Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-19 / 138. (3469.) szám

^rx<ímMag^arfíiklab

1934 junius 1&. HteAL

naBWH'MMMMH

Budapesten leleplezték Prohászka püspök szobrát

Budapest, június 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Vasárnap délelőtt leplezték le nagy ünnepség keretéiben s óriási közönség jelenlétében Prohászka Ottokárnak, Székesfehérvár elhunyt nagy püspökének a gróf Károlyi-parkban felállított sz-obráí. A szobor Fiilöp Elemér szobrászművész alkotása.

Magyar nő nyerte el az ,, Európa első háziasszonya" címet

Budapest, június 18. A Fakúszó vétség a nemzetközi mezőgazdasági knogressms alkalmával „Európa legjolbíb háziasszonya11 címéért versenyt rendezett a fővárosi háztartási iskoláiban. A nemzetközi háztartás iserlegversenyen egy magyar.- egy svájci, egy román, egy belga és egy olasz hölgy állt starthoz. Az öt versenyző hazájában a legjobb háziasszony címet nyerte el. A tizemiégyt-agu zsűri KáOlay Miklósiénak, a magyar földművelésügyi miniszter feleségének elnöblésévei két-két lenyel, jugoszláv, román, svájci, belga, olasz és magyar tagból állott.

Az öt ország versenyzői az országos mérkőzéseken húsz különböző verseny.gyakorlat alapján nyerték el a győzelmi pálmát, a szombati serleg versenyen hat feladat elvégzésére váillak k óztak:

1. Három-négyéves gyermekikéi való foglalkozás és játék.

2. Öt tojásból piskótatészta készítése és meg- etitéee.

3. Egy kilogram ponty megtisztítása és felbontása.

4. Tizenkét pohár, tizenkét tányér és tizenkét evőeszköz •megmosása és kiíényesitése.

5. Egy kétéves gyermek részére játszóruha kiszabása és összeállítása.

6. Gerber-féle tejvizegálat.

A szigorú zsűri tiz szempontból pontozta, a versenyzők munkáját és stopperórával mérte a munka időtartamát. A nemzetközi háztartási serlegversenyt a két óra hosszat tanácskozó zsűri ítélete alapján a magyar Ivánfi Mária nyerte meg 571 ponttal. Második Románia 556. a harmadik Belgium 549. a negyedik Svájc 477 és az ötödik Olaszország 421 ponttal. A húszéves győztes, aki különben a kecskeméti szak- tanitóképző II. éves növendéke és Ivánfi fővárosi közélelmezési tanácsos leánya. Európa legjobb háziasszonya, büszke címéhez Kálliay földművelésügyi miniszter két és félkilós ezüstserlegét nyerte.

Ivánka elnökletével megalakult

a szloventzkói gabonakereskedelmi tröszt

Pozsony, junius 18. (Pozsonyi szerkesztőségünk teletonjelentése.) A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara nagytermében ma délután három órakor a szlovén szikói gabonakereskedők óriási érdeklődése mellett megalakult a „Szlovák Gabonákereskedel mi R. T.“, amely állítólag a kormány intencióinak megfelelően a gabonamonopólium megalakí tá&a esetén a szlovenszkói legitim gabonakereskedelem érdekeit akarja szolgálni. Az alakuló gyűlése® dir. Ivánka Milán cseh nemzeti demokrata képviselő elnökölt s a közgyűlés később őt is választotta meg a részvénytársaság elnökévé. Alelnökké és vezérigazgatóvá Döntsék Árpád gabonakereskedőt választották meg. Liska cseh iparospárti képviselő indítványát, hogy a vállalat igazgatóságát az országos hivatal jelölje ki, a közgyűlés elvetette és az igazgatóságba hosszas és izgalmas vita után a következőket választották meg: ; Bernstei® Kálmán (Pozsony), Sietne r Artúr j (Pozsony), Sessler Pál (Nagyszombat), Sohiir- i ger Leó (Tiszalök), Treíbits Jakab (Nagyme- gj er), Miiller Ignác (Szered), Friedlander I Mór (Szered), Reutinann Izidor (Léva), Schwitzer Rezső (Érsekújvár) és Pick Rlehárd j (Komáronn). Egy részvény jegyzési ára 25, ií- i letve 50 000 korona.

Zárt ülésen tárgialta te Pozsony város parlamentje tisit viselők rendszeresítésének iivé

Pozsony, junius 18. (Pozsonyi szerkesztőséglink telefonjelentése.) Pozsony város képviselőtestülete ma délután három órakor rendes közgyűlést tartott a polgármester elnök- lésével. A közgyűlés napirendje előtt Matisz kommunista képviselőtestületi tag indítványt akart beterjeszteni, hogy a városi szezónműnké sok bérét ne szállítsák le s általában ne szigorítsák a munkásokkal szemben a szociális intézkedéseket. A polgármester azonban nem engedte meg az indítvány tárgyalását, mire a karzaton nagy számban jelenlévő kommunisták óriási lármát csaptak. Erre a polgármester kiürittetle a karzatot.

A közgyűlés egyik legfontosabb tárgya 11G kisebb városi tisztviselő rendszeresítésének ügye volt. A közgyűlés szótöbbséggel olyan határozatot hozott, hogy a rendszeresítési ügyet zárt ülésen fogja tárgyalni. A határozat után az újságírókat is kitessékelték a teremből. Évek hosszú soráu át ez volt az első eset, hogy a közgyűlést a sajtó képviselőinek távollétében tartották meg. A teremben csak a városatyák maradtak meg, az érdekelt tisztviselők és a referensek is kénytelenek voltak a termet elhagyni.

Délután öt óráig tartott a képviselőtestület zárt ülése, amikor azt újból a nyilvánosság előtt folytatták.

Betiltott német és magyar kulturelőadások Iglón

lg ló, junius 18. A Lidovó Noviny jelentése szerint a Sloveneká Liga iglói kongresszusának beifijezie előtt, a helyi németek négy szinti ázelőadást jelentettek be a hatóságoknál. A 'bejelentés ellen azonban a szlovák szervezetek óvást emeltek a járási hivatalinál. A járási hivatal a közbiztonsági érdekre való hivatkozással, mivel szerinte tartan,i lehet attól, hogy az iglói többség tüntetni fog a 14 százalékos németség és az 5 százalékos magyar kisebbség ellen, megtagadta ngy a német, mint a már falragaszokon hirdetett magyar előadások engedélyezését.

Német újságírók Gömbösnél

Budapest, junius 18. (Budapesti szerkear/tő- séglink tele fon jelentése.) A Magyarországon időző német újságírók csoportja Janke birodalmi sajtófőnökhelyettes vezetésével ma délben tisztelgő látogatást tettek Gömbös Gyula miniszterelnöknél. A német újságírók egyúttal üdvözlő táviratot intéztek Horthy Miklós kormán y zóh oz.-----o----- j

Pé

nzbüntetésre Ítélték a dunaszerdahelyi „iiittykoncerí** rendezőit

Dunaszerdahely, junius 18. Az itteaii járási hivatal a napokban hozott ítéletet «z úgynevezett) ,.fütty-per“-beii, mely élénken foglalkoztatja a váróé közvéleményét. Március hónapban D-unae z-erdaiwu •yen működött a Földes-féle színtársulat, amelynek egyik tagja, Gergely Irma, egyizben kijeóea.; tette egy szlovák újságíró előtt, hogy 6 csak ideiglenesem játszik a magyar színpadom, mert ereiben szláv vér folyik. Mikor a társulat Ehmaszendaheiyre érkezett, a ,, Csali óközi Hírlap— Magyar Vidék11 is cikket irt az ügyről és ezen a napon a dunaszerdaihelyi közönség kifütyülte a színpadra lépő színésznőt.

A botrány következtében a rendőrség is közibe^ lépett és a néhány rendzavarét eltávolított a ta rémből. A csendőrség az eset miatt három feljelentést tett dr. Szeiff Géza, az említett lap főszerkesztője és a füttykoncert rendezői ellen. Remdtörvény^ be ütköző vád utján indult meg az első eljárás, melyet azonban az ügyészség beszüntetett, mert neon. látott btlncselekmé-nyt fenforogni. A második feljelentést a terror törvény alapján tették meg, a harmadik feljelentést pedig kötbéke megzavarása elmén.

A második feljelentés ügyében az eljárás még folyik, a harmadik feljelentés ügyében dr. Szeiff és tizennégy társa tagadták a terhűkre rótt büsv oselefcmémyt. Egy Diamant nevű tanú azt vallotta* hogy hallotta az illetőket fütyülni. Az egyetlon tanú vallomása alapján dr. Skrak, a járási hivatal tisztviselője meghozta az ítéletet, amely szerint dr. Szeiff Gézát 400 korona pénzbüntetéssel, két vádlottat 200—200 korona, a többi vádlottat p*. dlg fejemként 300 korona pénzbüntetéssel sújtják. Dr. Szeiff és társai felebbeztek.

CSAK PRAKTIKUSAN

— Tónikám, nem adnád kölcsön nekem a» ébresztőórádat? Az enyém az órásnál van.

— Én már régen kidobtam az enyémet- Ki használ ma már ébresztő órát?

— Hogy-hogy?

— Este annak rendje és módja szerint köldök a saját címemre egy bélyegtelen levelet

és a levélhordó pont nyolckor fölver vele.

— No, de a portó-büntetés ?

— Ostobaság! Egyszerűen nem veszem át a levelet.

A régi jóbarát

Irta: Falu Tamás

A villamos sárgábbnak látszott, mint egyébkor, mert a májusi nap csaknem felolvasztotta színeit s a maga aranyából is adott hozzá bőségesen. De nemcsak sárgábbnak, hanem frissebbnek, kecsesebbnek is tűnt föl s mintha a hangja is megváltozott volna. — Szokásos rikácsoló, fület sértő zsörtölődése szinte énekké finomult. Valami fiatalos füttyszó s kurjongató jókedv hullámzott benne.

A sárga villamos kifelé igyekezett a forró városból. Már elhagyta a Duna hidját s a régi budai házak apró, vasrácsos ablakaiban nézegette magát, amíg elrohant közöttük.

Kora délután volt még, négy óra. Nem is ültek sokan a kocsiban.

A kalauz sétálgatva osztogatta nekik a jegyei, ráért.

Gedeon a nyitott ablak mellett ült, kényelmesen, a kalapját is leültette maga mellé.

Régen nem érezte magát ilyen fiatalnak, ilyen könnyednek. A háztetők érezhetnek ilyenfajta felszabadulást, -mikor lezuhan róluk a hó s helyet enged rajtuk a táncoló napsugaraknak.

— Maga randevúra megy! — hangzott a háta mögött, nem túlságosan halkan s nem is valami kíméletesen.

Oldalt nézett s a feleségét látta maga előtt.

Valóban szokatlan volt a találkozás. Neki szabály szerint most a hivataliban kellett volna almié, számoszlopok fölé meredve, jobbkezében tollszárral, balkezének ujjaival támogatva gondterhelt homlokát. A. feleségének pedig otthon kellett volna ülnie a hűvös ebédlőben, a Fecske-uccában, a gyerekek uzsonnájának s holnapi leckéjének gondjaival.

— Ejnye, ejnye, de ki van csípve! — rázogatta fejét a felesége, pillanatra sem szűnő gyanúsítással.

Gedeon elpirult. Eszébe jutott, -hogy valóban most vásárolt uij nyakkendője világosodik a gallérja alatt, zsebkendője a szokottnál gondosabban összehajtogatva villog elő zsebéből, sőt parfőmje is hangosabban árulkodik.

— Én, én, — felelte kedélyességet erőltetve — de maga? Hová megy maga?

— Hát ki lakik erre? — kérdezte a felesége. — Nézzen csak ki az ablakon. Ki lakik ebben az uccában?

— A Róza néni.

— No látja. A Róza nénihez megyek. Üzent a lánnyal, hogy gyengélkedik s kért, hogy látogassam meg. Maga azonban még mindig nem felelt.

Gedeon felvette a pádról kényelmesen letett kalapját, térde közé szorította sót a botját s a szemben ülő urra mutatott.

— Tessék, itt a magyarázat.

Átellenbeu egy jól megtermett, jól -meghízott uir ült, mellénytelenül, kövérségtől ragyogó arccal s vastagke retü pápaszeme mögül nézte a véletlenül összetalálkozott házaspárt.

— A Miska — magyarázta Gedeon, csengőbbé hegyezre hangiját. — A Csorba Miska, régi jó cimboráin, aki annyi sok bajból kisegített ifjúkoromban. Drága, aranyos ember, soha el nem hagyott, mindig felém nyújtotta fele-baráti karját. Be is mutatom neked.

Már fel is állt jól rncgmelégi tett helyéről s bemutatta feleségének a szemközt 'ülő urat.

— Csorba Mihály, drága jó barátom.

A kövér ur felállt, megszorította a feléje nyújtott női kezet, valamit mormogott, azután visszaült az ablak mellé, szembe Gedeonnal.

— Mennyit beszéltem én neked Miskáról —■ lelkendezett Gedeon. -- ö coll fiatalságom osztályosa. Vele ültem végig a középiskolát,

soha egy pillanatra el nem hagytuk egymást. És hogy tudott súgni! Hány szekundától mentett meg! Egyszerre kezdtünk cigarettázni, egyszerre jártunk tánciskolába, egyszerre voltunk szerelmesek. Oh, Istenem, de szép idők is voltak azok! Most eljött a drága ember, bejött a hivatalomba, hogy húsz esztendő után megmutassa magát s így szólt hozzám: Édes pajtikám, én téged most kirabollak az akták közül s ha már a sors megengedte, hogy annyi év után egészségben találkozhattunk, kiviszlek a zöldbe, az isteni Hűvös-völgybe s majd elbeszélgetünk néhány pohár sör között.

Gedeon kivette zsebéből dúsan beíllatosi- tott zsebkendőjét s félitatta vele tarkóját, melyen sűrű -össze-visszaságban tolongtak a verejtékicseppek.

Gedeonné a beszéd alatt Csorba Miska arcvonásain legeltette szemét. Nézte a középkorú, jóságos tekintetű, egyre mosolygósabb úriembert, akiből tisztes élet, megfontoltság, férfias higgadtság s őszinte baráti ragaszkodás sugárzott.

Az ura ifjúkoráról nem sokat tudott Gede- onué. Csak azt tudta, hogy — szegény szülök gyermeke lővén — alaposan meg kellett küzdeni a bizonyítványokért. Hogy tanítványokat kellett vállalnia iskoláztatási költségeinek megszerzése céljából, hogy nem kalácson és pecsenyén nőtt fel s hogy éjszakánként tanult, mialatt osztálytársai gondtalanul álmodtak puha ágyukban.

Gedeon vidéki származású volt, Gedeonné Pesten született, itt is nevelkedett. Egy hivatali áthelyezésnek köszönhették házasságukat.

Amíg Gedeonné az ura szavait hallgatta s a fővárosba érkezett régi jóbarát arcát szemlélte, különös meghatottságot érzett a két férfi közös ifjúsága, barátságuk megszentelt emléke iránt.

— Sajnálom, nekem már le kell száll unni - mondta, kezét nyújtva az ura barátja felé.

' — Kezét csókolom, nagyságos asszonyom

— köszönt el a barát, egy kicsit nehézkesen mozdítva fel magát ülőhelyéről.

— Aztán keressen ám fel bennünket otthonunkban is.

— Ezt csak bízd rám! — ugrott közbe szavával Gedeon. — Miska különös jó ember, de egész életében különc volt. Csak bizd rám. Ez mar az én dolgom. Róza néninek mondd meg, hogy csókoltato-m a kezét s teljes gyógyulást kívánok neki.

A villamos megállt.

Gedeonné leszállt. Gedeon fogta a kezét, hogy valami baleset ne érje, ahogy lelép. Kivette zsebéből illatosított kendőjét s integetett utána. Gedeonné retiküljével integetett vissza.

Nagyon kedves, szinte megható családi jelenet volt. A kalauz feltolta fején a sapkáját, úgy gyönyörködött benne.

Gedeon egy kicsit kint maradt a villamos végén. Jólesett a kétoldaról beáramló levegőben felfrissülnie. Csupa viz volt a háta s a csuklója körül verejtékkarperec képződött.

Aztán visszament a helyére, oldalt lesett, hogy a kalauz elég messze áll-e tőle s két kézzel nyúlt a kövér, szemközti ur keze felé.

— Drága uram, hálásan köszönöm. Engedje meg különben, hogy az illendőség kedvéért bemutatkozzam. Gedeon Péter vagyok.

— Dr. Fekete Barnabás — mutatkozott be az utitárs és nagyon kedvesen mosolygott hozzá.

— Nem volt más megoldás — mentegeted- zött Gedeou.

— Kérem, kérem, semmi köszönet --- hárította el a hálálkodást Fekete Barnabás. —

Szói in érdemel, hisz. emberek vagyunk. De már le is szállók. mert. hogy őszinte legyek, már az előbb le kellett volna szál'lnotm s csak í ' C ,'fbu Miska utaztam tovább.

4