Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-30 / 122. (3453.) szám

2

19S4 80. werda.

$»®sxé?VVAfifesitfliraí^

Tizenkét milliárd

a szociális biztosíték kezében

A népjóléti bizottság elfogadta a szociális biztosítás novelláját ■ Dubicky kiroha- náta a német nyelv ellen ■ Kinevezett vezetőségek kezelik a 12 milliárdos vagyont

Prága, májúé 29. A képvieedőlház népjóléti bizottsága Dufbicky alelnök elnök-lésével dr. Meissner népjóléti miniszter jelenlétében ma délelőtt ülést tartott, amelyen a magánalikaluna- zottak nyugdijbi ztosi fásáról tszóló törvény novelláját tárgyalták. Az előadói ismertetés után a vitában résztvett Dubi-cky cseh agrárpárt! képviselő. Szerinte a novella magva az úgy-, nevezett szociális jövedelem. A fiatal embereik szintén akarnak élni s ezért helyet iked/l nekik biztosítani olymódon, hogy az öregek nyugdíjba vonulnak. Majd a szónok

behatóan foglalkozott a nyugdíjintézetek német osztályaival s azok felszámolását követelte.

A szénok itt egyebek között a következőiket mondotta:

— Érthetetlen, hogy a köztársaság tizenhatodik évében úgynevezett német hivatalos helyek működnek Prágában és Brüuiuben a nyugdíjbiztosító mellett. Már a biztosítottak száma is világosan mutatja, hogy nem gazdaságos, hogy Prágában 71.000 s Brünnben 19.000 német számára külön osztályokat tartsanak. Ez fölösleges pór zkidobás. De érdekes a nyelvgyakorlat is. A nyugdijibiztositó közjogi intézet, mert törvényhozók akaratából létezik. Minden jog szerint, tehát a nyelvjog szerint is, olyan intézet, amelyre a nyelvtörvény első paragrafusának intézkedése érvényes, vagyis hogy az állam nyelve, a csehszlovák nyelv az, amelyen az intézet hivataloekodik. Hogyan lehetséges tehát, hogy ezek az intézetek a bíróságokkal és az állami hivatalokkal német nyélven leveleznek, mint azt különösen az úgynevezett prágai B intézet teszi. Tiltakozom a nyelvtörvény megsértése ellen s követelem, hogy itt a. törvénynek szerezzenek érvér yt.

A szónok a továbbiakban választásokat követel a biztosítási központokba, mert — mint szószerinti mondotta —

lehetetlen állapot, hogy nem választott szervek gazdálkodnak a polgárok pénzével. A nyugdíjintézet négymillión! korona vagyont, harmincöt pótintézete további kétmilliárd vagyont kezel. A központi szociális biztosító vagyonával együtt mintegy tizen kétmil- liárd koronát tesznek ki a szociális intézetek tartalékalapjai s igy a nemzeti vagyon jelentékeny hányadát teszik. Ezt tovább nem lehet kinevezett szervek utján kezelni, ezért kell kiirni a választásokat.

A vitában résztvett még Taub német szociáldemokrata és dr. Bacher, a német gazdasági közösség képviselője. Mindákét szónok ragaszkodott a német intézetek fenntartásához. Több módosító indítványt nyújtott be Stepka kommunista és Salát szlovák néppárti képviselő. Ezeket a módosításokat a többség azonban elvetette s a kormányjavaslatot változás nélkül elfogadta. A bizottság többsége elfogadta ezenkívül Tucny cseh nemzeti szocialista képviselőnek ama javaslatát, hogy a bizottság a 1 választmányt létesít, abból a célból, hogy ez az albizottság tárgyalja meg onég egyszer a javaslat 1., 58. és 176. paragrafusait és a koalíciós pártok határozati javaslatait is, különösen Dubicky képviselőnek a német intézetek felszámolására vonatkozó javaslatát.

Dubicky képviselő, bizottsági a lel nők, támadása a német pártok ellem a bizottság nyilvánossága előtt nyilvánvalóan arról tesz tanúságot, hogy a koalíció tárgyalásai nem a legjobb ausipiciuimok mellett indulnak. — A koalíció nehézségeire vall az is, hogy a bizottság elfogadja ugyan változtatás nélkül a kormányjavaslatot, ugyanakkor azonban albizottságot biz meg a már elfogadott javaslat egyes intézkedéseinek újabb tanulmányozására. Az e kérdésben fentebb idézett paragrafusokhoz csak azt fűzzük, hogy a novella különösen a 176. paragrafusban hátrányos intézkedést tartalmaz a légionáriusok számára, amennyiben díjfizetés nélkül a katonai szolgálatot csak 1918 október 28-ig engedi beszámítani, márpedig a légionáriusok egy : része 1020 végén, sőt 1921--ben tért vissza otthonába.

Amerika nem vállal kötelmeket, melyek európai konfliktusokba ránthatnák

A leszerelési konferencia főbizottságának ülése

Genf, május 29. Ma délután fél négy órakor vette kezdetét a leszerelési konferencia főbizottságának ülése. Henderson megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy itt az ideje annak, hogy a főbizottság határozzon a fölött, hogy munkáját folytatja-e vagy sem. A helyzet — úgymond — kritikus. Az általános politikai atmoszféra, amely már a konferencia egész tartama alatt nem volt kedvező, kétségkívül semmivel sem javult. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a konferencia már eddig is néhány fontos határozatot hozott. Henderson bőségesen ismerteti ezután a konferencia eddigi fontosabb eseményeit és dokumentumait Megemlíti egyebek között a német egyen jógii sitásról szóló határozatot, melynek a szövegét emelkedett hangon szó szerint idézi. Majd rátért az angol leszerelési tervezetre, amely a leendő leszerelési konvenció alapjául volna hivatva szolgálni. Beszéde további részében összefoglalta a leszerelés főbb problémáit és itt-ott némi reménykedő hangot ütött meg. Norman Davis amerikai delegátus beszédében a leghatározottabban kijelentette, hogy a helyzet rosszabbodott, mert egy nagyhatalom visszavonult a tárgyalásoktól. Két megoldás lehetséges: a leszerelés vagy a fegyverkezés. A íulfegyverkezés és a szövetségek létesítése azonban versenyfegyverkezésre s ugyanolyan föltételekre vezet, amilyenek a világháborút okozták; a megfelelőbb ut a leszerelés. A védelmi erőket fokozni, a támadó erőket gyengíteni kell.

A támadó fegyverek; a tüzérség, a tankok, a gáz és a bombarepülőgépek kiküszöbölendők. Európában a fegyverkezési irány van túlsúlyban, j Amerika nem hajlandó kötelmeket vállalni az európai államok közötti konfliktusok esetére, ellenben készségesen hajlandó közreműködni minden olyan leszerelési konvenció létrejöttében, amely az általános világbékét szolgálja.

Benes Hendersonnál

Bcne-s külügyminiszter ma hosszabb tanácskozást folytatott Hendersonnál, a leszerelési konferencia elnökével. A tanácskozás tárgya a leszerelési konferencia további munkája volt.

Meghosszabbítják a valutavédelmi törvény hatályát

P r á g a, május 20. Hivatalos jelentés szerint a kormány a szenátusban fogja benyújtani az 1932. évi 121. számú törvénnyel módosított 1924. évi 7. számú s a csehszlovák valuta védelméről szóló törvény újabb módosítására irányuló törvényjavaslatot.

A 1932. évi 121. számú valutatörvény kimondta, hogy a kormány a valuta védelmére rendeleíeket jogosult kiadni és hogy rendelettel büntetendő cselekményeket is statuálhat a valuta védelme érdekében. Ez a törvény, nemkülönben az annak alapján kiadott rendelet jól vált be, azonban a törvény hatálya ez év julius 31-én lejár. A most benyújtandó javaslat a kormány ezen meghatalmazását meghosszabbítaná, azonban időbeli korlátozás nélkül, miután a gazdasági é« pénzügyi viszonyok nem változtak meg annyira, hogy ez a valutavédelmi törvény fölöslegesnek mondható volna.

A most benyújtandó javaslat egyébként a ma érvényes törvényen csak jelentéktelen változtatásokat eszközöl. Különösen a büntető rendelkezések változnak meg. így a jövőben büntetni fogják azokat a személyeket is, akik valutakihágásokat elősegítettek, kigondoltak s terveztek, ha a tett elkövetője külföldre menekült. Ezen kívül az idevágó kihágás! büntető eljárás gyorsítása érdekében is több változtatást eszközölnek az eredeti törvényen.

Eihésetí szerelmek tavaszán

Az én kertem egy őszi kert lesz. Szerelmek fognak összegyűlni Itt, akik még nem szerettek,

Akik a tavaszt nem ismerik,

Akik az ősz szerelmesei.

Itt lesz mindenféle virág;

Bánatos, hervadt őszi-rózsák,

Tűzpiros virág és halálvirág.

Itt fog csókolni mindenki egyszer És fog simi az őszi levelekkel.

És mikor a nap le fog menni,

Égni fognak a felhők és a hegyek, Bursuzni fog sok boldog szerelmes És sivár lesz a tavasz vége,

Mert én is, én is elmegyek.

VARGA SÁMJOR.

R oihar

Irta: Telek R.Sándor

Ki tudja. A templom tornyán fele/.aggatta a vörösréz fedést a felszabadult sárkány szöges patája ... a fákból gúzst cs-avari-ntott valami eget érő sze 1 km óriás... Az égre hördült állat és ember egyaránt A Szekeres házának uj kémény-e derékon • ‘•Itörve /.nleui! a Időre összetörve a cserepeket és a szarufákat. Az öreg .Szekeres riadtan iilt lel egy pillanatra, azután visszaesett a párnák közé. Az

asszony merni győzte a keresztvetést:

— Szerelmes Jézusom, ne- hagyj el!

A ciklon végig tombolt a völgyön, lebor-onált mindent, azután morgó, duzzogó haraggal elsivitott más határ felé ...

Andris este felé kiiballagott a mezőre. A három nyráfa derékon törve feküdt keresztbe a tarlón. A kévék össze-vissz a borzolva, szanaszét a földön, mintha gerebenen fésülte volna meg valami boszorkány balkeze. Andrisnak valami a leikébe nyi-la- lott és sokáig sikoltott; j-aj-ong-ott benne. Annyi 'munka eredménye itt összezúzva egy rövid óra alatt. Egy darabig nézte a tarlót, azután hirtelen ledobta válláról kabátját és dacos akarással szedte össze egész évi töredehnük szétszórt eredményét és elszántan rakta, össze a szanaszét hányt kereszteket.

Rémült ítéletnap volt. Másnap délelőtt a falu jó. része már kifáradt a munkába, mikor a kisbiró ugyancsak ütötte a 'dobot a templom előtt: megüzenték a háborút. A tegnapi vihar nem kavarta úgy össze az embereket, mint ez a kurta dobszó. Minden katonavú-selt ember tartozók negyvennyolc óra alatt bevonulni. Az öreg Szekeres né kezeit tördelte:

— Szerelmes Jézusom, ne hagyj el!

Pista még most is kótyagos, reggel csak ödöag- ve ment a dolgára. Az emberek csoportokba verődve tárgyalták; Hogy tessz, mii tessz? A biró szava ütött köziibök:

— No locsogjatok, a három korosztálynak mind. járt menni kell.

Szekeres István úgy gazos fejjel áll a kováes- mühely előtt. Valamelyik szomszéd rápirjt:

— No, öcsém, most kiduhajkodlhatod magadat!

Nem felelt rá. csak elódalg-o-tt.

Amikor az öreg Szekeres meghallotta a hírt, inéig beljebb süppedt a párnák közé. Az asszony meg se holt, se eleven. Csak Andris -végezte a • dolgát, istenre bízva az egész világot.

Pista mégis haza tói óvá/,olt, renyhén buzakodva szedte elő gúnyáját. Az asztalos átrohant és.összesúglak: Ne menjünk. De a törvény. A törvény nem

tréfál. Végre is összepakoltak. Széké rés né beóvakodott az urálhoz:

— Pista is megyen.

Az öreg felnyitotta fáradt szemét és szomorúan bólintott. Az asszony megint a fiúhoz motoszkált:

— Eredj be, bucsuzkodjál el az apádtól.

Az csak állott. Aztán elment egy Iste-nhozzád nélkül. Mikor az öreg megtudta, két nehéz könny, csepp gördült végig napsütötte, becsületes arcán. Szomorú napok voltak.

A fink csak mentek. A tábori posta is megjött nemsokára minden házba. Csak a Szekeres-portát kerülte el a levelet hordó kisbiró.

Uj tavaszra az öreg Szekeres uj erőre kapott. Megugarolták a földet. Aztán elvitték a másik fiát is. Hadd menjen, ha szükség van rá. Megsiratta és ment a dolga után. A posta ezután minden nap hozta a rózsaszínű levelezőlapot-. Egyszer azt írja,! hogy összetalálkozott Pistával a Dny esz-tér partján. Hogy megörült a jó öreg, azután újra elszomorodott.

Andris meg rótta a keserves utat befelé Oroszországba. Egy e-S'te, amikor őrségen állott, valami sötét árnyékot, lát végig csuszn/i a földön, célba kapja és rákiált. Az vissza dünnyög, felugrik és tovább fut. Nem volt szive rálőni. A legújabb levelében azt i-rja: „Pista átszökött az oroszokhoz11. Azután nem jött többé posta.

Mikor j-ól-rossznl -befejezték a cécót, hazakerült Andris is. Egy kicsit biccentett a lábával. De se baj. Bírta a kaszát, a kapát. A naptár csinálók 1919-et Írtak, amikor beütött a belső baj. A serkei vár felől, Daróc fe-lől ágyuszó morajl-ott. Egyszex- c-sak beömpölygött a faluba valami szedett-vett nép, azt mondták, azok a vörösök. Miindjárt betll- 'tefc a' faluházára. Elő az esküdteket, meg a bírót, adják elő a pénzt, ami csak vám-. Ki ment, ki nem. Az öreg Szekeres a fejét se fordította arra. Éppen a tehenet vaka-rgatta, -amikor boálliitegy bőrkabátos üt iszuronyo-s emberrel és elvitték. Andris nem yolt otthon. Az asszony síikitva, ürjöiigve rohant a bíróhoz. Az nem tehetőit scmiruiit. Bezárták. Az egész

falu olyan volt, mint egy riadt birkanyáj. csak Andris maradt nyugodtan, -mi-kor megtudta a bajt. Igaz, felhördült, de tudta már Oroszországból, hogy itt nem lehet neki menni fejjel a ba-jnak.

Kínosan telt el -a zűrzavaros na-p. Este az asszony egy kis szalonnát, -kenyeret csavargatott a papírba, cls'oofordált vele a faluházára. Ahogy be akarja adni a kamra ablakon, puskatus zuhan a hátára. nyekkenve terül el a földön. Abban a pillanatban, mint a baragvó Isten, sújt le valaki a leütő katonára, az egy jaj nélkül terül el a gyepen. An. dris volt. El kapja a puskát, a sipkát a fejébe nyomja és neki veti atalmas vállát az ajtónak, az reccsen-roppan egyet és a hitvány zár leszakad.

— Gyerünk édesapám!

Anyját a vállára kapja és eltűnnek a szérűs kerten át a sötét éjszakában.

Hajnalban a vörösöket kiszorították a faluból, de egy ott maradt köz ülök a biró udvarán, a gabonás előtt, üveges szemekkel me-redve az égre... Azt mondogatják a körtilálló asszonyok, hogy szakasztott olyan képe van, mint Szekeres Pistának. Eltemették, nem siratta meg senki.

Ez a Tikár - is elcsendesedett-. A májusi nap ragyogó orcával járt fent. az égi mez-őségen. A sarjadó réten lá-tat-atl-an tündérek jártak füzértáncot és a tavasz sziveket ébresztő nótát hegedült a Gortva partján... Az apró sugarak ott viháneoltak a csobogó patak tükrén, a szántás rögein.

A Szekeres-család a barázda v-égén ebédelt. A három nyárfa hely-ón három surján lombosod-ott. Hallgattak. A nyárfák lombja közt. fészkelő gébics hangos szóval hívogatta a párját, a déli harangozó '"mint sziivet-lolket betöltő imádság ömlött, szét a- ■földeiken és a három földhöz nőtt ember glóriás homlokára rá csókolt a májusi napsugár....- Vége. %