Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-19 / 114. (3445.) szám
Ito4 májas 19, szombat ««CTA^AfitaRH!iaiSP> Közgazda síÁeT1 „A aehtzlovék piac teljesen elvisiett Románia silmára" — irja a román gazdasági élet egyik vezetője A kisantant gazdasági konferenciái ellenére egyre kevesebb a román termény- és állatexport Csehszlovákiába Prága, május 18. Nemrég folyt le Bukarestiben a kisanatant államok gazdasági konferenciája, amelyen — mint már oly sokszor — ezúttal is minden lehetőséget meghánytak-vetettefc arra nézve, hogyan lelhetne intenzivebbé tenni a három állam közti gazdasági kapcsolatot és miképpen lehetne a már meglevő politikai érdekközösséget az egyetlen szilárdnak látszó közös nevezőre, a gazdasági nevezőre hozni. Títulescu ugyan külön expozéjában azt igyekezett bizonyítani, hogy az eredmények „minden reménykedésre feljogosítanák", a helyzet azonban azt mutatja, hogy az annyira áhított és megvalósításra váró gazdasági együttműködést szinte lehetetlenség megteremteni a három állam között, mert a való tények számadatainak tükrében látjuk, hogy a gazdasági egység semmiképpen sem akar megvalósulni. . Elsősorban azok a tények beszélnek, amelyek — mint a most nyilvánosságra került március havi román külkereskedelmi mérleg — statisztikai számadatokon alapulnak. A külkereskedelmi mérleg arról beszél, hogy Csehszlovákia ma már alig számit piacnak a román mezőgazdasági termékek számára, mert az óhajtott szoros gazdasági kapcsolat ellenére az egyes államok az elzárkózás politikáját követik. A román külkereskedelmi mérlegből kitűnik, hogy a román állatkivitel úgyszólván valamennyi piacon jelentős javulást mutat s kivételt csak a. csehszlovák piac képez: Csehszlovákia elveszett piacnak számit a román állatkivitel szempontjából. Március hónapra a román kiviteli kontingens Csehszlovákia számára 3500 sertést engedélyezett és ebből a mennyiségből Románia mindössze 228 darabot tudott kivinni, ami annyit jelent, hogy a román sertéskivitel Csehszlovákia felé megszűntnek tekinthető. A helyzet ugyanis az, hogy a korona devalorizálá- sával az értékek 20 százalékos értékcsökkenést szenvedtek, mig az árak a legjobb kialakulás esetén 12 százalékkal emelkedtek, Románia Csehszlovákiával nem állott kompenzációs viszonyban és igy a csehszlovák áru-termékek romániai behozatalának kontingense csaknem teljesen kimerült, mig Csehszlovákia még a korona aláértékelése előtt majdnem telesen elzárkózott a román mezőgazdasági termények vásárlásától, amit a román külkereskedelmi mérleg március havi szakasza bizonyít. Szaklapok behatóan tárgyalják ezt a kérdést, amely a kisantant szempontjából természetesen nagy horderejű és megállapítják, hogy a román kivitel nagyon is elmaradt Csehszlovákia irányában. Lehetetlenség behozni azt a differenciát, amely a Romániába exportált csehszlovák áruk és a Romániából Csehszlovákiába importált mezőgazdasági ter- melvények között fennáll. A csehszlovák hülkeres- kedelemi mérleg erősen a román külkereskedelmi mérleg h.itámyána alakult a két ország közötti viszonylatban. A román állatexport egyik vezető egyénisége hosszú cikkben foglalkozik ezzel a kérdéssel és megállapítja, hogy a helyzet egyre súlyosabbá válik és emellett semmi reménység arra, hogy Csehszlovákiával megfelelő megegyezés történjen. A csehszlovák piac teljesen elvész Románia számára, — irja ez a szakember. * □ A kassai vasutógazgatóság redukálja a kedvezményes térti jegyek kiadását. Kassai szerkesztőségiünk jelenti: A kassai vasutigaz- gatóság megállapította, hogy több viszonylatjain, — amelyekben eddig vasárnapi retúrjegyeket adtak ki, — ezt a kedvezményt nem használták ki. Ennek következtében a vasár napi kedvezményes retúrjegyeket a vasuk igazgatóság már csak az élénken igénybevett viszonylatban adja ki s uj jegyzéket bocsátott nyilvánosságra azokról az állomásokról, amelyekről s amelyekre az emlitett jegyek igénybe vehetők. □ A textiliparban emelkedett a nyersanyagbehozatal és a kivitel. A textilipar legújabb statisztikai jelentése a következő fejlődést mutatja: 1933-ban a textilkivitel az 1929 'évnek csak 23 százalékát tette ki, mig a teljes kivitel ugyanez évnek még 29 százaléka volt. A textilkivitel csökkenésének egyré- szét az áresés számlájára kell írni. Az exportált árumennyiség csökkenése ugyanis nem olyan nagy, mint az exportált áruk értékének a csökkenése. Az 1929-ben exportált textiláruk mennyisége összesen 160.515 tonnát tett ki és 1933 végéig 63-791 tonnára esett. így tehát a kivitel az 1929-es évnek 40 százalékát érte e,l. Az összes textiláruk kivitelcsökkenése azt mutatja, hogy az árcsökkenés nem áll arányban a mennyiség visszafejlődésével, mert ez utóbbi sokkal kevésbé esett, mint az árak. Az egyes áruk kivitelének statisztikája azt mutatja, hogy van remény arra, hogy Csehszlovákia, — bár igen lassan és talán utolsónak — csatlakozni ,fog a többi ipari államiban beállott javuló tendenciához. A lég, újabb statisztikák már beszámolnak egy kis javulásról, amely az ez év első három hónapjában történt az 1933 év első három hónapjához viszonyítva. A kereslet a belföldi piacom is javult némileg. A textilipar most várakozó álláspontra helyezkedik, mert általában az a vélemény, hogy a beállott kisméreti javulás tisztára a korona devalvációjának köszöűhié- hefcő, mempedig a konjunktúra lényeges javulásának. □ Szelvények beváltása. Az állami 6 százalékos beruházási kölcsön, az 1933 évi 5 százalékos állami niiunkaköiíosön és az 1934 június 1-én esedékes 514 százalékos kölcsön szelvényei előzetes beváltás céljából az államadósság Likvidálurájánál (Prága III.) már május 25-től kezdődően benyújthatók. A szelvényeket június 1-én, illetve 30-án fogják honorálni. A vidéki szelvénybirtokosok a szelvényeket inkasszó céljából a pénzügyi liivala lökhöz nyújtják be. ; □ Ősökként a csehszlovák bankjegyforgalom. A csehszlovák Nemzeti Bank május 15-i kimutatása szerint a bankjegyforgalom 309 millióval 5247 millióra csökkent. A zsirószám- lára 169 millió korona folyt be és ezáltal a számla 882 millióira emelkedett. A kölcsan- üzletekbeu a lombard 156 millióval csökkent, Úgyhogy az egész tárca 477 millió. A váltódiszkont 7 millió koronával 951 millióra csökkent- A devizakészlet 2 millióval 41 millióra emelkedett és az aranyifedezet 2602 millióval változatlan maradt. Az állami bankjegyadósság 1 millióval csökkent és 2136 milliót tesz ki. A bankjegyfedezet 43.4 százalék. □ Passzív a német külkereskedelmi mérleg. Berlinből jelentik: Áprilisban a behozatal 398 miiló márkájával szemben a kivitel 253 millió márkája ál. A kivitel csökkenése főképpen a készáruk piacán mutatkozott, amelynek kivitele 315.1-ről. 239.5 millió márkiára csökkent. A kereskedelmi mérleg pasz- szivuma 82 millió márka. □ Nyitván építik meg Csehszlovákia legnagyobb duzzasztóját. Nyitna! munkatársunk jelenti: Évekig tartó előkészítés után megkezdték a szabályozási munkálatokat a Nyílra folyón. Az áradások a régebbi hivatalos kimutatások szerint 50 millió kárt okoztak évente és igy kétségtelenül szükségessé vált a sza bályozás. Az első szakaszon már régóta folynak a munkálatok és rövidesen sor kerül a déli szakasz szabályozására is. A koröskényi szakaszon hatalmas duzzasztó építését vették tervbe és a pályázat kiírása után most a minisztérium a betonmunkát a Lana-céignek, a vasműnk át pedig a Kelben-Danek oégnek adta ki. Az uj duzzasztó Csehszlovákia legnagyobb ilyen erőmüve lesz, fesztávolsága 32 .méter és a költségek 3 és fél millió koronát tesznek ki. Csupán a modell elkészítése 16.000 koronába került. A modellt, a prágai ipari múzeumban helyezték el. □ Franciaország váinrcviziós terve. A francia kormány május 15-én terjesztetle be tör vényjavaslatát, amely jelentős mértékben csökkenteni kívánja a beviteli vámokat. A tárgyalások során a pénzügyminiszter kijelentette. hogy a nagy beviteli vámok rontják a kiviteli ipar akcióképességét és fokozzák a munkanélküliséget.. A beviteli vámok mérséklését Franciaországban a legrövidebb időn belül életbe akarják léptetni. □ Nyilvános szállítás. A máhriscli-ostraui- oderfurthi állami nyilvános kórház igazgatósága egy uj pavillon berendezése számára nyilvános szállítást irt ki vas-, fém- és fabútorok, továbbá mindennemű kárpitos és textilárukra. Kárpátalja gazdasági keresztmetszete Prága, május 18- Matousek volt kereskedelmi miniszter a Národni Liety szerdai számában érdekes számadatokat közöl Podkar- patszka Rusz gazdasági helyzetéről. — Podkarpatszka Rus-z — irja — sohasem volt gazdag föld. Egyik oldalról erdőségek borítják, kis részben gyengén termő legelők- ; kel. Az országrésznek csupán az egynegyede termékeny sikvidék, az úgynevezett tiszamen- ti, vagy ungvári síkság, amelyet azonban gyakran rendszertelen, áradások sújtanak. A lakosság 66.29 százaléka (Csehországban csak 24.06 százalék) fölmüveléssel foglalkozik, mig iparral, kereskedelemmel, szállítással és pénzüggyel csak mintegy 20 százalék. Pod- karpatszka Ruszin ak 725-357 lakosa van, tehát körülbelül annyi, mint Nagyságánknak. E lakosságból 480.856 földművelést, 82-000 ipart és kereskedelmet üz, 63.000 pedig szállitás- sal, kereskedelemmel és pénzüggyel keresi kenyerét. Podkarpatszka Rusz területe 12.617 négyzetkilométert tesz ki, ebből szántóföld mintegy 3000 négyzetkilométer, tehát a csehországinak mintegy a tizede. Szőllőt termelnek 3.832 hektáron, dohányt 3.054, búzát 35.452, árpát 3-766, zabot 29-633, burgonyát 41-326 és cukorrépát mindössze 95 hektáron. Botra 72.929 hektoliter volt, dohányt érmésé 3,826.822 kg, malmai összesen 6.026 vágón gabonát dolgoznak föl. (Csehországban 115 ezer, Morvaországban 60 ezer, Szlovenszkón ugyanannyi vagont őrölnek meg.) Ha a termőtalaj megoszlását összehasonlítjuk a csehszlovák köztársaság egyéb országrészeivel, akkor azt látjuk, hogy Podkarpatszka Ruszban a legnagyobb arányú a szőUészet. (Csehországban 401 ha, Morvaországban 4-009 ha, Szlovem szkon 10.250 ha, Podkarpatszka Ruszban 3832 ha.) A köztársaság egész bortermelésének tehát egyhatoda Kárpátaljára esik- A gyümölcsfák közül a legnagyobb mértékben a szilvát tenyésztik (944.000 darab) és az almafát (575.000 darab). Iparilag csak a szilvát dolgozzák föl 41 szeszfőzőben. A gyári és kézműipar terén a legfontosabb a faipar és a vegyiipar. A faiparban 79 vállalat van 86 műszaki üzemmel és ezek 3-844 személyt alkalmaznak. Kilőne vegyiipari vállalat 11 műszaki üzemmel rendelkezik s 1-398 személyt alkalmaz. A vegyi ipar főleg a fa száraz desztillálá- sát végzi. Mindkét ágú termelés legnagyobbrészt a Magyarországra, Ausztriába és a balkánállamokba való kivitelre volt ráutalva. A háziipari üzemek közül a legfontosabbak: egy szőnyeggyár, egy papiiríöldolgoző, két kosárfonó és fonó üzem, öt egyébfajta fafeldolgozó üzem, 57 ruházkodási cikkekkel foglalkozó és 26 lábbelikészitő vállalat. — Podkarpatszka Rusznak ma 14 bankja van. Ezek nagyobb- részben kis bankok, amelyek inkább takarék- pénztár jellegűek. Összevissza valamivel több mint 14 millió alaptőkével és tartalékkal rendelkeznek, betétjeik 62 és fél millióra rúgnak, kikölcsönzött pénzük mintegy 70 milliót tesz ki. Azonkívül Podkarpatszka Ruszban néppénztárak vannak, melyeket a Vinohradi takarékpénztár és a Legiobanka szervez. Ezek mellett vannak még földműves-pénztárak, hitelszövetkezetek, iparosdakarékok és zsidó hitelintézetek. Ezek a népi jellegű pénzintézetek 114 millió korona betétet és 158 millió kikölcsönzött pénzt mutatnak föl□ üzembe helyezik a máriavölgyi üveggyárat? Eperjesi tudóéit ónk jelenti: A P. M. H. beszámolt annakidején a szomorú eseményről, hogy a máuriv- völgyi üveggyárban. Sáros egyetlen gyáriizemében az elmúlt ősszel hátralékos adó- és betegsegélyző illetékek miatt mindent lefoglaltak és elárvereztek. A gyár kénytelen volt beszüntetni üzemét és igy négyszáz munkás veszítette el kenyerét. Az állami erdőhivatal, amelynek tulajdonában van a gyár, a régi bérlők távozása után a kassai Gupa^gy árral kezdett tárgyalásokat és miint értesülünk, e tárgyalások annyira előrehaladtak, hogy az üveggyár valószínűleg már a nyár folyamán megkezdi üzemét. A környéken nagy örömet kelt a bir, hogy a gyár, amely valamikor Délamerikába is exportált, ismét működni fog. □ A kassai kereskedelmi és iparkamara kereskedelmi osztályának ülése. Kassáról jeleid tik: A kassai kereskedelmi és iparkamara kereskedelmi osztálya legutóbbi ülésén a továbbképző iskolák reformját tárgyalta. A hitelezők érdekelnek hatásosabb védelméről szóló javaslatot, amely csődök és íkényszeregyozj cégeik esetére vonatkozik, a kamara szintén maigáévá tette. Az osztály elvi álláspontot foglalt el abban a kérdésben, hogy mely üzemek tekinthetők kicsinek és középnagyságuaknak. Elfogadta továbbá a morvaországi grémiumok szövetségének javaslatát, hogy az egységár-üzletekben az általában szokásos mennyiségben és súlyban lehet csak csomagolni és eladná. „Gyári lerakat" megjelölést csak a gyár létesíthet, mig a bi- zomány csak a „gyári képviselet" megjelölést hasz- nálihajta. Végül csatlakozott az osztály ülés ahhoz a kívánsághoz, hogy az állami hivatalok és vállalatok szén-szükségletüket ne szabadkézből, de a kőzszállítási szabályzat előírásai szerint nyilvános pályázat utján szerezzék be. A kamara adóügyi bizottsága állást foglalt a cipők forgalmi adójának átalányozása mellett és foglalkozott a pénzügyminisztérium azon tervével, hogy az öt alkalmazottnál több alkalmazottat foglalkozó szabó üzemeket a forgalmi adó-átalányozással kapcsolatban konfekcióé üzleteknek tekintsék. Az osztály kimondotta, hogy konfekciós üzem csak olyan vállalat lehet, amely csak a viezo-ntelárusitónak ad el. A haszonkulcsofc megállapitására irányuló kéréseknek a kamarai bizottság csak olyan esetekben tesz •eleget, ahol a kérelmező konkrét kalkulációt terjeszt elő. Egyesek adópanaszai ügyében intervenciókat nem vállal. Az osztály elhatározta, hogy részletesen fog foglalkozni azzal a fölvetett gondolattal, miszerint adóügyi bíróságok iétesittesse- neik az adófizetők és a pénzügyi hatóságok közt fölmerülő differenciák elintézésére. □ Fizetésképtelenség. A következő fizetésképtelenséget közük: Birnbaum Adélt textil- cég, Kassa. Egyelőre csak az áruhitelezők névjegyzéke ismeretes, amely szerint a pasz- szivák 1.427-880 koronát tesznek ki. □ Jugoszlávia lemondott az osztrák gabo- nakedvezméuyrőil. Jugoszlávia a buzakivitel- ben olyan kedvezményeket kért az osztrák kormánytól, mint Magyarország. Az osztrák kormány ezt a kérést elutasította, de hajlandónak mutatkozott másféle kedvezményiről tárgyalni. A jugoszláv -kormány azonban nem küldött Becsbe megbízót lat és ebiből arra következtetnek, hogy Jugoszlávia lemondott követeléséről. □ Erősein csökkent Északamerika látható gabonakészlete. Newy ónkból jelentik: Az Északamerikában nyilvántartott látható gabonakészletek . az elmúlt hét folyamán minden fajtánál jelentősen csökkentek. Az Észak amerikai Egyesült Államok búzakészlete 3.7, Kanadáé 3 millió ibusheT-lel apadt. Az összes készletek jelenleg 37.2 millió bushel-lel kisebbek, mint a múlt év hasonló időszakában- A .rozskészlet 135.000 bushel-lel csökkent, a tengeri-készleteknél a csökkenés 2 millió bius- hel, mig tavaly 2.2 millió bushel-es emelkedés volt a megfelelő időszakban. A készletek mindazonáltal igy is még 17-5 millió bushel- lel nagyabbak, mint a múlt évben- A zábkészlelek is apadtaik. ÉRTÉKTŐZSDE Javult a prágai értéktőzsde Prága, május 18. (Pragoradio.) A háromnapos szünet előtt az utolsó tőzsdenap a folyó üzletek szabályozásának volt szentelve. A bess-z- spekuláció fedezeteket eszközölt, aminek eredményeképpen az értékpapírok egyrésze javult, viszont likvidációk következtében, csekély lemorzsolódás állott- be. Mindkét esetben csak kis árfolyam eltolód ásókról volt szó és az alapirányzat határozottan szilárdabb és barátságosabb volt az eddiginél. Az üzleti tevékenység némileg élénkebb volt. Skoda és Berg - és Hüt-ten 3, Prágai Vas 2, Nordbahn 10, Dux- Bodembacíh és Carborundum 3, Ring-hoffer 4, Brünni Gépek 5, Schoeller és Tejipar 10, Sel- íier és Aussigi Vegyi 5 koronával javult, Nord- bahn-bonok 13, Solo, Cseh-Morva 5 koronával gyengült. A beruházási piacon az állampapírok irányzata nem volt -egységes és néhány kategória 0.50 koronás veszteséget szenvedett. Osztrák népszövetségi Kölcsön 1.50 koronával gyengült. Valuták: Holland 1624.—, jugoszláv 51.30. német 938.—, belga 560.—, magyar 406.50, román 17.97 $4, svájci 779.50, dán 538.—, angol 122.50, spanyol 323.50, olasz 207.2714, északamerikai 23.75, norvég 608.—, francia 158.5714, bolgár 23.90, svéd 623.—, lengyel 4512.50, osztrák 457.—. Devizák. Budapest, máj. 18. Holland 332.05, jugoszláv 7.82, német 135.80, belga 79.20, r-omán 3.41, dán 77.90, angol 17.4314, olasz 29.98, északamerikai 341.30, norvég 87.60, francia 22.32, csehszlovák 14.0714, bolgár 4.12, svéd 89.95, lengyel 64.85, osztrák (clear-inig) 80.454, svájci 110.80.-f- A prágai devizapiacon London 0.15, New- york 0.05, Ko-penlhága, Oslo és Stokhokn 0.50, Brüsszel 0.875, Buenos Aires 10, Montreal 0.05 koronával gyengült, Zürich 1 és Helsing-f-oms 0.05 koronával javult.-f- Tartott a budapesti értéktőzsde. Budapestről jelentik: Az irányzat ma tartott volt, mert a kínálat csökkent. Néhány értékpapír ki- seb javulásokra is szert tett. Az első vásárlási 'Ordré-k keresztülvitele után teljes stagnáció állt be, annak dacára, hogy kedvező berlini jelentésekre a hangulat barátságos maradt. A zárlat kimondottan tartott volt. A szilárd- kaanatozásu papírok piacán a Városi Kölcsön 9
