Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-06 / 104. (3435.) szám

in és egerein, áld a (mán legokosabb egere nogu szüléitek és hogoan hészainek a híres „Micheu nonse“-Hímek? irta: WALT DISNEY, a Miki-egér Hintek megteremtője Válságok, depressziók követhetik egymást, de szellemi gyermekem, Miki egér, túléli vala­mennyit. Miki túlélt már sok sztárt is. Túlélte Rin- Tin-Tint, a híres filmkutyát, túlélte Tóm Mix világhírű lovát, Tónyt és sok más négyláhu íilmhirességet. A legnagyobb bajokon és meg­próbáltatásokon simán ment keresztül, semmi sem tud neki megártani. Merem állítani, hogy a világ legnépszerűbb egere. Minden szerénytelenség nélkül bevallhatom, hogy imádom. Határtalan csodálatot érzek iránta. Meg is érdemli. Évek óta együtt va­gyunk jóban-rosszban, kitart mellettem. Akkor, amikor a legsötétebb helyzetben voltam és anyagi alapom, hogy úgy mondjam, megren­dült, Miki jött segítségemre és mentett meg a csőd széléről. Négy éve múlt most, hogy Mi­ki egér megszületett, Hollywood külvárosában, egy rozzant garázsban. Azóta nőit, gyarapodott és tevékenységi kö­re kiterjedt az egész világra. Kezdetben sze­rény, jelentéktelen kis egérke volt, ügyetlenül szaladgált ide oda a vásznon és nyafogva pró­bált elmenekülni a vetítőgép vakitó fénysuga­ra elöl. Azóta egyre jobban megerősödött és megokosodott. Ma már hallatlanul intelligens egér és nagyon szép bankszámlája van. Sike­rült levetnie azt a kisebbrendűségi komplexu­mot, mely az egereket általában jellemzi. Bá­tor, öntudatos, fölényes és olyan könnyedség­gel és harmónikusan mozog, mint búsból és vérből való sztárkollégái Hogy mi a sikerének titka? Tudja Isten. Azt hiszem, itt volt már végre az ideje, hogy megszülessen a hangos egér­sztár. Történetesen éppen én voltam az a hegy, amelynek vajúdása az egeret napvilágra hozta. A hangos film beköszöntésével megszűnt a humoros fűm aranykora. Chaplin úgyszólván teljesen visszavonult A humor helyét finom­kodó társadalmi színmüvek vagy drámák fog­lalták el a filmben. Irtózatosan megkomolyo- dtt. Mikire szükség volt, mert ő jelentette is­mét a könnyed, vicces, mulatságos hangot a hangos film birodalmában. Az izgalmas bűn­ügyi filmek & probléma-darabok nehéz menü­jét egy kis könnyű humor-borral kellett leöblí­teni és erre volt jó Miki. Megérezte a kellő pszi­chológiai pillanatot és megszületett. Miki és társai tulajdonképpen vidám torzképei önma­gunknak, barátainknak, mozdulataik a mi moz­dulataink karrikaturái. Ezért tudnak mosolyt ^varázsolni a legkomolyabb, legridegebb ar­cokra is. Azt hiszem, hogy még a legnagyobb ember- gyűlölő ember lelke mélyén is él egy bizonyos nosztalgiás vágy elmúlt ifjúsága iránt. Miki örök bolondságai a legmegcsontosodottabb ri­deg ember lelkében is felkavarják gyermek­korának naiv, mulatságos emlékeit. Mikinek másik nagy előnye az, hogy sokol­dalú. Mindent tud, minden hangszeren játszik. Remekül táncol, bokszol, viv, fut, úszik és vet diszkoszt. Felülmúlja a legjobb olimpiai bajno­kokat. Pedig ha szigorúan nézzük a dolgot, a sze­gény Miki nem egyéb, mint egy tintafolt. Ke­vesen tudják, hogy milyen nagy utat kell meg­tennie a tintatartótól a filmig. A dolog a szcenáriummal kezdődik. Meg kel! írni a szcenáriumot, melynek Miki a fő­hőse. A Miki-szcenárium kellékei körülbelül ugyanazok, mint a rendes hangosfilmvigjátéké. Kél lényeges különbség van: először is telje­sen vagy csaknem teljesen hiányzik a dialó­gus. másodszor pedig a szöveghumort a moz­dulatok humora helyettesit!. A munka kezdetén konferenciát tartok raj­zolóimmal, zenészeimmel és rendezőimmel. Ki­dolgozzuk a humoros ötleteket. A rajztervek­kel párhuzamosan készülnek a zenei tervek, mert a rajzolónak pontosan kell tudnia, hogy milyen hangok kisérik a rajznak minden moz­dulatát. Rendkívül fontos, hogy minden moz­dulatot pontosan egybehangoljunk a zene rit­musával. Hajszálpontosságu munkáról van itt szó. Ha kiválasztottunk valamilyen dalt, a zenei vezető lejátszik belőle néhány taktust. A rajzo­lók szakvéleményt adnak le, hogy nem túl gyors, vagy nem túl lassu-e a zene. Ha már a ritmusban megállapodtak, működésbe lép a metronom-készülék. A metronómot össze kell hangolni a zene ritmusával egyrészt, a rajz- mozdulatokkal másrészt. Rendszerint minden egyes zenei taktusra két mozdulat jut, egy mozdulathoz pedig tíz rajz kell. Egy taktus tehát húsz rajz. A metronóm ingájának min­den ütésére megmozdul egy filmkocka. fllBBHDBHBEHBmoraBBB 4 pozsonyi magyar színi évad „esetleg“ megrövidül? Pozsony, május 5- (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) A péntek esti városi tanácsülésen bejelentették, hogy a pozsonyi magyar színi évad június 1 -tői julius 15-ig tart, tehát eszerint hathetes lesz. A bejelentést a tanács tudomásul ivette. Tanácsülés közben az újságírók kérdést in­téztek dr. Kiraus Ferenc alpolgármesterhez, a kulturális ügyek referenséhez, hogy ezzel a magyar színi szezon ügye végképpen el van-e intézve, vagyis tényleg hathetes lesz a sze­zon. Dr. Ivraus a következő választ adta: — A tanács tudomásul vette a bejelentést, hogy az idei. magyar színi szezon Pozsonyban junius 1-től julius 15-ig tart. Ez azt jelenti, hogy a tanács nem gördít akadályt a magyar színi szezón elé. Azonban, ha a színház átala­kítási munkálataira vonatkozólag döntés tör­ténik és az átalakítást már julius elején meg­kezdik, úgy a magyar színi szezon természe­tesen megrövidül, vagyis a városi színházban julius első napjai után nem játszhat a,magyar társulat. — A koncesszió ügyében megtörtént-e már a döntés? — kérdeztük dr. Kraust. — Úgy tudom, hogy ma még nem döntöt­tek, de rövidesen meglesz a döntés az iskola- ügyi minisztériumban. (*) A Jókai-Egyesülét serlegavatása. Ko­máromi tudósitónk jelenti: Vasárnap tartja a Jókai-Egyesület évi rendes közgyűlését a Kultúrpalotában. A közgyűlést vacsora kö­veti, amelyen a Jókai-Egyesület ajándékba kapott ezüstserlegét avatják föl. Az avató­beszédet dr. Szijj Ferenc elnök mondja. A Jókai-Egyesület rendszeresíti ünnepélyes va­csoráit, minden évi közgyűlése alkalmával más-más szlevenszkói magyar kulturális egyesület elnökét kéri fel, hogy a Jókai em­lékére alapított serleg mellett mondjon ün­nepi beszédet. A szlovenszkói egyesületek örömmel vették ezt tudomásul s máris szá­mos jelentkezés történt más egyesületek ré­széről a közgyűlésre. A Jókai-Egyesület ilyen módon is ápolni akarja a kulturális együtt­érzést és együttmunkálkodást, alkalmat ki­van adni arra, hogy Szlovenszkó magyarsá­gának kulturális vezetői kicserélhessék néze­teiket s közös programot állapíthassanak meg. (*) A Magyar Tanító május elseji szám® 36 oldalon, gazdag tartalommal jelent meg. A ve zető cikkben Boross Béla szerkesztő Pósa La­jos készülő és a költő szülőfalujában, Radnó- tan fölállítandó szobrára hívja föl a tanítóság és a közvélemény figyelmét. Négyesyiné Eme­ri tzy Vilma „Anyák napja" cimimel irt idősze­rű értekezést, Adler Ernő folytatja „Legújabb áramlatok a neveléstudomány terén" cimü cikkét. Az „Irodalom" rovatban Boross Béla „A nép lelko a magyar költészetben" címmel rövid tanulmányt irt., a „Fórum" tiltakozó cik­ket közöl a „legaktuálisabb téma", a tanítónők cölibátusa ügyében. Az egyesületi rovat ismer­teti a „Magyar Tanítók Szövetkezeti Könyves­boltja" egyéves működését, egyesületi beszá­molókat hoz, a Krónikában Szepesi Gyula Körösi Csorna Sándor születésének 150. évfor­dulójáról emlékezik, s a tanítók főiskolai kép­zését sürgeti. A kéthetenként megjelenő fo­lyóiratot fclyóirafszemle és a hírek rovata egészíti ki- — Szerkesztőség: A'lsószeli, ki- adóhivatal: Komárom. Ezek a rajzek, melyek a mozi!illatokat meg­rögzítik, látszólag csaknem egészen egyfor­mák. Egészen kis különbség van csak az egy­másután következő rajzok között.. Ha a rajzok már mind készen vannak, akkor átadjuk a fényképésznek, ö a képeket a cellu­loidról átviszi a rendes mozifilmtekercsre. Ek­kor azután felveszik filmre a zenét is. A figu­rák mozdulatai maguk Is jelzik a zene ritmu­sát, hiszen már eszerint készültek. Hogy azon­ban még könnyebben menjen a dolog, a film­példány szélére, azzal párhuzamosan hosszú fekete vonalat festünk. Ez a vonal úgy nyúlik, ahogy a film pereg. Növekvése jelzi a film rit­musát. Azt a szerepet játsza a képen, amit egy zenekarban a karmester pálcája. Miközben az igazi karmester a felveendő zenét dirigálja, állandóan figyeli a kísérletképpen levetített fil­men a fekete vonal mozgását és ehhez a rit­mushoz irányítja a zenét. Ha valaki a moziban tetten éri Mikit vagy bármelyik társát, hogy egyetlenegyszer is el­tévesztették mozdulataikkal a zene ritmusát, jutalmul adok neki egy hatalmas szeletet Miki legközelebbi születésnapi tortájából. „Sok ma az isten(í (Csiba László versei, Sellye, 1934) Csiba Lászlónak az a baja, hogy nincs önkritiká­ja és — úgy látszik — más se mondta még meg neki hogy mi a jó, mi a rossz a verseiben. Hatá­rozott tehetség csillan meg itt-ott a soraiban, de a gondolatait, melyek néha meglepőéin érettek, vagy idegien behatások frázis ruhájával öltözteti jelrnez- , be, vagy hibás formaképzéssel, fonák nyesegetéssel növeszti torzzá. Az első verse — melyet lapunk más helyen teljes egészében közl ünk, — gondol át­menetben, felépítésiben s formáiban is meglepően szép s egyben jellemzően világit rá az egész esz­mekor! e melyben a fiatal költő él s melyből a versei megszületnek Sajnos, — nem minden verse készüli ilyen ihlet- szerűem s ilyen műgonddal. A legtöbbje erőltetett, félig ért gondolatok elnagyolt kidolgozása s igy az egész kötet lerontja a sikerült darabok értékelését is az olvasó előtt. Az erőltetettscg, a minden áron való versgyártás rendesen modorosságra vezet, vagy arra, hogy nem találja meg hirtelen a felötlő gondolatához a maga kifejezését, tehát idegen szó- lamkincshez fordul. Ezek az idegen hatások a leg­változatosabb forrásra utalnak. Petőfitől Adyn és Mécsen át Gyorvig a modern magyar líra utjának egy-egy kimosott kövén zökken a fejlődése. Ez ta­lán nem is nagy baj, de kár, márhogy az író szempontjából — mert minek bukdácsoljon a ki­koptatott kerékvágásokon az, aki óvatosabban, megtfontoltabban maga is törhet magának utat. A versek alaptónusa a fiatalos optimizmus. De nem állandó ez nála, olyan, mint az áprilisi idő. Ragyogó, ígéretes napsütés zegernyés, virágot for­rázó keserüség-szélroham váltogatja egymást. Ez sem csoda egy fiatal poétánál, hisz a ma szociális igazságtalanságai nemcsak mint a vágyott szép élet akadályai, de mint az ő utjának gátja is elébe me­rednek. Az a baj, hogy ilyenkor aztán megtorpan s az elernyedést is olyan meggyőződést sugárzó pátosszal hangoztatja, hogy szinte hinni sem tu­dunk az uj feszülések-szintén-pátoszában. Egy az impressziónk az egész kötet elolvasása után: min­dennek szó-ize van, minden csak beszéd, lehet, hogy meggyőződéses, mégis csak ige, pedig az uj világ kialakulásához nem az kell, de az, hogy a kimondott szó tettek által legyen testté. —yf— (* *) Szakmáry Magda rádióhangverseny-kör- ütat rendez májusban. Kassai ezer készt ősegünk jelenti: Szakmáry Magda, a kacsai származású kitűnő, fiatal énekesnő, aki ezidén a troppaui német színház tagja volt, május közepén több rádióhangversenyt ad a belföldi stúdiókban. Körútját május 15-én a máhrisch-ostraui rádió­nál kezdi, a következő állomások pedig Brünn, Prága, Kassa és valószinüleg Pozsony is. Eze­ken a hangversenyeken nemcsak mint ének-, hanem mint zongoraművésznő is szerepel s mű­sorát főként Brahms. Bach, Debussy, Hugó Wotlff, Liszt, Bartók, Kodály szerzeményeiből állította össze. (*) A rozsnyói magyar könyvtártana©* há­rom éves rnamdátúrnának lejártával újjáala­kult s első ülését e naipokban tartotta. Az el­nök ismét Engler Andor, a városi képviselő- testület által kinevezett, tagok: Ambrus Lász­ló, Fejes János, Róth Ernő és Tiohy Kálmán. A tanácsinak ez a törzse még kiegészíti magát olyformán, hogy két tagot delegáltat a Polgári Társalgási Egylet részéiről, mint a mélynek házi könyvtára a magyar közkönyvtár alapját képezte, — továbbá kél tagot, a szabályren­deletnek megfelelően a legtöbbel olvasó könyvtár látogatók köziül. Az igy kiegészített tanács fogja megválasztani a tisztviselőket- Az ez évi anyagi fedezet kérdése elég aggá­lyos, amennyiben Rozsnyó pénzügyi helyzete súlyos nehézségekkel küzd, Róth városbiró azonbau kijelentette, hogy minden lehetőt el fog követni a könyvtár fejlesztéséhez és fenn­tartásához szükséges összeg biztosítására. a Kárpátok gyöngye 700 év óta gyógyít páratlan sikerrel Rhe urnát - Köszvényt Isiászt - Neuralgiákat Strand - Sport - Tánc - Zene - Társaság (*) Az „Egy magyar nábob" második előadása Pozsonyban: május 13-án. A Toldy Kör nagyhírű szinigárdája a közönség kívánságára május 13-án, vasárnap délelőtt fél 15 órakor megismétli o po­zsonyi városi színháziban az „Egy magyar nábob" cimü Jókai-darah előadását, amely kivételes sikert aratott Pozsonyban. A magas művészi színvonalú előadás iránt nagy ez érdeklődés. A darabot Mal- zon Ernőué rendezi, aki a tíz év óta fennálló gárdh legtöbb előadását rendezte. Csupa válogatott kitűnő műkedvelő szerepel, akik évek óta működnek már színpadon és nevűiket jól ismeri a közönség, .le­gyek 2—18 koronás árban kaphatók elővételben a Seifert-céginél (Go-e.the-ucca 5., szemben a színház­zal). (*) Május második felében kerül színre Seb©ssi Ernő három cgyfeívonásosa a kassai színházban. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Múlt vasárnapi számunkban jelentettük, hogy a kassai színház elfogadta előadásra Sebessi Ernő három egyfelvonásosát és bemutató előadásukat május 8-ra tűzte ki. A bemutató dátumában a imüsor túlzsúfoltsága miatt most változás állott be és a három egyfelvonásost — melyek az előjelek szerint szép sikernek néznek elébe — május második felében mu­tatja be a kassai színház. (*) Színháztermet építenek az Ipolysági vá­rosházán. Ipolysági tudósítónk jelenti: Nagy­szabású építkezési tervet tárgyal a legköze­lebb- az ipolysági képviselőtestület- A város­házi .nagyterem fölé, — amely jelenleg a gim­náziumnak van átengedve tő-materem céljai­ra, — emeletet akarnak építeni, ahol színházi műkedvelői, és mozi elő adás okát lehetne tar­tani. Ipolyság nagy szűkében van ilyen kultu­rális célokra alkalmas teremnek, mert a volt megyeház nagy termében a Sokol-egy ©sülét mozija van, amelyet csak nagyon nehezen és csak borsos árért- lehet megkapni egy-egy kulturális előadás részére, A többi számba vehető terem pedig oly kicsi, hogy már nem felel meg az igényeknek. Az építendő terem 27 méter hosszú, 14 méter széles lenne, beépí­tett modern színpaddal és oldaíkarzatokkat. Több mint 600 ülőhely volna a nézőtéren. A pompásan és aprólékosan kidolgozott tervet szülővárosa iránti szere tétből a Pozsonyban élő ismert építészmérnök: Schreiber Gábor készítette é>s ajándékozta szülővárosának. A KASSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Vasárnap délután: TESSÉK BESZÁLLNI! Operett, mérsékelt helyárakkal. Vasárnap este: ÖMÉLTÓSÁGA SOFŐRJE. Operett-sláger. Hétfőn este: ÖMÉLTÓSÁGA SOFŐRJE. Ope­rett. Kedden este: TÖBB MINT SZERELEM. Víg­ja ték-ujdonság. Be m utaló. A KASSAI KORZÓ MOZGÓ MŰSORA: MARIKA, A HÁZASSÁGTÖRŐ Nő. Tervezte: Iván Olbraoht. — Szereplői: ruszin parasztok, zsidók, csendőrök. A film felvé­telei Ruszin szik óban készültek. Előkészületben: Oibi. Gaál Franci nagy­sikerű filmje. A KASSAI CÁRITÓL MOZGÓ MŰSORA: I. A VIII. OSZTÁLY. Cári Fröhlich, a „Lányok az intézetben" ren­dezőjének legújabb filmje. — Főszereplői: Herta Thiele, Heinrich George, Theodor I,oos. II, ZSIDÓK PÖDKARP. RUSZBAN, Eredeti film-riportázs -Spíra Lázár munkácsi főrabbi lányának esküvőjéről. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍN- HÁZ MŰSORA PÁRKÁNYBAN:- Vasárnap délután: Zsákbamacska, kivi le: Csipetke. Hétfőn: Tessék beszállni. Kedden: Kadótszereicin.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents