Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-15 / 135. (3466.) szám
1934 tnmáus 15 . póntefclékot képednek, de hogy ön nem tud tőr-vényeket hoani, ezt magatartása bizonyltja. A demokrácia és a felhatalmazás — A felhatai in ázás i törvény kivételes jogO' kát etipulál ebben az államban, ahol pedig ki v átélés jogokról még caak beszétei sean volna szabad- Ennek a köztársaságnak — mint azt a legutóbb Is hangsúlyozta Benes miniszter ua* — a létalapja a demokrácia, viszont fn a törvény abszolúte ellentétben ifi a demokráoi ávaj. — Keresem az okát annak, hogy miért kell j ez a kivételes törvény itt ebben az ország- j ham, mely állítólag az egyetlen ország ezer j a földkerekségen, ahol a nép szabad megnyilvánulása a döntő, ahol nincs befolyásolva a közvélemény a kormány által, hanoin ellenkezőleg, a közvélemény vemeti a kormányt, ahol egyszóval virul a demokrácia és valóságos közjogi Ivanaati van, ami igaz is annyiban, hogy a kormány sok-sok Ígérgetését te* kiütve, vallóban „Ígéretek (földije “ ez. Tehát mégis miért kell itt kivételes törvényt hozni és kivételes módon megnyirbálna a köz- szabadságokat? leszögezhetem mindjárt, hegy azért-, mert ebben as országban, amit a törvény szabályai, azt a közigaogaíé* mindig másként alakítva át. oly viszonyokat temrat, amely viszonyok mozgalmaikat. eléged ellenséget és zavarokat hoznak létre Leszerelés vagy biztonság Zavaros áll apóiban van az egész világ. Kétségtelen, hogy Európa a háborúban elves stette a maga hegemóniáját a világ felett és az a kérdés ma, hogy egészen visszasülyed-e harmadrendű hatalommá, amelynek csak címe és jellege van meg tartalom nélkül, mint tényezőnek a világban, de kénytelen átadni helyét .Amerikának vagy Ázsiának, vagy pediglen Európa njjásziiiietik-e és re generálódik-e, hogy a jövőben is a civilizáció vezetője lehessen. A háború már -régen elmúlt, a békekötések már régen ratátikáivá vannak és mégis azt látjuk, hogy soha nagyobb és veszedelmesebb válságra a telkeknek nem volt, mint ma. Többé nem a nemzetiségi kérdés a gyujtőanyag, ami -lokalizálható, mert hiszen bem mindenre kiterjedő, de a világnézeti és gazdasági szempontok azok. amelyek létrehozták azt az atmoszférát, ahol már valóban a hélium omniuin contra ontnes észlelhető ás ahol azon a meddő vitán pusztul ©1 a civilizáció. hogy mi volt előbb, a tyuk-e vagy a tojás, mi szükségesebb, a biztonság-e, vagy a fegyverkezés. A mai világipolitikára is áll az- amit, a bürokrácia jellemzésére szoktak mondani. hogy „minek valamit egyszerűen csinálni. amikor azt komplikáltan is lehet?11 A mai világhelyzetben is mintha azt az elvet váltanák. hogy „minek valamit egyszerűen elintézni, mikor azt konfuzusan is lehet?“ — Ha valaki elolvassa azokat a beszédeket, megnyilatkozásokat és cikkeket, amelyeket a népszövetség fennállása óta a nemzetek vezetői a békéről, a biztonságról, a lefegyverzésről, az állami élet teljességéről elmondtak vagy megírtak, hát akkor, ha az illető nem lesz agyalágyult, csak azért van. mert már az volt akkor, amikor belekezdett az olvasásba. De hogy ezekben a megnyilatkozásokban egy hiányzik, ami pedig a legszükségesebb volna mindehhez, — a józan ész — az kétségtelen. Nem mer kirukkolni senki sC|bo], nálunk sem, hogy mi az oka annak, hogy nem tud megnyugodni a világ, hogy gazdaságilag, szellemileg pusztul, tönkremegy a világ. — A legjózanabb világlapok egyikének, a Times-nak nem régi cikkére akarok itt utalni, amely erről a kérdésről elmélkedve, megállapítja, hogy „bizonyos akadályok" vannak, amelyeknek elhárítása volna szükséges a végből. hogy megérthesse egymást Franciaország és Németország, hogy megérthesse egymást Lengyelország és Oroszország, hogy megérthessék egymást a Duna völgyében lakó nemzetek, hogy megérthessék egymást Japán és Kinn, Japán és Amerika. Ez igy is van, de éppen azért, mert van itt valami; ahogy a német mondja: „das gewisse etwas“. És inért ezt a bizonyos valamit, ezt az akadályt nem akarják fólregörditeni. azért nem lehet a helyzetet leegy szerűsíteni. Ezek a bizonyos akadályok pedig abban állanak, hogy a világ kitermelt magából egy olyan hazug légkört, amelyben már odáig jutottunk, hogy ív/ egyes államférfiak által mondott dolgok már annyira nem igazak, hogy azoknak még az ellenkezője sem igaz. agy kis szócsata SlávikkaS és Ivánkával Ezl a republikát állandóan a demokrácia mintaképének hirdetik, ahol úgy virul a demokrácia, mint Athén óta nem virult sehol soha. Hát ha ez igaz volna, akkor itt nem volna egy privilegizált nemzet, nem volna privilegizált párt... Közbeszólási agrár oldalról: Ugyan melyik párt volna privilegizálva? Szíillö: Éppen az agrárpárt. A közbeszóló; Micsoda privilégiumai volnának az agrárpártnak? Szíillö: Hosszú időt venne ezek felsorolása és most más témáról tárgyalunk. — Mondjon legalább egy privilégiumot! Szülte: Kérem: itt a földreform s többet nem is kell mondanom. — Majd beszédét igy folytatta: .... és nem volna tehetséges a demokrácia leple alatt kivételes törvényeket elénk tárni, mondván: „friss Vogel oder stich!'" Itt mindenkinek egyenlő jogai lennének, hogy pedig itt mindenkinek egyenlő jogai lennének, azt éppen ez a törvény igazolja, hogy ez nem igaz. Kérdem; miért csehesiteaek, miért állítanak fel a Csallóközben kisebbségi iskolák címén cseh iskolákat? Dr. Síéviik (agrár, szlovákul): Kolléga ur, nincs oitt egy cseh iskola sem. Szülte: Kérem, de van csehszlovák iskola ezánanagyar községekben néhány cseh. pénzügyőr ér vasúti alkalmazott gyermekei részére. A demokrácia értelmezése szerint mindenki a- saját nyelvén tamiilhat, márpedig igen sok magyar gyermeknek erre módja nincs. Dr. Ivánka, (nemzeti demokrata, ozfivákuil): Nincsenek itt magyarok, miért nem beszél szlovákul? SsttlŐ (sztovákuíl): Ez az egyetlen demokratikus privilégiumom van meg, hogy itt magyarul beszélhetek. Majd igy folytatta: — Ez a törvény víágoBan a mai bajok kiküszöbölését alkarja — nem megoldani — hanem elodázni. A beteget neon gyógyítja meg ez a törvény, hanem egy ópium csöppel elaltatja és várja-, 'hogy amíg felébred, időközben válasni csoda történik talán. így azonban, gyógyítani nem lehet. Hogy pedig itt a helyzet gyógyításra szorul, azt a napokban a. pénzügyminiszter ur állapította, meg. amikor a zárszámadással kapcsolatban kijelentette, hogy a deficit meghaladja a 2 milliárdot a kimutatott milliárdon túl. A jövő zárszó irt adás meg még keserűbb adatokkal fog szolgálni, mert a köztársaság gazdasági ereje fokozatosan csökken. Ha nézzük a keresőképességét. az ország lakosságának, ha nézzük at ipar fokozatos stagnálását, ha nézzük a kereskedelmi mérleg visszaesését, látjuk, hogy a válság csak növekszik. A mi helyzetünkre nagyon áll a szlovák közmondás: Kaikon! peota. na, tóm eniű^1" a. károsult mindig nevetségessé válik. Külpolitikai kérdések dóra él. Szülte beszéde után számos képvieeW elhagyta helyét és eltávozott a teremből. A további vita Bohra korraáuyheK német agrár szerint a ga*- daeági kfeantawt csonka, torzó marad, ha asak a három állaimra szorítkozik a szövetség. — Kopecky (koinraumsta) olyan élesen bírálja a konmánybeli szocialistáik politikáját, hogy Taufc elnök ismételten rendreutasitani kényte- telsr, a szónokot. — Najman cseh iparoiftToáLrti szerint Németországban és Ausztriában nem fejlődték volna a dolgok odáig, ahol ma vannak, ha nem léteznének szociális tóik. E megál- iflipitáera a kommunistáik olyan zajosan tiltakoznak, hogy az elnök Prooház'ka kommunista képviselőt rendreutasitani kénytelen. A szónok ezután azt fejtegeti, hogy a felhatalmazási törvény a demokrácia fenntartását egyáltalán nem szolgálhatja. — Dvorák kommunista tiltakozik a munkanélküli segély ék csökkentése ellen. — — Ki imént- ugyancsak kommunista szerint az- uj felhatalmazási törvényt ismét elsősorban a munkásság ellen fogják kihasználni. Jaksch német szociáldemokrata után dr- Hód ács nemzeti demokrata képviselő aat fejtegette, hogy a felhatalmazási törvény érvényességéhez — mai szövegezésében — három ötödnyi többség volna szükséges. — gtenzl német iparospá/rti a saját pártja, továbbá a német kér. szoe, és a német munkaközösség képviselői nevében rövid nyilatkozatot elv a# fel s abban tiltakozik az újabb meghatal- mazási törvény ellen. Masata agrárius a klubja nevében felolvasott deklarációban helyesli a készülő törvényt. Hogy a helyzet ilyen sötét, annak egyik alap- oka kétségtelenül! a.z a nagyhatalmaedi. amit ez a kik? állam Bonts külügyminiszter ur ambíciója folytán játszik. Az a szerep, amit Betnee miniszter ur a világ piacán betölt, eszembe juttatja azt a klasszikus példát, amit, Nagy Sándorról jegyzett fel a krónika. Neki mondta atyja, a nagytebetségfl Fülöp, amikor fiának ambícióját látta: „Fiam, kiesi neked Macedónia". Úgy látom, hogy a mi külügyminiszterünknek is kicsiny Csehszlovákia és ezért alkotta meg a kisantantot a maga hármas egységével, arai azonban mégsem nevezhető nagyhatalomnak. Dr. Síávi'k (szlovákul): Jöjjenek velünk, vegye • rá Magyarországot, hogy egyezzék ki velünk. Szülilő: Nekünk ez a nagyhatalmi játék nagyon veszedelmes. Nekünk idehaza, a magunk országát kellene szolidan megépítenünk úgy, ahogy azt azok gondolták, akik megalkották ezt az országot, hogy ez egy reálpolitikán alapuló, becsületes, békés szándékú, a benne inkorporált népek jólétét előmozdítani akaró köztársaság legyen, amely békében akar élni mindenkivel. — Ehelyett azonban azt látjuk, hogy Csehszlovákia összeköttetést keresett az orosz szovjettel, ami által egyrészt megron-totta. a viszonyt Lengyelországgal, de ellentétbe jutott a nagyszláv gondolatot iukorporáló nemzeti szláví-ággal is. amint azt klasszikusan megállapította Kramáir. Dr. Slávik: Ez bántja önt? SzüUő: A jó orvosnak sohasem fáj a betegnek a fájdalma, hanem a betegét meg akarja gyógyítani. Elfogulttá csak a fájdalom teszi az embert. Látjuk azt is. hogy Csehszlovákia viszonya a németekkel! szentben már társadalmi téren is in peius változott meg és kénytelenek vagyunk •tapasztalni azt, hogy ez a köztársaság a maga nagyhatalmi törekvéseivel és a maga túlfűtött öntudatos megnyilatkozásaival kezdi elveszteni a szimpátiákat úgy a semleges hatalmak, mint pedig a nagyhatalmak egyik csoportja előtt Ez az oka azután annak, hogy itt. azok a „bizonyos akadályok" gazdaságilag odavezettek, hogy kénytelenek voltunk a pénz értékének belső erejét lecsökkenteni, ami mindig nagyon veszedelmes. A legklasszikusabban talán Kra- már — ennek a republikárak. egyik megteremtője — magyarázta ezt és ennek következményeit. Araikéi arról volt szó, hogy pénzünk belső értékét 20 százalékkal le csökkentik, akkor mondta Kramáir. hogy a kérdést nem akarja bőven taglalni, mert ez nem ügyköre, de azt tudja, hogyha eddig egy öltöny ruhához neki három méter szövetre volt szüksége, mert a méterben, száz centiméter van, ha pedig a jövőben. a méterben csak 80 centiméter lesz, akkor neki ugyanahhoz a ruhához majdnem 4 méterre lem szüksége. Feltétlenül úgy van a®, hogy az az ország, amely nyersanyagokat behozni kénytelen, hogy iparát munkaanyaggal el tudja látni, az pénze vevőerejének csükken- téac után kénytelen lesz a nyersáruért többet fizetni. Ez ©gy olyan vas törvénye a gazdasági életnek, amit nem változtathat meg semmiféle okoskodás. — Az elénk terjesztett törvényjavaslatot nem fogadjuk ei, mert nem old meg semmit, nem gyógyít meg semmit, ellenben alapjaiban rendíti meg a demokráciát, amely7 demokrácián pedig ennek az államnak nyugodnia kellene. Ez a törvér.yjavaslat a közigazgatás megváltoztatását. az egész adminisztráció átalakítását teszi lehetővé, a javaslat zavaros értelmű szövege lehetővé teszi azt. hogy hatályon kívül helyeztessenek mindazok a garanciák, amelyek eddig az alkotmányban a polgári jogok kiéOhe- tésének biztosi tékát képezték. Dr. Slávik: A parlament 14 napon belüli megtagadhatja a rendelet jóváhagyását. Szü'llő: Az alatt a 14 nap alatt sok minden történhetik; ha valakit exekv álnak, felakasztanak, és ha 14 nap múlva megkapja a rehurziiBt. abból már semmi haszna nincs. Dr. Slávik: No, oly gyorsan mégsem megy a dolog, saját maga tudja. SzüUő: Megengedem ugyan, hogy adott esetben szükséges esetleg, hogy egyes törvényes rendelkezések rendeleti uiton megmásittasanak, de ehhez hozzájárulásunkat csak akkor volnánk hajlandóik megadni, ha úgy éreznék, hogy .itt- teljes demokratikus egyenlőséggel mérő hatalmait gyakorló kormány vezeti az országot. Miután ez itt nincs meg. a-zért óvást emelek a közszabadságok megnyirbálása ellen és minden tisztelettel az előadó és a. kormány iránt, klubomban, egyesült pártok nevében kijelentem, hogy a törvényjavaslatot nem fogaAz előadó válasza Sziiilönek Ezután Slávik képviselő, a javaslat előadó- 1 ja tartatta meg zárószavait. A kommunisták ellenvetéseivel nem kivám foglalkozni, mert a diktatúra alapján álló pártnak még elméletben sincs joga védelmezni, a demokráciái Majd SzüUő beszédére a kővetkezőkkel váltszolt : — Különös és mondhatnám grotesds helyzetet foglalt el SzüUő képviselő ur, amikor a demokrácia és a szláv eszme védelmére keli Ami a régi magyar törvények jobb sB&~ vegezésót illeti, megengedem, hogy ebben igaza lelhet. Azért, mert a demokratikne államban nem dolgozzák ki a törvény javaslatokat úgy, mint másutt. De Magyarországon a régi, szép szövegezésű törvényeiket nagyon gyakran használták fel a törvényhozó szándékával és akaratával ellenkező módon- Mi azonban tudjuk, hogy a mi demokratikus kor- ! mányunk a felhatalmazási törvényt a mi im- í énei óink szerint fogja alkalmazni. Siávák a ! továbbiakban különösen Hodáce ellenvetéseá- I vei foglalkozott. — Najman képviselőt arad® j biztosította, hogy a sajtómovellát és a rend- törvény novelláját parlament fogja tárgyalni A képviselőhöz ezután gyorsított eljárással mindkét olvasásban elfogadta a felhatalmazási törvény novelláját. A kormány a képviselőhúz holnap délelőtt 11 órakor tartandó rövid ülésén benyújtja a szigorított sajíónov ellát. A köztársaság védelméről szóló törvénynek a lapok beszüntetésére vonatkozó paragrafusa novelláját a jövő héten fogják benyú jtani. Doiltuss, Fej' és Gömbös tárgyalásai Budapest, június 14. Fey — mint ma kiderült — tegnap délután, öt órakor felkereste Gömbös Gyula magyar miniszterelnököt és vele fontos megbeszélést tartott. A tárgyalások több mint egy óra hosszat tartottak. Fey ma délelöt résztvett a nemzetközi mezőgazdasági kongresszus ünnepi megnyitó ülésén, délután két órakor Gömbös miniszterelnöknél volt sziikebbkörij villásreggeli, amelyen Fey miniszteren kivül résztvett Dőli fuss osztrák kancellár, Kánya, Keresztes-Fischer és Kállay miniszterek, valamint báró Hcnnet budapesti osztrák követ. A villásreggeli után újabb megbeszélés volt a két állam vezető politikusai köziül. Fey a Mária Terézia-rend lovagjai között Budapest, június 14. (Budapesti szerkesztőségünk lejefonjeleulése.) Fey osztrák biztonsági miniszter tegnap Keresztes-Fischer magyar belügyminiszteriéi megszemlélte a budapesti rendőr- és csendőr- alakulatokat. Délután az osztrák államférfi látogatást tett. a magyar országos frontharcos szövetség székhazában. Szerdán este pedig a Mária Terézia* rendes lovagok, élükön József királyi herceggel, adtaik vacsorát a Nemzeti Kaszinóban Fey osztrák miniszternek, mint a Mária Terézia-rend 'lovagjának, tiszteletére. A rend vitézei tokaji borral töltött gyönyörű csikóbőrös kulacsot nyújtottak át Fey- nek, valamint egy fokost kisfia számúra. Ma délután 4 órakor Horthy Miklós kormányzó fogadta Fey osztrák minisztert, akivel fél óra hosz- szat barátságosan elbeszélgetett. Déitirol német magániskolákat kap Innsbruck, junius 14. Az elmúlt napokban *# olasz kormány utasította a dóltiroli iskolák igazgatóit, hogy a- jövőben ne akadályozzák meg az iskolákban a német -nyelv magán tanítását. A jövőbe® számos német tannyelvű magániskola nyílik Déltirólban, amelyek vezetését, csak államilag levizsgázott olasz állampolgárságú tanítok vállalhatják. / 2
