Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-08 / 105. (3436.) szám

1S84 miftng 8, kedd. T^GAlM.\G^ARHlRIiAI> Az osztrák bíróság egy évi börtönre ítélte Zeíky Jenő volt magyar századost, mert a magyar határrendőrség kezére juttatta a kémkedés miatt körözött Koboz Bélát Bécs, májaié 8. A felsőőri bíróság három napon keresztül tárgyalta Zelky Jenő volt magyar százados bűnügyét, akit azzal vádol­tak, hogy a magyar határra csalta és a ma­gyar határ.rendőrség kezére juttatta Roboz Béla emigráns újságírót. Roboz Béla, minit is­meretes, a fogházba való szállítása kéziben megmérgezte magát és meghalt. A bírósági tárgyalás bővelkedett izgalmas jelenetekben. Zelky azzal védekezett, hogy Roboz vezette őt a határ közelébe, hogy ott átvegye tőle a fontos katonai okmá­nyokat, amelyeknek megszerzésével megbíz­ta őt. Roboz ugyanis kémkedést folytatott. Ma­gyarország ellen és szomszéd államok javára és Zelky Jenőt, is igyekezett rávenni a kém­kedésre. Ezt az állítását a vádlott eredeti le­velekkel is igazolja, amelyekről kiderült, hogy azokat férje megbízásából Roboz Bélán© irta. Zelky vállalta a megbízatást és a későbbi le­velekből kitűnik, hogy Roboz Béla a kémkedésre vonatkozóan fon­tos utasításokat, adott a vádlottnak. A péntek délutáni tárgyalásom ismertették azokat a jegyzőkönyveket, amelyeket a ma­gyar hatóságok vettek fel részben a kőszegi járásbíróságon, részben a budapesti központi járásbíróságon. Fülöp János, a kőszegi csend­őrőrs vezetője a jegyzőkönyv szerint azt val­lotta, bocrv Robozt a belügyminisztérium két tisztviselője vitte gépkocsin a községi csend­őrlaktanyába. Roboához, aki ekkor már be­vette a mérget, azonnal orvost hívtak, aki mindjárt keze­lésbe vette. Tórnasoviós Jenő bozsoki jegyző vallomása szerint a faluban hallotta, hogy egresek látták, mikor Roboz útközben fel­hajtott valamit egy kis üvegből. Dr. Nagy M'iklős kőszegi helyettes polgármes­ter hasonlóképpen adja elő az öngyilkosság történetét és elmondja, hogy Roboznénak is táviratozott Bécsibe. Piros Lajos bozsoki ven­déglős a jegyzőkönyv szerint azt vallotta, hogy Zellky járt 'nála egyszer és akkor irat- táska vollt nála. Szombat délután ismételten helyszíni szem­lét tartottak a határmenti Rohonc község kö­zelében, ahol Robozt a magyar határrendőr- ség emberei elfogták. A helyszíni szemlén Zelky pontosan elmagyarázta, hogy melyik utó® haladtak és közlései teljesen megegyeztek előzetes val­lomásával. Kétségtelenül kiderült, hogy az ut, amelyen haladtak, nem alkalmas csempészni, mert a magyar csendŐTlakta- nyából állandóan szemmel lehet tartani. A helyszíni szemle beifejebével a bíróság visszatért Felsőőrre és még szombat este ki­hirdették az Ítéletet, amely szerint Zelky Jenőt emberrablás bűncselekménye miatt egy évi súlyos börtönre ítélték. A kitöltött vizsgálati fogságot beszámították büntetésébe­Csak saját kottáival és nem nagyszülei keresztlevelével akar szerepelni Bartók Béla külföldön ERELMESZESEDES, ARTÉRIÁK. IDEGEK, MIRIGYEK. CSŐN- TOK megbetegedéseinél csíz JOD-BROM OYOOYFURÖ R E N D K1 VÜ L OLCSÓ PAVSAL aRaR í> j#Eköita^*ek: élői (lényben: ftjidényben; 21 napra Kő 1110’— Kő 1200’— 28 „ Kő 1420 — Kő 1550-— Prospektust, kőid a Fürdöigazgatóság Ciz kúpele. Budapest, május 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefoujelentése.) Csak most került nyilvánosságra a,z a kínos eset, amely egy berlini hangversenyen folyt le Bartók Béla. szerzeményeinek előadása közben. Nemrégiben Else Kraius zongoraművésznő hangversenyt rendezeti Berliniben. A művésznő műsorán modern szerzők szerzeményei voltak s egyebek közölt Bartók Béla szerzeményeit elő­adta.. A hangversenyen botrányos jelenetek játszódtak le, mert a hallgatóság egy része tiltakozott egyes komponisták, s köztük Bartók Béla müveinek előadása ellen is. A tájvédelmi hivatal ezzel kapcsolatban azt a meg. állapítást tette, hogy Bartók nem árja, tehát müveit nem szabad többé műsoron szerepeltetni. Amikor a zongorám ii vésznő erről értesült, azonnal tiltakozott a tájvédelmi hivatalnál ez ellen a meg­állapítás ellen, mert Bartók Béla régi magyar köz. nemesi családból származik. Erre a fajvédelmi hi­vatal felszólította a. hangverseny rendezőit, arra, ■hogy küldjék be Bartók Béla iratait. A hamgver- senyiroda fel -is kérte a magyar művészt, hogy üzleti okokból küldje el nagyszüleinek kereszt, levelét. A világhírű magyar művész meglehetősen hidegen fogadta a német hangversenyiroda kívánságát s kijelentette, hogy eszeágában sincs élőidéinek keresztlevelét el­küldeni, hanem ő a jövőben is csak kottáit haj­landó a külföldre elküldeni. SzmHÁzKölA^KaLTORA „Filmre kell vinni a Madách- drámát" — mondja a Sorbonne egyik vitághirü irodalom-professzora Franciaországnak Madáchon keresztül kell megismernie a magyar irodalmat Piri 6, május 7. Ba.ldensperger professzor, a Soribanue-on az összehasonlító irodalomtör­ténet tanszékének birtokosa, nagyon szereti a magyar irodalmat. Egy interjúban a magyar és francia irodalmi kapcsolatok fejlődéséről a következőket mondotta: — Csak akkor fejlődhetnének ki mély és tarlós kapcsolatok a két irodalom között, ha 3 Sombanne-an tanszékről adnák elő a magyar nyelvet és irodalmat. Erre nézve voltak ko­moly tervek, amelyek azonban elaludtak. A legszebb szellemi közeledés lehetetlenné vá­lik a politika és a pénzkérdés útvesztőiben. — örömmel vállalkoztam „Az etnber tra- gédiájá“-na:k francia megismertetésére, mert Madách nagyszerű müvét méltónak tartom ar­ra, hogy rajta keresztül tekintse meg először a francia világ a magyar irodalmat. A Faust­tal való sablonossá vált összehasonlitgatásóik­ról nem beszélek, hiszen nyúlván valónak tar­tom és hirdetem, hogy „Az ember tragédiája" mindé® izében ere­deti és önálló értékű műalkotás. — Sajnos, ami legszebb lehet Madáohhan, a magyar nyelvezet sajátossága, minden for­dításiban, de különösen a franciáiban elvész. Hogy csak megközelíthető e® élvezhessem a drámát, a M'Ohácsy-féle német fordítást olvas­gatom, amit igen kitűnőinek tartok. Hirdetve a dTáma remekmű-voltát, őszintén megmon­dom, nem hiszem, hogy Franciaországban színpadra kerülhetne „Az ember tragédiája". Ennek első oka a* átültetési akadály. A má­sodik akadály a francia közönségben rejlik. A francia közönség még ma is csak olyan ha­sai és idegen szellemi terméket tud élvezni, amiéiy — mégha tudat alatt is, de mégis — az ő világtörténelmi jelentőségű polgári for­radalmát igazolja. Az ember tragédiájára kü­lön nem áJJ. ez, de akár pozitív, akár negatív formában áll az egész magyar irodalomra. ®n elismerem készséggel, hogy a ziláltabb törté­nelmi helyzetű Középeurópában fellép a faji probléma a szellemipolitikában is, de ennek csak a kultúra fizeti meg az árát. Itt nálunk nyugaton minden irodalom nemzeti érték, ha tehetség van benne, de ha politikai és faji ■okokból Je.nyesi magáról nemzeti irodalma egy részét, az illető nemzeti kultúra sinyli ezt meg. Hogy visszatérjek Madách müvére, ki kell jelentenem, hogy van egyéb útja is a francia kulturtömegek felé, Valószínűnek tartanám, hogy ha figves kézzel fogják meg a Madách-mii rendezését, hatalmas magyar irodalmi sike­reket lehet®,© elérni vele Franciaországba® és szeretnék ©gy tanácsét adni a, magyar irodalomnak: irodalmi módon, de a mo­dernség és technikai haladás teljes felhasz­nálásával vigyék filmre a Madáoh-drámát. — Mint ahogy például Liszt Ferenc zenéjén át a világ bepillanthatott a maigyar nép művé­szi telikébe, ügy lehetne Madáchot kiszabadí­tani nagyszerű börtönéből a mozgókép segít­ségével. (*) A SzMKE nyitrai Domb ay _ ern lékünti epély e. Nyitrai munkatársunk jelenti: Szombaton este rendezte meg a Szlovemszkói Magyar Kultur Egy­let nyitrai csoportja, a Dombay-emlékünuepélyt. Nyítra és a vidék magyarságának szine-java jelent meg a magas nívójú irodalmi esten, melynek mű­sorát Bombay műveiből állították össze. A szerep­lők gárdája tudása legjavát nyújtotta és a több naiint két és fél órás műsor minden számát freneti­kus tapsvihar kővette. A műsort Nemrava Ferenc nyitrai zeneszerző vezette be, aki a színpadon fel­állított Dombay-swobor előtt cigányzene-kíséret mellett énekelte el a költő egyik legszebb versét. A verset maga Nemrava zenésitette meg. Ma.jd dr. Gyűrky Ákos, az' egyesület elnöke mondott nagy­hatású emlékbeS'Zédet. A férfikai- Szőke József karnagy vezényletével egy Lányi—Petőfi és egy Kacsóh—Horváth dalt adott elő hatalmas eikerreL Dr. Stand Gábor h.-elmöik „Bombay a költő" címen tartott élvezetes, nívós előadást. Ezután Szintav Nándor felolvasta Dombay két novelláját. Stift Jénő élvezetes felolvasást tartott „Bombay az em­ber és a kortárs" elmem. Majd újból Nemrava Fe­renc cigányzenekari kíséret mellett előadott több megzenésített Dombay-verset. Kellemes, mély hangja nagyban hozzájárult ahhoz a sikerhez, melyet mint zeneszerző is elkönyvelhetett. Ugyan­csak Nemrava vezetésiével tizenkéttagu női kar adta elő a költő több versét. Lelkes taps zúgott, fel az énekszámok nyomán és a kitűnő női karnak ismételnie kellett. Az est kiemelkedő mű sors zárna volt Ungváry Ferenc szavalata. Dombay egyik leg­nehezebb és legértékesebb versét, „A mi nyelvünk" című tanúimá.nyszerü müvét interpretálta tökéletes megoldásban. A minden izében jólsikerült műsor utolsó száma a férfikar éneke volt. A közönség alig akarta leengedni a színpadról az egyesület ki­váló dalosait, akink újabb és újabb ráadásokkal kedveskedtek. A nyitrai SzMiKE, mely rövid fenn­állása óta sok sikert ért már el, a mostani Domibay- esttel méltán tetőzte be eddigi sikendus működését. (d. f.) (*) „Öméltósága sofőrje" a kassai színházban. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Nem nagy igényű, de mulatságos, kellemes zenéjü darab a. Békeffi István és Gyöngy Pál operettje, melynek szombati, kassai bemutatója megérdemelt sikerrel folyt le, Vonatkozik ez elsősorban az előadásra, melyen csöppet sem érződött a megszökött. Kiss Manyi hiánya, akinek a szerepét a magáé mellett Szécsy Hédi játszotta s ezt a, kettős feladatát ás rendkívül ügyesen, tehetségesen, elismerés remélté mjimkabi- rássál látta el. Általában Szécsy Hédinek köszön­heti a színház, hogy a megszökött szubrett-priima- donna távozása nem okozott zavarokat sem a mű­sorban, sem a szereposztásban, mert ez a fiatal s ugyancsak nagyon tehetséges színésznő átvette Kies Manyi valamennyi szerepét és ő is egymás­után nagy sikereket arat bennük. Ezekért a. színház érdekében végzett, szinte emberfeletti teljesítménye, kért Szécsy Hédi megérdemli a színhá z és a közön­ség legteljesebb elismerését. A szombati bemutató sikerét természetesen ugyanolyan mértékben moz­dították elő legelsősorban Havassi Mimi és Solthy György, akik a szokottnál is feltűnőbb eleganciá­val, minden mozdulatukban és énekszámukban ki­fogástalanul játszották szerepeiket. Vágó Artúr, aki egyébként rendezte is a jó előadást, a vezér­igazgat ó szerepéiben volt elsőrangú, Némethy Zol. tán, Farkas Pál, Varga Béla, kisebb karakiterfigu- rákafc hoztak ki jól, Elekes Ernő egy amerikai fia­talember szerepét játszotta meg ügyesen « ugyan­csak nagyon ügyesek voltak Szécsy Hédi mellett Vajda. Rózsi, Vágóné-Stibál Éva és Reácbel Edit, mint hapy-görlök. Kisebb szerepeikben Bartos Er­zsi, Rajnai Jenő, Simon Mária., Seres Gyula és Pribelszky Béla egészítették ki a, jó együttest. A jó zenekari produkcióról Fischer Károly karnagy, a megfelelő díszletekről pedig Bercsényi Tibor gondoskodott, . (*) Karinthy Frigyes: Száz uj humnreszk. A világ súlyos gondjainak és hajainak felhői fölött föli velő derű szAnszinü szivárványa ez a könyv: Karinthy Frigyesnek, a méltán leg­népszerűbb — mert legeredetibb és legsok­oldalúbb — magyar írónak uj humoreszik* gyűjteménye. Apró írások ezek, egy-egy tör­ténet, egy felvillanó kép a legfurcsább tükör­ben, elrebbeaiő filmszalagon lerögzített kép* mása az élet rohanásának, ami úgy válik el­lenállhatatlanul komikussá és mulatságossá, hogy a filmet egy pillanatra megállították a szemünk előtt. Nevetnünk kell azon, amit az élet rejtett és elferdült apróságaiba® termő* ezetesnek hittünk, — önérzetes tetteinkben észrevesszük az értelmetlenséget. Az ötletek felrepülnek, villannak és eltűnnék, mint % buborék ée mégis mélyebb nyomot hagynak és tartósabb emlékké válnak sok súlyosan,1 fogalmazott gondolatnál, mert a sziporkák, amelyeknek a felületén a szivárvány szabd# lyos félköre úszik, megannyi világ, amiben a kék ég tükröződik s minden, ami az ég alatt és a nap alatt örömünk és bánatunk ezen a földi sártekén. A budapesti Kőnyvuap egyik nagy eseménye lesz ez a könyv, amely af Nyugat kiadásában jelent meg. (Ára Buda­pesten fűzve 2 pengő, kötve 3 pengő.) {*) A budapesti színházak e heti műsora. Opera- ház. Kedd: Varázsfuvola; szerda.: Gíuditta; ceiitör^ tök: Parasztbeceűlet, Magyar ábrándok; péntek* Don Oarloe, szombat: Gíuidiitta; vasárnap: Hoff- mann meséi. — Nemzeti Színház. Kedd: Romeo é« Júlia (Shakespeare-oiikklus IH.); szerda: Arany, bástya; csütörtök: Az ember tragédiája; péntek: A pelikán; szombat: A falu noisftza; vasárnap délután: A krétakör; vasárnap este: A pelikán. — Vígszín­ház. Minden este ée vasá.rnap délután: Az orvos. —* Magyar Színház. Kedd. szerda, csütörtök és pén< tek: Tisztelt Ház!; szombat, vasárnap délután és vasárnap este: A csodadoktor. — Belvárosi Szín­ház. Kedd, szerda, péntek és vasárnap délután: He­lyet az ifjúságnak; csütörtök: A sziget;-szombat és vasárnap este: Sas.ucca. ?— Király Színház. Min­den este és vasárnap délután: Ördöglovas. — Fő- városi Operettszinház. Minden este és vasárnap I délután: Szeressen kedves. —. Kamaraszínház. ; Szerda kivételével minden este: Mamuci, Papnői, j Babuci; szerda: Vizsgaelöadás. — Andrássy-utí ; Színház. Mindeö este és vasárnap délután: Vadvü I rág, — Terézkörutí Színpad. Minden este és vasár- I nap délután: Kacagó vásár. — Városi Színház. Minden este és vasárnap délután: Ezüst kócsag. — Bethlen-téri Színpad. Minden délután és este: Nincs elvámolná valója? — Komédia. Minden este és va­sárnap délután: Vissza a légióba. — Royal Orfeum. Minden este, szombat és vasárnap délután: Varie- téműsor. — Magyar Mflszinkör. Mindennap: Bál a Savoyiban, A KASSAI magyar színház műsora? Kedden este: TÖBB MINT SZERELEM. Víg­játék-újdonság. Bemutató. Szerdán délután: ARANYIFJU. Olcsó hely­árak. Szerdán este: TÖBB MINT SZERELEM. Víg­játék, Csütörtökön délután; AZ EZRED APJA, Éne­kes bohózat. Mérsékelt hely árakkal.. . Csütörtökön este: ÖMÉLTÓSÁGA SOFŐRJE. Operett-sláger, KÁRPÁTALJAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA UNGVÁROTT; Kedd: Doktor Koihn, dráma, Szerda, csütörtök, péntek, -vasárnap: Ifj. La- tabár Árpád vendégjátékai: Sárgia liliom. A KASSAI KORZÓ MOZGÓ MŰSORA: MARIKA, A HÁZASSÁGTÖRŐ Nő, Tervezte: Iván Olbracht. — Szereplői: ruszin parasztok, zsidók, csendőrök. A film felvé­telei Ruszin szkőban készültek. Előkészületben: Oibi. Gaál Franci nagy­sikerű filmje. A KASSAI CAPITOL MOZGÓ MŰSORA: I. A Vin, OSZTÁLY. Cári Fnöhlich, a „Lányok az intézetben" ren­dezőjének legújabb filmje. — Főszereplői: Herta Thiele, Heinrich. George, The odor. Lóos. II. ZSIDÓK PODKARP. HÚSZBAN. Eredeti film-riportázs Spira Lázár munkácsi főrabbi lányának esküvőjéről 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents