Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-20 / 115. (3446.) szám
16 q>RK<aaMAGtegt-Hnqiap * 29 □ A fiileki saolösgawlák küzdelme szőlő- termelésük megmentéséért. Losonci tudósi- tónk jelenti: Fülek nagyközség szőlőtermelői egy-két évvel ezelőtt érdekeik megvédésére „Hegyközség“-'be tömörültek. Mintegy 30—35 gazda szövetkezett, hogy megmentsék a fü- leki boroknak jóhiirnevét s a jól jövedelmező művelési ág felvirágoztatásával jövedelmüket gyarapítsák. És a nehéz gazdasági viszonyok ellenére elhatározták, hogy első lépésként koránérő, nemes szőlőoltványokat szereznék be. Az összeírt szükségletet, mintegy 24.000 darab oltványt a Fülekkel egyazon talaj- és klimatikus viszonyokkal bíró Gyöngyösöm, megbízottak utján kiválasztották és meg is alkudták a megfelelő fajtákat. Azután kérvényt nyújtottak be a Státné V^skúmné Űstavy Zemedelské-thez a behozatali engedély elnyerése céljából. A nevezett hivatal azonban elutasította a fülékiek kérelmét azzal az indokolással, hogy szerezzenek be belföldről oltványokat. Ekkor a fülekiek az ajánlott belföldi szőlőtel epekhez fordultak oltványokért, azonban mindennünen azt a választ kapták, hogy nem rendelkeznek a kívánt mennyiségnek még csak 20 százalékával sem. Vagyis a hivatalosan megjelölt beszerzési forrásoktól nem lehetett beszerezni. Erre a szőlősgazdák a földművelésügyi minisztériumhoz fordultak. A minisztérium azonban ugyancsak nem engedélyezte az oltványok behozatalát, hanem azt a választ adta, hogy kiküld egy mérnököt, aki majd meghatározza, milyen fajta szőlőt kell termelni ezután a füleki szőlőhegyen. A gazdákat ez a válasz végtelenül elszomorította, mert joggal mutatnak rá, hogy köztük több képzett, szakiskolát, sőt gazdasági főiskolát végzett gazda is van. A vegyi vizsgálatokat ezért fölöslegeseknek tartják, mert ők legjobban ismerik az ottani talajt, az éghajlati és csapadékviszonyokat. A gazdák panaszos kérelemmel fordultak a köztársaság elnökéhez s kérték, hogy engedjék meg nekik továbbra is a bevált régi szőlőfajok termesztését és ne Írjanak elő olyan szőlőfajtákat,t amelyek esetleg nem felelnek meg az éghajlati és talajviszonyoknak. A kabinettiroda értesítette a gazdákat, hogy kérvényüket a földművelésügyi minisztériumhoz tette át. A szőlősgazdák most szorongva várják, vájjon szabad lesz-e nekik a régi jól bevált szőlőfajtákat termeszteniük, vagy pedig a Prágából kiküldött mérnök kívánsága szerint kell átalakítani a füleki szőlőművelést. U Trenosén-fürdő szanálása. Trencsén- fürdő Részvénytársaság most fogja megtartani rendes évi közgyűlését, amelyen az 1930—03 évekre terjedő mérleget mutatják be. Az 1929. évi mérleg 1.76 millió koronás veszteséggel zárul. 1002 áprilisában nyitották meg az egyezségi tárgyalásokat, amelyek alapját 16.3 millió korona aktívák és 18.6 millió korona passzívák képezték. A 45 százalékos kiegyezési kvóta utolsó 10 százalékos részlete 1934 március 15-én volt esedékes. A fürdő igazgatósága a 4 millió koronás tőke leszállítását és egyben annak felemelését követeli. □ A viwszjeszáimltolási intézjotnök egyelőre 135 millió áll rendelkezésére. A beruházási piac számára felállítandó intervenciós konzorcium körüli tárgyalások folyamatban vannak. Az elmúlt napokban a Vieszleszámitolási Intézet elnöke tárgyalásokat folytatott dr. Englie bankkormányzóval. Ezek a tárgyalások az elvi kérdéseket tisztázták. A bankok képviselőivel közvetlenül a pünkösdi ünnepek után indulnak meg a tanácskozások, s a Visszleszá- mitolási Intézet a jövő héten megkezdi hiteltevékenységét. A pénzügyminisztériummal folytatott tárgyalások eredményeképpen a pénzügyminisztérium 100 millió koronát folyósít a Visszleszámitolási Intézetnek s ezt az összeget a jövő héten utalják át. Az egyes pénzintézetek befizetéseivel a Visszleszámitolási Intézet egyelőre 135 millió korona fölött fog rendelkezni. Eddig 100 millió korona értékű hiteligényt jelentették be. 43. szám. Tervezte: Krachtus Béla (Töhöl). Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1, 35, 44, 79, 80, a függőleges 1, 7, 13; 39; 43. Megfejtési határidő: május 30. dés, mert az optimizmus csak úgy lehet általános és erőteljes, ha állam és társadalom vállvetve vesz részt benne. Az angol gazdasági helyzet javulása remélhetőleg rövidesen át fog terjedni a kontinensre. A német probléma természetszerű konszolidációja, a német-lengyel és a német-osztrák kérdés megoldása és Francia- és Olaszországnak európai nemzetközi kérdések tisztázása céljából való összefogása: ezek azok a működő erők, amiknek meg kell indulni. A végső kibontakozás és a végső ini- ciativa azonban Anglia kezéből várható, ezen a téren pedig megnyugvással állapítható meg az a teljes bizalom, amivel Anglia a gazdasági jövőt látja. A lapén veszedelem Párisi munkatársunknak elmondta: Pierre Mendés-Franee, parlamenti képviselő. Már több ,mint egy esztendeje, hogy egy londoni képviselő kollégám az angol alsóház szószékén előhúzta aktatáskájából a „on-fihilling-shirt“-et: a japán inget, melyet Lnódonban egy sdhilliing'ért árulnak. A sárgák ipari támadása azóta még erősebben kihangsúlyozod ott s novemberben már Mussolini és 6zavait követve az egész olasz sajtó is — szükségesnek érezte megkonditani a vészharangot a japán áruk ellen, melyek a középtengeri országokban sok esetben 35 százalékkal olcsóbban kerülnek 1i isi- tásra a belföldi iparcikkeknél. Ma már ott tartunk, hogy a francia törvényhozás is felfigyel erre a japán dömpingre, mely veszélyezteti a mi magunk hazai iparát is, mint azt például a roubaix-i kerekedelmi kamara múlt évi december 22-i felirata megdöbbentő számadatokkal igazolta. A japán kivitel európai veszedelmet kezd jelenteni. A világkrizis kellős közepén Japán kivitele az 1932. évi 937 millióról 1933-ban már 1353 millióra emelkedett. Bennünket, franciákat legközelebbről a japán textilipar termelése és kivitele ér'.nt. Nagyon megérezzük, hogy a japán selyemtermelés Lyon selyemtermelésének már éppen az ötszöröse. Müse- lyemből 1925-ben Japán mindössze 2 millió kilog- ramnyit gyártott; 1932-ben azonban már 29 millió kg-ot és 1933-ban Japán második helyre került a világ müselyemtermelő államai között. Ugyanez a folyamat indult meg a gyapotot illetőleg is. Japán a zelmult évben 093.000 bál gyapotot vásárolt Ausztráliában, többet tehát, mint minden más állam; 50.000 bállel többet, mint Anglia. Világos, hogy ha ezt a rengeteg mennyiségű gyapotot olcsó munkaerejével feldolgozza, az egész világpiacot olcsó gyapotszövettel fogja előnteni. A japán gyapot- íaövetkivitel 1928 óta 43.3 százalékkal emelkedett, míg ugyanazon idő alatt Franciaországé 73.5 százalékkal és Angliáé (dacára a foníesésnek) 43.2 százalékkal csökkent. 1933-ban Japán több gyapotszövetet adott el a külföldön, mint Anglia és egyedül Indiába 400 milliárd yardot vitt ki egy esztendő alatt. A japán ipari kivitel e példátlan megduzzadása azonban nemcsak a textilszakmában észlelhető, hanem minden elképzelhető iparágban. A japán áru olcsóságánál fogva minden konkurrenciát kiszorít. A válság például minden országban súlyosan érintette ez utóbbi években a szeszes italok termelőit, ugyanekkor azonban Japán sörkivitele 1932- ben 66.000 hektoliterről 122.000 kehtoliterre emelkedett és az 1933. évnek már az első nyolc hónapjában 185.000 hektolitert ért el. Eddig Németország termelte a legolcsóbb, 5 pfenniges. villanykörtéket, de Japán ma már 2 pfenniges villanykörtéket termel és a kivitel villanykörtében 1925-től 1920- ig 200 százalékkal, 1929-től 1932-ig újabb 200 szá. zalékkal, 1933-ban pedig előreláthatólag megint ugyanannyival emelkedik. Minden ország egyenlően szenvedi ezt a döm- pinget. Brit-Indiáhan a japán villanykörtebevitel három év alatt 20.000-r-ől 500.000-re emelkedett. A svájci Jurában ö japánok kilónként adják az órát: 35 svájci frankért egy kilót. Hollandiában 5 holland forintért kapható egy japán kerékpár; Angliában 50 fontért egy japán automobil. Dél- és Középeurópában a japán ipari kivitel dollárértékben 100 százalékkal emelkedett egy félév alatt s a japán játékáru már-már teljesen kiszorítja a németet. Középeurópa üvegipara Japánban komoly versenytársat kapott. Legjellemzőbb, hogy a saját gyarmatainkon ie alig tudunk már a japán konkurrenciával megküzdeni. Francia Keletafriká’bam, ahol 2 frank 15 a francia gyapotszövet métere, a japánok 78 centimes- ért adják ugyanazt. Noha védelmiül már felemeltük a gyapotszövet vámját. Szenegálban a japánok mé7Ís 200.000 kiló gyapotszövetet adtak el egy év alalt! Madagaszkárban minden vám ellenére a japán selyemszövetet oly áron adják, ami a lyoni selyem szövet előállítási árának is alig felel meg, sőt Marokkóban, hol a japánoknak igen magas szállítási költségeket kell viselniük, a nyomtatott vásznat mégis olcsóbban tudják adni, mint amennyibe a mi gyárosainknak maguknak kerül. A francia gazdasági kormányzat igen komolyan tanulmányozza ezt a kérdést, mely sürgős intézke- d és eket igényel. □ Változatlan az angol bankkamattá!) — Londoniból jelentik: Az ingói Bank legutóbbi g'illésén a leszimiíolási kamatlábat változat tan 2 százalékban állapította meg. Vízszintes: 1. Móra Ferenc regénye. 14. Mesebeli lény. 15. Görög betű. 16. Hárman vannak. 17. Visz- sza: 48-as tábornok. 19. Kicsinyítő képző. 20. Alkotás. 21. Hordópenész. 23. Csatakiáltás. 25. Sáv. 29. L. T. L. G. N. 31. Nem jó ha üresen jár. 32. Két szó: 1. Gyümölcs II. Fa része. 33. Kiváló francia tudós és iró. 34. Kötőszó. 35. Magyar ixó, keresztn. kezdőbetűjével. 37. Balzsam. 38. Forrna. 40. Kártyafigura. 41. Isten, egy 1-hiányzik. 44. A televizor feltalálója. 47. A Judás. 49. Időmérő. 50. Költöző- madár. 51. Rag. 52. Legöregebb ember. 55. Földmunkás, névelővel. 58. Rívó ikerszava.. 59. Azonos mássalhangzók. 61. Kenésre használják (y=j). 62. Betű főnét. 64. Kevert. 67. Német elöljáró. 68. keltái regénye:................háza. 71. Fagypont 72. Ez ez üzlet. 74. Gyermek. 75. Elbeszélő költészet. 76. A-pótlásával egyesületek csoportja. 77. Balkáni és kisázsiai nép. 79. Volt ökölvívó világbajnok. 80. Munkanélküli álma, feltételes módban. 83. Párbeszéd nénietesen. 84. Megró. 85. Nem szakértő. Függőleges: 1. Jókai Mór müve. 2. Móra embere. 3. Kicsinyítő képző. 4. Értekezlet. 5. Női ruhadarab. 6. Betű főnét. 7. Hires feltaláló névelővel. 8. Időhatározó. 9. Az atom mássalh. 10. Lelki beteg. 11. Kérdő névmás. 12. Téli sporteszköz. 18. Hírneves magyar zeneegyüttes. 18. Elrejt. 22. Vissza: Van ilyen vagyon is. 24. Felöltő, n-póflásával. 25. Visz- sza: Mesterség. 26. Vissza: Tartozik. 27. Magyar város (c=cz). 28. A. G. H. 30. Fed 35. M. K. Y. 36. A szamár teszi. 38. Fa névelővel. 39. Hires énekesnő vezetékneve. 42. Volt francia miniszterelnök. 43. Kiváló magyar zeneszerző. 45. Szellemi munkás. 46. Teher. 47. Azonos magánlh. 48. Régi sulymérték. 53. Vissza: Gyűlölök latinul. 54. Vissza: Rágó eszköz. 56. Vissza: Fűszerez. 57. Kerítés. 59. Erre építünk. 60. Névmás többesszám. 63. Eltéveszti az írást. 65. Visszafelé olvasva is ugyanaz. Ö3. Mindennek van. 67. Énekszám id. nyelven. 09. Épségben maradt holttest (bebalzsamozott). 70. Fejen hordják (o=:ő). 72. Hal fajta. 73. Tanács, egyesület feje. 78. Hág ... a gyémánt. 79. Évszak. 81. Visz- sza: Rag. 82. Z. T. 1904 gráfra* 80, vaftára&p. ——————mi! □ A Cseh Iparbank 1934 május 18-án tartotta XXXVI. közgyűlését Pokorny János elnök elnöklete alatt. A közgyűlés elfogadta a rövid idővel ezelőtt közölt 1933. évi mérleget, valamint a többi indítványt, melyek a napirenden szerepeltek. A választások megejtése során újraválasztották az igazgatótanácsot, valamint a felügyelőbizottság tagjait és póttagjait. Az Igazgatótanácsba uj tagokként beválasztották Burian Adolf nagykereskedőt, Marék Henrik bányatulajdonost és JUDr. Stencl Ferencet□ Amerikában 25 százalékos az ezüstfedezet. Loandtwii jelentés szerint Roosevelt elnök elkészítette a törvényhozáshoz intézendő újabb üaenetének a szövegét, amely az ezüsttörvény megszavazását ajánlja. Adams szenátor kijelentette, hotgy az ezüst fedezet aránya az aranyhoz 25:75 lesz. □ Egyelőre nem teszik szabaddá a tengeri behozatalát. A gabona&zdndükátus legutóbbi elnöki ülésén adminisztratív kérdésekkel foglalkoztak. Hir szerint újabb tengeri-kontingensek ezab addátételév el várni fognak mindaddig, amíg a kormány nem dönt abban a kérdésben, hogy a tengeri szabad behozatala kötve vam-e a denaturált rozskorpa vásárlásához. □ Passzív a francia külkereskedelmi mérleg. Parisból jelentik, hogy az év első négy hónapjában Franciaország bevitele 8.7 milliárd, kivitele pedig 6 milliárd francia frank értékű volt. A külkereskedelmi mérleg tehát 2.7 milliárd franknyi hiányt mutat. □ Csökkentek a melaszkészletek. Április végéig 1.14 millió métermázsa melaszt termeltek, úgyhogy a tavalyi készlettel együtt 1.22 millió métermázsa áll rendelkezésre a tavalyi 1.S9 millió métermázsával szemben. A belföldön 1.07 millió métermázsát fogyasztottak a tavalyi 1.11 millióval szemben. A mezőgadaság melaszvásárlása 100.000 métermázsával emelkedett, a szeszgyáraké 145.000 métermázsával csökkent. 18.364 métermázsát exportáltak. Április végén 130.575 métermázsát tett ki a készlet a multévi áprilisi 251.321 métermázsával szemben. □ Németország kivlttel dömpinggel fenyegetőzik. Berlinből jelentik: A berlini transzfer- konferencia fordulóponthoz jutott. A hitelező államok helyzete javult. Legújabb hírek szerint minden hitelező állam kötvényei különös és egyenként meghatározott árfolyamot fognak kapni és ezzel szemben a hitelező államok arra •kötelezik magukat, hogy meghatározott meny- nyiségü német gyártmányt megvásárolnak. Elsősorban Amerika, mint legnagyobb hitelezője Németországnak, fog nagymennyiségű német árut vásárolni. Utána Svájc, Hollandia, Svédország Anglia és Franciaország következnek sorrendben. Érdekes, hogy az uj terv szerint kiderült, hogy a devizakontingeneek körüli sziik- ségrendeletek illuzórikusak, mert arra, hogy ezt a tervet megvalósítsák, nagymennyiségű devizára van szükség, amelyek felett tehát Németországnak rendelkeznie kell. A német gazdasági tervek most egy kiviteli dömping körül forognak, amellyel Németország arra akarja kényezeriteni a hitelező államokat, hogy a Német Nemzeti Bank elnökének pénzügyi terveit maradéktalanul elfogadják. A legfontoL sabh iparágak termelésük egyrészét önköltségen fogják a külföld rendelkezésére bocsátani és a mesterségesen leszorított árakkal a japán dömping módjára ki fogják forszírozni az export fellendítését. Mindezeket a terveket egy uj nagy 'belföldi kölcsön fogja finanszírozni. □ Gsehlszlováíkia a fizetésképtelenség nemzetközi statisztikájában. Mig Csehszlovákiában a fizetésképtelenségek száma 6008-ról 5122-re csökkent 1933-ba.n, ugyanebben az időben Németországban 14.434-ról 5418-ra, Ausztriábau 5580-ró'l 4190-ra, Jugoszláviában 1863-ról 462-re Magyarországon 1407-ről 580-ra esett. Mindezen államokkal szemben a csehszlovákiai csődök száma 10.38 százalékkal emelkedett. Felelős szetáesifó: FORGÁCS * Budapesti szerkesztősé? és kiadóhivatal: 1 Horthy Miklós-ut 21 IV 8 Telefon 59 • 8—98 Szerkesztő Zólyomi Dezső — Pozsonyi szerkesztőség ée kiadóhivatal: Lórinckapu ucca 17 11 Telefon 27—87 Szerkesztő: Rehorovszkv Jenő -- Ruszin- szkói szerkesztőség és kiadóhivatal: Uagvár, Váralja ucca 7/2 Szerkesztő: Rácz Pál — Kassal szerkesztőség ée kiadóhivatal: Fő ucca 87 —89 I Telefon 35—-29 Szerkesztők: Dr Szlklay Fereno ée Kelembóri Sándor — Nyltral szerkesztőség ée kiadóhivatal: Wilson ucca 34 l. és Met.hód- tér. 8. Szerkesztő: Dalloe István. * Kéziratokat nem őrzőnk meg és oetrt adunk vissza • Hirlapbélyeg használata a prágai póetaigazg. 49.472/VJLl,—19B1 az, rendeletével engedélyezv 9.
