Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-14 / 134. (3465.) szám

TRAGAI-AAa&AaR-HTRMB 1934 június 14. estKfrrtflfc­Aláírták a bolgár-magyar kereskedelmi forgalmi egyezményt Budi, június 13. A magyar-bolgár vegyes ke­eöikedelmi bizottság (még áprilisban össneült s az­óta kisebb megszakításokkal íolyatókigosan tárgyalt a két állam gazdasági kapcsolatainak kimélyiléséről. A tárgyalások egy jelentős szakasza ma záruk- le, amennyiben a kereskedelmi forgalom tárgyában kötött egyezményt ma írták alá. Ez az egyezmény .julius elsején lép (hatályba. Az egyezmény célja o gazdasági kapcsolatok kimélyitéee, az áruszállítás megkönnyítése. A tárgyalásokat folytatják, a köl­csönös idegenforgalom kimélyitése és az állategész­ségügyi egyezmény megkötése érdekében. A tár­gyalásokat. magyar részről a kereskedelmi minisz­ter, bolgár részről Kacaboov, a bolgár külügymi­nisztérium gazdasági ügyosztályának főnöke vezeti. Nokky képviselő inierpellí előli a munkácsi kereskedelmi akadémia növendékei érdekében Prága, junius 13. Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő és törvényhozótársai a következő inter­pellációt intézték az iskolaügyi miniszterhez: „Miniszter Url A munkácsi érdekelt szülők me­morandumot nyújtottak be az iskolai és népműve­lési minisztériumhoz, hogy engedtessék meg o mun­kácsi kereskedelmi akadémián a következő tárgyak­ból a különbözeti vizsga letétele: latinból és filo­zófiából. E vizsgák letétele után, minit méltóztatik tudni, a kereskedelmi akadémiát végzett tanulók­nak épp úgy módjuk ven arra, hogy az egyetemre beiratkozhassanak, minit a gimnáziumot végzettek­nek. A pozsonyi akadémián éppúgy, rmot a munkácsi akadémia orosz tagozatán ez meg van engedve fi azért, teljesen érthetetlen, hogy miért vannak ki­zárva e jogból rJ% akadémia magyar tagozatának nö­vendékei. Annál inkább érthetetlen ez, mert sem az államra, sem az iskolára nem ró külön anyagi terhet s e jogfosztás a demokráciával éles ellentét­ben van. Tárgyi akadálya sincs a megoldásnak, mert a ma­gyar tagozat tanárai között vannak oly képesité- aüek, akik a vizsgáztatást elvégezhetnék. Tisztelettel kérdem ezek után a miniszter urat: Hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy a munkácsi kereskedelmi akadémia magyar tagozatán a latin, filozófia, és trigonometria tárgyaiból a tanulóik kü­lönbözeit vizsgát tehessenek s így nekik is meg­adassák az a jog, hogy az egyetemre beiratkozhas- j sanek, mint a hasonló intézetek növendékei?" (Az interpelláció a képviselőház hivatalos nyom­tatványai között 3576/11. szám alatt jelent meg.) Korláth és társai intervenciójára újból tanítani fogiák a német nyelvet a tzloventzkói ét rutzintzköi középitkolákban A szenátus rövid ülést tartott Prága, junius 13. A szenátus ma ebéd előtt húszperces ülést, tartott, amelyen vita nélkül megszavazták a holland kereskedelmi szer­ződés módosítását és második olvasásban egy francia pótegyezményt s a román hajó­zási egyezményt. A mentelmi ügyek tárgya­lását mellőzték. A szenátus legközelebb ju­nius 19-én, kedden délután 4 órakor tart ple­náris ülést s napirendjén a munkás-baleset- biztositási bíróságokról szóló novella s két mentelmi ügy szerepel. A mai plenáris ülésen osztották ki nyom­tatásiban dr. Krémáf iskolaügyi miniszter válaszát dr. Korláth Endre szenátor interpel- ! ládájára a magyar tannyelvű középiskolákon a német nyelv és irodalom tanításának be­szüntetése tárgyában. A válasz így hangzik: „Az iskola- és nemzetmüvelödési minisz­térium 1934 március 19-iki 26.387/34*11. sz. kiadmányában (megjelent a „Véstnik máni- sterstva Skolstri a národni osvéty“ e. hivata­los lap XVI. évi. 4. fiiz. 58. old. „Cást infor­A közigazgatás átszervezésére is vállalkozik Malypetr kormánya? 0 miniszterelnök megindokolja a föihstalmazási törvényt Prága, junius 13. A felhatalmazási tör­vény novelláiét az alkotmányjogi bizottság tegnap este tárgyalta. A javaslat tárgyalása során Malypetr miniszterelnök többek között a következőket mondotta: — A felhatalmazási törvények kérdése el­méletileg vitás, amennyiben az ilyen felhatal­mazások a szigorúan elhatárolt törvényhozási tevékenység meghatározott intézkedéseire tá­maszkodnak. A megnyilvánult aggodalmak nagy részét érteném, amennyiben az elvekre vonatkoznak, ha a felhatalmazással a kor­mánynak autokratikus jogszabályalkotási megbízatás adatnék. De a mi felhatalmazási törvényeinknek nincs ilyen, formájuk és tar­talmuk. A felhatalmazás nagyon meg van szorítva és tartósan függ a demokrácia tör­vényhozói joghatalmának hordozójától és ez a törvényhozó testületekben a többség. A miniszterelnök meg van győződve, hogy a törvényhozónak joga van ideiglenesen és teljesem átruházni tevékenységét másra. A felhatalmazási törvény szövege nyilván kivesz bizonyos szakokat, amelyek felhatalmazási törvén? alapián rendelettel nem szabályoz­hatók, nevezetesen a valuta szabályozása és adók emelése illetve uj adók bevezetése. A miniszterelnök a továbbiakban Matousek nemzeti demokrata képviselőnek ama ki­fogására válaszolt, hogy a felhatalmazási törvényre azért nincs szükség, mert a koalíciós tárgyalásoknál amúgy sem lehet vele megtakarítani időt. A miniszterelnök szerint a bonyolult gaz­dasági viszonyok és a törvényhozó testüle­tek körében mindig lesznek bizonyos tár­gyalási nehézségek és hogy ezek a nehéz­ségek annál nagyobbak lesznek, minél változékonyabbak a viszonyok. Ha az ilyen változó időkben minden intéz­kedés törvény utján történnék, úgy az eset­leg he nem váló törvény ismét csak törvénv- nyel volna módosítható, ellenben a rendelet könnyebben és az életszükségletek szerint módosítható. A parlamentnek pedig módja és alkalma van a megnyilatkozásra 15 napon belül a rendelet kiadásától számítva. Nemzeti szocialista részről éíhangzott kérdés­re a miniszterelnök megállapította, hogy a kormány árszabályozási tervekkel is fog­lalkozik és hogy a kartelltörvéunyel ezt a te­vékenységet a kartellbizottságra ruházta. A miniszterelnök szériát, azonban & probléma nem oly egyszerű. A kormány a kérdést a kö­zönség élőt teljesen világosan kénytelen fel­tárni egészen a velőkig, azért, hogy a közönség lássa és hallja, hogy mi a szükséges és mi a iieh'Stségesr A gazdasági életben csak tárgyila­gosan lehet argumentálni és a hajuknál fogva, előrángatott argumentumok soká nem tartha­tók. Hogy a gazdasági élet ellenőrzés nélkül nem hagyható, és hogy az államnak he kell avatkoznia a gazdasági életbe, hogy az egye­sek gazdasági inioiativája és tevékenysége ne rómbóltassék, az természetes. De miként a po­litikai, úgy a gazdasági szabadság is csak ott indokolt és jogosult, ahol nem rontja másnak lijaéni" c. részében) már intézkedés történt aziránt, hogy a nemet nyelv a szlovenszkói és podkar- patsakáruszi magyar tannyelvű középisko­lákon mint nem kötelező tantárgy tanítható legyen.** * A képviselőház és szenátus elnökségei ma délben közös értekezletet tartottak, amelyen kizárólag adminisztratív természetű kérdé­seket tárgyaltak meg. a szabadságát. Megfelelő beavatkozási mértéket találni, ez minden állam kormányának a fel­adata. Az árkórdést tehát a kormány ebből a szemszögből figyeli és fogja figyelemmel ki- sémi A miniszterelnök beszéde végén bejelentet­te, hogy a közigazgatás gazdaságossá téte­lén dolgozó választmány már előjött egyes indítványokkal és hogy kell, hogy a kormány­nak felhatalmazás adassák a közigazgatás ta­karékos átszervezésére Is, hogy a lehető legnagyobb megtakarítások éres­senek el. Segilsik a bési tfizk árosolf akal I A síagyar nsmsefi párt felhívása A lapok részletesen beszámoltak arról, hogy a nagy kapós i járásban fekvő Bés községben az elmúlt napokban hatalmas tűzvész pusztított. A tűz áldo­zata lett 81 lakóház bútorral és ruhanemtiekkel együtt, 33 csűr, ezenkívül sok melléképület sertés­sel és rengeteg baromfival együtt. Eddigi becslés szerint a kár több mint 500.000 korona. Biztosítva nem volt minden ház. A károsultak legtöbben el­adósodott gazdák, akik a saját erejükből nj házat építeni nem képesek. A magyar nemzeti párt min­den alkalommal akciót indított, ha valamilyen kár érte a szlovenszkói és ruszinszkói lakosságot, az­ért ezúttal is felhívással fordul a nemesen gondol­kozó emberekhez, hogy a szerencsétlenül járt bési magyar testvéreket — akik legtöbbjének még be­tevő falatja sem maradt — igyekezzenek kisegí­teni. A magyar nemzeti párt legutóbb a tiszaujlakí vizkárosuitak érdekében indított segélyakciót, mely várakozáson felüli szép anyagi eredménnyel végződött. Reméljük, hogy mostani felhívásunk eredménye is hasonló lesz. Bármilyen összegű ado­mányt hálásan fogadnak a károsultak. Adományo­kat elfogad a magyar nemzeti párt komáromi köz­pontja (Deák Ferene-ucca 3.) és a párt kassai ke­rületi központja (Rumann-u. 10.), ahonnan a be­folyó összegeket haladéktalanul továbbítják a ren­deltetési helyre. A GÉP RÁCS PÁL — Lehet ebből elég? Hát nem érzi, hogy mennyire szeretem? Hát nem látja, hogy mily nagyon szenvedek, ha közelében vagyok és mégse érinthetem meg? Hát tudja ezt nekem meg nem bocsátani? Tudja ezt a szenvedése­met tűrni? Otti elmosolyodott. Letette a vajaszsemlét, melybe éppen beleharapott és körmeit kezdte vizsgálgatni. — Látja, főmérnök ur, tudom tűrni. De ma-! gátiak nem az kell, hogy tűrjem, de az, hogy mindezt viszonozzam. A férfi felemelkedett. —• Otti ka! A számból vette ki. A leány még mindig a körmeit nézte. — Tudom, de nem azért, hogy megkönnyit- sem a maga vallomását, hanem, mert elébe akarok vágni a fejleményeknek. Én nem aka­rok tavaszi kaland lenni. A férfi a szúnyogokat nézte. — Tudom, Otti. Már mondotta egynéhány ' szór, maga férjhez akar menni, bithez azon-1 bán joga lesz. akkor is, ha egy-két kalauddal j dicsekedhetik magának. ■inimi <» Otti felemelte súlyos pilláit, mintha ólmot emelt volna. Nehezen szólalt meg: — Látja, éppen ezt akarom kikerülni. Ne­kem nem lehet, nem szabad kalandokkal di­csekednem. Én szegény leány vagyok. Aliií kincsem van, az a magam leánysága, a múló szépségem, az érintetlenségem, a vágható hű­ségem, melyet már most előlegezek annak, akié leszek, A férfi a fejét csóválta és eldobta a ciga­rettát. — Okos, okos, okos ... — Téved, csak nő vagyok. Nemem egy ön­tudatos példánya. Semmi más. A férfi azonban nem hagyta félben az ostromot. — Ottika! Éti már megvallottam magának, hogy szeretem, valljon maga is. A lány egy cukrot kotorászott ki a csomag­ból és ajkai közé vette. Mit jelent ez? - kérdezte a férfi Azt. hogy nekem vallanom nem szála I A főmérnök bosszús lett. Ugyan, ugyan. Otti felkacagott. — Értsen meg, főmérnök ur! — Nem értem. — Pedig értelmesen mondottam. De hát mit is mondjak? Mondjam, hogy szeretem? Akkor merész lesz, és követelő, mert nyereg­ben fogja magát érezni. Mondjam, hogy nem szeretem? Akkor kiüldöz az irodából. A főmérnök kellemetlenül érezte magát. — őszintén gondolja ezt rólam? — őszintén, de általában beszélek. Nincs tapasztalatom arról, hogy maga kivétel. — Pedig kivétel vagyok. Ismét hozzáhajolt és elkapta a kezét. Ajká­hoz, nyomta és csókolni kezdte. Mindig heve­sebben. — ... Mert én maga nélkül nem tudok az irodában se meglenni. Szükségem van egy megértő lélekre, aki átérzi azt, amit én érzek, mikor terveim fölött dolgozom, mikor a kép­zeletem előtt az egysíkú gépalkatrészek meg- aoélosodnak, formát kapnak és mozgásba jön­ne!:. Olyan, de olyan egyedül vagyok ezzel az én egész benső 'valóságommal, hogy ki nem bírnám, ha maga nem lenne a köztiemben. Most jöttem rá. Értsen meg, Otti! Csak egy kicsit értsen meg és legyen szánalommal irántam. Felugrott, és a két tenyerébe kapta a fejét. — Nagyon ellágyultam, Otti. Bocsásson meg. Egy pillanatig se gondolja rólam, hogy azért hívtam sétálni, kirándulni, hogy szerelmi ka-: la adókra csábítsam. Csak ezért, amit az imént' árultam el. A többi a maga dolga. ítéljen, j ahogy akaT. A leány nem felelt, Sokáig csend volt közöt­tük. Egy madár fürge keltetéssel udvarolt a feje fölött. A kenyérmorzsa érdekelte. Qtti, hogy jobban lássa, lassan hanyatt feküdt. Feje a fűre ért. Belefészkelte. A főmérnök szerette volna hallani a hangját. — Nincs egy szava se mindarra, amit mondtam. A leány keresztbe tette lábát. — Sémimi. Túlsókat mondott. A férfi helybenhagyta. — Persze, pillanatnyi gyengeség. — Nem gyengeség. Kinzási vágy. — Már hogy én? — Igen, maga, maga. Kínozni szereti a nőt. Máskor is így szokta? — Mi kínzás van abban, amit mondtam? — Az, hogy ha ezeket a boldogító szavakat a menyasszonyának mondja, az képes lehozó.! az Oltár összes szikláit a lába elé. A boldog­ságtól. így azonban? Fáj, hogy mindez nem nekem szól. Csak a nőnek szól, alti meghall­gatja és honorálja. Én nem hallgathatom meg és nem honorálhatom. Fennakadt a hangja. Megreccsent egy szá­raz galy a közelben. Az öreg szénégető bujt elő a lombok közül. — Adjon Isten! A főmérnök bosszúsan köszönt, — Jó napot. — Pihenni tetszenek, pihenni? Fehér szakálla szénporos volt. Kezében ü'rza-vesztett cserépkorsót tartott. Tudtam, hogy a legfontosabbról megfe­ledkeztek, hát hoztam, — Folytatása következik. — % 2 RÁCS PÁL

Next

/
Thumbnails
Contents