Kanadában, Csikágó környékén, akadtak egyesek, akik üdvös jelenségnek tartották a bajt. Rossz termés lesz, mon dották, legalább elfogynak a fölös készletek s a tuibőség után a termelés visszalendül rendes kerékvágásába, A bajra való spekulálás magában véve is elfogadhatatlan dolog, — de ahogy múltak a hetek, ahogy nem jött eső és perzselt a nap, a legoptimistább embereket is elhagyta a hidegvér. Amerikában tönk rementek a farmerek. Európában kiszáradtak a folyók. Szlovenszkón falutüzek pusztítottak. A hegységekben leégtek az erdők. A síkokon elhullott az állat. Angliábain vizhiány mutatkozott. Párisiban valóságos járvánnyá fajult a hőguta. Dél am erikában beszántották a termést. A Balkánon az elaszott gyümölcs lehullott a fáról. — Apokaliptikus méreteket öltött a katasztrófa, hirtelen elmúlt minden más érdeklődés és az emberek észrevették, hogy valami felső hatalom kezében vannak s a legkisebb hiba a világ gépezetében nagyobb csapást okozhat, mint száz háború, ezer járvány. S amikor az elmúlt három nap alatt a hőség elérte delelqjét, amikor a trópusi hó gyorsvonat! sebességgel rárontott erdőre, mezőre, falura, városra, már precessziók indultak, mint évszázadokkal ezelőtt, hogy kérjék a Mindenhatót az eső eljöveteléért. Ha még néhány hétig tart a szárazság, a világot olyan katasztrófa éri, amely mellett eltörpül a világháború is. A tegnap bekövetkezett változás és a ma megeredt eső talán segít némileg a helyzeten, ámbár jóvátenni mindent már ez sem tud. Fel kell készülnünk arra, hogy 1934 rossz év lesz, sovány esztendő s különösen az agrárvidékek keservesen megsinylik a taivaszi aszályt, a korai kánikulát. Egyesek abban reménykednek, hogy az őstermelés cikkeinek ára emelkedni fog s elmúlik a veszélyes dekonjunktúra. Nem hisszük, hogy az áremelkedésből a közvetítő kereskedelmen kívül bárkinek haszna lesz, nem hisszük, hogy jobb a kis termés nagy árakkal, mint a nagy termés kis árakkal. Rossz termés esetén a lakosság széles rétegeinek vásárlóereje ismét csökkenni fog, már pedig hiába emelkednek az árak, ha nincs senki, aki az árut megvásárolja. Mindenesetre figyelni kell arra, hogy életünket a Prága, junius 20. A köztársaság védelmiéről I szóló törvény és a sajtótörvény ismert novelláját a képviselőkáz alkotmányjogi bizottsága M-aly- petr miniszterelnök jelenlétében ma kezdte tárgyalni. A bizottság délelőtt tartott ülésén Ri-cíh- ter cseh nemzeti szocialista képviselő előadón Ostry képviselő után nyomban Malypetr miniszterelnök jelentkezett szólásra, aki mintegy félórás expozét tartott. — Sokszor halljuk az összehasonlítást a mai sajtószabadság és a régi sajtószabadság között és a mai intézkedések között, amelyek állítólag a sajtószabadság ellen irányulnak, — mondotta a miniszterelnök. — Ha tárgyilagosak akarunk lenni, úgy azt is néznük kell, hogy milyen volt az újságírás régen és milyen ma. Ha a napisajtóban nem volnának túlkapások, úgy nem volna szükséges rendkívüli intézkedéseket tenni, annak biztosítására, hogy a lakosság hiteles formában szerezzen tudomást az egyes alkotmányos tényezők megnyilatkozásairól. A napisajtó különösen a háború előtt igaz- mondóbb volt a mainál. És kevésbé volt berendezkedve mindenféle szenzációk közlésére, különösen a szenzációk ama fajtájából, amelyeket a novella emlit. A háború előtt a napisajtó igaz mond óbban számolt be a közönséget érdeklő dolgokról, így például a parlamenti tudósítások rövidek, kivonatosak voltak, de teljesek. Akár kormánypárti, akár ellenzéki zsurnalisztika is volt az, nem láttuk, hogy a törvényhozó testületekben csak egyes képviselők vagy a kormány egyes tagjainak a megnyilatkozásait közölte volna és a többiről a közönség nem szerezhetett tudomást. Ugyanez vonatkozik más tények és más szakmabeli események ismertetésére is, igy a kormány ténykedésének ismertetésére. Ezt az ismertetést ma úgy végzik, ahogy az az egyik vagy másik zsurnalisztikái iránynak pártpolitikai és agi- táoiós szempontból a legkedvezőbb. Ha a kormány most azt kívánja, hogy egyes alkotmányos tényezők megnyilatkozásait a lap köteles legyen közölni, kívánja ezt azért, hogy a közönség tudomást szerezzen róluk. Ellenvethetnék, hogy itt a rádió. De éppen a napisajtó érdekében való, hogy a sajtó is közölje ezeket a megnyilatkozásokat, mert hiszen rossz terméshez idomítsuk. Az eddiginél nagyobb takarékosságra van szükség mindenben. Ha eddig főleg iparcikkek és kulturcik- kek terén takarékoskodtunk, most esetleg az élelmiszerekre kerül a sor s megszűnik az a dobálódzás és kótyavetyélés, ami eddig a vidéken folyt a tulbőségesen Lévő cereáliák terén s ami annyiszor kiáltó ellentétben állt a Ikrizis egyéb tüneteivel. I kívül Ostry cseh iparospárti képviselő szólalt fel, aki egyebek között azt tartotta szükségesnek kiemelni, hogy különösen az ellenzéki képviselő megnyilatkozásától félnek, miiivei a sajtó megkötöttsége folytán már csak a parlamenti szónoki emelvényein marad a szabad •megnyilatkozás egyetlen fóruma. ilyen módon, ha a rádióban bizakodunk, fölöslegessé válik a sajtó. A kötelezd közlések indokolása ■ — Ez a javaslat egyáltalában nem hasonlítható össze az úgynevezett „Gleichschalto- lással“, mert a kormánynak egyetlen tagja sem, a köz- társasági elnök nyilatkozatáról nem is beszélve, nem veheti igénybe a kötelezően hozott nyilatkozatokat pártpolitikai, vagy agitációs célokra, hanem kizárólag az állam egyetemes érdekei javára. Elhangzott az az ellenvetés, hogy a rendes jó sajtó igy is úgy is közli ezeket a nyilatkozatokat. Ebiből természetesen nem következik még, hogy nincsen szükség az indítványozott intézkedésre. A tapasztalat azt mutatja, hogy közönségünk informálása nem történik a szükséges zsurnalisztikái tárgyilagossággal és bizonyos pártszemléleíeken való fölül- emelkedéssel és hogy, sajnos, a sajtóban gyakran nincs annyi illendőség, hogy nyilvánosságra hozza azt, amiről feltételezhető, hogy valamennyi lap olvasóját érdekli. A demokrata és köztársasági meggyőződés védelme A miniszterelnök a továbbiakban a köztársaság védelméről szóló törvény 14. §-hoz indítványozott pó tinóé zkedéssel foglalkozik, amely a demokrata és köztársasági meggyőződés ü pártok és egyének védelméről szól, a kormányelnök fölöslegesnek mondja azt az aggodalmat, hogy ez az intézkedés módot ad a zaklatásra és hogy ezért fölösleges lenne. Nem szabad elfelejtenünk, hogy oly időkben élünk, amikor egyesek és csoportok ellen, sőt a köztársasági demokrata berendezkedés ellen Az óvatosság nem árt, de sötét képet egyelőire nem kell a jövőről festeni. Az eső megeredt. Az első esőcseppek visszaadták az emberek hitét. Nincs baj a föld gépezetében, a kis zavar után visszalendülhetünk a rendes kerékvágásba. A természet páratlanul regenerálódóképes. Most már csak azt óhajtsuk, hogy az első esőcseppeket és a mai lehűlést bőséges eső és rendes időjárás köis izgatás folyik olyan raffipáltan és rosszindulatúan, hogy arra példa nem volt. A miniszterek bővített helyreigazításai A sajtónovelila amaz intézkedése, hogy a a helyreigazitás kapcsán oly tények is közlendők, amelyek a helyreigazított cikkel távolabbról függnek össze, annak a következménye, hogy a lapokban gyakran néha tudatosan, néha az ismeretek hiánya miatt helytelen jelentések látnak napvilágot. Ha azután a llap csak az egyszerű helyreiga.zitást közli, az olvasó ebből imég nem ismerheti meg a való tényállást. Tagadhatatlan, hogy a lapokban oly hírek látnak napvilágot, amelyek a tényeket -teljesen meghamisítják. A novella intézkedései védelmet nyújtanak ezzél az állapottal szemben. A kormány tagja bizonyára kellő óvatossággal fogja igénybe venni a tör vény adta lehetőséget. Ez az Intézkedés a sajtókritikát sem fogja megszüntetni. Ha a lap leközli az újfajta helyreigazítást, sehol sincs megtiltva, hogy ezt az uj nyilatkozatot nyilvánosan bírálja. És ha ez a bírálat nen. sérti az általános sajtó- törvény intézkedéseit, úgy napvilágot is láthat. A bizalmas jellegű ügyek szellőztetésének tilalma — Ami a nemzetgyűlés és más testületek bizalmas és titkos üléseiről szóló jelentéseinek -nyilvánosságrahozását illeti, ez az intézkedés is szorosan összefügg a mai napisajtó tárgyilagosságának hiányával. Ha azután az történik meg, ihogy valamely testületből, amely például bizonyos kezdeményező törvényjavaslatot tárgyal, az előkészület állapotában a nyilvánosságra egészen elferdített információ kerül, természetes, hogy ez kellemetlenségeket okoz és megnehezíti nemcsak a kormány, hanem az egész közvélemény helyzetét is, amely utóbbi a megbeszélések tárgyáról tévedésbe v-an ejtve. A ■kormánynak itt sincs szándékában korlátozni az u j sági ró riport e r-tev ék enys égét. Az a kérdés, hogy alanyilag. vagy tárgyilag büntethető-e az újságíró, vitatható, mert ez nóvum a sajtó-ügyi törvényhozásban. A szenzációhajhászás ellen — Az utóié intézkedée a szenzációt hajhászó izléstel-en, sőt gyakran undort keltő jelentésekre vonatkozik. Az indítványozott intézkedés a törvényhozásiban nem uj. Aki a sajtóügyben a tárgyilagosság, az igazmondás alapján akar állani vesse, óhajtsuk, hogy az idő ne forduljon át a -másik végletbe s a reciprocitás törvénye szerint ne kövesse a hihetetlenül száraz és forró tavaszt nedves, nyirkos nyár, örökös eső, amely a másik oldalról pusztítana el mindent, ami eddig megmaradt. Reméljük, a természet nem lesz enyire kegyetlen velünk szemben s mostani nagy bajunkat nem tetézi uíabb baj. Malypetr kormányelnök beszéde
