Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-20 / 115. (3446.) szám

12 tpiaKCT-A^w&^Hna^ 1934 májas 20, vasárnap. Pöttyén: Már Ké 40— tői jó polgári penzió a fürdő­parkban lévő villákban. Gyógyjavallatok; csúz, ischias, izzadmányos női bajok. FÖRDÖIGAZGATÓSÁG, A veszedelmes betörők ismét elmenekültek üldöző csendőrök elől az A banda egyik tagját sikerült elfogni Nyifte, május 19. (Saját munkatársunktól.) Mint ismeretes, Nyitra környékén 'hónapok óta garázdálkodik Körtvélyes Mihály és Labuda Ágoston bandája, -amely egész 6or betörést és kaeszaifurást követett eL A csendőrség már kéziek éri tette a banda több tagját, a két ban­da-vezért azonban eddig nem sikerült elfogni. Nemrégiben számoltunk be arról, hogy a ban­diták üldözése köziben az egyik betörő szivszél- hüdést kapott és meghalt, egy másikat -pedig a csendőrökhöz csatlakozó erdőkerülő lőtt agyon önvédelemből. Az utóbbi időben ismét fokozott mértékben folytatják üzemeiket a két banda tagjai. Mint ■emlékezetes, rövid egymásutánban Nagytapol- csányban két vakmerő kasszafurás történt. Elő­ször a járásibiróság, majd néhány nap múlva a betegeagé'lyző hivatal páncélszekrényét fúrták meg és mindkét alkalommal több mint 3.000 ko­ronát zsákmányoltak a betörők. A csendőiségi nyomozás most kiderítette, hogy mindkét bfl törést a két hírhedd betörőbanda Angol és német internáíus le­ányok részére. Reichenfeerg, Orsolya zárda. (Egész éven át nyitva.) Gyönyörű fekvésű, a város villanegyedében, nagy parkkal körülvett egészséges modern épület. Az intézet magában foglal: 5 osztályu elemi iskolát, 4 osztályu polgári iskolát, egy éves háztartási iskolát, iparművészeti tanfolyamot. Elsőrangú nyelv és zeneoktatás. Prospektust és felvilágosítást válaszbélyeg ellenében küld a Zárda vezetősége. — Nagy tűz keletkezett N-agrszőIlősön a pünkösdi kalács sütéséből. Tudósitónk jelenti: Liberónann Dávidné oroszközi házának udvarán tüzet rakott a kemencében, hogy pünkösdi kalácsot süssön. Mi­alatt az asszony a lakásban foglalatoskodott, a ke­mencéből kicsapó lángok felgyújtották a közelben lévő istállói. A tűz innen a pl-éfhifedelü házra is át­csapott és a nyári -hőség következtében a tető pil­lanatok alatt lángba borult. Lieberima-nné csak ak­kor vette észre a tüzet, mikor már égett a feje fö- tött a ház. Mire a tűzoltók -megérkeztek, lángokban állt az egész épület és gondolni sem lehetett a men­tésre. A fűz a nagy szélben átcsapott Bánik Péter szomszédos óljára is, amely szintén leégett. A kár jelentős, de biztosítás révén nagyrészt megtérül. — Elitélték a karácsony este késelö sopor- nyai legényt. Nyitrai munkatársunk jelenti: Karácsony este a templom előtt találkoztak Sopornya községben Melech István és Koska Rezső régi haragosok. A találkozásból vere­kedés, majd késelés lett és Melee-h oly súlyos sérüléseket ejtett ellenfelén, hogy kórházba kellett szállítani. Tegnap tárgyalta ügyét a nyitrai kerületi bíróság. A tárgyaláson a vád­lott önvédelemmel védekezett, de a terhelő vallomások alapján a bíróság nyolc havi bör­tönbüntetésre ítélte. Melech felebbezett. xx Szezon megnyitás Klánovice-fünlön. Fo­lyó hó 19-én kezdi meg szezonját a Prágától 20 percnyire fekvő Kiá-novice-fürdő. A fürdő­hely közelsége folytán kedvenc kirándulóhe lye a prágai közönségnek, annál is inkább, meri állandó vasúti összeköttetése van Prá­gával és gyönyörű fenyőerdők veszik körüli. A fürdő Utesil műépítész tervei szerint épült és különösen feltűnést kelt cement fürdőmé dencéje, melynek kristálytiszta, állandóan friss vizében hüsül a rekkenő hőségben a für­dő elitközönsége. A fürdőhelyen francia ét­terem, kávéház, fürdő-bár, damcing, koncert, vizicsuszda, uszoda, zuhanyok, födött kuglizó van és bátaslovak állanak a szórakozni vá­gyó közönség rendelkezésére. Mindezek da­cára rendkívül olcsó. Természetes tehát, hogy Klánovlce-fürdő a Prágában élő szí ovenszk óink kedvenc találkozóhelyévé vál-t. A fürdőt Krausz F. Z. igazgató. Dobsína volt polgármestere fiá­nak körültekintő vezetése ^latt áliL ' követte el együttesen. Tegnap elfogták a S(an4a qgyik tagját, Kocsner Andrást, Kört- vélyesi és Labuda azonban kijutott a csen- dőrgyürüből és elmenekült. A két banda-vezér elfogása 'komoly feladat el-é állítja a ce-end őrségét, mert mind a- kettő vak­merő, elszánt ember. Labuda rettegett bandavezér volt már 1920- Öan is és mikor hossz-u üldözés után elfogták, megszö­kött a nyitrai fogháziból. Később újra elfogták és'tizenhat évi -fegyházra Ítélték, de a f-egyházból is megszökött több társával együtt. Ismét kézrekeritették és ■ki is töltötte büntetése nagy részét. Nemrégiben feltételesen szabadlábra helyezték és Labuda azonnal megszervezte uj betörőbandáját és szövetkezett Körtvélyessel. A két banditát a környéken rejtegetik és senki süm meri elárulni búvóhelyüket. Valószínű, hogy a banda követte el az Újbá­nyán és több délszlovenszkói faluban történt kassza-fúrásokat is. — Kormánybiztos kerül a nagyszőllősi zsidó hit­község élére. Tudósítónk jelenti: A PMH beszámolt arról, hogy Kohn Jónás a 1 rabbi végrendeletének végrehajtása körül viszálykodás keletkezett a nagyszőllösi zsidó hitközségben és ennek követ­keztében József Miksa hitközségi elnök lemondott tisztségéről. A hivők kívánságára József ismét vál­lalta az elnökséget, de az ellentéteket nem sikerült elsimítani és igy komolyan fenyeget a hitközség fel­bomlásának veszélye. A legutóbbi képviselőtestü­leti ülésen bizalmatlanságot szavazlak a vezetőség iránt, amelynek tagjai lemondtak tisztségükről. A hitközségi élet igy teljesen megbénult. Mivel az el­lentéteket nem sikerült eddig kiküszöbölni, a hit­község élére rövidesen kormánybiztos kerül, hogy előkészítse a megejtendő választásokat. — Tiltott kommunista szervezkedésért há­romhavi fogház. Nyitrai munkatársunk jelenti: A kerületi bíróság pénteken vonta felelősségre Kuchta László felsőgellei legényt, aki a múlt év januárjában kommunista ifjúmunkás egyesü­letet szervezett falujában. A vádlott távollété­ben korábbi vallomását, ismertették, amely sze­rint nem volt tudomása arról, hogy törvénybe ütköző dolgot müvei. A 'bíróság háromhavi fog- h difiből níe tésre ítélte. xx Nagyszerű újdonságot, melyet Ameriká­ban már régen ismernek, hozolt hölgyeink­nek a Kilien-púder azzal, hogy két speciális puderfajtát bocsátott áruba: Keavy-t — szá­raz és Light-et — zsíros bőrre. SzmHÁzKöiőrvKabTüRA Sziklay Ferenc: Hová? (Regény, Kazinczy Társaság kiadása, Kassa 1934) Utópisztikus regényt irt Sziklay Feremc. A regény megrajzolja a húsz század utáni kort és kérdőjellel zárul: Hová? Hová vezet az emberiség útja, mii lesz a technikai fejlő­dés eredménye? A regény nem akar választ adni ezekre a kérdésekre, szerényebb és ezért irodalmi szempontból helyesebb, mint számtalan utópisztikus regény, amelyek 'jó­solnak, sőt egyenesen realisztikus képét raj­zolják meg egy elkövetkezendő világnak, annak ellenére, hogy márcsak a technikai fejlődés következtében sem lehet tudni, hová fejlődünk és mii lesz annak a folyamatnak az eredménye, amit ezidőszerint fejlődésnek nevezünk. Sziklay a mai technikai és fizioló­giai felkészült-égét meghagyja alapnak és az elkövetkezendő államrendet úgy rajzolja meg, hogy a mai ember számára érthető és lelkileg hozzáférhető. Húsz évszázad múlva Iparállam és Agrárállam fog szembenállmi egymással, amiből azonban nem szabad kö­vetkeztetni, hogy Sziklay megkönnyíti ma­gának az elképzelést és a meseszövést, mert nem egyszerű agrár- és ipari érdekek ellen­tétéről van szó, hanem írói meglátással arról, hogy az egyik államot férfiak, a másikat nők kormányozzák. A két állam közt háborúra kerül a sor, ez azonban csak eszköz Sziklay kezében, akiinek emberi és pszichológiai cél­jai vannak a regényével. Nem akar olcsón szórakoztatni és szenzációkká 1 szolgálni és nem is kalandozik el túlságosan egy ködös jövő lehetetlen lehetőségeinek a találgatásá­ba, hanem emberi célokat szolgál, férfi és nő közti ősi viszonyt, hosszú falanszter rendszeri dermedés utáni Tavasz ébredését. Nagyon hatásosan, de csak írói eszközök igénybevételével komponálta meg Sziklay ezt a regényt, amelynek témája egyaránt veszélyes volt úgy technikai és fejlődéstani, mint emberi szempontból. Iparállam egyetlen embere. — aki még nem felejtette el emberi méltóságát és akiben a romok alatt ott izzik a Lélek, amiről a mechamzált., ezer évig élő emberek rég megfeledkeztek és atavizmus- nak nézik, — Bombvx névre halgat, azonban Zsoltnak hívták rendes keresztnevén, Isten tudja, mennyi idővel ezelőtt. Ez az ember „forradalmár", mert nem ért egyet a .mecha­nizált társadalommal és nem megy el „Mommsen" tudós előadására, aki a husza­dik század groteszk berendezéseit vetíti a közönség szeme elé. Az állam miniden, az egyén sem mii, — ez a legfelsőbb törvény Iparállamban és ebbe nem hajlandó bele­törni Boimlbyx. Sziklay rendkívül ügyes és mindvégig lebilincselő meseszövéssel odáig viszi a történetet, ahol a technikai felkészült­ség tökéletes volta hirtelen a saját maga el­lentétébe csap át, és az uj „Napóleon" ha- láil sugarai hatástalanok maradnak. Talán nem is azért, mert ellensugarak semlegesítik őket, hanem inkább azért, mert férfi és nő újra egymásra lel és a technikát, a mecha­nizált életet legyőzi az addig gondosan ki­kapcsolt szerelem, minden élet -és fejlődés kezdete és vége, lényege és értelme. Abban a percben, amikor Bombyx-Zsolt újra magá­hoz öleli azt az asszonyt, akit néhány század előtt vesztett el, jogaiba lép az, ami erősebb a halálnál, tehát erősebb minden fejlődésnél és tökéletesedésnél is és az olvasónak ön­kéntelen is emlékezetébe idéződnek Madách szavai: „Ne bántsatok! Miénk ez őrület. Ami a földön nagy és nemes volt, mind ily őrület vala. „Valóban: az „Édenkertnek egy késő sugáira" borul Sziklay regényének záro- jelenetére. A könyv nagy értéke: amellett, hogy ér­dekes és fantáziával megrajzolt fantasztiku­ma a jövő társadalmának, költői és mind­végig emberi. Közel áld a mai emberhez és a mai társadalomhoz, kielégíti a nagy kérdő­jeles nosztalgiát: mi lesz utánunk? — mert megmondja, mi az egyetlen, ami utánunk lehet és lesz: Szerelem. Minden küzdelem végcélja a szerelem, hiába gyömöszöli a tu­domány Zsoltot a lombikba, hogy megfeled­kezzen múltjáról és csak Bombvx legyen, — azt, ami örök az emberben, semmi tudo­mány és államkényszer nem öli ki. Sziklay stilustisztaságáról és nagy írói kvalitásairól nem kell külön megemlékezni, de le kell szögezni, hogy ezek a kvalitások ebben a merész regényben még sokszerte erősebben hatnak, mint eddigi könyveiben. A busz szá­zad múlva játszó történet aktuális, mdait a napilap, és átgondolt terv alapján találko­zunk a messzi jövőben a múlt patinás nagy neveivel. Az szlovettszkői magyar irodalom egyik legérdekesebb könyve ez a „Hová?", amely a jövőbe vezet és onnan a minden­kori Jelenbe. n. p. Júniusra megszületik az „olasz ggBW-nre''!-”-- -V Lilienthal vezet az utolsó forduló előtt Budapest, május 10. Az újpesti nemzetközi sakk- versein’ tegnapi napján az esedékes 14-ik forduló helyett a tőiket játszották le. Erre Flohr időelőtti elutazása miatt volt szükség. E fordulóban Lilien- íhalnak sikerült Sterket legyőzni és ezzel újból az élre szökött. Fiohr Grünfeld elleni vezércsele el­döntetlenül végződött. Ugyancsak eldöntetlen lett a Treybal—Havasi, az Eliskases— Stahlberg és a Tatakower—Vidmar játszma. Függőiben maradt a Pirc—Steiner Lajos találkozó, melyben Pirc áll jobban, a Réthy—Steiner Endre függő játékban Steiner kilátásai jobbak. A nap szenzációja Tho- masnak Frydman feletti győzelme volt. Az utolsó helyen fekvő Thomas vezércselben, szép miinőség- áldozattal bevezetett imattára adással, már a 26 lé­pésinél győzött a vezető Frydman ellen. A torna állása az utolsó forduló előtt: Liliíyi- ■t/hal 0 (1); Pirc 8 A (1); Frydman 8A, Flohr 7A (1); Grünfeld és Stablibeng 7A, Eliskases 7 (1); .Sleinct Lajos 6X> (2); Vidmar 6 A (1); Treybal 6A; Réthy 5A (3); Tarta.kower és Havasi 5A; Sterk 4A (2.); Thomas 4 Iá, (1); Steiner Endre 3A (3). Holnap a függő játszmákat fejezik be és vasár­nap kerül sor a befejező fordulóra. Az utolsó nap párosítása a következő: Steiner Emidre-—Vidmar, Grünfeld—Treybal, Havasi—Frydman, Thomas-— Pirc. Steiner Lajos—Eliskases. Stahlbepg--Sfork, Réthy—Lilién thai. A Tartakower—-Flohr játszmát már tegnapelőtt eldöntetlenül lejátszót fáik. Milánó, május ??• Egymásután születnek Olaszországban az uj városok. Szardínia szige­tén, egykori mocsarak helyén, Mussolinija, Ró­ma alatt pedig Liittoria és Sab.audia. Ezrek es 1 ezrek számára jelentenek uj otthont és munkát ezek az uj városok, amelyek Mussolini giganti- 1 ktts akaratából születtek meg, hogy az egész világ csodálattal beszéljen róluk. De megszületőben van most egy uj olasz város, amelyről — ha lehetséges — még többet fog­nak beszélni mind az Öt világrészben: Marina de Pftea és Livorno között most bontakozik ki a semmiből ez az uj város, amelynek neve Tir- renia. Ott. épül ia t'irrenei tenger mellett, azon a fövényen, amelyen eddig csak pihenő és üdü­lő seregek sütkéreztek a napon. De idén ta­vaszra már kiépült hatalma*', széles autó-or- szágutja, amely a tenger mentén, az óriási pinea- erdőn ‘át köti össze egyfelől Livornóval, más­felől Marina di Pisa-val. Ez az uj város, Tirreniia lesz — az olasz Hol­lywood. Mozi-város. Az olasz filmgyártás az utóbbi években i— különösen amióta az „önel­látás" gazdasági politikai elvét erre a területre is kiterjesztették — nagy lépésekkel fejlődött. Sok ólasz filmgyár dolgozik is már, köztük 'a, legnagyobbak Rómáiban. De igazi film-városa még nincs Itáliának. Firenzében, Milánóban, Torinóban is próbálkoztak már nagyobb stú­diók feláll]itásával, de vagy az éghajlati viszo­nyok nem voltak megfelelők, vagy a környék neim nyújtotta azokat 'a felvételi lehetőségeket, amelyekbe « filmirendezőknek szükségük lett volna. Mindezt most. megtalálták Tirrenia-ban, ahol v'an tenger, erdő, napfény, a közéiben pe­dig hegyek, tavak, régi és modern városok egész sora. A nagy stúdiók üvegfalú épületei már .kezde­nek kibontakozni a gerenda vázak között Tirre- nia napsütötte uj városában: két hatalmas fel- vevő-szinház épül három-négyszáz méternyire a tengerparttól és azokban már junius elején su&g is kezdődik a munka. Akkorra tehát ké­szen kell Ienniök az összes villamos berende­zéseknek hangos felvételekre is, éppenugy mint­áz előhívó és sokszorosító műhelyeknek, tech­nikai laboratóriumoknak és igazgatósági épü­leteknek. Ebben a két felvevő-színházban kez­dik el, még ez év junius havában, Mussolini és Foírzano történelmi dar<£ jáaíJlk, a „Száz napi­nak (Gampo di Miaggio) Uiniesitését és u tárna rögtön, a másik Mussolini-'laraboit, a „Július Cézárt" veszik munkába. Mindkettőt a Duce hűséges munkatársa, Gio- acchino Fo.rza.no rendezi filmre, aki már itt dol­gozik kora tavasz óta. Egyelőre azonban —■ ■még csak a saját darabján. Nem akarta bevár­ni, amig Tirrenia hivatalosan is az olasz film­város lesz és — amíg az egész olasz Hollywood felépül. Mialatt az amerikai méretű stúdiók épülnek, ő máris itt dolgozik külön kis hadse­regévéi. a maga darabjának filmesitéeén. For- zano-nak van egy régebbi, jelmezes színdarab­ja, „Mflüstro L»ndi": azt viszi most filmre, itt, Tirrenia-iban. Egész gépkocsitábor tanyázik az erdőben és a tengerparton: autókra szerelt han­gos filmfelvevő gépekkel, reflektorokkal és lázasan dolgoznak diszletezők. festők, asztalo­sok. villan yszer élőik, operatőrök és — színészek. Maga Forza.no is ott ágál köztük kora reggeltől késő estig, mint igazgató, rendező, világosító, imunkáe, villanyszerelő és ha kell, mint színész is. Ejfél felé azután haza robog gépkocsiján a közeli villájába és a filmrendező átváltozik Íróvá. írja a „Július Cézárt", amelyet még A nyár előtt be kell mutatni világhírű szerzőtár­sának, Mussoilini-nak, hogy ő végezze el rajta az utolsó simításokat, mert hiszen Forznno csak a darab vázlatát kapta meg és a Duce még bi­zonyára sokat változtat rajta, mielőtt meg­kezdődnének a filmfelvételek Tirrenia-ban ... («• £)

Next

/
Thumbnails
Contents