Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-23 / 116. (3447.) szám
6 egymásaik BynjtogzUytt víreevwírekkel Igyzke?tek a ttJret oltani. 1871-ben A rno^t puestüó nagy ecuő-ezetbe idézi azt a W-? batil'taa&abb vüz^t, amelynek 1871-ben majdnem az egész vires áldozatul esett. Az «---kor! tűzvééz ameivnek megismétlőddé tő! tartottak ®>s- pÜDdösd vasárnapján' «7 wtáH6ban keletkezett, aiiol egy tehén felrúgta az ott felejtett petróleum- lámpást Az akkori tűzvészben 250 ember pusztait el es t/)k ember menekülés közben a Mlc-bigan- *óba fulladt. Huezonbét órán keresztül pusztított a tűz és végül i« egu felbőezakadásezerü zápor oltotta el. A walesi herceg átrepüli az Óceánt? Pár is, májú« 22. As ., Excelsior“ jelen-i téré szerint a. walesi berreg, aki, mint ismp- j retes. lelkes hive a repülésnek és maga is képzett pilóta, azzal a terrrel foglalkozik, boev résrtress egv óceánrepülésen. As angol óriá*repülőgép. amelyen » walesi berreg utazni fog. Angliából Ésrakamerikába, való- •-riniiW Vewvorkba fog repülni A 3073. sz. dunai uszályhajó titokzatos foglya Budapp», május 22. ("Budapesti ezerk^ztőségimk telefon jelen-'**®.) ár <5e*z«kőt.5 vasúti egyik őre | te2T31 p hajnalban a. Duna hullámaiból e?v erősen eld'Ugaszolt palackot halászott ki. A pa-la-ckot ki. bontotta f abban rövid levelet talált ezzel a szó véggel: ..Aki ez Írásomat megtalálja, könyörgöm, menjen áronnál a rendőrségre; életem veszélyben van. A 1073 számú német uszályt) a jón tartanak elrejtve. Korngold Pál“. A bidőr a rendőrségre sietett, a levéllel, a,moly a révpa.ranesnoks,ággal együttesín rendeket, adott ki. hogy a. Duna. magyar szakaszán tartózkodó valamennyi lv»l- é* külföldi bajót nyomban kutatják át Megállapították, hogy Ilyen száma hajó egyáltalában nem jár a Dunán. De ar átkutatott hajókon sem találtak a hivatalok gyanúsat,. Vác közelében vasarna-p dőlutao egy motorosé. Dák kiránduló utasai urya.nolya.n értelmű segély- kiáltásokat hallottak a part felől. mint. amilyeneket a pall^kha rejtett, levél tartalmaz. A rendőrség eddig még nem tudta megállapita.ni. hogy kirándulok éretlen tréfájáról, vagy valami komoly esetről van-e szó. Exhumálták a — sorsjegyet! A halott zsebében eltemetett sorsjegy ugyanis egymillió francia frankot nyert Poitiers, májú* 22. Néhány itteni kereskedő egy olyan történetet élt át, mely rendkívül hasonlít René Clair világhírű francia rendező ,.Millió" cimü filmjének meséjéhez. A kereskedők egy közös sorsjegyet vettek, mely megütötte az egy milliós főnyereményt. A kereskedő, aki a sorsjeget magánál hordta, a sorshúzás előtt meghalt és abban a ruhában temették ej, amelynek egyik ®sebében a sorsjegy Toll A társak: nem tudták, mihez kezdjenek, régre kérvényt intéztek a hatóságokhoz, hogy felbonthassák a sirt s a halott ruhájának zsebéből kivehessek a sorsjegyet A hatósági engedélyt, megkapták, a sorsjegyet kivették a halott zsebéből s as egy millió frankot boldogan megosztották egymás között. Befejeződött egy világhírű pör, amelyben a pápa örökösei és egy kolostor harcoltak VJÍ. Pins elkobzott és visszaadott kincseiért Róma, május. A római Legfelsőbb Bárói Tanács — Sezioni Unite della Cassazione — Ítéletével megszűnt végre a „nagy pörökévkönyveine%‘‘ egyik fejezete, ameiy nemcsak az olasz jogászok, de a-z egész világ jogtudósainak figyelmét magára, terelte. Egy csöndé? olasz kolostor évek óta. harcban állt egy nagy pápa. örököseivel. És a nagy harc. amely az olasz bíróságok előtt, folyt, végtelen poros, aktatengert szült mialatt megtette az utat a lenkülönbözőbb fórumokon át, a legfelsőbb olasz bírói fórumhoz, amely végre döntő ítéletet hozott- A Ghiara.monti családból való VII. Pius pápa különbé szeretettel viselkedett a ceeenai Santa Maria del Monte kolostor szerzetesei iránt- akik a. Szent Benedek-rendből kerülnek ki. Halála előtt nekik óhajtotta ajándékozna a. drága- és ritka könyvekből álló magánkönyvtárát, valamint nagy- értékű éremgyüjtoményét, amelyek ma Cesena városkájának iskola-palotájában vannak elhelyezve. Ez az eremgyiijtérnény magában foglalja a páratlan értékű, legrégibb római időkből való pénzeken kívül azokat a ritka, különös alkalmakra veretett érmeket is, amelyek a legkiválóbb olasz mesterek \ ésői alól kerültek ki és amelyeket mind olasz pénz. és érem verd ék vertek. VII. Pius úgy' magánkönyvtárát, mint hires érem- gyűjteményét azzal a kikötéssel ajándékozta a kolostornak, hogy azoknak tanulmányozását, meg kell engedni a tudósoknak. De, mert a, pápa. tartott, attól, hogy amint I Napoleon uralma, alatt megtörtént, újra elkobozhatják a, kolostor vagyonát, ez ellen is védekezni óhajtott és 1821 augusztus 21-én kelt- pápai bullájával külön íe megerősítette végrendeletét., amely, lyel un oka-fí véreire — akiknek egyébként, hercegi címet, is ajándékozott testálta „látszólag., birtokát-, amelyen a kolostor épült- minden ingatlanával és ingóságává! együtt- I.gy a. pápai javak esetleges elkobzás esetén a. pápa. örökösei meggátolhatnák a nagyértékü két gyűjtemény elkobzását. l>e végrendeletbe foglalta, és bullájával megerősítette a j pápa. azt, a. határozott óhajá t, is, hogy ha. esetleges újabb elkobzás után a. kolostor ismét visszakerülhet az egyhá.z birtokai közé, a két gyűjteménynek is vissza, kell jutnia a kolostor birtokába, és használatába,. VII, Hús bölcs és előrelátó pápa volt; a. Santa. Maria del Monte kolostor vagyontárgyai később. 1867-ben, a pápai állaim megszűntével, csakugyan ' Cesena. városkájára szálltak át. Vagy hatvan esztendőn át, a pápa. örökösei, meg j sem kísérelték, hogy a végrendelet-adta. jogaikkal éljenek. 1927-ben azonban a Chiaramonticsalád birói utón felszólította Cesena városát, hogy adja vissza nekik a pápa magánkönyvtárát és érem- gyűjteményét. ítéletre a forlái törvényszék volt jogosult, amely; még a'bban a* évben ilyen értelemben hozott IibÁ* letet, de Cesena városa megtagadta a két gyűjtemény kiszolgáltatását* Közben az olasz állam és az egyház ki bét tilt és & lateráni konkordátum alapján, mely az Egyház é« Állam közti viszonyt békésen rendezte, most mán a kolostor jelentkezett a két gyűjteményt követelj ve. Most már a pör a bolgnai felsőbb bár óság elé! került, amely ismét csak olyan határozatot hozott^ hogy a két gyűjtemény kiszolgáltatandó, nem a kolostornak, hanem a Chiaramonti-örökösökuek. Ettől kezdve a kolostor és a Chiaram önti-család pereskedett egymással és az ügy a. Caesazione-hez került, amely a magyar Kúriának felel meg. Itt megsemmisítették a bolognai felsőbb bíróság ité-j letét és az ügy újabb megvizsgálására a. firenzei felsőbb bíróságot jelölték ki, amely megint csak a Chiaramonti-család javára hozott. Ítéletet. A kolostor most, a vatikáni konkordátum értelmében, mint teljes érvényű jógii személy, a firenzei ítélet, megsemmisítését kérte és ugyanakkor újabb Ítélethozatalt, kért a Legfelsőbb Bírói Tanácstól, a ..Sezioni Unite della, Caseazbne'któl, amely d’Amelio szenátor elnöklésével össze is ült, — és elutasította a Szent Benedek-rendi barátok felfolyamodását. — A vatikáni konkordátum, — mondta, kn a Legfőbb Bírói Tanács, — nem állapíthatta meg az összes papi birtokok egyetemes visszaadását, hanem csak részleges és bizonyos megtérítéseket, ál- apitott meg és azokat is a, Szentszék, nem pedig az egyes elkobzott birtokok javára.. Az Olaszország és a Vatikán között létrejött konkordátum alapján a Santa Maria del Monte kolostort újra elismerik a hatóságok mint jogi személyt, amely jogaiba is léphet, de gazdasági jogainak folytatólagossága nem jelenti a jura civili folytatólagosságát is. Polgári értelemben a- régi jogi személy megszűnt^ az újabb pedig nem azonos a régiveJ. És, ha har^ madiik személyről van szó, a. birtok-átruházás^ illetve kiszolgáltatás, — még ha. a pápa is intéz-* kedett ebben, ilyen érteleimben, — az uj törvényeké be ütköznék, amely megtiltja, hasonló esetre a birtoklás folytatólagosságát. Há a,z 1821 augusztus 21-én kelt pápai bulla törvény, — annak mellőzés eéne tényleges eltörlésre volna, szükség: a. mai jogi rendszerbe azonban nem illeszthető be és elvesz«* tette érvényességét. alkaJma.zhatatla.nsága folytán^ Mindezek alapján az olasz Legfelsőbb Bírói Trw nács eloltásátot-ta. a. kolostor feli oly amodá.sát és igyj — IMI. Piois pápa nagyérték’l könyvtára, és éremé gyűjteménye a pápa egykori unokafivéreinek, a Ohiaramonti-családnak birtokában maradnak, dó azzal a kikötéssel, hogy azoknak tanulmányozását továbbra is meg 'kell engedniök a tudósoknak. (a- g-)-----o----H osszulépés Irta: Csathó Kálmán János nagyon depók fiú, de ha megiszik egy pohár bort... Ennek következtében János nem iszik bort. Mert ó is tudja, hogy nem szabad neki. Bort nem iszik, csak frörsöt. Hosszul epést. Azt -zabad. Leül tehát a vendéglőben, megrendeli a vacsorát és mikor az italos-pincér odafordul hozzá, azt mondja:- Mint rendesen! Juci, a János felesége elvben meg nyugszik. Almában sem jutna eszébe, hogy a „mint rendesen egyebet is jelenthet, mint hosezu- lépéM. A hosszt) lépes tud valót öl eg fordított fröersöt jelent: egy deci bort két <jeci szóda- ' írrel Jáno* részére két ilyen hosszulépés '«n enged«*'vezve ^ vacsorához, ami összesen kel deciliter bort jelent. Kinek jutna eszébe, hogv JánOf, ti lók ban össze van tanulva a pincérrel és hogv az bossculópós helyett a frivcaös pohárban hé romdeci tiszta bort rak eiebe? Jucinak legkevésbé, mert János megfogadta neki. hogy mindkettőjük boldogsága érdekében vigyázni fog magára és semmi szin a’ tt sem lepi túl az előirt mértéket. Nemrégiben ugvanis btc^es jelenetek voltak napirenden a házastársak közt. János állandóan féltékwiykedett é* halálra kínozta Jucjt 3 gyanúsításaival és érzékenykedésévcl. Juci ugyan nem vallotta be senkinek, de eres a gyanú, hogy- tettlegessé# is történt, mert a Juci éjnek éjszakáján menekült el hazulról egy barátnőjéhez és kijelentette, hv'v sóba többé hallani sem akar Jánosról. Jam».- azonban másnap már felkutatta a fe- iesogél, sírva kert tőle bocsánatot, megeskü- dölt, hogy soha többé nein fogja kínozni, fenyegetödzdtt, hogy öngyilkos lesz. ha Juci meg nem bocsát neki és végül hajlandónak mutatkozott arra is, hogv alávesse magát a háziorvosuk vizsgálatának, aki megállapított*. hogy mindennek a bor az oka. .János nem bírja ar italt, nagyon könnyen a fejébe megy. felzaklatja af idegeit, fegyujtja a kép. teleiét és megfosztja az önuralmától. János belátta, hogy a doktornak igaza van fás mert imádta Jucit, megfogadta neki, hogy ; soha többé nem iszik ... Legfeljebb... És boldogan, mint újjászületett ember, j ment. baza a feleségével. János nem nagyon okos ember, de alapjában véve jószívű. Ezt ki is tudja mutatni s ezért Jánost általában mindenki szereti. Legjobban szereti azonban Jánóst maga János. Félti mindentől, ha csak a legesekéiyebb kellemetlen érzés bántja, már megesik a szive önmagán. Ilyenkor panaszkodik, elér- zékényedik, nagyon fáj neki, ha nem sajnálják és, ha nem segítenek rajta, vagy maga nem tud magán segíteni. Semmi ellenálló- képesség sincs benne a saját vágyaival szemben, de viszont szomorúságot sem akar okozni másoknak. Ezért aztán, hogy Juci ne búsuljon, viszont őt. magát, se gyötörje a szomjúság, — kegyes csaláshoz folyamodik. Hosz- sru lépésnek maszkírozott tiszta bort iszik. Miért is ne?... Amiért az a buta doktor ■m Bírságokat beszél? Nevetséges! Ml baja lehelne attól a pár deci bortól? Csak azért sem fog attól a kis italtól kijönni a sodrából!... . — Jóska! Mint rendesen!... A pincér elébeteszi a bort a háromdeds pohárban. János látja, hogy a színe sokkal sötét ebb, mint a hosszulépésé szokott, lenni, nem is gyöngyözik és ez egy kicsit idegessé teszi. Ha Juci észre találja venni, ez nagy "’égi on lenne. Iparkodik úgy állítani, hogv Juci elől el legyen takarva. Égy ásványvizes üveg. meg egy pohár sör közé.' A fedezékek azonban ne>m biztosak, hol a söröspohár, hol az ásványvíz gazdája nyúl a maga italához, > a János pohara lépten-nyomon szabadon all Eh! Legbiztosabb minél előbb meginni! •János ajkához emeli a „hosszulépést" és nagyot húz belőle. Kél korty, három korty és kétharmadrésze már eltűnt a pohár tartalmának. Ez már nem lehet árulója. A bor kellemesen simogatja a gégéjét és ezzel egyidejűleg megnyugvás száll a szivébe: Juci nem vett észre és nem is fog észrevenni smnmil. Mert most ismét úgy állítja ) : nharát. hogy Juci ne láthassa az alatt 3 Pár perc alatt sem, amig a maradékot is kiissza. Különben minek is ezzel várni? — Gyerünk! És egy hajtásra kiürül a pohár j egészen. Jánosnak felszabadul a szive az I aggodalom alól végképp: most már soha 1 senki rá nem jöhet, hogy tiszta bor volt-e a pohárban, vagy hosszulépés. Körülnéz elégedetten. Lám, milyen okos és ügyes ember ő! Ki van elégítve a kívánsága, az ital remek volt. és ... és még sincs semmi baj! Semmi a világon! Észre se vette senki, bogy ivott. Hogy bort ivott. És ha eddig nem vették észre, ezután mórt vennék? Marhaság! Egy pohártól nem lehet becsapni, ámint ime a példa is mutatja! 'Mert hiszen ő csak nincs becsipve? Nevetséges! Csak éppen meg van nyugodva. Attól is, hogy ivott és attól is, hogy ezt ilyen ügyesen csinálta!,.. Hehebel... Ez olyan jó dolog, hogy érdemes volna megismételni!... Annál is inkább, mert ezért igazán megérdemel egy pohár bort. Kiváltképpen mert. hogy kívánja is!... Hogy7 meg talál ártani? Ugyan? Ennyi csak nem árthat, meg! Hát nem ő volt az, aki most tiz esztendeje asztal alá ivott Kanizsán mindenkit? Vagy tizenöt embert! — Bírom én! — gondolja és megzörgeti a poharat: — Józsi! Még egyet! Mint rendesen! ... Juci félénken veti fel a szemét: — Jánoskám!... Még egyet? János egy kis méltatlankodással a hangjában feleli: — Csak egyet ittam eddig! Egyetlenegyet,!... Pedig kettő van engedélyezve!... És mert Juci erre nem vág éppen túlságosan elragadtatott arcot, felíorrtyan: — Mit néz úgy7?! Igenis kettő! És ha véletlenül kedvem szottyan és hárommal iszom meg, attól sem esik ki a vilájr feneke! ........ N na! Juci sóhajt egyet és nem felel. A társaság egy pillanatra elnémul, mindenki kellemetlenül érzi magát. Csupa jóbarát ül az asztal körül, akik mind tudják, hogy Jánosnak könnyen megárt az ital, szeretnének is neki szólni, mert sajnálják öt is, a feleségét is. de tudják azt is, hogy milyen érzékeny emberről van dolguk, hát inkább kényszeredetten hallgatnak. János mogonán néz körül. aztán az uj „hosszulépésre“ téved a tekintete, mire. némileg megenyhül és fel-1 derül. Jucira pillant és eszébejut, hogy) valójában igaza van az asszonyának, mert 5 máris túllépett a megengedett mértéken. De annak is Juci az oka! Mit zsandárosko- dik? Ha szabadjára engedné, nem kellene fitokban mohóskodni és ... Elmosolyodik. Felveszi a poharát, Juci felé emelinti: — Szervusz! Na!........ Ne morogj örökké! T udod jól, hogy azért csak téged szeretlek! És nagyot húz a borból ismét. — Finom ital! — gondolja. — Milyen remekül puszik!... Hogy megnyugtatja az ember torkát és ... Juci most rá se néz. Vidám tere fenét kezd egyik barátnőjével. Szándékosan, hogy7 ne ingerelje Jánost a rosszkedvéve-1. El is éri, hogy az ura szive megtelik iránta szeretettel. Megtelik és túlárad: milyen remek asszony; ez! És ez a kincs az övé! LTjra a pohárhoz nyúl: két korty! Két simogató, bársonyos, szívderítő korty a.z örömre, amit már nem is bir utána magábafojtani. Odafordul a szomszédjához és magyarázni kezdi neki: — Tudod, azért ilyen asszony, mint az én Jucim, nincs több a világon! Én mondom neked, nincs! És én úgy szeretem, de úgy szeretem... — Hirtelpn nagyrot kiált: — Juci! Szeretsz? Az asszony ijedten kapja fel a fejét erre a hangra: ezzel szokott, kezdődni! I)e nem! Ez lehetetlen! Hiszen még alig ivott! Két deci bor négy deci szódával, két hosszulépés nem árthatott meg neki ennyire! Mosoly alá rejti a félelmét és kedvesen feleli: — Nagyon szeretlek, János! Csak...., — Akkor koccints vélem! Hé! Pincér!... Jóska! Még egyet! ... ... Másnap Juci könnyes szemmel magyarázza az orvosnak: — Igazán nem értem! Nem ivott többet két hosszulépésnél és akkor már... készen volt!... A többitől már lehetetlen volt. visz- szatartani! Akkor aztán következtek megint a szokásos dolgok: először a vallomások, aztán az érzékenykedés. a szemrehányások--, gya 11 a kodás, fél téken v 1:edés ... Re11enöíes! Két hosszulépéstől!... Hát már ennyire vau szegény!... Mondja, doktor! Mit csináljak vele?
