Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-31 / 123. (3454.) szám
qT 1 xm évf. 123. (3454) szím • (fltttrtttk » 1934 május 31 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • h képes melléklettel havonként 2.50 K£-va! több, Egyes szám ára 1.2S Ki, vasárnap 2.-~ Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ullce 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 111. emelet. • • TELEFON: 303-11. *9 SÜRGÖflYCIM HÍRLAP, PRAHfl, Akik egyformán felelősek Prága, május 30. (A) A belpolitikai élet eseménytelenségé- ben az egészen kis események is felnagyítódnak. Ilyen kicsi, de kicsisége ellenére is nagyon jellemző esemény volt Dubicky esek agrárpárt! képviselő tegnapi beszéde a kép- ■viselőház népjóléti bizottságában. Dubioky két dolgot követelt. Az egyik követelése az, hogy a szociális biztositó intézetek többet a német nyelvet ne használják második hiivatali nyelv gyanánt, hanem csak az államnyelven fcivataloskodjanak. A másik követelése az, hogy ezeknél az intézményeknél — melyek tizenkét milliárd korona értékű vagyont kezelnek — írják ki a választásokat s a kinevezett vezetőket választott vezetőség váltsa le. Az agrárpárt szónokának első követelése csattanósan jellemző az agrárpártra. Aiz agrárpárt a kisebbségek barátjaként játssza ki magát, Szlovenszkón magyar osztálya van és magyar lapokat tart fenn, melyek Hodzát a magyar nép protektoraként ünnepük, de ugyanakkor Dubickynak még az is fáj, ha egy nem állami intézetben az alkalmazottak és alkalmazók, a munkások és munkaadók pénzét kezelő intézményben az egyik kisebbség nyelvét is használják. Az agrárpárt szónoka itt a nemzeti türelmetlenség hangját ütötte meg, ami ellen nemcsak a németek emelhetnek szót, hanem számos magyar is, különösen az idősebb nemzedék tagjai közül, akik csuk a német nyelv segítségével tudnak érintkezni a szociális intézményekkel. Az agrárpárt szónoka e kisebbségellenes állásfoglalásával nem mondott számunkra újat: mi ilyennek ismertük eddig is az agrárokat. De egyetértünk Dubiokyval a szociális intézmények elbürokratizáltságát illetően. Tökéletesen igaza van abban, hogy tizenkét mil- liárdot nem lehet, nem szabad kinevezett bürokratákkal kezeltetni. A szociális intézmények mintagazdaságai kellene hogy legyenek a demokráciának. Demokrácia viszont csak ott van, ahol önkormányzat van. A mi szociális intézményeinkben eddig csak kormányzat volt, önkormányzat csak akkor lesz, ha a kinevezettek helyett választott vezetőség kezeli majd a gigantikus vagyont Igaza van Dubickynak, amikor önkormányzatot kíván. De ki a felelős azért, hogy ott eddig a bői rokrácia uralkodik? Ki a felelős azért, hogy a szociális intézmények tiz és tiz milliós költségekkel fényűző palotákat ,sőt felhőkarcolókat építenek a szociális jelszó jegyében? Hibás elsősorban ezen intézmények szülőije és főgazdája: a szociáldemokrácia, amely annyira elvesztette a tömegekhez való kapcsolatát, hogy megelégszik a kim evezés ut já n kapott ezoeiá 1 iébiztositói és betegsegélyzői stádiumokkal, mert úgy fél a választásoktól, mint <i z ördög a szén tel tv Íztől. De épp oly mértékben felelősek a Dulbie- kyak is. Nemcsak annyiban, hogy máig tűrték a bürokratikus gazdálkodást, hanem azért, mert ugyamily rendszer uralkodik azokban az intézményekben, ahol az agrárpárt akarata uralkodik. Elsősorban a választandó országos földművelésügyi tanácsokban, a zemedelská j'adákfbain, amelyek szép szánnu milliókat ke- yelmek- Ugyanígy kinevezettek ülnek a választással betöltendő helyeken, az országos iskolatanácsokban is. Ez tehát nemcsak a szociális biztosítók bibije- Ezért Dubickynak nem sok jogcíme van a vádemelésre, nem is hiszünk követelésének őszinteségében. Hasonló kifogások a múltban te felhangzottak, de az ered* A leszerelési konferencia kétség és remény között Komolynak jellemzi a genfi helyzetet Norman Davis és Litvinov beszédét reményhullám követte, Sir John Simon hideg mérleget ad - lövő ta¥as*za? a tengeri nagyhatalmait tartanak leszerelési kcnteíenc.át gribsLe&en Genf, május 30. óriási érdeklődés mellett nyitotta meg ma délután fél négy órakor Hen- derson elnök a leszerelési konferencia főbizottságának folytatólagos ülését. Az érdeklődést nagyban fölcsigázták a Newyorkból és Páris- ból érkező hirek, amelyek Henderson, Davis és Litvinov beszéde nyomán jóval kedvezőbbnek ítélik meg a helyzetet, mint Bartkou első megnyitó„‘..ozása után. A franciák annak örülnek, hogy bizottsági tézisüket az amerikaiak és az oroszok is jó részben magukévá tették. Általánosan kedvező előjelnek tekintik a diplomáciai körökben azt a pozitívumot, hogy a tengeri nagyhatalmak megegyeztek a tengerészeti konferencia egybehivására vonatkozólag s azt a jövő év kora tavaszán Brüsszelben fogják tartani. Ezzel szemben már előre ismeretes volt,; hogy Henderson fejtegetései nem fedték tel- j jeson az angol kormány álláspontját s Sir John Simon angol külügyminiszter kevesebb optimizmussal fogja a leszerelési problémát felfogni, Az ansol külügyminiszter beszéde A megnyitás után Henderson rögtön Simonnak adta meg a szót. Az angol külügyminiszter beszédében behatóan ismertette azt a komoly helyzetet, amely szerinte nemcsak a leszerelési konferencián jut kifejezésre, hanem általában érinti azt az egész együttműködési rendszert, amely a háború óta a nemzetközi politika alapja volt és amely annyira egybe volt nőve a tartós béke reményével. Fontos megállapítani azt — mondotta — hogy hol áll s milyen tényeket mutathat fel a leszerelési konferencia. Az utolsó félév legfontosabb tényének mondja a január 29-iki angol memorandumot, Edén lord pecsétőr párisi, berlini és római utazását, továbbá az Angliához intézett német jegyzéket, melyben Németország jelezte azokat a módosításokat, melyeknek alapján az angol leszerelési tervezetet alapul elfogadhatná. Sir Simon ezután megköszönte Anglia nevében Norman Davis tegnapi szavait, melyekkel Angliának a leszerelés érdekében végzett tevékenységét méltatta. Sajnos, ezek az erőfeszítések nem szolgáltattak uj alapot a megegyezésre. A külügyminiszter hivatkozik arra, hogy már Henderson is kihangsúlyozta, hogy a Franciaország április 17-iki memorandumában foglaltakra való tekintettel a hatalmak közötti tárgyalások nehezen folytathatók tovább. — Ilyen körülmények között — mondotta — itt a főbizottságban szembe kell néznünk a valóságos helyzettel. Ezt meg kell tennünk, mert a helyzet komoly. Emlékeztet a francia memorandumnak egyik tételére, mely az angol leszerelési tervből származik, mely szerint az általános megegyezés legfontosabb előkészítése Franciaország és Németország megegyezésében rejlik. Melyek azok a fő ellentétek, melyeit az Írásbeli dokumentumok szerint a két állam között fönnállaniak? Németország a maga jegyzékében leszegezte, hogy az ajánlott konvencióban milyen felszerelést kíván, ezzel szemben egyidejűleg kijelentette, hogy beleegyezik a többi hatalmak leszerelésének ötévi elhalasztásába a tiz éves konveció keretén belül. Ha tehát a nemzetközi megértést el akarjuk érni, — mondotta Sir Simon emelkedőt hangon — akkor vagy ezt a követelést vagy meg kell változtatni, vagy teljesíteni kell. Lehet olyan vélemény, hogy Németország kivonulása jogosulatlan volt és hogy Németország magatartása a leszerelés kérdésében még jobban megnehezítette a helyzetet. Ez azonban nem változtathat a mi elhatározásunkon. Németország azt kívánja, hogy a konvenció olyan fölszerelési fokot engedélyezzen, amely magasabb a békeszerződésekben engedélyezettnél. A kérdés most már az, szolgálhat-e ez alapul egy nemzetközi megegyezésnek. Másrészről viszont az emelhető ki az okmányokból, hogy Franciaország ragaszkodik azokhoz a határokhoz, melyek az elnökség multévi október 14-iki ülésén szögeztettek le. Az októberi tervezet Németországnak nem engedélyez azonnali fegyverkezést. Lapzártakor a külügyminiszter az angol tervezet előnyeit fejtegette. Utána Barthou fog felszólalni. Reménykedő hangulat A Washingtoniból érkezeit jelentésiek szerint Norman Davis genfi 'beszédét az ameri mény mindig az lett, hogy az agrárok aztán a kulisszák mögött szépen kiegyezitek a támadott szocialistákkal s kölcsönösen lemondtak az elbiirokratizált közintézményeknek választás utján való demokratizálásáról. Félni lehet, hogy Duibicky rohama is csak ilyen puhító manőver, fölhi/váa « —. lepaktálásrsu Egy előnye azonban mindenképen van az ilyen kis eseteknek. Az, hogy a közvélemény ilyenkor mindig betekintést nyer a koalíció eredendő hibáiba s látja, hogy amikor a kormány többséig egyik tagja szemrehányást tesz a másiknak, olyankor az egyik mindig tizen- kilenc, a, másik pedig egy híján kuss, kai közvélemény helyesléssel fogadta. A politikai körök véleménye szerint Norman teljesen az amerikai kormány irányvonalát követte. Amerika komolyan törekszik a leszerelési kérdésben való megegyezésre s ezért egyrészről igyekszik kielégiteni a franciák biztonsági kívánságait, másrészt a leszerelést illetőéin hajlandó ar angol javaslatot alapul elfogadni. Franciaország nizionsági téziséinek megfelelően Amerika kormánya belemegy a hadianyag termelésének és a fegyverkereskedelemnek messzemenő ellenőrzésébe és egy általános meg nem támadási paktum aláírásába, anélkül azonban, hogy ezzel fegyveres intervencióra kötné le magát. A leszerelési kérdésbén Amerika újból kísérletet tesz az irányban, hogy a többi államokat engedékenységre bírja s ezért valamennyi fegyvernemben felajánlja a leszerelést,. beleszámítva a hadi flottát is. Az amerikai körök erősen kihangsúlyozzák ama kívánságukat, hogy Németország is térjen vissza Genfibe, mert. abból indulnak ki, hogy Németország jelenléte megkönnyítené a kívánt megegyezést. Páris örül A párisi sajtó is nagy haladást lát a genfi tárgyalások tegnapi fázisában, mert felfogása szerint úgy Henderson, mint Norman Davis, mint pedig Litvinov egyetért a francia politika ama tételével, hogy a leszerelés előfeltétele az organizált biztonság. Henderson ugyan ma nem képviseli a brit kormány véleményét, melyet Sir John Simon bizonyos fokig eltérő módon fog kifejteni, — írja az Oeuvre, — azonban senki nem tévesztheti szem elől annak fontosságát, hogy a leszerelési konferencia elnöke nyíltan magáévá tette a francia álláspontot. A Havas-ügynökség Litvinov beszédében olyan elemeket fedez föl, amelyek szerinte megegyeznek Franciaországnak a legutolsó két esztendőben követett leszerelési politikájával. ..Az állandó békekonferencia gondolata — írja az Echo de Paris — a legjobb válasz Mussolini és Macdonald tervére, mely a nagyhatalmak direktóriumát akarta létrehozni." Litvinov „állandó békekonferenciája*' A kisantant és a 'balkán-államok genfi képviselői között mély benyomást keltett Litvinov tegnapi beszéde. Litvinov beszédében art állította, hogy nincs egyetlen egy terv sem, amely a valódi leszerelést szolgálná- Oroszországnak azonban érdeke a béke megszervo- jgáeátoek kérdés .Vausnak államók, amelyek
