Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-05 / 103. (3434.) szám

4 <PBza^AYftg^-wnaap 1034 má^qg 5, azomftwi Barthou is résztvesz a kisantant bukaresti konferenciáján ? Külügyminiszter-látogatások sora előzi meg a konferenciát A csehszlovák-román kereskedelmi kapcsolatok Prága, május 4. A Fotedmá List mád esáma Írja a következőket: — A kisantamt januári konferenciája utón. megírtuk, hogy a gazdasági kapcsolatok sike­réről, vagy uj fordulatok bekövetkezéséről nem lehet szó. Benes sajtója emiatt összeszidott iben- miimiket. Jelenleg Bukarestben. folytatják a tár­gyalásokat. A hivatalos román lajp ugy véle­kedik, hogy a kisantant most kezdődő buka­resti gazdasági tanácskozásai nem lesznek „könnyűek'1. Raducana volt román miniszter azt irja, hogy Ceehezolvákiának Romániával való gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai annyira kedvezőtlenül fejlődnek, hogy a Cseh­szlovákiába irányuló román álafkivitel úgy­szólván csaknem teljesen megszűnt. Ugy Ro­mánia, mint Csehszlovákia természetesen kény­telen volt más piacok után nézni. Maga a ro­mán gazdasági delegáció veztője beszél tehát arról,- hogy a kisantant államai közt aránylag igen csekélyek a gazdasági kapcsolatok. Leégett a budaioki vattagyár Budapest, május 4. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Ma hajnalban há­taimé s tűz pusztított a Budaiok-Fehérvári ut határán lévő rattagyár telepén. A lángok pil­lanatok alatt elterjedtek az egész épülettöm­bön s az a veszély fenyegetett, hogy a tűz át­terjed a vattagyárral szomszédos „Szikra** gyufagyárra is, ami óriási veszedelmet jelen­tett volna, mert a gyufagyárban felhalmozott nagymennyiségű robbanóanyag pillanatok alatt elpusztította volna az egész gyártömböt. A kivonult tűzoltóság ezért elsősorban a gyu­fagyár környékét árasztotta el hatalmas viz- sugarakkal, mert a tűz környékén keletkezett óriási hőség is elegendő lett volna a gyűlő anyagok felrobbantására. Többórás megfeszí­tett munka után sikerült is a tüzet lokalizál­ni és a vattagyár vasbetonépületének egy ré­szét megmenteni. A nagy hőség miatt a gyár gépei valósággal megolvadtak, a hatalmas vas- szerkezet összevissza görbült A-z oltásnál több tűzoltó a nagy hőségtől és a füsttől esz­méletét vesztette, úgyhogy mentőknek kellett AVeit elszállítani. Valószínűnek tartják, hogy tűz a nagy hőség következtében öngyulladás d'n tört ki. Prágából Ungvárra motornélküli repülőgépen Prága, május 4. Május tizennyolc és hu­szonharmadika között rendezik meg az első nagyobbméret’.i motornélküli repülést Cseh­szlovákiában. A repülést Prága — Pardubic — Brünn — Pozsony — Pöstyén — Losonc — Kassa — Ungvár, majd visszafelé Kassa — Pop rád — Zsolna — Zlin — Prossnitz — Hohenmaut — Königgratz — Prága állomá­sokkal tartják meg. Az éber pozsonyi üzlet­vezetőnő sikerült tolvajfogása Pozsony, május 4. (Pozsonyi szerkesztőségünk te­lefonijelentése.) Bravúros detektivhistórát élt meg tegnap délután a Kadlec-tóri Arbor bu torház üzlet- vezetőnője, Feremczy Júlia. Amiikor délután eigyedül volt az üzletben, betért hozzá két férfi s egy asztal után érdeklődött. Az üzletvezetőnő szolgálatkészem vezette be a férfia­kat az üzlet raktárába s ott néhány asztalt meg­mutatott nekik. Közben az egyik férfi folyton az üzletvezetőnő Íróasztala körül settenkedett, majd hirtelen elhagyta az üzletet azzal, hogy hamaro­san visszatér az asztalok megtekintésére. Ferenczy Júlia észrevette, hogy a férfival együtt eltűnt Íróasztaláról kézitáskája is a benne levő 2800 korona készpénzzel együtt. Az üzletvezető- nő rögtön a tolvaj után vetette magát, de közben még az üzletben maradt másik férfira rázárta az ajtót. A tolvajt a sarkon érte utol, amint a kézi­táskában levő pénzből nyolc darab százasbankói zsebébe vágott. A leány szó nélkül kikapta a meglepett ember kezéből kézitáskáját és rendőr­ért kiáltott. Mire a rendőr meg érkezett, a tolvaj elmenekült. A? üzletvezetőnő most a rendőrrel visszament az üz­letbe ée a tolvajnak ott bezárt társát átadta a rendőrnek. Igazolás közben kiderült, hogy az illető FJIinger Gyula 38 esztendős rovottmultu keres­kedelmi utazó, aki a Marba vásári éren találkozott (Jrbán János többszörösen büntetett kasszafuró val <* azzal követte el a lopási. .11)ingert bevitték » rendőrségre, társa után nm-g- * nyomozás. Btelgrád, május 4. Ideérkezőit jelentésiek sze- • rint május 16-án kezdődik miéig Bukarestben a i kitaaimtaint állandó tanácsának szokásos évi ér­tekezlete. Az értekezletnek jugoszláv politikai körökben rendkívül nagy jelentőséget tulaj doni- itsmk, mert egy idő óiba a külképviisieJlieték út­iján álLiíótag kísérlet történt abibmn az irányban, ihogy Olaszország és a kissurtamt között enyhül­jön a feszültség és ez államok között közeledés jöjjön létre. A bukaresti értekezlettől várják, hogy ebben az irányban kézzelfogható eredmé­nyeket hozzon. Bukjaerest, május 4. A kisantant állandó iá­in ácsának közeli bukaresti konferenciája előtt különböző diplomáciai látogatások lesznek Bu­karestiben. Előreláthatólag május 10-e körűi Ro­j mániába látogat Tevfiik Rüzstdi bej török küli- I ügymiiniszter, majd május végén Beck lengyel.. küllügymiinisztért várják Bukarestbe. Barthou látogatása az eddigiek szerint valósziniilleg csak ősszel lesz aktuális, de azt sem tartják kizárt­nak, hogy a francia küilügyminiszter látogatása egybe fog eserni a kisantant konferenciájával és Barthou M. fogja használni az alkalmat, hoigy fontos politikai tárgyalásokat folytasson a kie- antant külügyminisztereivel. Görögország kilép a balkinpaktiiRibőI? Isztambul, május 4. Beavatott helyen nyert értesülések szerint Jeftiics jugoszláv küllügyimd- ■m—iiiiii I Ilim ii iiipifiiir—ümim Jniszter legutóbbi ankarai látogatása alkafm’ával szóiba kerüilit annak a tehetősége is, hogy Görögország kilép a balkán-egyezményből g viriszont Bulgária csatlakozik hozzá. Török hivatalos Iköröklben görögországi e®enaék| erőteljes állásfoglalásának, résziben a görög- oilasz kapcsolatoknak tudják ibe. A görög had­ügyminiszter a közeljövőben. látogatást tesz An- karában s valószínűinek 'látszik, hogy ez a$k&- lommal eldöntik ezt a kérdést. Egyébként erő-! sen tartja magát az a hír is, hogy Tevfiik R/üzsdi Ibej török külügyminiszter Bukarestbe készül,, hogy Titulescut tájékoztassa a helyzetről. Amíg egy monacói báró eljut odáig... Hogyan lett gangszter de Lussats báróból, akit Prince bíró meggyilkolásával gyanúsítanak Páris, május 4. A kis Monaco fejeidbelemségben! rengeteg bárói család él, a/melyek régi címükön! kívül semmit sem tartottak meg a múlt dicsőségé-1 bői, főleg pedig földi javaiból. Monacóban pillán, j tóttá meg negyven évvel ezelőtt a napvilágot Gaston L. Herbom de Lussats báró ás, aki most oly nagy szerepet játszik a Prince bíró meggyilko­lása körüli bűnügyben. Nem lehet tudni, mi lett volna e báróból, ha családja körében nőhetett vol­na fel, nem is ismeretesek családjának körülmé­nyei, csak az az egy bizonyos, hogy Gaston de Lus,sat6 monacói báró régen elszakadt szülőföld­jétől és Parisba ment szerencsét próbálni. Alvilági „keresztsegif Tizennyolc éves fiatalember volt akkor és telje­sen magára hagyatva élt a Montmartre dzsunge­lében. Hamarosan rossz társaságba keveredett a sorsa ellen lázadó és magát doki assz ált mák érző ifjú és igy nem csodálható, hogy tizenkilenc éves korában már keresztülesett a párisi alvilág „keresztségén**: 1907-ben 13 havi fogházbüntetésre Ítélték lopás miatt. Az apacsok világában hamarosan nagy tekintélyt szerzett jó modora, gyors felfogása és hidegvérű elszántsága folytán. Egy évvel későbben London­ban bukkant fel, ott különböző bűncselekmények, ért másfélévi börtönre ítélték és a büntetésének kitöltése után visszato- loneolták Franciaországba- 1911-ben ismét foglal­koztatja a rendőrséget: letartóztatják a gyanú miatt, hogy részt vett két betörőbanda ütközetében. Bizonyítékok hiányában hamarosan szabadonbo- csátják. A gangszterbáró a harctéren A háborúban bevonni katonának és üllő-ben a lövészárokiban találkozunk vele. Selho-gysem tetszik neki a hadiszolgálat, ezért holdkórosságot szimulál, miire megfigyelésre küldik az egyik kórházba. Nagyszerűen sikerül a betegség tetetése: éjszaka kiugrik az ablakon, végigszalad a kórház kertjén., felmászik az egyik fára és annak egyik vastag ágán hajtja fejét pihenőre. Mikor leszedik onnan, nekiitámad a ezamitéckato­ri aknák, végül is kényszerzubbonyba bujtatják. Két évvel későbben gyógyultnak, de katonai szol­gálatra alkalmatlannak nyilvánítják. Gyöngyétei Nem kell többé visszatérnie a lövészárokba és ekkor kezdődik számára az igazi gyöngyéiért. A férfiak a háborúiban vannak, a nők otthon vannak egyedül és neim tudják, mit kezdjenek az idejükkel és a pénzükkel. Lussats báró megtanítja őket az idő ó® pénz megfelelő felhasználására... 1920-ban már ismert egyénisége a párisi alvi­lágnak. Megyilkol egy Fournier nevű embert, de minden nehézség nélkül (igazolni tudja, hogy önvédelemből cselekedett. Alig van a bűnözésnek olyan módja, amellyel a báró ne próbálkozott vol­na. Végül titkos kártyaklubokat alakit és ez valósággal specialitásává válik. Száz, meg száz asszony, keresi fel ezeket a klubokat, de soha sem luxi senki arról, hogy ki a, báró kedvese. — Hja a gonosztevő sokat von együtt ugyan­azzal az asszonnyal, csak az Öndögszigeten végez­heti — ez volt a kedvenc mondása. Stavisky árnyékában Az 1922. év határkő Lussats báró pályáján. A bárót a titkos játékklubok és kábító mérgekkel való kereskedés miatt kitiltják Párisból és az egész Riviéráról. Ebből a helyzetből is könnyen Sízabadiult és rövid fogházbüntetés után megszerezte magasabb helyek titkos jóindulatát. Ettől az időtől kezdve egészen addig a napig, aunig egyik társa fejelentette a rendőrségen, Gaston de Lussats élete simán és kellemesen folyt. Most már nem volt kénytelen minduntalan változtatni a la­kását, tehát polgári fényűzéssel rendezett 'be magá­nak lakást a Montmartre-on és nagyban űzte a zsarolást és a kábitómérgekkel való kereskedést. Ilyen körélmények között találkozott Staviskyval és a nagy szélhámos földalatti biro­dalmának egyik Fontos tényezője lett. A nagy emberek a zsebéiben voltak, a kicsik az ök­létől féltek és*így tekintélyes tagja volt- annak a bizonyos társaságnak, amellyel későbben a rendőr^ eég oly behatóan foglalkozott és a foglalkozás eredmén yefcépen különböző akták kerültek Albert Prince biró Író­asztalára az államügyészség épületében. Prince birót ismeretlen emberek a vasúti sínekre kötötték és hét vonat gázol keresztül a ‘testén. Halálának pontos körülményei ‘talán soha sem de­rülnek ki, de a közvélemény kimondotta, hogy politikai gyilkosság történt és a bűnösök gyors kézrekeritését kívánja^ A rendőrségnek az egész országra kiterített háló^ jában három hal akadt meg: de Lussats báró, Car- bone, a marseillesi alvilág vezére é® ennek «&y& vazallusa, Spirito. Mind a hárman tökéletesen bi­zonyították alibijüket, de közülük de Lussats báró mégis a fogházban maradt, mert. akadtak szemtanuk, akik határozottan fel* ismerni vélik benne az egyik tettest. A báró ur tehát a fogházban unatkozik és arra vár, hogy a közvé­lemény figyelme elforduljon felőle. Azt reméli, hogy akkor isimét szabadlábra kerül. Mikor rendezik a felekezeti tanítók fizetését és szolgálati viszonyait? Prága, május 4. Hokky Károly nemzet (gyűlési képviselő és társai interpe'llációt nyúj­tottak be az iskola- és népmíi velőöésügyi mi­niszterhez „a felekezeti iskolák áltat a tanító fizetésére biztosítandó járulék, továbbá a pod- knrpatezka ruszi felekezeti tanítók fizetési, szolgálati és nyugdíjügyének rendezése tár­gyában". Az interpelláció, amely a parlamenti nyomtatványok sarában 2523/XIII. szám alatt jelent meg, a következőkép hangzik: — Miniszter U.r! A köztársaság fennállásá­nak 15 esztendeje alatt, számtalan panasz hangzott el amaz igazságtalanság miatt, hogy Ruszinszkón a felekezeti iskolák (fenntartóinak minden tanítói állás után 4908 Kos-t kell biz tositaniok- Ez a kivetés minden jogalap nél­kül teljesen önkényesen történt, mint azt a legfelsőbb köziigazgatási bíróság egy konkrét eset kapcsán 15373/83 sz. döntéséivel meg is állapította, megsemmisítve az uzhorodi zem- sky úrad 1080 dec. 17-én kelt c. 132060/III. sz. határozatát. De az idevonatkozó törvények is­merői ellőtt ez rég óta tudott dolog volt és tel­jesen érthetetlen, hogy a törvények legfőbb őre követte el ezt, a nyilvánvaló törvényt elen- séget a demokrácia lényegével éles ellentétbe helyezkedve. — Szilovenszkóm a felekezeti iskolák fenn­tartóinak csak 1200 Kö-t kell e címen fizet­ni ök. Vagyis a fenti összegen a szlovénszkói (felekezeti iskolák legalább 4 tanerőt tarthat­nak fenn. — Hiába foglalkozott e sérelemmel a tani- tóság, hiába a tanfelügyelők kongresszjusa, hiába intéztek a tani l ók memorandumot a mi­nisztériumhoz, hiába a felekezeti tanfelügye­lők- Az eredmény elmaradt­— Még 1930 április 15-én, tehát négy év, előtt kaptam interpellációmra azt a választ, hogy „az érintett viszonyok egységes rende­zése Szlovénszkón és Podkarpatska Romban az 1926 évi június 24-i gy. sz. törvény (tanítói törvény) 1. paragrafusa 2. bekezdése értelmé­ben hozandó külön törvény által lesz fogana- tositbató". — Ez a külön törvény azonban még ma sem született, meg. Az említett törvény volna hi­vatva a felekezeti tanitók fizetési, szolgálati és nyugdíj viszony alt is rendezni, nehogy az antidemokratikus különbség továbbra is fennmaradjon a felekezeti és állami tanítók között.-- Az iskolák fenntartói vonakodtak havi 240 koronás nyugdi^illetéket befizetni a tar ültőikért, a régi magyar 24 korona ilyetén fel­emelésére nem láttak törvényes alapot. De á nagyra felszaporodott összegeket, most a ta­nitók állami fizetés kiegészítéséből vonják le* Tudok oly tani tót, kinek ily címen 600 K54 vonnak le bavonkint, a szegény tanítót, ée csa­ládját súlyos helyzetibe hozva. — Tisztelettel kérdem fentiek után a mé- niszler urat: hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy a fe* 1 elvezeti tanítók alapfizetése törvényesein & egységesen átlapáittaseék meg Szlovenszkóu ugy amint Ruszinszkón, hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy a# 1926 évi .104 sz. (tanítói) törvény 1. paragra­fusa 2. pontijában beígéri, s a felekezeti taní­tók fizetését, nyugdiját és szolgálati viszonyait rendező törvéffy mielőbb életbe lépjen.

Next

/
Thumbnails
Contents