Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-17 / 137. (3468.) szám

19&4 jnmius 17, ra^irmp. wmmrntmmmmmmmmmmmmmm ut # I Ali l/l / Jli A A I / Ptégai lfia##at Hidap szó*náea Benedek Hátat# Nem hiába, hogy a film a legfiatalabb mü- vészét, a legelevenebb is! Parlament, szjn- Iház, irodalom fórumai legritkább esetiben nyújtanak újat a. habi tűének, de a fiimate- liérb© bármily gyakran látogasson el az em- ilier, mindig kap valami váratlant és megle­pőt. Most példáiul a nagyudvaron, mely ©z- tiItal egy divatos plázst ártbázol színes nap­ernyőkkel, de a hozzátartozó napsütés nél­kül, sőt. zuhogó esőben, egyenesen beloroíha- ajok a világhírű rendezőbe, Aibel Ganceba, aki egy leggyengébb szerkezetű babykodak- kal igyekszik valamim — Mit zavar még maga is, — fő rmod rám, — mintha nem volna már elég bajom ennek a* áthozott „Poliohe'Tnak az első jelenetével! — De hát, bocsánat, ha ez felvétel •.. Miért szabadban, zuhogó esőben? És miért egy ilyen nevet séges gyerekgéppel? — Hisz éppen ez a vtc, — magyarázza ..öunsce. —- Ez a jelenei egy' ainatőrmozis ki­gúnyolása és a fotónak feltűnő rossznak kell lenni. Már egy hete dolgozom rajta. Sohasem hitteni volna, hogy ennyire nehéz rossz fotót I csinálni. Jót lényegesen könnyebb ... Mikor „láthatatlanra“ fényképezik a színészt... Már kinek hogy. Ha rám bízta volna Gan- ce. én biztosan kitűnően megcsináltam volna neki a minősithetetlenűl komisz fotót. Min­denesetre feljegyzésre érdemes. azonban, hogy a felvevőgép művészei már a saját kb gúnyol ásókra vetemednek kínos törekvésük­ben a mennél extravagánsabb technikai trük­kök után. Hogy mennyire mennek © téren, annak bizonyságai a legújabb párisi filmek Hogy csak egyet, említsek: a M. G. Welle, megfilmesített ^Láthatatlan emibei’“-e, Sha­kespeare, — aki Hamletben azt mondja a színművészről, hogy „a légi semmit Látható alakkal, lakhellyel és hévvel ruházza fél4', — vájjon mit szólna a filmművészről, akinek aa a feladata ezúttal, hogy a hus-vér embert áb­rázolja légi semminek? A láthatatlan ember Wells fantasztikus regényében iön-megy, eszik, iszik, bútorokat mozgat, trüsszög és kö­hög — csak éppen, hogy nem látható. Az em­ber azt hinné, hogy ezt már igazán lehetetlen színre hozni. Egy nadrág, amely végigsétál a szobán, — egy pár cipő, egy kalap és egy hosszú, kabát, melynek ujijai a legkülönbö­zőbb műveleteket végzik, csak éppen a kéz nem látszik bennük. Egy ember, akinek csak a nadrágja látható, cigarettára gyújt, a láthatatlan keze felemeli és eldobja a lát­ható gyulát, a cigaretta látszik, amint fel- fénylik, ahogy szívja, a pamlag ring, ha rá­ül lés a létra meghajlik a súlya alatt: látha­tatlanul végigmegy a fehér havon és látjuk keletkezni egyenként a lábnyomait... bo­szorkányság! Claude Raims, a láthatatlan színész, feke­te trikóban játszik fekete alapon (az ember a négerek éjféli harcára gondol az alagiutban), s így aztán a filmen nem látszik belőle sem­mi sem, de természetesen látszik a színes nadrágja vagy a fehér cigarettája és így to­vább. Mikor ez a trükk nem sikerül, akkor egymásra nyomják a különböző fotókat, és megint máskor olyan színűre festi a színész az arcát ímeg a kezét, mint a háttér, hogy be­leolvadjon. De aztán vannak jelenetek, miikor semmi trükk nem tudja megcsinálni a lát­hatatlanságot. és a színész kénytelen meg nem jelenni, hogy tényleg ne lássa senki se. Ja mes Whale ezt a problémát a bábjátékosok trükkjeivel oldotta meg. A itáirgyakat, mi­ket a láthatatlan ember el mozdít helyéről, valójában dróton rángatta a rendező a képen kívül, a gyu-faszálat drót húzza a földre, a pizsamái drótszálak vetik bele a megvetett ágyba, a könyvek kirepülnek az önműködő- Jég nyíló ablakon — csodákkal telik meg az ateliér, melyben a láthatatlan ember felvé­teled készülnek ... Bell Mária kölcsönvett hangja Hála a hangosfilm találmányának, most már nem otak szemünket, hanem fülünket is hasonló boszorkány*ágokkai kápráztatják a film müvészkedő mesteremberei. Jacques Feyder „Grarnd Jeu“-jének az a csattanója, hogy a Fiorenoe el vesztén vtigas ztalhatatLan. szeleimen azért szeret bele mégis Irmába, ment az szakasztott mása elveszett kedvesé­nek ... csak éppen a hangja különböző, legfurcsább azonban az, hogy Irma hangja, bár egészen más, mint a Florenceé, időnként viszont mégis a Florenoóre emlékeztet. Az ember azt hinné, hogy ennek a ravasz pro­blémának egyszerű a megoldása, hogy a két imádott nőt ugyanaz a színésznő játssza, időn­ként el változtatott hanggal. Ez azonban túlsá­gosam egyszerű volna. Feyder úgy oldotta meg a dolgot . hogy a Comédáe Francaise sztárja, Marié Bell alakítja ugyan mondákét hölgyet, de Irma szerepében ő helyette és az ő mozdulataival szinkron ikusan Claude Mair- cy beszél bele a mikrofonba. Marié Bell csak olyankor sóhajt egyet saját szájából, mikor önmagához kell hasonlítania! Az eset bonyo­lult és a sajtó véleménye szerint Jacques Feyder ezzel, a találmányával megmutatta, hogy „igazi mii vészi ‘ és kétségtelen, hogy is. kólát fog csinálni. — Ez utóbbiról mi is meg vagy un k győződ ve — az előbbinek m égi télé sét az olvasóra bízzuk ... Csecsemő a jégszekrényben vagy a hattyúból lett liba Ezek a példák mutatják, hogy az uj filmek mennyire eredetieskedők. Minden eredeti és uij bennük — kivéve magát a darabot, amit törvényszerűen ősrégi könyvekből puskáznak össze. Kárpótlásiul annál eredebiebbek a ol- mek. Itt van például a „Le bébé dán s la glaciére“ OA csecsemő a jégszekrényben), vagy „A kínai lámpás olaja“, ismét „Minden lúd hattyú volt valaha“. De furcsaságban mindenen túltesz a két legújabb amerikai film: az ,.Elysia“, mely a „NaeBkuRurt" tár­gyalja (bizony nem tudom, hogy van-e ennek is már magyar neve) és a „Life ends“, mely­nek tárgya a — sterilizáció! Flaherty, a világjáró filmész Ide tartoznak az egyre nagyobb diadalokat arató exolikus filmek, mikben minden me­tó. s**m. Beküldendő a négy nyilas sorban lévő négy versidézet. Vízszintes; l. Petöfi-vers cime. 3. Egyházi szem­pontból pl. az 1933 is ez volt. 10. Á Ludolf-féle szám, 11. Van ilyen bor, de tenisz is. 12, Híres magyar matematikus. 15. Előd. 16. Festékanyag. 17. Egymást előző betűk az ABC-ből. 19. Jött né­metiül. 21. Megszólítás. 23. Elem. 28. Sőt — néme­tül. 29. Szándékozik. 30. Görög viszonyszó. 31, Re- gényirónö. 32. Földimivesszerszám. 33. Ókori görög fizikus. 34. És latinul. 35. Kiabál. 36. Füzet. 37. Buda elődje a hun királyi székben. 39. Magyar táj­képi estő vezetékneve. 41. Ferenc becézve. 48. Za­lán futásában Hajnal szerelmese, magyar vitéz. 44. Egy kis dallam. 48. Megszűnt képeslap. 51. Egy évszak mássalhangzói. 52. Rámázol. 53. Méz fran­ciául- 54. Szám és ige. 55. Fohász. 58. Francia vá­ros (főm). 59. Magához szólít. 61. Jókai Mór Ma­gyar divat c. versének kezdete. Szállóigévé vált. 64. Igaz. 65. Láz mássalhangzói. 66. Orosz folyó. 67. Az ón vegyjele. 68. Zeneiskola. 70. Oltalmaz, véd. 72- Meghünlhődik. 73. Váltókifejezés. 76. Névmás 77. Jó nagy. Függőleges: 1. Római szám: 6. 2. Rag és napis­ten. 3. Ucca, német rövidítése. 4. Fordított névelő. 5. Tóth Kálmán verse. 6. Város az Oriejjit express vonalán. 7. Korszak. 8. Ez a verssor Bajza Apo- tJheosis-ábau fordul elő. Szállóigévé vált. 9. Hely­ségnév. Egy Herczeg-szindarab tette ismertté. 10, Arany „Szondi két apródjá‘‘-ból való idézet. 13. A puska hangja. 14. Akadály nélkül. 18. Kocsis teszi a szomjas lovával 19. Gyakori magyar vezet.-oév20. Kölcsönt fizet vissza 21. Dühösit, becsap —- kifejezése 22- A színész álma. 24. Ilyen híreket, az újságok közölnek. 25. Nyaraló a Duna mellett. 26. Van ilyen csillag is 27. Ez az oka, hogy a napot nem látjuk telje­sen fényesnek. 31. Javítja a faji tulajdonságokat. 35. Logikai fogalom. 37. Egyforma betűk. 38. Neve­lés, tanítás. 40. Helylhafározórag. 42. Német szemé­lyes névmás (himnemü). 45. Akinek a tulajdona '16. Női név. 47. Női név (Ondra filszinésznö ke­resztneve). 48. Próféta. 49. Nöszere-plö Kisfaludy Károly „Kérők“-jében. 50. Stúdió (a rádióban) ma­gyarul. 56. Cselekszik, gyakorol, tesz, csinál. 57. Erotikus gyümölcs idegen neve. 60. Fényképező­gépmárka, 02. Keresztnév. 63. A földműves magot. 69. Névutó és igekötő. 70. Győri sportegylet. 71. Vág, szel, nyes. 74. Lefelé. 75. Tegadószóoska. 76. Személynévmás tárgyesete. é 44. számú keresztrejtvényünk megfejtése: Vízszintes: 1. Majd elmúlnak a bajok, én magyar nemes vagyok. 25. Gyakran nem érti emberét a kor. Függőleges; l. Még nem tudom, jut-e nekem egy nyugalmai járok. 29. T« álla* fölötte « mélységnek. sés, a helysein, a történet — ée imodenek- föüött az összeg. amibe az ilyen Mim előállí­tása belekerül így lett világhírű filmszerző egy amatőr gentleman, a jelenleg Páriában tartózkodó Róbert Flaherty, alfci a maga örö­mére járta a sarkvidékeket <éc annan hozta a „NauulCrót, ezt a felejthetetlen eszkimó- fül met, mely azóta iskolái csinált. Maga Fla­herty is irt utána még egy hasonló soená- rkumot, a ^Nord“-t, de azután kedve szoty- ■tyauvá® Auertráldába utazni, viszont a „Mos- na"-! Irta meg. mely csupa délszak és csupa napsütés. Ének még a néma film korába es­nek, hangos filmje ellenben Flahertyuiek az afrikai „Ombre Blanche" (Fehér árnyékok), melyet Vau Dyk .rendezett oly sikerrel, hogy most a szerencsétlen Van Dyktől csupa afri­kai filmet követel a társaság- így rendezte ő a nálunk is sikerrel előadott „Trader Hom“-t és pedig — mint Flaherty titokban elárulta nekem —- ..nagyon szomorúan csi­nálta szegény Van Dyk, mert 5 nagyon utál­ja a* utazást". Flaherty ellenbem igazi utazó skót, ami­lyenek a régi regényekben szerepeltek. — Ha van egy filmideám, akkor öss7esze­dem, ami kell, és minden további nélkül el­utazom abba az országba, mely eszembe ju­tott fi ott maradok addig, amíg jól érzem magam és ezalatt elkészül a film is, — ma­gyarázta nekem. — Minthogy ezt a magam költségén cselekszem, cseppet sem törődöm vele, hogy mit szól hozzá Hollyvood. De ak­kor sem törődöm vele, ha a költségemet a vállalat fizeti. A tündérek vargája meg a mesebeli Áron-sziget — Készülő filmem az „Aronö természe­tesen Altomban készült, mely egy meglehető­sen ismeretlen vad sziget ír 1 and tói északke­letre. Erről a szigetről beszélt nekem valaki, akivel egy amerikai hajó fedélzetén ismer­kedtem meg. A vjlágkrizisről panaszkodtam ez előtt az alak előtt és ő azt. mondta irá, hogy mindez kismiska. Aki igazi struggle fór liío-1 akar hátaid, az Áronba mértjén. E®t a szigetet örökösen elnyeléssel fenyegeti a tenger. Igen. gyakran elönti a viz a szántóföldeket éppen az aratás ©lőtt s az érő vetés helyéri szikla­törmelékek maradnak, algák és mossatok.., — Ez a leí rás szörnyem megtetszett nekem * minden további nélkül elutaztam Áronba a feleségemmel é« a fivéreimnek Tizennyolc hónapig maradtunk ott és azalatt hármáéban megcsinál tűk a filmet. Gyönyörű másfél év volt ez- .Az ember megfullad a nagyvárosok­ban: ilyen ároni kúrát mindenkinek ajánlok. Én imádom a szabad földeket, ahol. az élet szimpla és kemény. Csak ilyen földön élnek még igazi emberek. Itt nem frázis az előzé­kenység, a vendégszeretet, a gyermeki frds- szeség és naivitás. Ezek az emberek mind jóizmuak. eleven fantáziáinak, mind idegen- tisztelők és mind — hivő. Például a tündé­rekben valamennyi hisz. Hivatásos mesemon­dók vannak közöttük. Egyiküket például, ki­vel összebarátkoztam, a tündérek varga járnak nevezik, s mindenki szentül hiszi róla. ő ma­ga is. hogy csecsemőkorában ellopta őt a „törpe nép“ s kitanitotta a cs i zmadiam ester- ségre, — no meg a törpe nép ismeretére is. — Ezek a tündérhivők azonban egyben a világ legmerészebb evezősei is. Törékeny curragihs-jaikon si-klanak végig a legvadabb hullámokon, nem ijeszti őket vihar és tenger­ár- Sok szép tengeri vihart ültünk meg Áron szigetén. Terméskő-kunyhóban laktunk, ott. volt a laboratóriumunk is, szél. orkán, vihar voltaik a témáink- De legtöbbet szenvedtünk a szomjúságtól Ezen a tengeráztatta szigeten nincsen ivóváz és még annyi vízre is nehezen tudtunk szert, tenni, amennyi a filmek mo­sásához kellett. Sokat nélkülöztünk e másfél év alatt, mégis szomorúak voltunk, mikor el­készült az egész film és nem volt kifogásunk tovább ottmaradhatni... Ezeket beszélte Róbert Flaherty, a fényké­pezőgép kalandora. Csak akkor hallgatott el, miikor a következő témája után érdeklődtem. A® ő témái déli szélességben és keleti liosz- eztieágban fejezhetők ki. Tőle nem lehet kér­dezni, hogy ..most mim dolgozik, kedves mes­ter?", mert ha a „kedves mester“ dolgozik valamin, akkor már az északi sarkom csü­csül hozzátartozóival, vagy az óceán valamely elérhetetlen sziklaszigetén. A pápuák lesz­nek-e jövendő filmjének statisztái, vagy a bús maim négerek, csak a Jóisten tudná meg­mondani ... TERMÉSZETRAJZ — Tudod, hogy miért bújik ki a- csirke a tojás­ból? — Miért? — M«rt Ml, hoffy megtörik.

Next

/
Thumbnails
Contents