Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-26 / 119. (3450.) szám

Ha: RÁDIÓMÉI. LÉKLET TBj MmM J XIII. évf. 119. (3450) szám « $Z5>Bli&3t • 1934 május 26 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 KC., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes sxám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12; II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, IIL emelet • © TELEFON: 3 0 3 -1 1. © • SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHH. „Ausztria hívja önt" AjrománWr^^ király példáját Románia a diktatúra küszöbén ? Károly és Avarescu feltűnő tárgyalásai ■ A költségvetési vita megbuktathatja Tatarescut ■ A hadseregben nagy a nyugtalanság ■ Uj külpolitikai orientáció (sp) Pír ág a, május 25. öles plakátok lógnak ellőttem a falakom, „Ausztria hívja önt", „Olaszország szebb, mint valaha" vagy a lekoinkuráló másik plakát: „Frauciaoirsizáig olcsóbb, mint valaha". Ezek a számos és kiabáló falragaszok, melyek a bi­zonytalan májusi időben oly üdítően lépnék a politikai plakátok helyébe, a nyár biztos előjelei, mert az utazási időszak megindulá­sát jelzik. Nemes versengés indul meg a ha­talmak között, — bárcsak mindig ebben ver­sengnének, — hogy melyik szebb, melyik ol­csóbb, melyik vendéglát óbb. „Ausztria kínál­ja hegyeit, tavait, zöld rétjeit és békeszerető, dalos embereit", olvasom egykelyütt, s a má­sik utazási iroda kirakataiból felém rikolt az éles szánekkel festett svájci bérc: „Jöjjön a legmagasabb hegyek és a legmagasabb vas­utak birodalmába". Skócia a szörnyeit kínál­ja, Spanyolország a bikaviadalait, a Földközi tenger tizennégymapos idegmegnyugtató ha- jókázást ajánl jutányos áron, Németország a dómjait dicséri és nem politikai rendszerét, a szovjet úgy beszél fesztiváljairól, hoteljei­ről, kaszinóiról, étkező kocsijairól és Rém hf/indj' ■' rmnifha a Dar, 9per^.tT,oj ■ él a Le- nimmauzóleumig mindent az Inturiszt épített volna utazó gazdag burzsujok szórakoztatá­sára, — s hirtelen olvasom az egyik lapban a leghatásosabb időszerű hirdetést: „Jöjjön Magyarországra, teljes politikai nyugalmat garantálunk". Mit adna Dolllfuse Ausztriája, ha a Gros® glockner pazar vidékét ábrázoló tüneménye­sen szép plakátjára ezt a jelmondatot Írhatná fel! Most, hogy a nyár a küszöbön áll, két­szeresein fontos volna a kis köztársaság szá­mára, ha a forradalmi hangulat három-négy hónapig nyári álmát aludhatná, s a bősz bom- bavetők, a politikai szenvedélyek rabjai visz- szaved'lenének kövér kés osztrák szállóportá­sakká, bőrnadrágos idegenvezetőkké. A sors keserű iróniája, hogy az elmúlt évek legvére­sebb forradalmai. 1927-ben, 1931—32-ben a Heimwebr-villioinig'ások ideién és 1934Jben — éppen abban a városban zajlottak le. amelyet a világ a legbékésebb és a legkediéiyesebb város jelzőjével szeret ellátni: Bécsiben. Az elmúlt nyáron sikerült békét teremteni az ál­lamban, s a ben szülöttek a haragot, ellették őszre, hogy előbb betakaríthassák az idegen­forgalom terméséi, az idén szerumelláthatő- lag bonyolultabb a helyzet s az elmúlt napok- bán történt rekordszámú vasmti merényletek, bomibavetések valóban nem alkalmasak arra, hoigy a félénk üdülőit Ausztriába csalják. Veszedelmes rendszer van az osztrák me­rénylet-sorozatban. A legtöbb eset az idegen- forgalom gócpontjain és előmozdítóin törté­nik: a fővonalakon, a salzburgi Festspiel­hausban, az ischli fürdőben, a semmeringi kaszinóban. Ha Dollfuss nem tud erélyes kézzel véget vetni e kilengéseknek, illetve az osztrák felelőtlenek nem jutnak jobb belá­tásra, akkor a nyári pénzözön -nem áraszthatja el Ausztriát. Nélküle pedig a köztársaság né­pének gazdasági egyensúlya problematikussá válik, hiszen 1933-ban is a nyári forgalom volt az, ami lehetővé tette sok ezer osztrák számára a zavartalan telelést. Ausztria ma legalább olyannyira az idegenforgalomra van utalva, mint Svájc, sőt talán még in­kább. Paradoxonnak látszik, de a lehetetlen­ségek valószerüségének mai világában mégis így van: Európa nyugalma nem utolsó sorban az osztrák fürdők nyári idegenforgalmától függ. Ha a májusi napokban alaposan elsza­porodott terrorcselekedetek elriasztják az idegent Ausztriából s a fürdőkből élők száz­Bukarest, május 25. A bolgáriai esemé-j nyék nagy hatással vannak a román belpoli- • tikai élet fejlődésére. Burkolt formában mind j többet beszélnek arról, hogy Károly király a bolgár események következtében szintén katonai diktaruát készül bevezetni Romániá­ban. Politikai körökben különösen nagy iz­galmat keltett Avarescu tábornagynak teg­napi audienciája a királynál. Általában biz­tosra veszik, hogy Tatarescu kormányának lemondása már csak órák kérdése. A helyzet rendkívül feszült s a közvéleményben olyan hírek is terjedtek el, hogy a hadseregben nagy nyugtalanság uralkodik. Hir szerint Cica tábornok hadügyminiszter Tatarescu kí­vánságára máris lemondott. Hivatalosan ezt a hirt még nem erősítették meg. Egyes körök szerint a kormány lemondása a költségvetés összeállításának nehézségeivel van összefüg­gésben, mások viszont úgy tudják, hogy a le­mondás Vickersnek, a nagy angol fegyver­gyár képviselőjének romániai látogatásával van kapcsolatban. Általában már mint. be­fejezett tényt emlegetik, 4iogy az uj diktató­rikus kormány feje Avarescu tábornagy lesz. Tatarescu lemond? Bukarest, május 25. Ellenzéki körökben újabban ismét azt a hirt terjesztik, hogy Tata­rescu miniszterelnök kormányával együtt le­mondásra készül. Az ellenzék azzal a ténnyel bizonyítja a lemondásról szóló híreket, hogy a kormány a mára tervezett esernovici miniszter- tanácsot váratlanul elhalasztotta, valamint az­zal is, hogy a király a múlt napokban ismétel­ten tárgyalt különböző ellenzéki politikusokkal, — köztük Avarescu marsallal is, — és ma dél­előtt tizenegy órakor fogadta Tatarescu minisz­terelnököt. Az újabb kormányválság a hírek szerint a költségvetés összeállítása körül fel­merült nehézségekkel függ össze. Avarescu és Károly király Bukarest, május 25. Avarescu marsall, Ká­roly király egyik kedvence, az elmúlt napok­ban többször jelent meg audiencián az ural­kodónál. Legutoljára május 23-án tett látoga­tást a királyi palotában. Az Indreptarea, a marsall lapja, határozottan visszautasítja azo­kat a kombinációkat, amelyek szerint a mar­sall látogatásának politikai háttere van és azt állítja, hogy Avarescu és Károly kizárólag a román hadsereg fokozott mértékben történő felfegyverzéséről és modern hadászati dolgok­ról tárgyalt. Ezzel ellentétben a politikai köz­vélemény nagy jelentőséget tulajdonit annak •ezrei jövedelem nélkül maradnak, az elkese­redés forradalmi hangulata katasztrofálissá nő Ausztriában és meggondolatlan lépésekre ragadja a népet s ha e meggondolatlan lé­pések — tegyük föl — a nemzeti szocialista felkelés alakjában sülnek ki és az Anschluss kiprovokálásához vezetnek, akikor a világ- politika gépezete kénytelen közbelépni és megérkeztünk ahhoz a rettegett ponthoz, ahonnét a kavics a bércről legurulhat mélybe [ a ténynek, hogy a marsall az audiencia után | számos politikai vezérrel tárgyalásokat foly- i tatott. Bizonyosra vehető, hogy Károly király a legutóbbi bolgár példán felbuzdulva szintén tekintélyi kormányzást akar megvalósítani Romániában, és ugyanolyan abszolút királyi hatalomra törekszik, mint amilyennel a másik két balkáni állam uralkodója, Sándor jugo­szláv király és Boris bolgár király rendel­kezik. Minden azon múlik, vájjon a román politikai vezérek csatlakioznak-e terveihez és Budapest, május 25. (Budapesti szerkesztősé­günk 'telefonjelentése.) Az „Uj Nemzedék" Bu­karestből keltezett táviratot közöl, amely sze­rint a bukaresti francia követség tegnap azt a hivatalos közlést tette a román külügyminiszté­riumban, hogy Barthou francia külügyminisz­ter lemondott tervbevett bukaresti és belgrádi látogatásáról, mert a legutóbbi események egy­előre tárgytalanná tették Barthou balkáni uta­zását. A legutóbbi események alatt az „Uj Nemze­dék" Göring porosz miniszterelnök utazását ér­és útközben sodró lavinává dagadhat. Nevetséges apróság ez s mégis egy lehető­ség. Mutatja, miiféle perspektívák uralkod­nak a mai nemzetközi politikában s ha nem teszünk egyebet, mint az ártatlan utazási pla­kátokra nézünk s végiggondoljuk egy-egy ilyen plakát hátterét, máris kellemetlen kö­vetkeztetésekre juthatunk. Nagy-nagy össze­függés van manapság minden között a vilá­gon, a legkisebb tényt sem szabad élvonal­a román hadsereg elég erős-e Károly céljai­nak megvalósításához. Állítólag Tatarescu miniszterelnök, aki ma ugyancsak audiencián volt a királynál, hevesen ellenzi Károly ter­veit. Es Titulescu! Paris, május 25. Nizzából jelentik; Titulescu román külügyminiszter hosszabb üdülésre csütörtökön a francia Riviérára érkezett. ti és román, valamint jugoszláv forrásokból megállapítja, hogy egyrészt Románia és Jugo­szlávia lényegesen engedett a német diplomá­cia hónapok óta erősbödő csábításainak, más­részt az uj Balkán-paktum Románia, Jugo­szlávia és Bulgária között szintén ennek a né­met befolyásnak az eredménye. Az a körül­mény is, — Írja a lap, — hogy Bratianu Dinu Németországba utazott egy­havi tartózkodásra, élénken bizonyltja, hogy Románia külpolitikai vonalvezetésében uj orientáció felé halad. koztatni a Végső Dolgoktól. A szép plakát békés mezőket, fenséges hegyeket, jámboran legelő kolompos teheneket mutat s nagy- karimáju kalapja alatt kacéran mosolygó szép osztrák leányt, a természet és az élet kellemetességeit. Ausztria hívja önt. Men­jek, ne menjek? Ha megyek? Dinamitra és uocai harcokra gondolok. Ha nem megyek? A kilátások akkor sem rózsásabbak. ’ >■!■■(} ■■■■■!< Barthou nem rneer most Bukarestbe és Belgrádba? „A kisebbségi magyarok illuzióvesztetten nézik a népszövetség működését" Szüllő Géza felszólalása a népszövetsé­gi ligák unióiénak angliai közgyűlésén Folkestone, május 25. A népszövet­ségi ligák uniója most tartja közgyűlését és bizottsági üléseit Folkestoneban. Eddig a bi­zottságok és szakosztályok működtek Lord Cecil, Sir Murray és Gianini olasz miniszter elnöklete mellett. A közgyűlés most kezdő­dött, amelynek megnyitó ülésén felszólált dr. Szüllő Géza, a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga diszelnöke s töb­bek között a következőket mondotta: — Szövetségiünk az elmúlt évben nagy agilitással működött. Több gyűlést tartott s az ifjúságot is bevonta működésébe, mert be akarja rögzíteni az egész közvéleménybe, hogy ne az erőszak kormányozza a világot, de az igazság. Csak az igazság az erő, nem az erőszak! — Megteszünk tőlünk telhetöleg mindent, hogy a kisebbségi jogokat megóvjuk, s meg­tartásukat követeljük, mert meg vagyunk győződve, hogy a kisebbségi kérdés megoldá­sa nélkül nincsen meg az az atmoszféra, amelyben meg lehessen találni a békét, a megnyugvást. — Meg kell azonban itt magunknak valla­nom, hogy mi mindnyájan — magyar kisebb­ség — nagy szkepszissel és illuzióvesztetten nézzük a népszövetség működését és vergő­dését, de ebben egy dolog vigasztal, — s ea az elégtételünk megvan, — hogy ebben egyetért velünk a világ többsége! Dr. Szüllő Géza a bizottsági munkákon is résztvett. ahol ugyancsak több ízben felszó­lalt s értékes, szellemes felszólalásával nagy sikert aratott.

Next

/
Thumbnails
Contents