Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-20 / 115. (3446.) szám

<i^<m-Mag^srhikmb 1934 május 20, ▼aaAmap. VILÁGHÍRŰ ÁSVÁNYVIZÉT ISSZA! mely egyedül alkalmas arra, hogy nemzeti létét fentartsa. Ennek a szellemiségnek alap­elemei: a nemzeti gondolat olyan értelme­zése, mely a magyar kisebbséghez tartozó minden egyént egyesit, az osztálytagozódás minél tökéletesebb megszüntetése, egységes kisebbségi nemzeti társadalom kiépítése, a keresztény világnézet erkölcsi alapelveinek alapján. Kivetni minden olyan gondolatot, mely bármely vonatkozásban a megosztást jelentené. A kisebbségi magyar szellemiség éppen az előbb hangsúlyozott alapelvek foly­tán kell, hogy minden munkájában, — le­gyen az politikai, gazdasági, vagy művelődési — az egységes, osztatlan munkairont meg­alkotását szorgalmazza. S mig, más nemze­teknél bizonyos elvi eltérés van az idősebb és a fiatalabb nemzedék szellemisége között, nálunk — örömmel kell megállapítanunk — teljesen azonos gondolkozást vallanak e te­kintetben öregek és fiatalok egyaránt. Ez a szellemi felfogásbeli azonosság pedig az öre­gek és fiatalok korszerű megegyezéséből született, mikor is nagy szerepe volt mind­két részről a tiszta helyzetfelismerésnek és köteles felelősségérzésnek. A belső hatóerők ellen ez a szellemiség — meg kell állapítani — nincs rosszul védve, a külső hatóerő, — a nemzeti szervezkedés teljessége — még nem érte el kuiminációs fokát A kisebbségi magyar szellemiségnek higgadtan, megfontoltan kell róla értékítéle­tet alkotnia, nem szabad megfeledkeznie a kisebbségi sorsról, mely csak a tisztán és becsületesen végrehajtott demokrácia mellett tehet tűrhető. Viszont tanulnia kell abból az erő'.adatból, melyet a nemzeti összefogás je­lent és azt kell kisebbségi helyzetére át­értékelve, saját szellemisége megerősítésére felhasználnia. A magyar kisebbségnek önálló, független szellemiségre van szüksége, mely minden kétséget kizáróan a nemzeti gondolatból merítse erejét. Sorsa függ attól, mennyire tudja ezt a szellemiséget meggyökereztetni és időíállcvá (enni. Pünkösd napján ezek a lelki, szellemi erők szállják meg a magyar lelkeket és kapjanak szárnyat, hogy minden magyar hajlékot elér­jenek és találjanak sok megnyíló magyar szivet. Szentlélek ünnepén Irta: Dr. Turchánvi Imre A tvilág mai közhangulata annyira hasonla­tos az evangéliumi tanítványok lelkiállapotá­hoz, akik a Megválté e földről való eltávozása után szomjuhozó lélekkel és elborult ke­déllyel várták az általa megígért Vígasztalé Szentlélek eljövetelét, hogy lehetetlen meg nem állani — legalább egy pillanatra — en­nél a párhuzamnál. Ma is a Szentlélek Úristen kegyelmiére és megihletésére volna szükség, hogy a világ magához térjen, visszanyerje hitét és önbizal­mát és ennek folyományaként meglelje a biz­tos kivezető utat abbéi a zűrzavarból, aminek a mai világpolitikai helyzet mindennél in­kább nevezhető. Igaz, hogy ehhez nem elég maguknak a né­peknek a magukba-szállása, hanem még in­kább szükségesek volnának a Szentlélek meg­ihletésére méltó, apostolokká avatható tanít­ványok. Olyanok, akik telve az apostoloké­hoz hasonló jó szándékkal, minden önfeláldo­zásra, sőt ha kell, mártiriumra is készek és nemcsak hirdetik az általuk felismert igaz­ság igéjét, hanem végig is mennek az isteni Ihlet által megmutatott helyes utón­Ezek helyett azonban, ha széttekrátünk a széles nagyvilágon, sajnos, mit kell látnunk? Azt kell látnunk, hogy azoknak a leg­többje — kik önmagukat a világ mestereinek és hivatott irányitóinak hiszik — vagy nem is merészel valójában hozzányúlni a világ­történés komplikált gépezetéhez, hanem az ut aliquid fecisse ívidetur módszerével palás­tolja bátorsága hiányát és kényelmes laissez passer álláspontját, vagy pedig elég lelkiis­meretlen ahhoz, hogy avatatlan kézzel is belé mer nyúlni ebbe a mérhetetlenül bonyolult és finom gépezetbe s vagy helytelen irányba forgatja, vagy — ami még rosszabb — egy­szerűen megállítani igyekszik azt. Kétségtelen, hogy az ilyen „mesterek" és azok kontármunkája nem hozhatják meg a válságban vergődő világ megváltását! Pedig éppen napjainkban van a legnagyobb szükség az igazi, hivatásuk .magaslatán álló, megihle­tett Mesterek minden szellemi erejére. Az államférfiak eddig szinte példátlan buzgósággal utazgatnak, jönnek és mennek. De amit az egyik épit, még nem is került tel­jesen tető alá, még csak az alapok rakódtak le — a másik máris repül a szó-szoros értel­mében, hogy — ha lehet — lerombolja, ha nem lehet, legalább hatásaiban ellensú­lyozza. A világpolitika erővonalai az utóbbi idők­ben meglehetősen összekuszálódtak. S már ahhoz is ihletett éleslátás, de sokszor bizony önmegtagadás és az addig követett irány- egyenesnek éles szögben való elhagyása volt szükséges, hogy az érdekszférák uj kialaku­lása kellő időben felismertessék, ami azután már automatikus szükségképpen maga után vonja természetesen az uj irányba való elhe­lyezkedést is. Ezen folyamat alól egy állam sem vonhatja ki magát és éppen a legutóbbi események kétségtelenül erős befolyással kell, hogy le­gyenek azon európai hatalmak külpolitikai irányvezetésére is, melyeknek eddigi erővo­nalait a világesemények fejlődése alaposan keresztezi. Lesz-e vájjon az illetékesekben elég lelki- erő ezeket belátni és megtagadva eddigi én­jüket, az uj orientációt végre is hajtani? Szeretnék remélni, hogy nem egészen a vé­letlen mülve, hanem isteni rendelés, hogy a világpolitikának ez a kulminációja éppen Pünkösd ünnepének idejére esik. Talán meg- könyörül az isteni Vigasztaló a gazdasági válság által életgyökerén megtámadott embe­riségen, a népek rengeteg szenvedésén és megadja azt a tüzes szikrát, mely az elmék pislogó fáklyáit lángra lobbantva, teljes fénnyel bevilágítja a megváltást meghozó helyes utat. És a népek kara ekkor térdre hullva fogja énekelni a pünkösdi alleluját! Veni Sancte Spiritus! 8a c aatj Páris, májas 19. Vasárnap Tonlouse-ban megnyit­ják a francia szocialista párt rendkívüli kongresz- szusát Mig a pártot az elmult év júniusában jobb­oldalról jövő veszedelem fenyegette, mert a jobb­szárny harminc képviselője Renaudel és Marquet képviselők vezetés© alatt kivált az anyapártból és megalakította az úgynevezett neoszociali&ía pártot, most a veszély baloldalról jött. A februári esemé­nyek óta a szocialisták balszárnya rendkívül meg­erősödött és egyre határozottabban kommunista ten­denciákat mutat. Ez a balszárny egyesülni akar a kommunistákkal és megalakítani a reakció ellen irányuló egységes baloldali proletár-frontot León Blum és Paul Faure a baloldali radikáli­sokkal szemben kitartanak a második internacio- nále mellett és ellenzik a kommunistákkal való együttműködést Ilyen körülmények között a kong­resszus rendkívül viharosnak ígérkezik. Párisban a neoszocialistá kis kongresszust tarta­nak. A neoszocialisták vezetője Marquet képviselő, mint ismeretes, tagja Doumergu© kormányának. Viszont a neoszocialista képviselők csaknem kivé­tel nélkül ellenzik Marquet kormánybalépését. Párisban a neoszocialisták is kongresszust tarta- antifasiszta kongresszus, amelyen valamennyi balpárt képviselteti magát Gömbös Varsóba készül Budapest, májúé 19. (Budapesti szerkesztősé^ günk telefoni jelentése.) A magyar képviselőháj: folyosóin ma éjszaka oly hirek terjedtek ét, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök május utol­só napjaiban vagy junius elején Varsóba uta­zik. A miniszterelnök a lengyel földművelés­ügyi miniszterrel, legutóbbi budapesti útja al­kalmával, állítólag már a részletekben is meg­állapodott a varsói utat illetően. Hivatali visszaélés gyanúja miatt letartóztatták a vasut- ügyi minisztérium egyik nyugdíjazott osztályfőnökét Podebrad, május 19. A brünmi kerületi bíróság rendeletiére letartóztatták podebradi villájában Otta László mérnököt, a vasutügyr minisztérium nyugalmazott osztályfőnökét. Otta lakásán annakidején a talpfapanama ügyében házkutatást tartottak, de ebiben az ügyben semmi terhelő adatot nem találtak. A páncélszekrényben talált iratokat az elmúlt napokban vizsgálták át és azok között a vas­úti mozgósítás egy régi tervét találták meg- Minthogy csak a minisztérium aktív tisztvi­selőinek birtokában lehet ilyen fontos okirat, és Otta mérnök már két év óta nem vezetője a minisztérium negyedik osztályának., elren­delték letartóztatását. Az Otta mérnök elleni vizsgálat még nem. sejeződjött be. A hatóság feltevése szerint nem bizonyos, hogy árulás történt, valószínűbbnek látszik, hogy csupán hivatali visszaélésről van szó- A letartóztatott nyugdíjas tisztviselő azt állítja, hogy a régi vasúti mozgósitási terv feledékenység folytán maradt nála. A terven kívül még egész sor bizalmas iratot találtak a páncélszekrényben, amelynek szántén a mi­nisztériumból származnak. Otta László mér­nök már a bécsi vasutügyi mráisztériuimibajn is mint osztályfőnök működött és az állam- fordulat után e minőségben a köztársaság szolgálatába lépett. Későbben már, idősebb korában, fiatal nőt vett féleségül és nyugdí­jaztatása után Podébradban telepedett meg. — Felszentelték Rákászott a renovált görög- katolikus templomot. Nagyszállóéi tudósítónk lenti: Sztojka Sándor görögkatolikius püspök egy­ház Iá togató kőrútján Nagyszőllő&re is ellátoga­tott Sztank'ay ée Hmiezky kanonokok és dr. Minya püspöki titkár kíséretében. A járás határában Hlavác&ek János járási főnök és Szabó Búmén görögkatolikus főesperes várta. A püspök tisztel­gő látogatást tett a járási főnöknél, majd antóo tovább utazott Rákászná. ahol felszentelte a most renovált görögkatolikus templomot. Közben meg­látogatta az Htjába, eső kisebb falvak görögkatoli­kus egyházközségeit is. Az átutazó püspököt a fal­vak görögkatoiibiis népe mindenütt meleg ünnep­lésben részesítette; : TculU BcddwUt — Akkor... feleségül jön hozzám? — kér­dezte Travers újra. — Valaha szerettük egy­mást. Erre talán miég most is építhetünk. És tudja-e — és rá mosolygott a lányra hirtelen, mulatságos meglepetéssel — én igazán na­gyon kedvelem magát, Delight. Erre épp most jöttéim rá! Talán még boldoggá is tudnám tenni. De minden esetre távol tudnék tartani magától egész csomó mindemf élét, amik kö­zött nem hí szem , hogy jól erezné magát és megfennék mindent, ami tőlem telik, hogy jó férje legyek- Úgy látszik, sokat nem tudok ajánlani. — Túlsókat ajánl — mondta Delight rövid szünet után. — Adjon nekem időt, hogy gon­dolkozzam a dolgom. Nem akarom belehajszol­ni magát és magamat se, valamibe, amit ké­sőbben megbánhatunk. Az édesanyjával is számolnunk kell. Nem, most nem válaszolok a kérdésére. Hanem . •. megtenne nekem va­lamit, Lonry? A férfi felállt és lenézett rá. — Mindent, Delight — mondta és gyűlölte magát, amiért megkönnyebbülést érzett a ha­ladók miatt. — Akkor keresse meg nekem azt a reklá­mos fiút. Beszélni akarok vele. Larry Mitchellt? Készséggel. Nem lesz nehéz dolog Most valószínűleg ideát van (78) Wynne-éknél. — Wynne-ékmél? — A szomszédaink. Mi teheti vőlegénye a lányuknak. — Persze, már emlékszem. A szerelmes ifjú. M'itchel tökéletes képét mutatta ennek •a megindító állapotnak. Nos, hívja hát ide, ha lehet, szeretnék kérdezni tőle valamit. Mikor Lonrimer kiment a szobából, Delight kényelmesen elnyúlt az ágyban és igyekezett világosan végiggondolni a helyzetét. Kétség­telen, hogy az uj lehetőség nagyon csábító. Delightet borzasztóan csábította is. Ezt be kellett vallania magának. — De miért nem maradt itt Mary Lou és vette iföd vele a har­cot? Miért szaladt el innen ? ... „Bár ebben az esetben az elszaladáshoz több bátorság kellett" — gondolta Delight. — „Itt kellett volna maradnia, egy szót se szólni, csak ép­pen hagyni, hogy a fin egymás mellett lásson bennünket." Nagyon keserűen mosolygott, mert soha nem hazudott önmagának. ,,De most, hogy a lány elment" — gondolta to­vább Delight —• „szabadon hagyta nekem a teret. Vagy legalább is aránylag szabadon. Bolond volnék, ha nem használnám ki ezt az előnyt. De hát, mit tagadjam, többé-kevésbé mindig bolond voltam..." Vacsora előtt megérkezett Lanry Miidhelil. Lelkiállapotára kevés az a kifejezés, hogy az izgalom tetőpontján állt. Jenny az állomáson várta aznap délután és természetesen elme­sélte találkozásának egész történetét Mary Louval. — Azt mondta, hogy érintkezésben marad velünk. De nem fogja megtenni. Istenem, vájjon hová ment? — kérdezte Jenny viharos izgalommal. — És mit fog csinálni? Lanry, meg kell, hogy találjuk. Most bizonyosan ki­éin ja a szemiét Travers miatt, meg emiatt az átkozott nő miatt, akiiről az ördög se tudja, hogy kicsoda. És ez mind a te hibád! Még rá- gondoilmi is rossz, hogy ilyen gyógyíthatatlan gyengeeliméjüihöz kell feleségül mennem. — Uigy van — helyeselt Lanry bűnbánóan, mert épp olyan zavarodott volt ő is, mint Jenny- — De honnan tudhattam én, hogy Mary Lou . • .a kutyáfá'ját neki!... rögtön ki­kottyant ja az egészet? Mondhatom, Jenny, már igen közel álltam hozzá, hogy megtartom magamnak az ügyet, de aztán mégse tudtam megtenni. Be kell látnod, hogy előbb vagy utóbb tisztázni kellett a helyzetet. Mary Lou nem játszhatta másnak a szerepét az idők végtelenségéig. Nem hitegethette volna Lar- rimert addig, amíg valamennyien megőszü­lünk és ón már selypítő unokáinkat ringatom osuzos térdei men . •. — De nagyon bizonyos vagy a dolgodban! — szidta Jenny. De már mosolygott. — Persze, hogy bizonyos vagyok! Ez aiz egyetlen mód rá, hogy az ember valamit el­érjen az életben — nyilatkoztatta ki a javit- hatatlain Lanry. — De ne aggódjál, galam­bom, holnap kiszaladok Oakdalebe- Egészen bizonyos, hogy odament. Lecsapok rá és jól megrázom... — És hozd ide! — rendelkezett Jenny. — Mondd meg, hogy nem kell visszamennie Westwood Houseba- Itt nálunk beszélhet Mar- garot nénivel. Traver&t látni se fogja, ha nem akarja... de nem bírom elviselni azt a gon­dolatot, hogy most emészti magát valahol és azt hiszi, hogy Travers gyűlöli őt... ö mond­ta, szegényke, hogy bizonyosan gyűlölni fog­ja. Mondd, Larry, nem tudnád megfojtani ezt a Delight nevű nőt. vagy beadni neki néhány kiló arzént? Egészen bizonyos, hogy Travers Mary Lout szereti. És Mary Lou is szereti őt. Ez a másik nő nem számit — jelentette ki könnyedén­— Remélem, hogy ,nem — mondta Larry. A telefonhoz hívták. Lonrimer kereste. — Sejtettem, hogy odaát lesz. Eljöhetne most hozzánk? — kérdezte Travers, — Jen­ny is jöjjön, lehetőleg . • • meglehetősen fon­tos a dolog. Mialatt Larry a telefonnál állt, Jenny va­dul ugrált körülötte és izgatottan sziszegte: „Ne felejtsd el. hogy az uj fejleményekről még nem szabad tudnod semmit" — amire Lanry rémülten mekegett bele a telefonba, az arcát, vigyorgó ráncokba szedte és a hang­ját telerakta örvendezéssel, mintha csak Lor- riimer ideláthatna a drót. túlsó végéről. Jenny és Larry rögtön átkoosiztak West- •woodha. Mre. Lorrimer Jenny vei beszélgetett a könyv tár szobában és részletesen, gondosan elmagyarázta neki, hogy áll most a helyzet Jenny hallgatott, és időnként közberakt« ? szükséges felkiáltásokat és csodálkozó düny- nyögésl. Ezalatt Larry Lorrimerrel sétált, a kertben. Lorrimer röviden elmondta, hogy mi tótén t. r Foűjráyuk 2

Next

/
Thumbnails
Contents