Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-25 / 118. (3449.) szám

M94 », ykMk. _____________________________T>R»aiA\AG$^HnaJiI> Gö mbös: A szociáldemokraták vonják le a változott idők konzekvenciáit s olvad­janak be a nemzeti polgári társadalomit9 A magyar miniszterelnök a képviselőházban bejelentette, hogy a titkos választójogról szóló javaslat már ősszel a parlament elé kerül Payer: Én mindig magyar voltam! Budapest, májút* 24. (Budapesti szerkesztősé­günk telefon jelentése.) A magyar képviselőház­ban (hetek óta folyó költségvetési vitának teg­nap volt a legkiemelked őbb napja. Tegnap ke­rült ugyanis sor a miniszterelnökségi költségve­tés tárgyalására, amely alkalommal Gömbös Gyula miniszterelnök is felszólalt, s az aktuális politikai kérdések mindem részle­tére kiterjedő alapos beszédével nagy politikai sikert aratott. Barthou és a királykérdés A miniszterelnöki tárca költségvetésének elő­adója R u b i m e k István volt, akinek beszéde után Farkas Tibor képviselő kezdte meg a vi­tát. Farkas beszédében egyebek között meg­emlékezett Barthou francia külügyminiszternek legutóbbi nyilatkozatáról, amely szerint Francia- ország megállapodott Csehszlovákiával és Olasz- wrezággail a Habeburg-restauráció megakadályo­zása érdekében. Ez a megegyezés a felszólaló szerirt nem egyeztethető össze a népszövetségi alapokmánnyal és az általános nemzetközi alap- elvekkel. Östör József a nemzeti gondolatról beszélt, amelyet fölébe kell helyezni minden egyéni és pártgondolatnak. Hangsúlyozta, hogy a. magyar kormány helyes utón halad a nemzeti gondolat megvalósításában. Emezt Sándor külpolitikai problémákkal kapcsolatban (kijelentette, hogy helyesnek tartja a miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatát, amely szerint Magyarország helyzete a szomszédállamok felé elsősorban a nemzeti becsület kérdése 8 csak azután következhetnek másodsorban a gazdasági kérdések. Sigray Antal gróf legitimista képviselő a miniszterelnökrek a ikiráilykérdéssel kapcsolat­ban tett legutóbbi kijelentésével kapcsolatban kifejtette, hogy a különbség a miniszterelnök felfogása és a legitimisták álláspontja között csupán az idő­szerűség kérdése. Sigray is foglalkozott Barthou nyilatkozatával a francia-ceehszlovák-olasz megállapodásról, mi­re Gömbös közbeszóiólag megjegyezte: — Ez az egyezség Ausztriára vonatkozik, reánk tehát legföljebb közvetve tartozik. Ezután zsúfolt padsorok előtt általános fi­gyelem közepette Gömbös Gyula miniszterelnök emelkedett szólásra. A miniszterelnök elsősor­ban válaszolt a vitában elhangzott beszédekre. Gömbös beszéde Gömbös Gyula miniszterelnök bevezetőben vázolta az általános magyar helyzetet. A magyar nemzet, úgymond, boldogtalan. En­nek oka sajátságos földrajzi fekvése, kritikus történelmi elhelyezkedése és az, hogy a maga keleti lelki keresztmetszetével nehezen tu­dott az itteni körülményekbe belehelyezkedni. Araikor pedig őzt megtette, megbürették értő. Nem volt. hálás a Nyugat a magyarságnak, amely a Nyugatot többször megmentette. Farkas Tibor szavaira válaszolva a miniszter­em ök kijelentette, hogy Ausztria belügyeilbe a királykérdés szempontjából nem kivan beavat­kozni. Majd igy folytatta beszédét. — A római szerződés birálóinak most már ki­jelenthetem, hogy a római hármas egyezmény olyan buzaértéke- sitési lehetőséget biztosit Magyarországnak, amilyenre a múltban még nem volt példa. — A titkos választójog tekintetében is több­ször kívánták álláspontom kifejtését. Ez rövi­den a következő: Titkos választójogot akarunk és a belügy­minisztériumban már folynak az errevonatko- zó javaslat előkészületei. A javaslatot min­den bizonnyal az ősszel már a ház elé is ter­jeszthetjük. A szociáldemokraták válaszúton — A ftzociáldemorkatáik kiprovokálták belő- hirn a, szociális kérdésekre vajló választ. Ez a válaszom igy szól: Felkérem önöket, uraim, ar­ra, hogy a változott viszonyokra való tekintet­tel revideálják álláspontjukat, programjukat, a illeszkedjenek bele a polgáriasam gondolkozó társadalomiba & igy viribus unitié oldjuk meg a súlyos szociális kérdéseket. Ha nehéz időkben azt kivánom minden ma­gyartól, hogy teljes egészében mindenét ál­dozza a nemzetnek, akkor a mi kötelességünk is az, hogy mindent megtegyünk, hogy a ma­gyar ember szociális egyensúlyba kerüljön. Az az okos politikus, aki a világ arculatának tapasztalt megváltozása után régebben val­lott elveit most félreteszi a nemzeti ügy ér­dekében. A polgári trásadalom baráti jobbot nyújt önök felé, de ha önök képviselni akarják a magyar munkásságot a mai Magyarországon. bele kell olvadniok a polgári társadalomba, amely át van hatva annak a gondolatától* hogy a munkáskérdést véglegesen Igazságo­san megoldja. Nézetem szerint a szociáldemokratáiknak el kell Budapest, május 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Göring német birodalmi miniszter, porosz miniszterelnök Athénből való vbszautaztá- ban ma délben Budapestre érkezett. Göring útköz­ben Belgrádiján újból leszállt és rövid nyilatkozatot Prága, május 24. Dr. Korláth Endre, a ru- szinszkói magyarság szenátora és törvényhozó- társai a következő interpellációt nyújtották be a belügyminiszterhez: „1933. julius 16-án beadtam egy részletes memorandumot a belügyi, pénzügyi minisz­tériumihoz és a miniszterelnökséghez a Tisza folyó 1933. julius 10-i áradásával okozott ká­rok megtérítése ügyében Mind a három be­adványom a belügyminisztériumihoz lett át- téve, amely viszont az ungvári országos hi­vatalhoz küldte le azt. Az iratok Ungvárról visszatérve átküldettek a pénzügyminiszté­riumhoz s úgy értesülök, hogy még a legfelső számvevő és ellenőrző hivatal is betekint azokba a kérdés eldöntése előtt. A károkat okozó áradás óta teljes biz hó­nap múlt el. Ennek ellenére, fiezaujlak felse­gélyezését nem tekintve, a többi község káro­sultja érdekében semmi sem történt, bár az egyee községek a károkat nyomban összeírták s a kárbecsléseket a belügyminisztériumhoz történendő felterjesztés végett a járási hiva­taloknak átadták. A terményekben okozott károkat hivatalos összegezések nélkül még megközelítően sem lehet megállapítani. Tény az, hogy ez az árvíz az amúgy is nyomasztó gazdasági válságot még elviselhetetlenebbé tette e ezt súlyosbítja az a körülmény, hogy a károk színhelye Podkarpatszká Rusz, mely­nek különleges nyomorát éppen a legutóbbi hónapokban a többségi pártoknak több expo- - mse is minősitett nyomornak nevezte. Ez alkalommal i® külön ki kell emelnem dönteniök, hogy kommunista irányban fejte nek-e, vagy pedig a polgárLasodás felé. Ha a kommunista irányban döntenek, vagy pedig a döntést elutaskitják, akikor el kell imerniök, hogy rombad ölnek utolsó támaszpilléreik. A szó­éi ál demokrácia az egész világon összeomlóiban van. tehát többé már nem nagyon támaszkodha­ttunk a nemzetköziségre. Szívesen elismerem, hogy a mi szociáldemokratáink a nemzeti kér­désekben mindig becsületeser szekundiltak, de valljanak nyiltam és őszintén szint a magyarság mellett. Payer szóéi áld emokrata közbeszól; Én min­dig magyar voltam! Gömbös: Akkor vonja le ebből a konzek­venciát! A közös sors megköveteli ezt a férfias tettet! A feszes elés kardáse A leszerelési kérdés mai állásából azt lá­tóim, hogy valami nagy bajnak kell lenni adott az újságíróknak. Kijelentette, hogy athéni lá­togatásénak eredményével nagyon meg van eléged­ve. Giiring nemcsak mint porosz mini ztereluök, de mint a német nép képviselője időzött Görögország­ban. Técső és Visk városok lakosainak kárait. E ■két város gazdáinak magántulajdonában levő földeiből az ár mintegy 500—500 kát. hold- nyi területet kavicsolt el olyan mértékben, hogy a humuszt átlag félméter maga*$ kavics- réteg födte be. E területek újból termókeny- nyé tétele, illetve a kavics elhordatása sokkal nabb költséggel járna, mint amennyiért uí földek volnának vehetők. Vagyis ebben a két esetben nem egy évi kárról van szó, ha­nem létet biztosító szántóföldek teljes elpusz­tulásáról s igy ez a kár csak száz százalékos teljes kártalanítással volna helyrehozható. A kártérítés kérdését tovább halogatni azért sem szabad, mert az említett két város ká­rosult gazdáinak terméshozama a. bekavicsolt területen már 1934-ben ismételten elmarad, ami a kisgazdákat teljesen anyagi romlásba viszi. / A közöltek alapján kérdem a belügyminisz­ter úrtól: Van-e tudomása arról, hogy a Tisza folyó 1933. julius 10-i áradásával okozott horribilis károk térítése, illetve a károsultak főlfeegé- lyezése ügyében — Tiszaujlak kivételével — eddig semmi nem történt? Milyen módon kívánja a múlt évi, — a me­morandumomban ^részletesen kimutatott — s az összes eddigi áradásokat meghaladó Ti­sza-ár adásiból előállott károkat nemcsak Ti­szán j Lakon, hanem a Tisza folyó mentén fek­vő többi, ruszin és magyarlakta községekben ég városokban helyrehozni s ezzel a károsul­tak létét biztosi tani és uj gazdasági életük fellendítését el ömozd itani ?“ 3 Európa nagyhatalmai között. Nagy betegségek vannak ezen a téren, kicsinyes hatalmi bástyázással veszik körül magukat a nagy­hatalmak, mintha a másik fél nem látná en­nek a céljait. Most már én is tragikusnak tartom, hogy a nagyhatalmak nem találják meg egymást az egyenjogúság terén. Bennünket nem militarista elgondolás ve­zet akkor, amikor követeljük egyenjogú­ságunkat, de nemzeti szuverenitásunkat kötelességünk ezen a téren megvédeni akikor, amikor a másik fél állig van fel­fegyverkezve. Mi megelégszünk a leg­kisebb hadsereggel, ha mások is ugyanezt teszik. Degradálásnak tartjuk azonban azt, ha az egyiktől elveszik a modern hadi Pel- zerelést, a másiktól azonban nem. a világ hatalmasai a békét keresik, akkor ;zavuk az igazság keresése legyen. Ila dig az igazságot keresik, a megoldást meg jgják találni. Ellenkező esetben pusztulás­ba vihetik egész Európát. A királykérdés — Egyesek azt állapították meg a vita folyamául, hogy Benesnek és Titulescumak kellett engem figyelmeztetni arra, hogy a ki­rálykérdés milyen fontos nemzeti probléma. Kijelentem, hogy nekem semmiféle injekció­ra sem Benes úrtól, sem Titulescu úrtól nin­csen szükségem. Én a királykérdőst mint a szuverén Magyarország miniszterelnöke né­zem minden vonatkozásban és sem ebben, sem más kérdésben nem hagyom magam be­folyásolni sem Benestől, sem Tituleseutól. — Nem is fogok velük vitába szállni, mert ezzel elismerném azt a jogukat, hogy Magyarország be'pólitikai kérdéseibe beleszólhatnak. A magyar királykérdés ma nem aktuális, úgy tartom azonban, hogy a magyar szent­koronával csak egy katolikus ember koro­názható meg. A miniszterelnök ezután még a bolgár helyzetről emlékezett meg. Kijelentette, hogy a Magyarország és Bulgária között levő vi­szonyt a mostani bolgár kormány változás nem befolyásolja. Bármilyen kormány legyen Bulgáriában, a magyar kormánynak mindig az lesz a szándéka, hogy vele a testvériség jegyében a reálpolitika szempontjából baráti kapcsolatokat ápoljon. Vita nélkül nre?szav3z'ák a honvédelmi sássás A miniszterelnök beszéde után még rövi­den Payer Károly szociáldemokrata kép­viselő szólalt fel s hangsúlyozta, hogy a szociáldemokraták tulajdonképpen nem­zeti alapon állanak és a magyar nép bol­dogulása érdekében mindig készek har­colni. A képviselőház azután a miniszterelnöki tárca költségvetését általánosságban és rész­leteiben elfogadta. Majd elfogadta ugyancsak általánosságban és részleteiben a honvédelmi tárca költ­ségvetését is, amelynek tárgyalásánál egy­általában nem volt vita, mert egyetlen szónok sem jelentkezett. Gömbös Gyula miniszterelnök mint honvé­delmi miniszter újból felszólalt s megköszönte a képviselőháznak, hogy a honvédelmi tárca költségetését minden vita nélkül fogadták el. Ezt a megtiszteltetést ő a honvédségre hárít­ja át. A miniszterelnök beszéde közben és végén hatalmas éljen zúgott fel a ház minden olda­láról, s a képviselők sokáig lelkesen ünne­pelték Gömbös Gyulát. JIMMY WALKER, Newyork egykori népszerű polgármestere, akinek ismeretes panamái miatt le kellett mondani — filméainész lett. Állítólag félmillió doháros M szerződést kötött egy fim válla lattal. Göring Budapesten Athéni útiéval meg van elégedve ■ ■ Az első nyilatkozatok Korláth szenátor interpellációban sürgette meg Técső és Visk árvízkárosultjainak kártalanítását

Next

/
Thumbnails
Contents