Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-27 / 120. (3451.) szám
8 OLCSÓBB LETT A MAGYAR KÖNYV! 1 Pengő egyenlő Ke 6*6.20-ig az átszámítási kulcs az alant felsorolt magyar könyvkiadók kiadványainál, amelyek minden Jobb könyvkereskedésben kaphatók. Kérjen árjegyzéket városa könyvkereskedőjénél, vagy a vezérképviseletnél „N0VITAS“ könyvterjesztő, Bratislava, Hosszu-ucca 15, ahová az esetleges panaszok is intézhetők. Káldor könyvkiadó, Singer és Wolfner, Palladis, Nova, Rózsavölgyi. Révai Testvérek, Franklin Társulat, Lingua, Nyugat, Kosmos. 61U: iáiéit & halállal Ida: keuAauee Pál Ne mondja senki, hogy mintáiig így volt, mint ma. Az élet nem volt mindig a halállal való játék, ha akadtak is mindig emberek, aki csak akkor érezték át az élet nagyságát és értékét, ha a halál gloriélája lengte korai és azért értékelték, mert minden pillanatban elveszthették. Más emberek, más korok voltak: keresték a halált, hogy az életet intenz/iv módon átélhessék, de nem használták fel a mások halálát, hogy a maguk életét tartalmasabbá tegyék. Ez ma másként van. Az élet értelme a halállal való játék lett, mert az élet elvesztette az értékét azon sokak előtt, akik nem nyugodnak bele a rendezett, sorstalan napok egymásutániságába. Más korokban kalandoroknak nevezték az élet halálos játékosait; ma azok játszanak, akik távol állnak minden kalandtól. akiket nem hagy nyugodni az a gondolat, hogy minden egyéni élet múlandó. Értem, hogy versenyt szaladnak a halállal mind- addig, amig egy kereszteződés! pontban a két összetevőiből uj eredő lesz. Értem, ami érthetetlen, hogy Kitty von Berg kémkedési perbe keveredett, mert pezsgő, vagy kokain lehetett számára a veszély és végső, feloldó nagy mámor a kikerülhetetlen halál. Értem és tapasztalom, hogy nemcsak egyes kiváltságos emberek élete, hanem az egész élet maga ilyen irányba tolódott el és hogy hová-tovább a háromsoros hírek el fognak hatalmasodni az irodalom fölött, amely nem tudja követni az életet. Riportba és vadul sodródó cselekménybe azilajult bele minden és a riport mélyebb az eddigi mélynek gondolt pszichológiánál, hiszen nem Diliingerről van szó és nem haramiákról, akiket a rendőrség barátnőikkel együtt lő le a nyílt uccákon, hanem okos és müveit, elmélyült és finom asz- szonyokról, akiktől távol van minden gang- sztori romantika, de akik az életet nem tudják másnak látni, csak játéknak: egyszer i halállal, másszor meg az élettel. összegyűjtött müvek egy urnában a filozófus könyvespolcán, — talán csak ezen a szimbólumon keresztül lehet megfogni azt, ami ma ezer változatban élet. A filozófus ott ül az urnával szemben és mosolyog. Előtte tia hatalmas kötetben az, amit időtálló tételként tannak fogott ki a hullámzóan változó korokból. összegyűjtött müvek a polc tetején és összegyűjtött müvek az Íróasztalon. A filozófus megmenekült, mert kivonta magát az erők nagy harcából. De amint nézi az urnát és nézi az életművet, mosolyogva megszólal: — Nincs köztük különbség. Urnába és könyvbe az életet nem lehet beleszoritami. Életünk valóban nem más, mint játék a halállal. Leginkább akkor, ha ennek az ellenkezőjét akarjuk. Talán ezért van, hogy Kitty ezt akarta olyan nagyon. Aztán csendes mozdulattal az urna köré helyezi el a tiz kötetet és a háromsoros hirt. AZ UJ NEMZEDÉK ÚTJA Egészségesebb magyar vérkeringést fedjed kezderfft... bátor lenni! A futuristák a lélek problémáit a szimultán!zmuisban látják: egyszerre száz és száz aíkeió és bonyodalom zajlik le az emberben, nem pedig egyétilenegy, és ezekelt kelti szintézisbe zárnia a művészetnek. A kieszelt, egyetlen bonyodalom helyét a bonyodalmak egész örvénye foglalja el és minden egyszerre viharzik le á színpadon, szimultán módra. A zenében is ez az alapelvük a futuristáknak és ez bírta rá Russolo-t a futurista „rumo- rarmonio“ feltalálására. Russolo azelőtt futurista festő volt, de a háborúban golyót kapott a fejébe: azóta nem fest, hanem uj futurista hangszereket gyárt. Találmánya, a „lárma-bar- irónium“ egész sor különböző lármát tud visszaadni zeneileg, kilenc lárma-regiszterrel. A legújabb futurista pántom imiket már ennek a iárma-harmóniumnak a kíséretével adták elő a futuristák... A jubiláns futurista-hét alatt azonban — nem mutatják be ezt a csodahangszert. Valószínűleg óvatosságból. És a biztos 6iker érdekében. (a. g.) A Nemzeti Kultúra folyó évi 3. füzete gazdag tartalommal hagyta el a sajtót. Az első dolgozat dr. Magyar Győző tanár kitűnő tollából Körösi Gsoma Sándor halhatatlan emlékét méltatja, akinek most ünnepli a tudományos világ születése másfélszázados évfordulóját, világhírű müvei: a Tibeti-angol szótár és Tibeti nyelvtana megjelenésének százados ünnepét. — Dr. Ethey Gyula, A Vágvölgy történetének fáradhatatlan kutatója ezúttal művelődéstörténeti dolgozattal szerepel, a vágvölgyi vendégfogadók és korcsmák történetével, melyben főleg a vágvölgyi híres sörfőzésnek állít emléket. — Dr. Alapy Gyula szerkesztő A morva-cseh és magyar érintkezés középkori történetéből a huszita háborúkat adja elő. A kiváló tanulmánynak ez talán a legérdekesebb fejezete. — Follajtár Ernő tanár befejezi szép és kiváló történeti kritikával megirt monográfiáját: A zobori bencés apátság történetét. A fiatal történetiró a modern történettudás eszközeit használja fel, amikor plasztikus képet rajzol az elpusztult apátság középkori viszontagságos életéről. A szép munka könyvalakban is megjelenik. — Rendkívül nagy érdeklődésre tarthat számot Lubenau Reinkold 1587. évi utazásának feljegyzése, aki a konstantinápolyi török követségben rászívott és leírja az akkori Pozsony, Somorja és Csallóköz, főleg pedig Komárom városokat és várakat s a komáromi követségváltás szines képét. Ugyanis Komárom alatt vették át a törökök a követség kíséretét. Az érdekes közlemény Osákós József pozsonyi levéltáros fordítása. Dr. Haiczl Kálmán és Rodó Péter kisebb közlései után az Irodalom rovatában bőséges könyvmegbe- szélést nyújt a füze! az újabb szlovenszkói történeti irodalom termékeiről. A Nemzeti ViiinrM. a SzMKE tudományos osztályának folyókái az idén már hat füzetben jelenik íny;: megreiidídlielö Komárom, Kuiturpa\]l? (>. (Előfizetési ára 4*'Kő) UK# -----O----Ak kor kellett erre gondolnom, amikor egy strassbourgi lapjelentés nyomán olvastam, hogy Kitty von Berg gazdag és előkelő német asszony bele van keverve egy kémkedésbe. Alig gondolhattam végig élet és halál közt tapogatózó gondolataimat, amelyek azért törtek fel intenzív módom, mert Kitty von Berget egyszer, igen sok év előtt ismertem, máris rámtört a másik bír, az a kétsoros hir, amelyet talán alig vettek észre és amely arról számol be, hogy Kitty vöm Benget Berlinben a kémkedési perrel kapcsolatban kivégezték. A perről természetesen nem szivárgott ki semmi a nyilvánosságba és ezért volt a kis hir ereje rendkívüli, hiszen teljesen készületlenül talált. Ez a ragyogó intelligenciájú asszony oly távol állt az élet vásárától, oly sziűibtilisnak mutatkozott, hogy ma, amikor kivégzés igazolja ellenkező lelki struktúráját, az egyéni eset helyébe az- általános elgondolás lép és magával ragadja a stabilnak hitt értékskálát, logikát és emberismeretet. — Mintegy üvegbura alatt, teljes hang tálán Ságban ment mindez végbe, tragédia, amely csak akkor válik tragikussá, ha valaki ismerte a tragédia elszenvedőjét és a némaságból fortisszimósan tör ki a kórus, amelynek vezérlő szólama, hogy senki sem ismeri az embertársát. Valami kifejezhetetlen szomorúság vett erőt rajtam és minden igyekezetemmel azon voltam, hogy kibogozzam a pszichológiai rejtélyt. Az emlékezet csak megzavart ebben a munkámban, ahelyett, hogy segítségemre lett volna, mert nem tudta összeegyeztetni az előkelőén okos és müveit hölgyet ezzel a hirtelen véggel, a kétsoros hírrel, hogy egy élet igy ért véget, amely alig kezdődött meg. Kép- zeíe emben behatoltam Kitty von Berg börtönébe és beszélgetni próbáltam vele, okosan, finoman, mint ahogyan egy nagy filozófus szalonjában beszélgettünk, — filozófiáról, művészetről, politikáról. Akkor elmélet volt minden, csendes, halkszavu beszélgetés, amelyet a nagy filozófus kis közbeszólásai úgy dirigáltak, hogy soha sem siklott kii és mindvégig a szellem síkján mozgott. Innen a börtönig és a kémkedés miatti kivégzésig mily messzi az ut — és, ime, mily rövid! Nem tudom, jól hallottam-e, milyen válaszokat adott nekem ez az asszony és nem is tudom megmagyarázni, mit mondott, amikor azt kérdeztem tőle, hogyan és mért keveredett bele ebbe a halálos játékba, amikor az élete telítve volt gyönyörű játékkal. De ugyanakkor rágondoltarn egy másik asszonyra, akivel szintén a nagy filozófusnál találkoztam és aki híres volt mint festőnő és Írónő, persze, csak pillangómódra és a röpke nap jelene számára. Ez a másik asszony, aki nyugtalanságtól űzve háromszor is körülutazta, azaz hogy körülzarándokolta a földet és sehol sem talált nyugvópontot, egy délután arra kérte a filozófust, ha meghal, égettesse el és a hamuval telt urnát tegye fel egy könyvespolcra a dolgozószobájában. A filozófus ezt megígérte és az asszony abban a percben megtalálta a lelki nyugalmát. Két hét múlva öngyilkos lett. Az urnát sokszor láttam, ma is ott áll a filozófus könyvespolcán és rajta ezek a szavak: „H. v. P. összegyűjtött müvei.“ H. v. P. játszott az élettel. Ez volt és igy történt a halála. Kitty von Berg játszott a halállal. Ez volt az élete. Az elsőn keresztül értettem csak meg a másikat, azaz, lelkileg a közelébe tudtam férkőzni és ellestem néhány szavát az élet és a halál értékéről, ma, amikor már nem tud megszólalni. Értem, hogy az élet oly nagy és annyira egyetlen dolog és érték, hogy nagyobb intenzitása kedvéért páradoxonosan még fel is áldozzák azok, Irta : D o m a Ervin A Prágai Magyar Hírlap újabb tanujelét adta, hogy hivatását mindig maradéktalanul teljesíti és tudatában van kötelességeinek, amikor ismételten napirendre tűzte hasábjain az ifjúsági kérdéseknek megvitatását. Mert tudja és érzi, hogy a kisebbségi magyar nemzeti társadalom az ifjúságával él vagy vele bukik. Senki sem tagadhatja, hogy a társadalmi rend s a vele összefüggő műveltség, erköl- osiség, szóval szellemi és lelki világunk nem fügetlenithető a gazdasági élettől. A kisebbségi magyarság anyagi helyzete, sajnos, nagyon súlyos. Majdnem mindnyájan szegények vagyunk s csak keveseknek adatott meg a vasárnapi kalács. Az ifjúság még szomorúbb viszonyok között küzködik. A magyar főiskolás kénytelen szülei nyakán élni, mert elhelyezkedni nem tud. Helyzetének speciális adottságai mellett még nagy akadály, hogy nincs megszervezve a kisebbségi magyar társadalom. Pedig nagyon sok szó követelte ezt. Élénk emlékezetünkben kell, hogy éljenek Kelemben Sándor és dr. Szvatkó Pál cikkei, amelyekben a magyar katasztert követelték és a magyar önsegélyt. Sokan lekicsinyelték terveiket, pedig nagyon nagy szükségünk van rá, mert tudnunk kell: hányán vagyunk, milyen anyagi eszközök állnak rendelkezésünkre, kire és mennyire szá- mithatunk, ha gazdasági vérkeringésünkben nehézségek fordulnak elő s ha valahol sürgős segítségre van szükségünk. Sajnos, minden követelés és indítvány ellenére a kisebbségi magyar kataszter csak álom maradt, délibáb, amely után hiába nyújtjuk ki segélyt kérő kezünket. így a magyarság és a magyar ifjúság még ma sem tudja, kikre számíthat létfenntartó harcábanTermészetes, hogy a magyar kataszter hiányában az ifjúság elhelyezkedése nagyon is bizonytalan. Nem tudja, hova kell mennie, mihez tartsa magát, kitől és mit kérhet. Tény az, hogy hiányzik a közvetítő, pedig sokszor elhangzott már a követelés a magyar szellemi és fizikai munkaközvetítő után. Ha összeírtuk a magyar katasztert, ha megszerveztük a szellemi és fizikai munkaközvetítő (mondjuk) irodát, akkor csak egy követelményt, kötelességet kell felállítanunk: magyar ember adjon magyar testvérének szellemi és fizikai munkát. Szükséges, hogy magyar földbirtokos magyar gazdatisztet és napszámost alkalmazzon; a magyar bank- és pénzintézet (ami kevés még ivan) magyar gyakornokot. A magyar ügyvéd magyar irodistát és ügyvédbojtárt fogadjon fel stb. A fiatal magyar lányok pedig térjenek vissza f a családba, az otthonba és olcsóbb munkaerejükkel ne állítsanak versenytársakat a férfiaknak. Csak azok a magyar lányok menjenek hivatalba, akiket az égető szükség kényszerít, akiknek teljesen önmagukat vagy beteg szüleiket kell fenntartaniuk. Az ifjúság gazdasági problémái közül nagyon fontos a nálunk is elharapódzott álláshalmozás. Sajnos, közöttünk is élnek antiszociális beállítottságú emberek, akik több, külön is minősített életlehetőséget jelentő fizetést húznak. A józan ész tiltakozik az ellen a visszásság ellen, hogy mig odalenn a mélységben százak és ezrek tülekednek egy falat kenyérért, addig nagy jövedelmeket keleti kényelemben és nyugati fényűzéssel élvezzenek egyes Szerencsei iák, akiknek a kisebbségi magyar művelődés és magyar jövő érdekében való cselekedeteiről rendszerint hallgat a krónika. Az ifjúság nem forradalmi. Csak nem a társadalom kegyelméből, munkanélküli jövedelemből vagy kényszermunkádból akar megélni, hanem munkaterületet kíván, annak igazságos fölparcellázása által. Ez pedig etikai, nemzetpedagógiai, gazdasági és társadalmi szempontból is a legértékesebb kamatoztatása a szellemi munkanélküliek munkatőkéjének és egyetlen jogcíme a megélhetéshez. Itt bontakozik ki a kisebbségi magyar társadalom másik kötelessége: irányt mutatni a fiatalság szellemi fejlődésének. Ez annál könnyebb feladat, minél szerencsésebben oldotta meg az anyagi elhelyezkedés és a gazdasági függetlenség elsődleges problémáját. Keli, hogy az idősebb, háború előtti nemzedék a fiatalok hevületének és lendületének vonatát, helyes váltóállítással, jó vágányokra futtassa. Mert ne felejtsük el, hogy csak a fiatalság és a megrögzött rajongók kiváltsága az, hogy vakon hisznek eszméik megvalósíthatóságában, csak azért, mert azok eszményiek. Segítse tehát az idősebb nemzedék is a fiatalságot, szerezzen neki lehetőséget tehetségeinek kifejlesztésére. Mert a tehetség többek között tréning kérdése is. Gyakorlaté. Akit a mostoha sors arra kényszerít, hogy a pincében énekeljen, abból sohasem lesz Caruso, aki fiatal író s nem kap nyomtatott betűt, abból sohasem lehet Petőfi Sándor vagy Zilahy Lajos. Helyet a fiataloknak és szabadságot a tehetségnek. Nyomott légkörben, megkötések és korlátozások között soha, sehol, semmiféle tehetség még ki nem fejlődhetett! — A Nyitra folyó szabályozása a nyitrai városi képviselőtestület előtt. Nyitrai munkatársunk jelenti: A város képviselőtestülete pénteken délután rendkívüli közgyűlést tartott Moltó városbiiró elnök- lésével. A fontos ülésen a képviselőtestület tagjai majdnem kivétel nélkül valemerniyien megjelentek. A napirend tárgyalása a Nyitra szabályozás; nu?n- kálaitaiiniak megbeszélésével kezdődött. Névszerinti szavazással egyhangúlag fogadták el a második folyószakasz munkájának átvételét, amelynek költségvetését. egymillió koronával túllépték. Ezután a harmadik folyószakaszon építendő hatalmas duzzasztó ügyét tárgyalták, amely — mint közöltük — Csehszlovákia legnagyobb ilyen erőmüve lesz. E’lia- táiroztáik, hogy a harmadik szakaszt az eredeti tervektől eltérően hatvan méterrel bővítik, miáltal n kőMaógevtéa 670.000 koronával fog emelkedni.
