Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-18 / 113. (3444.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes sxám ára 1.20 KI( vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Matousek tanuságtétele (d) Benes kárpátaljai kőrútjának van egy pozitív eredménye: alaposan ráirányította a közfigyelmet a megoldatlan ruszinszkói problémára. Sokan 'belátják, hogy hiba volt Kárpátalja életproblémáit másfél évtizeden át megoldatlanul heverhetni, még olyanok is, akik a másfél évtizedes halogató politika irányitói voltak s azért teljes mértékben felelősek. Ilyen értékes megnyilatkozás például az a vezércikk, mely a Národni Listy tegnapi számában látott napvilágot s amelyben Matousek volt kereskedelmi miniszter ad komoly diagnózist Kárpátalja eddigi gazdasági bajairól és fölvázolja a halasztást nem tűrő segítés módozatait. Magátél értetődő, hogy a cseh politikus a föladatok fölvázolásában szláv szemszögből ítél és baj- megállapitásában nem mentes a magyar éra ro- yására való elfogultságtól, de nem tagadható meg 'tőle a.z, hogy a kárpátalji gazdasági válság okait és szomorú részlet tényeit egész tárgyilagosan állapítja meg. Ez az őszinte hang oly ritka a politika mai éktelen hangzavarában, hogy rá kell mutatnunk erre a ritka diagnózisra. A volt kereskedelmi miniszter statisztikai ke- aeeztmetszetet ad mindenekelőtt Kárpátalja gazdasági életéről, majd szóról-szóra ezeket mondja: „Ha a legutóbbi válság a mezőgazdaságot a löld jövedelmének süllyedésével sújtotta, ha a lakosság fogyasztó ereje csökkent s ezáltal a honi piac szegényedése révén az ipari és kézműves! termelés szenvedett s ha ez a termelés a kivitel csökkenése által is veszteséget szenvedett: akkor Podkarpatszka Rusz mindeme jelenségeket kétszeresen érzi. Vegyük tekintetbe pusztán azt, hogy Podkarpatszka Busznak a termékeny magyar rónáktól való elkülönülése fölszabadította ugyan Podkarpatszka Rusz lakosságát a magyar rabságból, de egyben azoktól a termékeny vidékektől is elszakította, ahol a kárpátoroszok előbb minden esztendőben munkát is találtak. A kárpátaljai tiszamenti sikság nem elegendő ma a Verchovina szegény lakosságának eltartására. E gazdasági szeparáció által a termékeknek Magyarországra irányuló szabad kivitele is korlátozást szenvedett. E viszonyokat még súlyosbította az, hogy a Magyarországgal. való kereskedelmi szerződés fel- mondatott. Megszűnt nemcsak az embereknek munkára való exportálása, de a fa, a faszén, az ecet, az aceton stb., szóval valamennyi olyan termelvény kivitele is, melyekben Podkarpatszka Rusz régebben és a jövőben mindig kivitelre, nevezetesen pedig a szomszéd államokba irányuló kivitelre van utalva. A köztársaság nyugati részében nem lehetett mindjárt pótló piacot találni. Akadályozta ezt a rossz vasúti és közúti összeköttetés, amelyet a vertifikális irányból nem lehetett mindjárt átszervezni horizontális irányúvá (úgy a folyók, mint a hegységek vertikális iránya volt ennek az akadálya), továbbá az aránylag magas vasúti viteldij- ezabályzat, amely aránytalanul drágította a kárpátaljai nyersárukat és termékeket a köztársaság nyugati részébe való szállításnál. (A zsolnai cellulóze- gvár Jóval olcsóbb fát kapott Lengyelországból, mint Podkarpatszka Ruszból!) Ha továbbá figyelembe vesszük azt, hogy Podkarpatszka Ruszban évente 19.97 gyermek születik 1000 lakosra számítva 9 Csehországban csak 6.58, Szlovenszkón 11.06, hogy tehát Podkarpatszka Ruszban az utolsó években háromszorta nagyobb a nópszaporodás, mint nálunk s ihö emellett azt is figyelembe vesszük, hogy a kivándorlás megszűnőben van (1929-ben Podkarpatszka Ruszból 3922, 1932- be® már csak 123 lakos vándorolt ki), akkor azt látjuk, hogy ezek a jelenségeik, amelyek rendes viszonyok között kívánatos jelenségek, még tovább ki- élesitették a kárpátaljai gazdasági válságot." Ez Matousek volt, kereskedelmi miniszter diagnózisa a kárpátalji gazdasági válságról. A gyógyítási célzó receptje ugyanilyen váiliáAz athéni propaganda-kirándulás Göring a Balkán vezető hatalmasságaként ünnepli Jugoszláviát Egynapos belgrádi tartózkodás - Udvariassági látogatások - A német-jugoszláv barátság hangsúlyozása Belgrád, május 17. Göring porosz miniszterelnök szerdán délután hat órakór kíséretével a belgrádi repülőtérre érkezett, ahol a hatóság kiküldöttei fogadták. Göring az éjszakát a jugoszláv fővárosban töltötte. Újságíróknak kijelentette, hogy látogatása magántermészetű. Régóta óhajtotta, hogy a pünkösdi ünnepeket Athénben tölthesse. Utazásánál a politika nem játszik semmiféle szerepet. Belgrádi tartózkodása alatt természetesen mindenütt megteszi az illő udvariassági látogatásokat Ideje azonban ez alkalommal nagyon rövid és nem tartózkodhat sokáig Belgrádiban. Balugcsics berlini jugoszláv követtel azonban megbeszélte már, hogy legközelebbi szabadságát Jugoszláviában tölti, mert az ország természeti szépségei élénken érdeklik. Biztosíthatja a jugoszláv népet, hogy az uj Németország a barátság őszinte érzésével tekint Jugoszláviára és azt óhajtja, hogy a két nép közötti viszony elmélyüljön. A miniszterelnök még az est folyamán számos látogatást tett a jugoszláv politikusoknál. Csütörtök délután Göring folytatta ufját Athénbe. Göring belgrádi utazásának politikai céljait, mint tegnap jelentettük, Németországban megcáfolták. Ennek elenére feltűnő, hogy a német államférfiak egymásután utaznak Jugoszláviába és keresik az érintkezést az ottani politikai körökkel. Legelőször Frick belügyminiszter tartózkodott Jugoszláviában, amikor Palesztinába látogatott el, majd Roehm, a nemzeti szocialista roíhamosztagok vezérkari főnöke tartózkodó ti egy hétig nagy kíséret tel Dalmáciában és Belgrádiban, most pedig Göring, a német kormány gyakori hivatalos kiküldötté, látogatta meg Belgrádot és bejelentette, hogy a legközelebb hosszabb időre érkezik. Ugyanakkor a jugoszláv újságírók egyik válogatott delegációja a német állam meghívására Németországban tartózkodik é6 sorra látogatja a német városokat és intézményeket. Hir szerirt a birodalom ugyanolyan szerződést óhajt kötni Jugoszláviával, mint amilyet Lengyelországgal kötött s egyúttal százszázalékosan meg akarja szerezni a jugoszláv piacot a német ipar és gazdasági expanzió részére. Feltűnő az is, hogy Göring belgrádi nyilatkozataiban Jugoszláviát a Balkán vezető hatalmasságaként ünnepelte. <S@rit3g belgrádi mma Belgrád, május 17. Göring porosz miniszter- elnök ma bejegyezte nevét a királyi palota vendégkönyvébe. Reggel kilenc órakor felkereste Jeftics külügyminisztert, akivel hosszabb ideig tárgyalt. A belgrádi lapok rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak Göring váratlan látogatásának és szenzációként közük a porosz miniszterelnök nyilatkozatának azt a részét, amelyben Jugoszláviát mint a Balkán vezető nagyhatalmát aposztrofálta. Göring látogatásában a belgrádi ! sajtó kétségtelen bizonyítékát látja annak, i hogy a német-jugoszláv barátság egyre jobban J kimélyül. Lettország dlktatiirá la Az országban rend és nyugalom van berendezkedik Riga, május 17. A lett fővárosban és a vidéken teljes nyugalom uralkodik. Az uj kormány megalakításának tárgyalásai tegnap a késő éjjeli órákig elhúzódtak. Végérvényes jelentés még nem érkezett az uj kormánylistáról, de valószínű, hogy a régi kabinetből csupán a külügyminiszter, a hadügyminiszter és a belügyminiszter lép be Ulmanis uj kabinetjébe. A hadügyminiszter lapja szerint bebizonyosodott, hogy a lett légionáriusok államcsínyt készítettek elő. A kormány akciója egyébként sehol sem ütközött elentállásba. A rendőrség és a polgárőrség sehol sem használt erőszakot. Rigában a házakat föllobogózták és az uccákon szokatlan mozgalmasság uralkodik. Járőrök cirkálnak és a fontosabb épületeket katonaság őrzi. A munka az üzemekben zavartalanul tovább folyik. BBS gos: kereskedelem-politikai intézkedésekkel lehetővé kell tenni a kárpátalji termékek külföldi kivitelét, a termékenyebb vidékekre keld telepíteni a szaporodó és nem emigráló lakosságot, a mocsaras vidékeket le kell csapolni, hogy uj termőterületeket nyerjünk, fejleszteni kell a népipart és piacot kell keresni számára Cselh- és Morvaországban, a vasúti díjazást le kell szállítani, hogy a kárpátalji fa eljuthasson a cellulózé- és mtiselyemgyáTakig, a folyók és hegységek vertikális, azaz észak-déli irányú akadályait uj vasúti és közúti összeköttetések építésével kel legyőzni, ami szerinte stratégiai okból is szükséges, mert Kárpátalja Csehszlovákia számára az egyetlen híd a kisantant felé. Matousek végül a kárpátalji hitelélet átszervezését sürgeti, amivel az apró pénzintézetek helyett a nagy bankok terjeszkedését érti. Ha Matousek célkitűzéseit sorra vesszük, akkor cgy-ikét pontot leszámítva, ahol a nagy- szláv, imperialista és az utolsót, ahol a banlktrösztemiber szólal meg belőle — a politikai ellenfélnek kijáró őszinte lojalitással szintén el kell ismernünk róla, hogy jól látja a főteendőiket. Jól tudja, hogy Kárpátalja főibaja a piachiány s a legjobb mentsége az elveszett piac visszaszerzése és uj piac teremtése lenne. A piacot viszont kifelé a nagy kivitelt biztosító kereskedelmi szerződés, befelé a jobb vasúti ösz- szeköttetés és az olcsóbb vasúti díjszabás tenné lehetővé. Ám itt meg kell kérdenünk Matousek volt kereskedelmi miniszter urat, hogy le-, hét az és miért var az, hogy ezt a tételt csak most látja ilyen nagyszerű világossággal? Vagy pedig, ha már előbb is igy látta a dolgokat, akkor miétt van az, hogy kereskedelmi miniszter korában nem teremtette meg Kárpátalja nyers- terményei számára ezt a külső és belső piacot. Miért van az, hogy éppen ellenkezőleg megengedte még a legközelebbi, legfontosabb magyar piacnak az elvesztését is a csehszlovák-! magyar kereskedelmi szerződés fölbontásával ? I Vagy ha már ez megtörtént, miért nem kártalanították ezért a piacért Kárpátalját más szomszédok, Románia vagy Jugoszlávia felé irányuló nagyobb kivitellel? Mikor tudták, hogy Kárpátalját a válságból három dolog segítheti ki: kivitel, kivitel és kivitel. Miért, miért, miért? Nem akarunk választ e miértre. Tudjuk, hogy Matouseknek van egy nagy alibije. Ő csak kereskedelmi miniszter volt s a kereskedelmi politikát más csinálta helyette. Csinálta Hodzea és végrehajtotta Benes. És még egy-más alibije is van. Az, hogy az ő követeléseit nemcsak ő hirdeti, hanem sokban — hogy például csak a vasúti díjszabást említsük — Hodzsa is egyetért vele. Hodzsa is évek óta követeli a vasúti díjszabás leszállítását. Pedig ő benn van a kormányban. S amit követel, a kormánytól követeli. Követel, követel. Csak abból az ezerszer követelt követelésből sehogvsem akar valóság lenni. Ennyire őszinték ezek a „követelés ek‘;. Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága I!., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. «• SÜRGÖNYÖM HÍRLAP, PRflHR.
