Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-19 / 138. (3469.) szám
8 1984 jpmisaB 19, ktéA> ISKOLAI HÍREK Nyári tanfolyam beszédhibában szenvedők részére Körmöcbányán. Körmöcbányáról írjál?; A körreöobányai eiketuéma intézet folyó évi' jiuJiue ' 1 -tói kezdve négyhetes' tanfolyamot tart beszédhibában szenvedők részére. A tanfolyamra jedemt- kezhetnek gyermekek és felnőttek egyaránt, akik valamely beszédhibában szenvednek (dadogás, selypítés, hadarás, racsolás stb.). Az évente megismétlődő tanfolyamokon szerzett tapasztalatok és az elért eredmények biztosítják a baj sikeres kiküszöbölését. A tanfolyamra még néhány napig lehet jelentkezni Tomis ka F. szak tanítónál (Kremli ic a)- aki szívesen küld bővebb felvilágosítást az érdeklődőknek (válaszbélyeg melléklendő). Olcsó és jó lakásról és élelmezésről a tanfolyam igazgatósága gondoskodik. A tanfolyam tandija a lehető legmérsékeltebb, úgy hogy kovésbbé tehetősek is résztvehetnek a tanfolyamon 50% vasúti kedvez. menyben részesülnek a tanfolyam azon résztvevői, akik. idejében jelentkeznek. A nyári tanfolyamon kiviil az iskolai évben is. időről-időre rendez az intézet tanfolyamokat. Ezekre bármikor lehet jelentkezni. Leányinternátus Kassán. A kassai Orsolya- iárda leányinternátusában gondos nevelésben, szakszerű tanításban és lelkiismeretes felügyeletben van részük a növendékeknek. Kitűnő és bőséges az ellátás s egészségesek, levegősek a helyiségek. A zárdái iskolák nemei: óvoda, elsőrendű szlovák és magyar tannyelvű. elemi iskola, magyar polgári iskola és magyar egyéves kereskedelmi szak- tanfolyam. Mint bennlakó, kijárhat a növendék a városi szlovák vagy magyar tannyelvű gimnáziumba, a két- és négyéves állami szlovák kereskedelmibe, szlovák háztartási iskolába, városi zeneiskolába, végül jó varró- iskolába vagy divatszalonba. Prospektust küld az igazgatóság (Kosice, Stefanik- ucc-a 72). « Magyar leányinternátus Érsekújvárod!. A legszentebb Megváltóról nevezeti Kövérek érseki! jván Flenger Intézet nevű zárdájukba felvesznek az internátusba olyan leánygyermekekét, akik az érsekujvári állami reálgimnázium magyar osztályaiba járhatnak. A gyermekek a zárdából egy kedves nővér felügyeletével mennek az iskolába és ugyanígy térnek onnan visz- eza. A zárdában zene és idegen nyelvek oktatásában részesülhetnek. Bővebb felvilágosítást ad Flenger Intézet zárdafőnöknője A beiratkozások a gimnáziumba- julius első napjaiban lesznek. xx Átmulatott éjszaka után legjobb orvos ság a CIGELKA jódos gyógyvíz. CIGELKA forrásvállalat, Bardejov. ■nnnaaHKHiRSiksestw -íz-/^f«mmma»vmwsss^rBR — Felmentették a hamis esküvel vádolt récsényi kereskedőt és családját. Nyitrai munkatársunk jelenti: A kerületi bíróság szombaton ítélkezett Vlcsek József és felesége, valamint Alfonz fia bün- peróben, akik az államügyészség vádja szerint a cég kényszeregyezségi ügyében hamis esküt tettek. A vád szerint anyagi kárt okoztak a hitelezőknek, mert azt vallották, hogy Sindler József récsónyi gazdának 8200 koronával tartoznak, holott ez nem felelt meg a valóságnak. A tárgyaláson a vádlottak tagadták, hogy tudatosan tettek volna hamis esküt. Vlcsek azzal véedkezett, hogy a kölcsönügyletet fia tárgyalta le Sindlerrel és nem tudta, hogy a kölcsönt fia nem kapta meg. Vlcsek Alfonz elmondta, hogy Sindlerrel csakugyan folytatotott tárgyalásokat, a gazda megígérte a kölcsönt, mire ő utasította az ügyvédet, hogy ezt az összeget is szerepeltesse a passzíva-rovatban. Később felhívta telefonon ügyvédjét, hogy a tételt törölje. Mikor az esküt letette, jóhiszeműen cselekedett, mert azt hitte, hogy az ügyvéd valóban törölte a 8200 koronás tételt. Dr. Polcaik ügyvéd, mint tanú, azt vallotta, hogy lehetséges, hogy a vádlott tényleg telefonált neki ebben az ügyben, a részletekre azonban már nem emlékszik. A biróság a mentő tanúvallomások alapján felmentő Ítéletet hozott. Az ügyész háromnapi gondolkozási időt kért. — Huszonnégy munkást temetett maga alá a felborult iparvas-ut. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Márton vásár melletti erdőbáti uradalomban tegnap súlyos munkás- szerercsétlonség történt. Huszonnégy munkás sin a utóbuszon igyekezett az uradalom iparvágányán a közeli községbe. Az egyik fordulónál a sebesen haladó sin autó kiugrott az iparvágányból és fölborult. Mind a huszonnégy munkást maga alá temette. Két munkást életveszélyes sérüléssel, a többit, pedig súlyosan sérülten szállították be a közeli kórházba. — Elítélték az apponyi templomfosztogatót. Nyitni i munkatársunk jelenti: Belohprec József apponyi legény március első napjaiban kifosztotta az «p- pon.yi templomot. Beloborec több ízben látogatott el éjnek idején a templomba, minden alkalommal kiürítette a perselyt és különféle kegyszereket !o polt el. A tolvaj, okit hnmaroBriii leleplezte!,. : zom haton került a nyitrai kerületi bíróság elé. A tár gyaláson nyomorával védekezett, de a biróság a terhelő vallomások alapján egyhavi fogházra ítélte. BoWhorer, megnyugodott, «z ítéletben. Munkaalkalmat kér a nagyszünidőre a magyar főiskolai ifjúság Valamennyien érezzük a nehéz gazdasági t iyzetet. amely elsősorban a kisebbségi sors- fanban élő magyar társadalmat sújtja, de az összetartó zás érzése és parancsa kell, hogy utolsó erőfeszi fésűnkig egybekapcsoljon benőinket. A mi jövőnk: a mi fiatalságunk! A főiskolákon eltöltött tíz hónapi kemény unka után a magyar főiskolás ifjúság nagy ősze itthon, a szülőföldön kíván dolgozni, el- clyezkedni a nagy vakációban, hogy a szüntet hasznosítva a jövő iskolai év nehézségeit (innyebben leküzdhes&e. testben, lélekben •legerösödve térhessen vissza az egyetemi vá- osba. A magyar főiskolás ifjúság támogatására ;;lakúit Társadalmi Nagybizottság elnöksége ezért a magyar társadalomhoz fordult azzal a A zenei Olaszországiban az 1934-iki esztendő nyara Rossini jegyében fog lezajlani. Mussolini óhajtotta ezt, aki Itália kormányzása és a világpolitika intézése közben ráér a mii vészetekkel ds törődni. Az elmúlt évben Dante emlékének Ravennáiba-n, most pedig Roseini-uek Pesaróbnn szentel ünnepeket, amint- erről, külön rendelet■- ben, már intézkedett is. Az Adria-menti csöndes kis városkára. Pe- saróra, isimét ráterelődik tehát a figyeltem. Itt született a nagy olasz zeneszerző. Rossimi, 1792 február 29-én. Azok közé a ritka földi halandók közé tartozott tehát „A szevililái i>oribély“ ..halhatatlan zeneköítője, akik Szökőévben születtek. Apja,. Giuseppe , .Rossiui. .afféle városi hajdú., volt-, és mellékesen ■— vadászkürtös. AnyT .ja- pedig, Anna Guidar-im. egy pék leánya, ki később operáé n-ekesnő lett kisebb operaszinpa- dokon. Könnyelmű müvészpár volt, a kis Gioa-cchino pedig igazi „szerelem gyümölcse": megszületéséig szülei nem is értek rá- oltár elé menni, hogy szerelmüket egyházüla-g is meg- áldassák és csak később rendezték ezt a helyzetet törvényes házassággal. A szökőév februárjának utolsó — 29-ikj — éjjelén, a köztársasági hajlamú vadászkürtös és v-árosi hajdú, akit vidámsága és elevensége miatt „Vivazza" névvel ajándékoztak meg barátai, minden volt inkább, csak vidám nem. A gyönyörű Anna szörnyen szenvedett már két napja, kis lakásukat felverte sikoltozása és Vi- vazza tehetetlenül nézte a szülési fájdalmakban kínlódó ifjú anyát. A hálószobával szomszédos kis ebédlőiben állt a házioltár, rajta tizenkét apostol olcsó gipsz-szobrocskájával, amint ezen a vidéken akkoriban divat v-ölt. Vivazza gyertyát gyújtott valamennyi apostolnak és álhitotósán imádkozott, hogy szerencsés és fájdalommentes legyen a szülés. Amikor azonban Anna, fájdalmában, tovább sikoltozott, Vivazza felkapta botját és a gipsz-szobrocskákon, akik nem akarták megsegíteni, kezdte kitölteni haragját. Háromnak már le is ütötte a fejét és éppen Szent Jakabra emelte botját, araikor a szomszéd szobában elhallgatott Anna sikoltozása és egy vékony gyerekhang ódáik iálitáeai hangzottak fel. Vivazza eldobta botját és szemében könnyekkel térdelt le San Giacomo gipsz-szobrocskája elé, akit e pillanatban örök életére véd ősz elitjének fogadott, és máris rohant be. hogy ossze-csókólja fiacskáját-, aki jó néhány órával később jött világira, mint várták, — de nem az apóst-ölek hibájából, hanem ... inkább veleszületett lustaságából, ami már élete első aktusában is megnyilatkozott, hogy aztán végigkísérje egész haláláig. Jókedvű, -eleven eszii. de kényelmes természet volt Őrök életében Gioaechino Rossimi. Amíg szüksége volt pénzre, dolgozott szorgalmasan, bár az elvégezendő munkát mindig az utolsó pillanatra halasztotta. • De amikor már vo-l-t annyi pénze, hogy abból gondok réilkii! élhette l-o éveit. ... nmii volt többé földi hatalom, amely munkára- bírta, volna. Gyermekkorában minden t elárult inkább. kéréssel, hogy munkaalkalmát nyújtsunk magyar főiskolás ifjúságunk számára a nagy vakációban. Felkérjük a magyar almai, hogy nevelői, korrep éti tori, gazdasági, irodai vagy más nyári időszaki munkaerőkul a ma' gyár főiskolás ifjúság tagjait alkalmazni szi- veekedjék. Szives megkeresésüket az alkalmazás minetmiiségc, a javadalmazása és az esetleges kívánságok feltüntetése mellett kér jüik a magyar főiskolás ifjúság támogatásá.Ts alakult Társadalmi Nagybizottság központi megbízottjának. .Tansom Jenőnek Bratislava Pozsony, Sátori k-tér 4. i. 6, címére küldeni. A magyar ifjúságért vállalt munkánk sze- rete-tévol ajánljuk ifjúságunkat a magyar társadalom támogatásába. Az elnökség. semmint- zenei -tehetséget. Apja megpróbálta zenére tanítani, de — -eredménytelenül. A kis Gioac-chino határozott- ellenszenvet érzett a zene iránt.--- Hát jó. akkor kováceimaieoaik adlak! — je- 1 -ütt te ki az apja- lA csakugyan, egyideig kovácsinas is volt Pesaro nagy fia, amíg csak ki nem jelentette, hogy hajlandó zenét tanulni. Amikor aztán — vagy tizediké téves korában — komolyan hozzáfogott ehhez, csodálatos haladást tanúsított. Rövid idő múlva már .néhány ezüs-tpémzt is keresett énekével a templomban, -majd karmester lett egy vándor opera- társulatnál, és csak ezután iratkozol be a bolognai . zenei iskoláiba., ahol zeneszerzeményei feltűnést keltettek, mecénásai is akadtok, akik újabb és újabb zenekari szerzeményeket rendelteik meg nála, és ő most már nemcsak a művészetért, önmagáért, de — Szüleiért is dolgozott. Apja ekkor aüg keresett valamit, anyja- elvesztette hangját, és bizony, szülei rászorultak egyre híresebb fiuk támogatására. De apró zeneszerzeményekkel nem lehetett annyit keresni, mint operákkal és ezért- Rossini elhatározta, hogy operákat fog Írni. Tizennyolcé-vés volt, amikor megírta első dalművét, a „Csere a házasságban" oimü egy- felvonáses kis operáját, amely nagy sikert aratott- Velence egyik szintiá-zában és amely örökre eljegyezte a színpaddal, hogy pár év múlva egész Itália legkedveltebb zeneszerzője legyen, majd újabb pár év múlva már az egész világon ünnepeljék. Rövidesen megnyíltak előtte a milánói „Sca- -1-a" kapui is, ahol a „Próbakő" cimü operája került színre -elsőnek. A „Tanlkréd“-je már ismét Velencében kerül bemutatóra. Siker sikert követ és az „Olasz nő Algírban" már külföldre is elviszi 'hírét.. De ekkor a szerencse mintha cserben hagyná egy időre: egymásután több darabja megbukik, vagy csak igen mérsékelt sikert arat. Ilyen az „Aureldánus", az „Egy török Itáliában", a „Zsigmond". De őt a balsikerek se kedvetlenitik el. Rendkívül gyorsan dolgozik. Tiz-tizenkét nap alatt megír egy egész estét betöltő operát. És egy esztendőben többet is ir. Nápolyba megy ékkor Rossini. ahol a San Caril-o igazgatója lesz. Itt -kerül színre „Angliai Erzsébet" cimü operája és követik, kisebb-nagyobb sikerrel, többi müvei. Nápolyban, Rómában, amiig végre megszületik, a „Szevillai borbély", amelyet szintén csak tizenhárom nap alatt irt, majd az „OtíhéMo", „A tolvaj szarka" „Armida", ..Mózes Egyiptomban", „Mohamed" ... De közien, a politikai forrongások miatt. Rossini hátat fordít Itáliának, Bécsibe megy, ahól már ő maga. bérel színházat és olasz társulatával! előadatja saját operáit, majd áthajóziik Angliába, ahoil szintén sikert sikerre arait és — egész vagyont szerez. Meghívják Párisim, a Nagy Opera igazgatójának és „Teli Vilmosáénak sikere összes eddigi diadalait felülmúlja. De ez már utolsó ope-! rája. Negyven esztendős se volt még, amikor elhallgat ott. fiit még vagy negyven évet, de többé egyetlen operát sem irt. Heine el is nevezte tréfásan „pesarói hattyúnak", aki -már elénekelte utolsó dalát. De ő e gúnyos névvel sem törődött: vidáman, nagyúri 'kényelemben élt — és pihent. Stend'ha! írja róla, hogy: Napóleon halála után nem volt nála híresebb ember ée Moszkvában, éppen u-gy, mint Nápolyban, Londonban, mint Bécsiben, Pániéban, akárcsak Kalkuttában nem volt nap, hogy ne irtok volna róla a lapok. A legnagyobb énekesek és énekesnők, mint Maliiban, Patti, Grisi, Tamburini, rajongták körül, akiknek arcképed és kamkaturáá most itt díszítik Pesaréban & Roserní-muzenm, a „Tempietto Rossiniano" falait. A , di ál ás utókor" nem feledkezett meg róka, és szülővárosa a művészet szentélyévé nevezte ki ezt a múzeumot, ahol nagy fiának emlékeit őrzik. Életrajzírói 'legújabban azt is kikutatták — és -megálílapitották — hogy az egyikorl városi hajdú és a pék leányának fiacskája-, Gdo- acchino Rossini tulajdonképpen gróf voilt, ha 6 és apja, már nem is viselték ezt a. titulust. Grófságuk azonban megcáfolhatatlan: Cotign ola-ból váló és címerük három csillag, fölötte egy kéz, amely csalogányt tart és a csalogány csőrében egy szál rózsa díszük. Rossini szülőháza az egykori Via Duomo-n van, amely ma a Via Rossini nevet viseli büszkén. Kis, szegényes lakás, az öreg ház első emeletén. A lépcsőháziból nem előszobába, de egyenest a szép Anna egykori hálószobájába lép az ember, ahol Rossini született. Ma üres ez a szoba is: csak néhány kép és sok, sok száraz koszorú a falion. Pár esztendővel ezelőtt még itt őrizték azokat a Rossini-ereklyéket, melyek halála után visszatérték Pesaróba. De ma már azok is a „Tempietto Rossianiano“-ban vannak és ide csak mindem negyedik évben — szökőévekben! — Rossini születése napján kerülnek a falaikra friss babérkoszorúk, fehér-piros szállá gokkal-, Pesaro színeivel. A RossimDerek!yék pedig ma már a- múzeumban őrzik a „pesarói hattyú" emlékét: el,sárgult kották, Rossini ócska spinétje, me- lyen gyermekkorában zongorázni tanult, egy bársonypámás térdeplő, képek, rajzok egész galériája. Itt van Gustav Dóré pompás alkotása is: Rossi- ni a halottas ágyon. A „Tempietto Roesinian-o" kottái között ott van „Angliai Erzsébet" nyitánya is, amelyet —. bár ezt az operáját már ^ehol sem játszák —• mégis ismer az egész virág. Rossini, akit impresszáriói állandóan sürgettek uj operák Írására, az „Angliai Erzsébethez" eredetileg nem komponált nyitányt. Amikor aztán sürgették, 'hogy irja meg. — egyszerűen az „Aúreliarus" régi operájának nyitányát vette át az „Angliai Erzsébet." szerelmét és büszkeségét színező bevezető zenének. És amikor már unta a „Szevil- ia borbély" zenéjét inni és nem voílt hajlandó nyitány komponálásával 'időt vesztegetni, — ugyanezt az ou v-erturet átvette a kevésbé világtörténelmi jelentőségű, de annál népszerűbbé vált hőse. a szevillai borbély bevezetésére a ... halhatatlanságba. így aztán, éppen lustasága folytán, megmentette az utókor számára a már feledésbe merült 'két operából ezeket a gyö nyörü m el ódi óikat. Hetvenkilenc kisebb-nagyobb (még ma is jórészt kiadatlan!) szerzeménye szerepel a „Tempietto Roseiniaoo“-ban. Köztük egyik-másikra-, amelyeket már Passy-beli vidám visszavonult- ság-ában vetett papirosra. Ezekre tréfásan őmaga irta- oda: „Rossini aggkori bűnei". Itt van a híres „Miesa Sóilemnis“-e is. Mielőtt leült volna megírni e szerzeményét, ezt egyenest az Úristennek ajánlotta fel, külön hozzáintézett levélben, amelyben kijelenti, hogy: ez lesz az ő utolsó „halálos bűne". Ez a levéli is itt sárgul az üvegszekrényben. És a többiekben nem kevesebb. mint — harminchét érdemrend. Mert Rossinit, nem csupán babérkoszorúkkal halmozták el hívei és rajongói — köztük uralkodók is. Persze, szobrot- is kapott: két dúsgazdag külföldi hódolója adta össze a pénzt a bronz-szoborra, amely ka-rosezékben ülve ábrázolja, kezében kotta-papirossal-. A szobrot eredetileg a pesarói vasúti állomás előtt állították fel, — és rengeteg tréfát csináltak róla- Többek közt. a»zt is, hogy Rossini nem kottákat, hanem vasúti menetrendet tart kezében és ellenőrzi, hogy •.. mennyit késnek a vonatok! Talán éppen e tréfáik miatt, helyezték él innen a szobrot Pesaro egyik nyilvános kertjébe, ahol a, zöld lombok közt csakugyan jobban hatott. A:m a. szoborra, is olyan nyugtalan, vándor sors várt. mint magára Rossini-re, mert, ionon is eV heíyezték. immáron harmadik helyére, a „Tem- . picito Russiniauo" elé. ahol rövidesen hallhatja majd az öt. ünneplő szónokok beszédeit, amikor megkezdődnek a Rossini ünnepségek, Mussolini akaratából. <«* r A „pesarói hattyú” szülővárosában Rossinl-ünnepségekre készül egész Olaszország
