Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-20 / 139. (3470.) szám

évt. • Szerda • Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K&, külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Cgyes siám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— KE. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, IIL emelet • • TELEFON: 303-11. 0 • SÜRGÖNYC1M HÍRLAP. PRftHfl. A közvélemény sajtószabadságot akar (d) Még egy nap, s a kópvisdőház alkotmány­jogi 'bizottsága hozzáfog a sajtótörvény szigo­rítását célzó kormányjavaslat tárgyalásához. Elsőik voltunk, akik a novella első hírére a de­mokrácia nevében rögtön óvást emeltünk a ja­vaslat antidemokratikus megkötései elten s megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a saj­tószabadságért való sdikraez álásunk neon volt céltalan és elszigetelt jelenség. Hiába támad­tak ezért hátba azok, akiknek mindegy, hogy itt milyen fokig van sajtószabadság, mert ők így is, úgy is zavartalanul megtalálják számí­tásaikat, hiába támadtak bennünket csak azért, hogy ágy. közvetve védelmezhessék a népsze­rűtlen kormányjavaslatot, azóta nemcsak hogy a magyar közvéleményt nem sikerűit a javaslat apelié hangolniolk, hanem fordítva, a csehszlo­vák közvélemény többsége is a javaslat élten fordult. Elsőnek a cseh nemzeti ellenzék ismer­te föl, hogy az álameflilenesséig fogalmával1 könnyű összezavarni a kormányeltenesség fo­galmát s hogy a javaslat még a legjobb aka­ratú konstruktív ellenzéki bírálat eHnémitására is alkalmassá tehető. Hogy talán a cseh ellen­zék, amelynek soraiban a túlzó nacionalizmus miatt sok híve van az antidemokratikus politi­kai módszereknek, nem őszinte demokratikus ösztönből fogliaJlt állást a javaslat ellen? Ez le­het igaz, de viszont letagadhatatlan, hogy a cseh ellenzék a demokrácia védelmezőjének népszerű szerepében lép föl, tudatában van an­nak, hogy mostani jelszavai rendkívül hatáso­sak s ezt alaposan ki is használja a kormány­többség ellen. De a sajtódemokráciának nemcsak az ellen­zék körében, hanem a kormánytámogató köz­véleményben is hatalmas tábora van. Elsőnek a cseh néppárt sajtója emelt óvást a javasolt sajtónovella ellen. Másodiknak a légionáriusok lapja jelentette ki, hogy a törvényjavaslat egy­szerűen elfogadhatatlan. És ha a cseh ellenzék, vagy a cseh néppárt demokráciájának őszinte­ségét a koalíció egyes szószólói kétségbe is vonják, bizonyára nem fog találkozni egyetlen­egy hang sem, mely a csehszlovák légionáriu­sok demokratikus és konstruktiv érzületének őszintesélét kétségbe vonhatná és kétségbe merné vonni. A legionista lap komoly intősza­va után már a cseh nemzeti szocialista, lapok­nak is megjött a hangjuk s követelték a novel­la módosítását. A legionista lap egyszóval meg­törte a jeget s ha a népszerűtlen és antidemo­kratikus sajtónovellát a közvélemény nyomásá­ra el fogják ejteni, akkor a sajtódemokTáciáért vívott harcban a legionista sajté volt az, amely a tulajdonképpeni áttörést elvégezte és a köz­véleményt magával rántotta a döntő rohamra. A döntő roham most következett el, amikor az egyetemes csehszlovák sajtó líegilletékesebb szószólói, a csehszlovák újságírók magúik is fölvonultak és a legkerekebben elvetették, el- utásították a megkérdezésük nélkül, szaktudá­suk mellőzésével, bürokrata agyból született törvénytervezetet. A csehszlovák újságírók szindikátusa, amely egyhangúlag hozta meg ha­tározatát, a csehszlovák sajtó munkásainak egyetemét jelenti. A szindikátusban tömörül a cseh és szlovák újságírók kilencven százaléka. Hogy azonban a törvényjavaslat hívei a hátra­maradó tiz százalékra se hivatkozhassanak, egyidejűleg a csehszlovák újságírók legrégibb egyesülete, amely Havliöek-BorovSkynak, a sajtószabadság nagy elöharcosának és Masaryk elnöknek eszméit a saját hagyományai gyanánt ápolja, szintén fölemelte intőszavát és a parla­mentihez apellál. Nos, ebben a társaságban a magyar kisebbségi ujságirónaJk sean bűn együtt­A bukaresti konierencia második napja Benes és Jeftics a román királynál Kedd délután nem volt illés ■ „A nézetek minden tekintetben egyezők" zeteik minden tekintetben egyeznek, j; kon­ferencia előtt Károly király fogadta Jeftics ju­goszláv és Benes csehszlovák külügyminisz­tert. Egy óra harminc perckor a királyi pa­lotában diszebéd volt. Délután a miniszterek nem tartottak konferenciát. A kisantant államai Locamó-egyezményt ajánlanak Magyarországnak? Bukarest, junius 19. Politikai körökben el­terjedt hírek szerint a kisantant külügymi­nisztereinek konferenciája után javaslatot terjeszt a három kisantant-állam a magyar kormányhoz s felszólítja, hogy a magyar kor­mány is kapcsolódjék bele a keleti locarnói egyeunánfbe. Ezt a lépést a kisantant álla­mai külön-'külön teszik meg ég azt ajánlják, hogy Magyarország kössön a kisantant álla­maival és a balkán-paktum aláíróival hasonló egyezményt, mint azok kötöttek egymással. Románia és Jugoszlávia ezenkívül állítólag még meg nem támadási szerződést fog aján­lani Magyarországnak, Csehszlovákia pedig a német—lengyel mintára tizesztendei politikai fegyverszünet megkötését fogja ajánlani. Ezt az akciót a francia kormány budapesti követe utján fogja majd támogatni. Tatarescu Belsrádba utazik Belgrád, junius 19. A „Politika" cimü lap jelentése szerint Tataroscu román miniszter­elnök augusztus elején Belgrádba utazik a jugoszláv kormány meglátogatására. A két ország 'miniszterelnökei politikai tárgyaláso­kat fognak folytatni. Gömbös soproni beszéde után... Budapest, junius 19. Bukaresti politikai körök szerint a kisantanbkülügyminiszterek eddigi tanácskozásain csupán politikai kérdé­sek kerültek szóba- Hir szerint behatóan fog­lalkoztak Gömbös Gyula magyar miniszter- i elnök vasárnapi soproni beszédével is és i megállapították, hogy a beszéd után nem le­hlet szó arról, hogy Magyarország és a kisan* (tanút államai között gazdasági együttműködés (jöjjön létre. A csehszlovák ujsásirók egyhangúlag elvetik a sajtónovella szigorításait A csehszlovák újságírók szindikátusa és a csehszlovák újságírók klubja tiltakozik a kormányjavaslat ellen ■■ „A javaslat illegalitásba szorítaná a közvéleményt" A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniója csatlakozott a csehszlovák újságírók állásfoglalásához i Prága, junius 19. A képviselőház alkot­mányjogi bizottsága holnap kezdi tárgyalni a sajtótörvény szigorítását tartalmazó kor­mányjavaslatot. A javaslat ügyében a cseh­szlovák újságírók két országos szövetsége, a Csehszlovák Újságírók Szindikátusa, amely a csehszlovák ujságirótársadalom kilencven szá­zalékát képviseli, valamint a Csehszlovák Új­ságírók Klubja, amely viszont a napi sajtó munkásainak érdektestülete, ülést tartott s mindkét egyesület elutasító álláspontot fog­lalt el a törvényjavaslattal szemben. A két állásfoglalás nyomán a Csehszlovákiai Ma­gyar Újságírók Uniójának elnöksége ma el­határozta, hogy a magáévá teszi a csehszlovák szindikátus álláspontját s csatlakozik a szin­dikátus nyilatkozatához. A csehszlovák újságról? nyilatkozata A csehszlovák ujságiróegyosiilet a követ­kező kommünikét adta lei: Az újságírók haroond a sajtószabadságért. Különösen akikor nem, ha mi voltunk az elsők ebben a sík r asz ál­lásban és ha a csehszlovák újságírók nem táp­lálják szégyennek egy eszmebarriikádon lenni velünk a sajtószabadságért folyó harcban. A csehszlovák újságírók határozatának min­den szava kemény ítélet a javasolt, szigortör­vény és annak koalíciós tervezője fölött. A tör­vény tervező müve meglepetés volt a csehszlo­vák újságíróknak, de nézetünk szerint ugyan­szindikátusa vidéki szervezetei képviselőinek részvételével tegnap megtárgyalta a köztár­saság védelméről szóló törvény és a sajtótör­vény módosítását célzó kormányjavaslatot A szindikátus központi bizottsága megállapítja, hogy a javaslat számára meglepetést jelen­tett és a javaslat valamennyi rendelkezésé­nek és várható követkieizményeinek beható megvitatása és mérlegelése után egyhangúlag arra a meggyőződésre jutott, hogy semmi­képpen nem érthet egyet a javaslattal s azéirt azt úgy egészében, mint pedig egyes részletei­ben és rendelkezéseiben visszántasiíja. A szindikátus központi bizottsága azt a nézetet vallja, hogy ha a javaslat törvénnyé válna, el- hárithatatlanul guzsbakötné a sajtót, hogy ennek következménye* a sajtó erkölcsi és anyagi hanyatlása lennie, s a sajtó oly csapást Szenvedne, hogy jelentősége és a közvéle­ményre gyakorolt hatása veszedelmesen meg­csappanna és a demokratikus és köztársasági államban való hivatása veszélyeztetve lenne. oiy kellemetlen meglepetés magának a koalí­ciónak is. Akarva sem lehetett volna a koalí­ció népszerűségét tökéletesebben elpuskázni a közvélemény előtt, mint ezzel a javaslattal. Most még a parlament ítélete van hátra. Hol­naptól a parlamenté a szó. Tudjuk, hogy a par­lament azt alkarja, amit a kormánytöbbség akar, s a kormánytöbbség azt szavazza meg, amit a kormány akar. De ebben a kérdésben a kormány neim számolt a közvéleménnyel s A központi bizottság elismeri, hogy kell vé­deni az állam demokratikus és köztársasági berendezését, de meg van győződve afelől, hogy ezt a védelmet a köztársaság védelmé­ről és a sajtóról szóló eddigi törvény igazsá­gos és pártatlan teljesítésével lehet a legha- táílyosabhan eléírni. Ezért aggályosnak tartja, hogy az eddigi érvényben lévő törvényeket oly rendelkezésekkel egészítsék ki, amelyek megrendítenék a sajtó alapjait, még a tárgyi­lagos és komoly hírszolgálatot, sőt általában a közügyek kritikai mérlegelését is lehetet­lenné tennék. Az államkormányzatnak már ma is van annyi lehetősége, hogy rendet te remthessen a közélet minden síkján, igv a sajtóban is, s nincs szükség arra, hogy olyan intézkedésekhez nyúljanak, amelyek termé­szetüknél fogva kivételeseknek tekintendők. A törvény javaslat mai szövegezésében oly széles magyarázati lehetőségeket nyújt, hogy a. sajtó még olyan híreket sem közölhetne, amelyeknek közzététele egyenesen az állam a 'közvélemény egész mást mondott, mint amit a kormányjavaslat szerzője várt. A kormány- többség, bármennyire akarná is. nem hagyhatja figyelmen kívül a közvéleményt. Nem hisszük, hogy a kormánytöbbség csupa rossz pszicholó­gusból állma s ne látná be, hogy a javasolt sajtónovella már megbukott. A közvélemény előtt bukott meg. Ezért a parlamentben is meg kell buknia. Bukarest, junius 19. A kisantant három külügyminisztere ma délelőtt féltizenegytől tizenkettőig ülést tartott. A délelőtti konfe­rencián a miniszterek a nemzetközi helyzet tel foglalkoztak és megállapították, hogy né-

Next

/
Thumbnails
Contents