Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-06 / 104. (3435.) szám

1934 május 6, vasárnap. 9 Százéveseit dötity&eH' Ida: VUu&ciuez Hál Sir Thomae Olivér, London. egyik leghíresebb orvosprofesszora arról tartott előadást, hogy az ember átlagos életkora hat almasan megnő- vekedett és az utolsó évszázadiban legalább tíz évet nyert, úgyhogy ma aránytalanul több a derűsen és teljes egészségnek örvendő száz­éves aggastyán, mint eddig bármikor. Zavar­talanul pipálhatnak és nyugodtan nézhetik le az ifjúság erőlködését, mert a hatvan-hetven­éves kor úgyszólván az aggkor kezdete. A mai derűsen délceg hét. ver éveseket főleg acélos ru- gékonyság, férfias akaraterő és friss szellemű optimizmus jellemzi: szóval olyanok, mint a húszévesek, akiktől elvették az ifjúságra való büszkeség jogát és nem adtak cserébe semmit. Az egykori aggkori elmegyengeségnek tehát befellegzett és nagyon téved a.z a romantikára hajlamos ember, aki azt hiszi, hogy a százéves ember nem részesülhet előnyben minden térer. Ellenkezőleg: százévesek előnyben! Már csak azért is, mert ha ebben a korban nincs elme­gyengeség. akkor van vagyon és élettapaszta­lat, tehát az élet derűsen acélos veteránjai sok­kal használhatóbbak a fiataloknál, akik snor- rerek és bübelebalázsok. Az egy évszázadot képviselő ember meg­testesítése a „common sense“-nek, a tipikusan angol józan észnek, amely ma drága és ritka portéka. Runciman angol kereskedelmi minisz­ter csak nemrég zengett hozsánnát ennek a jó­zanságnak, mondván, hogy mennyi keserűség­től és bajtól szabadult volna meg a világ, ha a békekötések a comon eense égisze alatt köt­tettek volna meg. Anglia mindig arra töreke­dett, hogy az imperializmus hisztériájára a jó­zan ész megb ecsülésé vei fell el jen és j ól j árt ve­le, mert mindig többet ért él, mint a legvérme- sebb reménységü hisztéria, úgyhogy nagyon is igaza volt Lord Greynek, aki közvetlenül a háború kitörése előtt a németekről tartott egyik beszédében igy sóhajtott fél: „Csak egy szemernyi volna bennük' a nekünk angoloiknak oly magától értetődő oommon senseiből... Úgy látom, eddig az volt a baj, hogy túlsók fiatal ember várta az alkalmat arra, hogy va­lamiképpen elhelyezkedjék egy világban, ame­lyet azért kárhoztattak, mert szerintük az öre­gek vetettek árnyékot rájuk és meggátolták őket elemi jogaik gyakorlásában. Ha eddig túlsóik volt a fiatal, most még több lesz, szá­muk végnélkül! és az általuk felidézett ka­tasztrófa beláthatatlan, hiszen minden jött- ment sehonnai százéves olyan fiatalos meg- rögzötteéggel fog ülni a maga helyén, hogy a húszéves várhat majd vagy félszázadot, amíg sorra kerül ő is. Ha nincs aggkori elme gyenge­ség, akkor semmi szükség nincs arra, hogy idő eTőtt nyugdíjba küldjük az öregeket, akik nem­hogy nem vén emebrek ezentúl, hanem fiata­labbak a fiataloknál, több tudás és tapasztalat felett rendelkeznek és megtakarítják az állam­háztartásnak a változtatással járó hatalmas kiadásokat. A főbaj azonban másutt keresendő. A száz­évesek szerelem tekintetében fel fogják venni a versenyt a fatalokkal1, mert bírják minden­képpen. Az ez irányban jótékonyan, ható agg- kori elmegyengeség nem lesz többé akadály és talizmán egyben és nem lesz biztosítéka egy csendes és derűs életalkonynak. A százévesek szerelmesek lesznek és tőlük e jogukat Lon­don ’ egyik leghíresebb orvosprofesszorának vé­leménye szerint senki el nem vitathatja. Már most azonban az angol orvosi véleményt össze kell kapcsolni egy francia bíróság Ítéletével, amely kimondotta, hogy a szerelmes ember be­számíthatatlan és erre az ítéletre alapította fel­mentő határozatát egy perben, amely igen. sú­lyos volt. Bármily merész és veszélyes is a francia bíróságnak ez a határozata, útmutató kell, hogy legyen és nem marad más hátra, mint az angol orvos véleményével összeegyez­tetni. A százéves embernek eddig volt egy megbecsülhetetlen előnye és erkölcsi súlya, a feltétlen beszámíthat óság. Ha már feltette ma­gában, hogy megéri a százévet, százszázalékos biztonsággal beszámitható is volt már ebben a korban, ha egyébként még oly Casanova-életet is folytatott a század leteltéig. A százéves em­ber mintaképe lehetett eddig a kiforrottságnak, szavahihetőségnek és lelkiismeretességnek, — ezt senki sem tagadhatja. Most máskép lesz: kirúgja maga alól a széket, berúg, ha kedve tartja, belelő a nagybőgőbe és Eb ura fakó! — rikkant ássál fenébe küldi a Turgenjev óta az apák és fiuk problémáját őrölő irodalmat. Most kezdődik a jeleik szerint az uj probléma, amely­nek arénája nagyapák és unokák közt terül el. A százévesek eme határtalan konzervativiz­musának forradalma egyenesen megdöbbentő. El tudom képzelni a következő regónytémát: Londonban élt egy rendkívül konzervatív bank­jegyhamisító. Ez az angol gentleman ponto­san csak annyi bankjegyet hamisított hetente, amennyire a szűkös, de gentleman-i megélhe­téshez szüksége volt. Egyetlen fonttal sem ha­misított többet, —• még egy ragyogó ^ asszony kedvéért sem. Elleniben soha sem felejtette él, hogy pontosan megfizesse a jövedelmi adóját. Bántotta volna, ha adóbátráílék miatt elmarasz­talják és ha már hamisítania kellett a megél­hetés, de főleg a gentleman-életmód fér tartása miatt, 'betartotta azokat a szabályokat is, ame­lyek (betartása nélkül nincs angol gentleman, így élt derűsen a többi angol gentleman-nel az emberi kor legvégső határáig és családjára annyit hagyott, hogy folytathatták a polgári Budapest, május 5. {A Prágai Magyar Hír­lap munkatársától1.) Amit már tegnap röviden jelentettük, pénteken nyitották meg ünnepé­lyes külsőségek között a tizedik budapesti nemzetközi vásárt és a kiállítás a gazdasági válság mélységeiből hatalmas erővel feltörő magyar iparnak és kereskedelemnek nagyszerű erőpróbája. Ma­gyarországot úgy ismeri a külföld, mint tipi­kus agrárföldet, amelynek csak mezőgazdasági kultúrája jelent európai értéket. Nos, ez a ju­biláló nemeztközi vásár megmutatja az idege­neknek, hogy a magyar ipar és kereskedelem nyugati ér­telemben is méltó módon egésziti ki az or­szág mezőgazdasági kultúráját. A magyar ipar és kereskedelem seregszemléje mindenkit meggyőz arról, hogy a magyar gyáripar és kézműipar méreteiben, nagyszerű választékában és magas színvona­lával európai Adszonylatban teljes értékű ver- senyíárs. A magyar áru propagandája ez a vásár, ahogy Gömbös Gyula miniszter elnök mondotta s va­lóban a magyar ipar mintegy kétszáz szakmai ága vonul fel nagyszerű kollekcióvá! erre a ne­mes propagandára. Európai és magyar ez a vá­sár, de nemzetközi is, mert egyrészt nyolc kül­földi ország elküldte kiállítási anyagát, más­részt, mert a látogatók nagy hányada külföldi. Tizéves a budapesti nemzetközi vásár in­tézménye, s ez a tiz esztendő úgy mennyiségi, mint minőségi tekintetben a rohamos fejlődés képét mutatja. Az első vásáron még csak az Iparcsamok épületében állítottak ki, annak is egyharmadában elfért az egész anyag, ma már szinte uj várost építettek a kiállítás hatalmasan megnövekedett területén. A vásár kiterjedése elérte most a maximumot, tovább már nem is fejlődhetik. Százezer négyzetméter a vásár egész terü­lete, egészen a Stefánia-utig kellett megnagyobbíta­ni, hogy elférjen a kiállítás. A kiállítók száma 1400-ra növekedett, a látogatók száma pedig 500 százalékkal nőtt meg. S hogy idegenforgalmi propaganda szem­pontjából mit jelent ez az intézmény, arról is beszédes számok szólanak. Tizenegy napig tart a nemzetközi vásár, de többhónapos előkészítő munka előzte meg. Fáradhatatlan, 'buzgó, mindenre te­kintettel levő munka, amelyet Éber Antal, a vásár elnöke, C'horin Ferenc társelnök s a verseny ügyvezetőségének tagjai: Vértes Emil a-Telnök, H a 11 ó 6 y István igazgató és Lengyel Géza, a GyOSZ titkára irányítot­tak. Csak ez a lelkes és igazán szakértelem­mel irányított munka tette lehetővé a teljes értékű sikert, I és feddhetetlen életet. Halála előtt azonban megsemmisítette a bankjegyhamisító készülé­ket, amelyre immár nem volt szükség, hiszen sikerült a családot arra a síkra emelnie, ahol mindenkinek kijár a tisztesség, annak a tisztes­sége, -------aki nem hamisít bankjegyet. Ez a történet, amelyet regényben is fel le­hetne dolgozni, a konzervatív gondolat meg­koronázása. Határ, amelyet a társadalom ve­szélyeztetése nélkül nem lehet átlépni. Mint ahogy az angol gentleman is csak azért lehe­tett gentleman, mert nem lépte át a rendes pol­gári élet határát és gondosan ügyelt arra, hogy bolond kilengésekkel ne károsítsa meg érzékenyen a társadalmat, a százéveseknek is meg kellene gondolni, mit tesznek, ha valóiban úgy alákull, mint ahogy a londoni orvos be­mondta,. Azt teszik, hogy az élet aránytalanul nagyobb darabját hamisítják meg, mint airneny- nyire őket a gentleman-előirásoik felhatalmaz­zák: ész és rendszer nélkül hamisítják órák, napok és évek. bankóit, mig egyszer mégis csak kitör a gyalázat és elcsípik a tettest. Vegye­nek példát az én angolomtól, aki tudta, hogy mester az, aki korlátozni tudja önmagát, és ne gondolják, hogy az aggkori elmegyengeség hiánya abban juthat kifejezésre, hogy a száz­éves ember bolondabb a húszévesnél. Akármit is mond Sir Thomas Olivér, azt hiszem, hogy A csütörtökről péntekre virradó éjszakán még 20.000 ember dolgozott, hogy reggelre, a megnyitásra minden készen legyen és a megnyitás órájában a magyar ipar és keres,kedelem ezeregyéjszakáiba illő tün­dérkertje fogadta, a nagyszámban megjelenít magyar és külföldi előkelőségeket. A gyáripar főszékhelye most is az Iparcsarnok épülete és ebben vo­nul fel a maimutipartól kezdve a középüzeme­ken át a kézműiparig a magyar ipari termelés sok-sok ága. A magyar textilipar most jubilál, 150 esz­tendős s a jubileumhoz méltóan vonult fel csillogó, színes, tartós termékeivel, amelyek emellett olcsóságukkal is különösképen hatnak. A magyar asztalosipar diszbefairagott búto­rokkal vonult fel. Ez az iparáig mindenben számolt a kor irányzatával és követelményei- vel: művészi értékű, de emellett olcsó. Az öt­venéves magyar gumiul- és kaucsukipar ki­állított árui is értékes látnivalót nyújtanak. Ez az iparág termelésének 50 százalékát ex­portálja. A vas- és gépgyár 'kiállított termékei a kisesarnokban nyújtanak érdekes látnivalót. Az iparcsarnok mellett van az autók pavillonja. A sok látnivalóból mit ragadjunk ki? A be­járattál balra van az idegenek pavillonja Igen érdekes és szép anyaggal jöttek az osztrákok, a franciák, feltűnő nagy anyagot mutat be Németország, kedves a balti álla­mok kollekciója, külön pavilionban állítanak ki az olaszok, akiknek lenyűgözően kedves csoportját Dante Petroni kormánybiztos, ta­nár rendezte be olyan művészi Ízléssel, amely csak az olasz tradícióból fakadhat. Ked vés, megható a bolgár pavillon Is, melyben Bulgária nagyskáláju termelését láthatjuk. A magyar iparművészeti csoportban a népies kézimunkák tömege gyönyörködtet, de külön feltűnik egy székelykapus kis ház, amelynek anyagát Bethlen Mária grófnő szál­lította fel és állította össze. Egy vörös vaskapcsokkal összetartott épü­letben vonul fel a magyar élelmiszeripar, melynek laoikonyhás uocája egészen a tiszai halászcsárdáig vezet és ebben a híres Ono- zóné tanítványa, egy valódi tiszamelléki ha­lász .főzi a magyar halpaprikást. És mivel a régi jó magyar mondás szerint a hal úszni BRAZÍLIÁBA (PARANÁ Argentínába, Uruguayba ás &AYBA UTAZZON A LEGNAGYOBB ÉS LEGGYORSABB ANGOL MOTOROS ALCANTARA és ASTURIAS uajókka, íVlmdeD iQiormációvaJ mgyeD szolgai: ROYAL MAIL LINE Praha IC., Václavské nám&stl 72 a. a százéves ember legelőkelőbb feladata, hogy százéves. Különösen akkor, ha húszévesnek mi­nősítik és érthetően előnyben részesítik. Mert: százéves korban illő, hogy megsemmisítsük az élet bank óh,a m isi tó készülékét, ha gentleman-ek kivan, mindjárt itt vannak a présházaik, a borcsarnokok, amelyekben a teljes magyar borászat vonul fel, hogy percek alatt köbbe lehet inni egész Magyarországot. Nagy figyelmet kelt a vásár cserkésztábora, ahol a magyar gyárakban készült különböző cserkészkellékeket a janiboree rutin Hozott cserkészei mintatáborokban mutatják be. A dohányjövedék csarnokában a magyar cigaretta 'és szivar kelleti magát. Az idegenforgalmi pavillon bemutatja a magyar idegenforgalmi propaganda dús anyagát. Nagyon értékes anyagot mutat be a magyar Vöröskereszt csarnoka amely különösen az országúti mentésre ter­jesztette ki figyelmét. Látjuk ezen a kiállításon az első magyar standardizált mentőautót, amely tömegsze­ren,csétlenségnél kerül használatba. Szeren­csére idáig nem volt szükség rá. A kiállítást a Hermina-uti fronton az építő­ipar zárja. Itt a vásár szélén van a kiállítás színháza kétségtelenül a világ legolcsóbb szórakozó­helye, ahol 20 magyar fillér belépődíj mellett kora reggeltől késő estig 600 néző gyönyör­ködhetik 120 görl és manekin divatrevü- jében. Az ülőhelyeket londoni minta szerint be- dezték el. Közel három óra hosszat tart a vásár relü- letes végigszemiélése is. Egy hírlapi cikk ke­retiéiben nem is lehet bemutatni 1400 kiállító pompás anyagát. Csak Ízelítőt adhattunk. A személyes tapasztalatot semmiféle toll, semmiféle ékes szó nem pótolhatja. A szárazság miatt rossz a terméskilátás Romániában Bukarest, április ;i. A hetek óta tartó nagy szárazság katasztrofális veszedelmet jelent a ro­mán mezögjazdaágra. A buaa ára az utóbbi na­pokban 400 lejre szökött fel métermázsánkint. A giazdák attól tartanak, hogy a szárazság kö­vetkeztében a gabonatermés igen gyenge lesz, ezért a kormány máris azzal a tervvel foglalko­zik, hogy a belföldi gabonaszükséglct biztosítása céljából betiltja a gabonaexportot. akarunk maradni. Százezer négyzetméternyi területen ezernégyszáz kiállító mutatja be a magyar és a nemzetközi ipar és kereskede­lem minden csodáját a Budapesti Nemzetközi Vásáron Tízéves jubileumát ünnepli a Budapesti Nemzetközi Vásár intézménye ■ ■ Félmilliónál több látogatóra számítanak

Next

/
Thumbnails
Contents