Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-20 / 115. (3446.) szám

1934 májas 20, vasárnap. 5 Oroszország, Franciaország és a kisantant tárgyalása? Prága,, május 10. A Veöerní Ceské Slovo jelenti: A Barthou által Litvinov tiszteletére adott ebéden Osusky csehszlovák köret, vala­mint Jugoszlávia és Románia körete is hiva- talos rolt Ebből az következtethető, hogy ott fontos tanácskozás folyt Oroszország, a kis­antant és Franciaország közt. Litvinov genfi tartózkodását Németországban nagy figyelem­mel kisérik. A keresztényszocialista párt lelkes sikerű gyűlései P io z s o m y, május 19. Az országos keresz- tényszocialista párt Ipolysági járási párt ve­zetősége a közel'mjult napokban népes ülést tartott dr. Gürtleír Dénes kőnz>eti pártelnök vesetóse mellett. Dr. Giürtler lelkes érdekUo- dósse.1 hallgatott politikai beszámolója után Reioheü Kálmán körzeti titkár adta elő jelen­tését a járásban folyó eredményes pártmun­káról. Az értekezlet végiül megállapodott a legközelebbi munkaprogramban. A páll zselizi szervezete is e napokba^ tar­totta évi tisztújító gyűlését, amelyen résztvett Léváról Majthényi László körzeti pártelnök is. Majthényi László nagyhatású, lelkes he lyesléssel kisért politikai beszéde után meg­választották a helyi tisztikart. Elnök lett is­mét Váray Lajos, a'lelmök Kámzsák József és Gubák András, titkár Bazsenyik Lajos, pénz táros Muzslay István, ellenőrök Váray Károly és id. Bukovinszky Ferenc. Majd Hámornyik János, az uj körzeti párttitkár mutatkozott be lelkes hatású beszéddel. A zselizi gyűlés után Majthényi László Hámornyik titkár kíséreté­ben sorra meglátogatta a garammikolai, ter- genyei, nagy sár ói, garamszentgyörgyi és vámosladányi helyi szervezeteket. Az Érsekújvár mellett fekvő Naszvad köz ®égben is lelkes sikerű tisztújító gyűlést tar- tott a párt helyi szervezete. A szövetkezet nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség me­leg üdvözléssel fogadta dr. Turchányi Imire körzeti pártelnököt és ölvedi Jánost az ér sekujvári pártszervezet elnökét- Mátyus Vince helyi elnök megnyitója után dr. Turchányi Imre, majd pedig ölvedi János általános he­lyeslés mellett beszélt az aktuális gazdasági és kisebbségpolitikai kérdésekről. Mészáros László körzeti titkár tájékoztató szavai után helyi elnöknek újból Mátyus Vincét, alelnö- köknek Pásztó Sándort és Haris Pétert, tit­kárnak Lebo Sándort, pénztárosnak Csuport Gábort, ellenőröknek Major Mihályt, Jafcu- bács Gyulát és Nemes Józsefet választatták meg. Az ipölyszalkai helyi szervezet tisztújító gyűlésén Fatteir Ferenc párkányi képviselő­testületi tag és Bratkovics István körzeti párttitkár lelkesítő beszéde után a helyi szer­vezet diszelnökéuek id. Molnár Lajost, elnök­nek Kovács Istvánt, alelnöknek Szajkó Já­nost pénztárosnak Kovács Ferencet, titkár­nak Papp Józsefet jegyzőnek Kö-myi Feren­cet s ellenőröknek Szajkó Andrást és Lörí- csek Ferencet választották meg. Kovács Ist­ván, az újonnan megválasztott helyi elnök lelkes szavakkal tolmácsolta az egész helyi szervezet legteljesebb bizalmát és ragaszko­dását- az országos keresztényszocialista párt elnöke, Esterházy János, a párt törvényhozói és országos vezetősége iránt. Omszíánvadmzat Paris uccáin Paris, május 19. Tegnap délelőtt egy vásá­rozó áljaikért három oroszlánja megszökött a ketrecből, amelynek padlózata kiszakadt. A rendőrség azonnal üldözőbe vette az állatokat és izgalmas vadászat után sikerült azokat él­fogni. Az egyik oroszlán egy útját álló katonát megharapott a vállán és eziétkarmolta az arcát. A katonát súlyos állapotban szállították kór­házba. — A pozsonyi keresztén yszocbrlisták mária- vclgyi zarándoklata. Pozsonyból jelentik: A po­zsonyi keresztényszocialisták május 27-én ren­dezik hagyományos XV. fogadalmi zarándokla­tukat Mária völgybe. Indulás reggél 5 órakor a Kapucinus-térről. A nagymisét Máriavölgyben dr. Koperniczky Ferenc prépost celebrálja, ma­gyar szentbeszédet mond Gregorovits Lipót jó- kai plébános, szlovák szentbeszédet Polák ovics János rendifőnök. A zarándokok fogadásán este 1A8 órakor a pozsonyi papság és katolikus egyesületek élén részt-vész dr. Okánik Lajos belvárosi plébános. Az előző napon érkezők éj­jeli szállást kaphatnak a városi tanonciskolá­ban (Primástér) és az Őrt-oly a-zárdában (Hűm­mel uoc a). Magyar szíraíoszférakutatás Hajtóvadászatot rendeznek Magyarországon a sztratoszférakutató léggömbökre A műszeres kosár titkai ■ ■ A pünkösd előtti nemzetközi légkutató napokon a Magyar Meteorológiai Intézet is résztvett Budapest, május 19. (A Prágai Magyar Hír­lap munkatársától.) A keddi szélvihar és hű­vösre fordult délután csak intermezzó volt a szokatlan tavaszi kánikulában, szerdán megint hőhullám szakadt a magyar fővárosra. Tiszta, derült égboltozat s már a reggeli órákban je­lentős meleg. Nyolc óra előtt néhány perccel a főváros egyik perifériáján, az óbudai teme­tő körüli tisztáson egy kis csoport tudomá­nyos munkát végzett. Hatalmas átmérőjű gumiballont bocsátottak fel, amelyhez kosár volt erősítve s a gömb mintegy kilogramot kitevő súlyával a ma­gasba szökött. A Magyar Meteorológiai Intézet bizottság küldte ezt a léggömböt bizonytalan útjára, hogy a magasból, már a sztratoszféra régiójából a kosárba zárt műszer megbízható tudósítást hozzon a levegő felső rétegeinek a viszonyai­ról. Húsz pengő egy sértetlen kosárért A napilapok és a rádió birsz odgálata utján a meteorológiai intézet már napokkal ezelőtt felhívta a közönség figyelmét a meginduló tu­dományos munkára, amely természetesen csak akkor lehet eredményes, ha a műszer — viez- szajutva a. földre — el is kerül a meteorológiai intézetbe és ott feldolgozhatják a regisztrált adatokat. Hogy a sztratoszféra-gömbökre foly­tatott hajtóvadászatot a közönség számára kí­vánatossá tegyék, a budapesti meteorológiai intézet húsz pen­gő jutalmat tűzött ki mindazoknak, akik a műszeres kosarat megtalálják, felbontatlanul megőrzik és „Meteor Buda“ sür­göny címen értesítést küldenek az itézetnek. Elképzelhető, hogy milyen izgalmas hajtő vadá­szat folyik hétfő óta a magyar főváros körül hatvan-nyolcvan kilométeres körzetibere fekvő községek határán. Kedden érkezett az első sürgőnyértesltés, amely arról számolt be, hogy a hétfőn felbocsátott kosarat kedden reggel a Szlovenszkó határához közeleső Nógrád- sipékén találták meg. Amikor a meteorológiai intézetben Tóth asz- szieztenssel folytatunk beszélgetést a magas légrétegi kutatások jelentőségéről és mód­járól, délben 12 óra 25 perckor érkezik meg a má­sodik sürgöny, amelyből megtudjuk, hogy a keddi léggömböt szerdán reggel szintén Nó- grád-megyében, Gsécse község határában ta­lálták meg. Holnap reggelre valószínűleg meglelik a szer­dán felbocsátott kosarat is. A hallonkutatás múltja A nagyközönség a felső Jégrétegek tanulmá­nyozásának kérdését leginkább a sztratoszféra- léggömbök útjaiból ismeri, amelyek Piecard professzor sikerült felszállása- óta rendkívül ér­deklődéssel figyelt események. Tekintettel ar­ra, hogy ezek az expedíciók rendkívül költsé­geseik és nagyon ritkák, kézenfekvő a gondo­lat, hogy a légkör magasabb rétegeit olyan léggöm­bökkel tanulmányozunk, amelyek nem szál­lítanak embert, csak automatikusan működő műszereket es miután az elérhető legnagyobb magasságig feljutottak, a gömb ezétpukkudása után a mű­szeres kosár visszajusson a földre és magával ■hozza feljegyzéseit. Az ilyen irányú sztratoszféra-kutatás sokkal régebbi eredetű, semmint hisszük. 1892 október 4-én bocsátotta fel két francia aerológus, Hermite és Besancon az első ilyen gömböket, amelyeket azóta is francia tudományos műszó­val bailom-sondokinak, magyarul légkörkutató gömböknek neveznek. A légkör kutatásának ez a módszere hamarosan elterjedt a kulturálf- lamokíban. Magyarország 1913-ban kezdte meg a légkör felső rétegeinek ilyen kutatását, de a munkát a háború és a háború utáni évek nehéz viszonyai megakasztották. 1927-bem vet­te fel újra a Meteorológiai Intézet gazdag mun­karendjébe a balon-sondos kutatást és azó’ta rendszeresen bekapcsolódott a nemzetközi mun- ikába. Középeurópában egyedül a magyar intézet Influenza, spanyoljárvány, torok- gyulladás, az orr és garat elnyálká- sodása, a mandolák megbetegedése, valamint izületi bajok, vagy tüdő- csúcshurut esetén gondoskodjék arról, hogy gyomra és belei a természetes „Ferenc József* keserüviz használata által gyakran és alaposan kitisztittas- sanak. Közkórházak főorvosai megál­lapították, hogy a Ferenc József viz lázzal járó fertőző betegségeknél is nagy szolgálatot tesz a szenvedő em­beriségnek. A Ferenc József kese­rüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. végzi a sztratoszféra-kutatást, sem Csehszlovákia, sem Ausztria nem kapcso­lódott be még a nemzetközi szervezetbe, amely az egész földre kiterjedő nemzetközi meteoro­lógiai organizáció egyik külön bizottsága. Nemzetközi légkutató napok Miután a ballon-sondos kutatómunka na­gyon költséges, rendszeresen ném végezhető, ezért a nemzetközi légkutató bizottság évenként háromizben légkutató napokat rendszeresí­tett rí ezeken a napokon a szervezethez tartozó in­tézetek napról-napra egy-egy gömböt küldenek a magasba. Az idén ezeket a kutató napokat január, május és szeptember derekára tűz­ték ki, május 14. és 19. között több országban hajtot­tak végre ilyen ballon-sondos kutatást. A ma­gyar meteorológiai intézet költségvetése nem engedte meg. hogy mind a hat napot ki lehes­sen használni, s igy csupán hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön engedtek fel egy-egy ■léggömböt. A légkutató gömb szerkezete A légkutató eszköz két lényeges részből áll, a gömbből és a műszert tartalmazó kosárból, amely a gömbhöz van erősítve, hogy a gömb szét pukkanása után ejtőernyővel visszatérjen a földre. A gömböt eleinte selyemből, később papírból készítették, most leginkább gummit használnak hozzá, finom, könnyen nyúló anya­got, hogy a lehető legjobban táguljon. Átmérője megtöltött állapotban két méter, tehát jókora gömb, de a magasban, amikor a ránehezedő nyomás fokozatosan csökken, egy­re jobban tágul, átmérője az eredetinek két­szeresére. háromszorosára növekszik, míg az­tán szétpukkad. A másik lényeges alkotórész a kosár, amely­be egy kombinált műszer van zárva és ez óra­mű segítségével automatikusan jegyzi fel a szükséges adatokat: azoknak a légr ét egeknek, amelyeken a gömb felfelé útjában keresztül­halad, hőmérsékleti, nedvességi s légnyomási vi­szonyait Amikor a gömb ezétpukkad, a kosár ejtőernyő segítségévéi visszaereszkedik a földre. Persze a könnyű léggömböt a szél nagyon eltéríti a felszállás helyétől, úgyhogy a műszeres kosár meglehetősen nagy távolságra kerülhet el. Milyen adatokat hoz le a kosár? ez a kérdés ugyancsak ingerelheti a boldog megtalálót, akinek nem szabad megsértenie a kosarat és érdekelheti a nagyközönséget is. Elsősorban a kormozott hengerre rajzolt görbe tájékoztat a magaslati légrétegek hőmérsék­leti viszonyairól. Megtudjuk, hogy nagyjából kilométerenként 6 —7 fokkal csökken a hőmérséklet, bár néhol átmeneti hőmérsékletemelkedés, úgynevezett in­verzió is jelentkezik. A hőmérséklet csökkenése a sztratoszféra ha­táráig tart, ahol a készülék 50—60 fokos hi­deget mér 10—13 kilométer magasságban. Az egyenlítő felett jóval magasabban van a sztratoszféra határa, a 16—19 kilométerrel kez­dődik s mivel a hőmérséklet csökkenése ott hosszabb utón történik, 80—95 fokos a hideg. Amikor aztán a ballon bejut a sztratoszfé­rába, a hőmérséklet csökkenése egyszerre megszűnik, sőt a készülék néha hőemelke­dést regisztrál. Miután a ballon-sond rekordja 36 kilométer, a magasabb rétegek hőmérsékleti viszonyairól bi­zonyosat nem tudunk. De egyes jelentések ar­ra. mutatnak, hogy 40 kilométer körül a hőmérséklet újabb emel­kedése következik, aminek magyarázata az. hogy ilyen magasság­ban vannak bizonyos anyagok, főleg ózom, amelyek a napfény sugárzási energiáját elnye­lik és aztán kiadják a környező levegőbe, mint ahogy a mi levegőnket is a földtől elnyelt és kisugárzott energia melegíti fel. Érdekes pályadij Harminchat kilométeren felül azonban már csak feltevéssel dolgozik a. tudomány, mert ez az a rekord, amelyet, Hamburg mellett 1931- ben ba!ilon-sond-dai elértek. A légkör-kutatók számára érdekes pályadijat írtak ki. Nagyon nagy jutalmai kap az a kutató, aki­nek ballonja eléri a sztratoszféra 40—50 ki­lométer magasságban lévő övét és műszere ebből a magaslatból hoz jelentést, A magyar bailon-sondok igen messze vannak a rekordtól. Általában 18 kilométernyire emel­kednek. s a rekord 20 kilométer volt. Meglesz-c a négy kosár? A magyar meteorológiának nagy napjai ezek és a komoly tudósokat most az a kérdés iz­gatja, meglesz-e mind a négy kosár? Mert a januárban felküldött liaí kosárból egy máig sem kerültm eg, most is megtörténhetik, hogy a négyből egy elkallódik. Az első gömböt hétfőn bocsátották föl. Északkeleti irányban emelkedett, távcsővel figyelték egészen a puk­kanás pillanatáig, amely 18 kilométer magas­ságban, a 77. percben következett be. Sőt lát­ták a leszállás első fázisát is. Ezt a gömböt Si- peken találták meg. A másodikat kedden reg­gel eresztették fel, ez is északkeletnek fordult, de csak 30 percen át udták követni, akkor el­tűnt a szem elől. Ezt találták meg Csecsén. A harmadik gömb szerdán reggel szállt útjára. Keleti irányba fordult. Hatvanöt percig figyel­hettük. akkor egy felhő mögött tűnt el. Hol találják meg? Ki kapja a húsz pengőt? 3Wh KÁLÓ DONT a fogkq ellen

Next

/
Thumbnails
Contents