Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-23 / 116. (3447.) szám
1984 május 28, soetráa. &zetartißeal és Ütartájsea:. megalkuvás nélkül gerinces magatartással megmaradunk pártprogramunk életfelfogást jelenté elvei mellett! Eddigi követeléseinkből senki és semmi kedvéért semmit fel nem adunk, egyforma erővel és kitartással küzdünk tovább az itteni ős!akosság: magyar véreink, rémet és szlovák testvéreink mirden jogos törekvéséért. _ Amikor másfél évvel ezelőtt vállaltam p ártunk vezetését, nem könnyű helyzettei állottam szemben. Azóta sem kerültem a nehézségeket, nem tértem ki semmilyen fórumon a rám és ránk kényszeritett harc és küzdelmek elő!. A jövőben sem fogom ezt tenni, annál ke véebé, mert meggyőződhettem, hogy pártunk elvei vonzó valóságként élnek sok tízezer itteni testvérünk szivében és mert a mai világesemények is megrősithettek mindnyájunkat abban, hogy csak olyan program életrevaló, amely elveti az anyagiasságot és erkölcsi meg szellemi tartalmat ad követőinek! — Ilyer program a miénk is és mi, akik vállaljuk hirdetését és terjesztését, nyugodtan vállalhatjuk az ezzel járó felelősséget is Isten és ember előtt egyaránt. A párt ünnepli Esterházy! Az elnöki beszámolót lelkes éljenzés fogadta. Dobránszky János képviselő meghatott szavakkal biztosította a pártelnököt a párt tántoríthatatlan ragaszkodásáról. Brogyámyi Gyula föiszólalásában azt emelte ki, hogy a párt egyaránt küzd minden őslakos érdekében nemzetiségi és vallási különbség nélkül. Preisaek Ferenc a német párthivek hűségéről biztosította a pártvezetőséget. Majd doktor Sziillő Géza képviselőinek Angolországiból küldött üdvözlő táviratát olvasták fel. Sziillő távirata Dr. Sziillő Géza nemzet-gyűlési képviselő, a páriám" ui ti közös klub elnöke a következő sürgönyt küldte a pártvezetőség ülésére Angliából, ahol a népszövetségi ligák kongresszusán képviseli a csehszlovákiai magyar népszövetségi ligát: „Külföldi munkám gátol abban, hogy részt vegyek az országos keresztényszocialista párt pártvezetőségi ülésén. A szabadság országából küldöm az értekezletnek üdvözleteimet. Lélekben én is ott vagyok s őszintén kívánom, hogy tetterős elnökük vezetése mellett el tudják érni azokat a nemes célokat, amelyek nélkül nincsen konszolidáció, amint erre a legszebb példa Anglia, ahol mindenki saját jogát úgy gyakorolja, hogy a másiknak teljes jogszabadságát meghagyja s azért mégis az egész világ fölött meg tudta tartani uralmát, mert annak alapja nem a hatalmaskodó erő, hanem a becsületes szándékú igazságosság! — Sziillő Géza.“ A táviratot az országos pártvezetősói/ nagy éljenzéssel fogadta. Látogatás Mussolininál Irta: Raymond Recouly francia történettudós A Duc«, ha pihenés közben látjuk, egyáltalában nem kelti azt a benyomást, amit arcképei és szobrai. Arcának; izmai nem olyan feszültek, kifejezése nem olyan komor, fenyegető. Hiányzik belőle az a kis teatralitás, amit a fényképein, arcképein és szobrain láttunk. Feje nagyon olasz, nagyon latin, sőt nagyon római. A legfrappánsabb rajta, félelmes állkapcsán kívül, kissé szétnyílt szája, mely a hallgatók elé dobja hatalmas, kalapácsütésszerü szavait és mondatait. Szemének mozgása is rendkívüli. Néha ngy kinyílik a szeme, mintha ki akarna ugrani üregéből. Hangja hallatlanul változatos. Kezdetben mély és lassú, azután emelkedni kezd, felveszi a legkülönbözőbb formákat, kifejezéseket, a gondolat minden változását, megragadó reliefet ad minden egyes szónak. A lehető legegyszerűbben öltözködik: csíkozott, fekete kabát, puhagalléros ing. Válla széles, mellkasa domború, mozdulatai köny- nyedek: látszik rajta, hogy sokat sportol, sok testgyakorlatot végzett. Ötvenéves, erejének teljében van. Semmi zsír, semmi puhaság, csupa izom. Arca kissé fáradt, bőre sápadt, vonásai megnyúltak. Egy óra hosszat beszéltem vele Európa legaktuálisabb kérdéseiről. Szóba került az Anschluss is. Megjegyeztem, hogy Franciaország és Olaszország között teljes a megegyezés az osztrák kérdésben, ami rendkívül fontos. Kijelentette, hogy teljesen igazam van. As ossfrák kérdés — Olaszország semmi áron, semmi ürügy alatt nem akarja az Anschlusst — mondotta. — Ezt határozottan kijelentettem Berliniben is, ahol a kormányon lévők, bár természetesen nem nagyon örülnek ennek, tudják, mihez tartsák magukat. — Könnyen érthetők azok az okok, melyek Olaszországot erre a határozott álláspontra bírták annak ellenére, hogy az Németországnak nem nagyon esik jól. Olaszország nem akarja, hogy Németország, melynek eddig is már hatvanhatmillió lakosa van, egy csapásra 5—13 millióval növelje lakosainak számát. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ha Németország lakossága ilyen módon meggyarapodna, úrrá lenne rendkívüli fontos földrajzi helyzeteken, megvetné lábát Európa szivében és irányítaná annak egész politikáját. Magyarország Azok a megállapodások, melyeket legutóbb Ausztriával és Magyarországgal kötöttem, nem irányul senki ellen. Ezt nyíltan kijelentem mindenki előtt, aid hallani akarja. Minden kormánynak szabadságában áll ezekhez a megállapodásokhoz csatlakozni. — Ezek a megállapodások nem maradnak holt betiik, hanem ellenkezőleg, az a célom, hogy minél gyorsabban tettekké váljanak. A Rómába meghívott szakértők nyomban munkához fognak látni. Május 15-ikéig be kell fejezniük munkájukat, hogy azután éreztessek hatásukat a diplomáciai megállapodás anyagi következményei. A kisantantnak nem kell nyugtalankodnia. Egyik nagy irányitója, Benes, ezzel kapcsolatban több nyilatkozatot tett, melyeket teljesen kielégitőeknck találtam és melyekért nyíltan kifejeztem előtte megelégedésemet. Németország és a fegyverkezés Szóbakerült a lefegyverzés kérdése is. Mussolini kijelentette, hogy nem szereti a lefegyverzésszót. Ma senki sem gondol arra, hogy lefegyverezze magát. Kockázatos dolog volna Franciaországnak azt ajánlani, hogy lefegyverezze magát. Ebben a kérdésben is, mint mindenben, a realitásokat mérlegeli Mussolini. Németország eddigi fegyverkezéseit befejezett ténynek tekinti, melyre már nem érdemes visszatérni. Különben is ezek a fegyverkezések szerinte nem értek el olyan arányokat, melyek nyugtalanságra adnának okot. Bárcsak igaza volna Mussolininek! — Franciaország — mondja a Duce — ka-, mészetes reakció keletkezik az esztelen eszmékkel szemben. Ezért e pillanatban kis eltávolodás észlelhető Olaszország és Németország között. A franciaellenes támadások csaknem teljesen megszűntek az olasz lapokban. Még a Stavisky-ügyről közölt hosszú táviratok sem fejeztek ki semmi ellenséges érzést velünk szemben, amit igen jelentékenynek tartok. A francia frontharcosokat Rómában és a többi olasz nagyvárosban megható szívélyességgel fogadták. A pillanat tehát rendkívül alkalmas arra, hogy e kedvező atmoszférában megkíséreljék az olasz-francia nehézségek elsimítását.- tonai fölényben van keleti szomszédjával : szemben, ez a fölénye azonban, ha a dolgokat i a maguk természetes utján hagynák haladni, , egyre jobban csökkenne. Miután senki sem- gondol arra, hogy Németország ellen preventív háborút indítson, a legokosabb az, hogy az eddigi német fegyverkezéseket elfogadjuk ■ és megtesszük a szükséges lépéseket, hogy ezentúl ne fokozhassa és ne gyorsíthassa fegyverkezését Németország. Az olasz terv a legjobb, leghatásosabb és legbiztosabb eszköz e cél elérésére. Az olasz terv nem kívánja Franciaországtól, hogy csökkentse hadiállományát és fegyvereit. Ez a terv mindent meghagy Franciaországnak. Azt ajánlja, hogy a német Reichswehrt alakítsák át rövid szolgálati idejű hadsereggé és adjanak Németországnak védelmi fegyvereket: ágyukat és hadikocsikat, melyek nem haladhatnak meg egy bizonyos kalibert és súlyt. Végül a fegyverkezések szigorú ellenőrzését javasolja és hajlandó egy szankciórendszer megvalósítására. Ha nem fogadják el az olasz tervet, akkor nincs más ut, mint a fegyverkezési 1 verseny. Ebben a versenyben Franciaországot, melynek lakossága kisebb, az a veszély fenyegeti, hogy Németország túl fogja szárnyalni. A francia-olasz Azt látom Mussolini nyilatkozatából, hogy az osztrák kérdésiben teljes a megegyezés Franciaország és Olaszország között. A hitleri Németország belső és külső reakciói növekvő aggodalmat keltenek Olaszországban és ezért azt hiszem, rendkívül alkalmas a pillanat arra, hogy igyekezzünk a két ország közötti függő nehézségeket megoldani. Hangsúlyoztam Mussolini előtt, hogy a Quai d’Orsayn soha senki sem akarta annyira és olyan gyorsan megvalósítaná ezt a megegyezést, mint a francia diplomácia mostani főnöke, Louis Barthou. — Ez a vágy kölcsönös, — mondja Mussolinii. Három főkérdés vár elintézésre a két ország között: a líbiai határ kérdése, a tuniszi olaszok kérdése és a tengerészeti megegyezés. Ami az első kérdést illeti, Mussolini sokszor mondta, hogy nem káváin többet, mint két kutat és néhány pálmafát. Ami a tuniszi olaszokat illeti, Mussolini azt kívánja, hogy néhány évre hosszabbítsák meg a mai állapotot. A harmadik kérdést illetőleg Mussolini záros határidőre szóló átmeneti megegyezést javasol, ami addig maradna érvényben, amíg a legközelebbi tengerészeti konferencia össze nem ül. Franciaország ezalatt az idő alatt megőrizné mai tonnafölényét. A megegyezés bebizonyítaná, milyen előnyös volna a flotta- épitési versengés megszüntetése, hiszen sem Franciaország, sem Olaszország nem elég gazdagok ahhoz, hogy sok száz milliót fecséreljenek olyan hajók építésére, melyek nem látszanak egészen nélkülözhetetleneknek. Még világos nappal volt, amikor bementem MussolinAh ez, azóta lassanként bealkonyo- dott. Egész idő alatt semmi sem zavarta meg beszélgetésünket. Egyetlenegyszer sem csengetett a telefon, egyetlenegy munkatársa sem lépett be. Amikor távozom, az előszoba éppen olyan üres, mint amikor jöttem. Kénytelen vagyok összehasonlítani ezt a nyugalmat és csöndet azzal a lázas atmoszférával. melyben a francia kormányzóink élnek, azzal az örökös telefoncsengéssel, járáskeléssel, látogatók és kéregetők nagy seregé- vel, egy-egy miniszter vagy miniszterelnök körül. A francia államférfiainkat agyon- fárasztják ezek a másodrangu, mellékes munkák. Mennyi idő marad nekik ezekután lényeges feladtaik megoldására? Következtetések Ami az általános olasz felfogást illeti, az a benyomásom, hogy az olasz kormánykörök csodálkozással vegyes ellenszevvel viseltetnek a hitleri Németország kilengései iránt. Attól félnek, hogy ha Németország bekebelezi Ausztriát, nyugtalanító szomszéddá válik Olaszország számára és súlyosan megzavarhatja Közép-Európa egyensúlyát. A mérsékelt, értelmes latin szellemben ierA jetóntése& Esterházy János elnök Richter János magyar nemzeti párti szenátort és Marthinyi I'ere ne jüirtvezetöségi tagot parentálta ej és üdvözölte a pártvezetőség uj tagjait. Bejelenteni', hogy a párt keletszlovenszkói körzete részére bátra Kálmánt főtitkárnak nevezte ki. Majd Aixinger I zászló dr. országos párt- iia/ealó tartotta meg beszámolóját. Ebben részletesen ismertette az országos pártvezető- *0“ legutóbln ülése óla lefolyt eseményeket. Majthenyi László az iparosok helyzetére, TurohAnyi Imre és Haicil Kálmán az iskola- kordesekre hívta föl a pártvezetöség figyelmet s terjesztett be ezzel kapcsolatban javaslatokat. A javaslatokat az országos párt- vezetőség egyhangúlag elfogadta. Több hozzászólás történt Csapos* Gézának a munkáskérd esek re vonatkozó elöadmá nyílhoz. Az országos pártvezetőség a közeledő választásokra való figyelemmel elitéli mindazokat, akik vétenek a pártfegyelem ellen és pártbontók törökvések eszközeivé válnak. Az. országos pártvezetöség elhatározta, hogy a párt illetékes szervei utján pártbontókkal szemben a legerélyesebben fognak eljárni. Mrogyányi Gyula a privigyei körzet liely- /elét ismertette. A jelentéshez Koznia Ferenc fűzött értékes megjegyzéseket. Számos más hozzászólás után a párt igazgató beszámolóját a pártvezetöség tudomásul vette. — Jugoszlávia még mindig nem ad útlevelet Magyarországra. Újvidékről jelentik: A jugoszláv hatóságok a Magyarországra szóló útlevelek kiadása kérdésében az Európa-szerte mutatkozó törekvések ellenére nem változtat iák meg álláspontjukat. A pünkösdi ünnepek előtt számos uj vidéki polgár Magyarországra akarta utazni, ut levél kérvén yét azonban indokolás nélkül elutasították. Ä vádtanács elrendelte dr. Cottely István elmeállapotának megfigyelését Pozsony, május 22. (Pozsonyi szerkesztő- I ségiink telefonjelentése.) Dr. Cottely István ! pozsonyi ügyvéd már hónapok óta vizsgálati i fogságban van a pozsonyi államügyészség fogházában. A védő kérelmére a vád tanács ma elrendelte dr. Cottely Istvánnak a közkórház elmeosztályán való megfigyelését. — Valószínű, hogy dr. Coítelyí még ma este, vagy holnap reggel átszállítják a kórházba. Az országos hivatalhoz fellebbeztek a megválasztott ösregszászi városi tisztviselők a Járási hivatal megsemmisítő határozata eilen Beregszász, május 22. (Saját tudósítónktól.) Megírta a PMH, hogy- a beregszászi városházán a szervezési szabályrendelet alap- ■ ján nyolc állást töltenek be. A pályázatot még maiit év szeptemberében kiírták, de az október 18-án megtartott választásokat a járási hivatal megsemmisítette és uj választás megtartását rendelte el. Beregszász városa tehát újból kiirta a pályázatot, amelyre, mint közöltük, 36 jelentkező adta be kérvényét. A választás megtartása most nem várt akadályba 'ütközött. Ugyanis az első választás alkalmával megválasztott tisztviselők a járási hivatal megsemmisítő döntése ellen az ungvári országos hivatalhoz felebbezíek. A felebbezés ügyében mindeddig nem érkezett meg az országos hivatal döntése és ősznél előbb nem is várható annak elintézése. Emiatt természetesen a választások is halasztást szenvednek mindaddig, amiig az országos hivatal döntése megérkezik. Országos nyomdászkongresszus Kassán Kassa, május 22. A nyomdászok egyletének kassai csoportja 19-én este ünnepelte fennállásának 60-ik évfordulóját. A jubileumi ünnepség fényes keretek között zajlott le. A Munkásotthon nagytermét zsúfolásig megtöltötték az ünnepség résztvevői, melyen megjelentek Prága és Morvaország kiküldöttei, valamint egész Sztovenszkó összes nyomdavároeainak megbízottai is. Weisz Fajos, a kassai csoport, majd Kugel maiin Gyula, a pozsonyi központ elnöke üdvözölte a megjelenteket s az eperjesi és kassai nyorn- dászdalárdák éneke után Kassa város nevébenJa- noud polgármester, a szakszervezeti tanács nevében Motena József, a nyomdatulajdonosok grémiuma nevében Katona János, a szlovák újságírók szindikátusa nevében Slanel szerkesztő, a magyar Írói és újságírói kar részéről Juhász Árpád szerkesztő és iró, a csehszlovák szociáldemokrata párt nevében Nentwich szenátor, a magyar nyelvű szociáldemokrata pártszervezetek ée munkásakadémiák részéről dr. Farkas Zoltán szenátor, a kereskedelmi és iparkamara részéről Ccrny József, az Ipartestül let nevében Molnár Miklós, "majd a munkásegyesületek megbízottai üdvözölték a jubiláló egyesületet. A csehszlovákiai nyomdászszövetség elnöke, Ncmecek, a kari szolidaritásról mondott beszédet, majd Schultz Ignác ünnepi beszéde követekezett s a mun- kásdnlárdás énekei, Kazimir Károly alkalmi ódájának elmondása után Kugelmann és Weisz elnökök a lélekemelő ünnepséget bezárták. Esle 10 órakor a Sóhalkház nagytermében társasvacsora volt. Vasárnap reggel 8 óraikor vette kezdetét az országos nyomdászkongresszus, melyet az egyesület kassai székházának nagytermében tartoltak meg a nyomdászok. A megnyitás ünnepélyes keretek közt folyt le. A kongresszus a nyomdai munkásság életbevágó kérdéseit trágyába és a nyomdászegylet jövőjére nézve is komoly határozatokat hozott. Hétfőn délelőtt fejezték be az országból egybesercglett delegátusok az országos kongresszust. Úgy a jubileumi díszközgyűlés, mint az országos kongresszus a nyomdai munkások erős szervezettségéhez méltóan, külsőségeiben is, de a végzett munkát illetően is méltó volt azokhoz a tradíciókhoz. melyben a nyomdai munkások szervezete gyökeret eresztett.
