Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-16 / 111. (3442.) szám
1864 má$as 16, eeerda. 'W»SGAiyV\AGÍARHlRLai> KöZCÍAZDAvVÁfiP . A ruszinszkói államilag racionalizált erdőgazdálkodás első évi deficitje 64 millió korona V végzetes balon csak a régi termé- ízetes piacok visszaszerzése segíthet Prága, május 15. (Salját tudósitónktól.) Lapunk munkatársának alkalma volt bessél- getést folytatni a ruszinszkói erdészet egyik kiváló ismerőjével, aki beható alapossággal világított rá az erdőgazdálkodás jelenlegi súlyos válságára 6 gazokra a kísérletekre, amelyekkel az állami erdészet a krízisből kijutni igyekszik. Az általános érdeklődésre számottartó nyilatkozatot az alábbiakban ismertetjük: A tavaszi időszak az erdészetnek ugyanaz, mint i mezőgazdaságnál a Péter-Pál napja, az aratás kezdetének boldog időszaka. Az erdészetnél végel- zámolásra kerülnek a téli vágásimunkák, megkez- lődnek a folyószabályozások és megindul a tuta- ozás. Keresethez jut az eredei munkásság, ame- yet nyomon követ a pénzforgalom és a kereskede- em élénkülése, mert a fakitermelő vidiék lakossága úgyszólván kizárólag az erdőgazdaságból és a akereskedelemfoől él. Az állaíordulat előtt az erdőkincstár máramaro- if erdőbirtokán évente 250—300 ezer köbméter fe- íyőfát termelt ki évente és az év első hónapjaiban lyilvános árveréseken 500 köbméteres részletekben bocsátotta áruba. Az évi termelésnek ez áz apró részletekben történő eladása azt a célt szolgálta, rogy a kisebb tőkével rendelkező fakereskedők és iürészteleptulajdonosok is hozzájuthassanak a fá- roz. Az árveréseken négy-ötszáz érdekelt, főleg t>i- szamenti fakereskedő és fürészes vett részt. Az árverésen elért árak azután irányadók voltaik az sgész fakereskedelemre nézve, ehhez alkalmazkodik a magán erdőtulajdonosok ie. Az államfordulat után alapjáiban változtatták meg i fakitermelési módokat és faértékesités bevált, rendszerét. A proífitéhes tőire vetette magát a ru- szinszkői állami erdőkre. 1921-ben néhány befolyásos egyén társulva az azóta már megbukott „Mö- 'avaka^-Slezská Bankával"-, ajánlatot tett a szloven- izfeói é« ruszinszkói Állatni erdők összes, mintegy 30 millió köbméter fatennésének 20 éven ét leen- ilő megvételére, természetesen potom áron. Ennek az ajánlatnak elfogadása tönkretette volna a két országrész legfontosabb közgazdasági tényezőjét. A földmívelésügyi minisztérium késznek mutatkozott az ajánlat elfogadására, de az erdészeti és fakeres- kedelmí körökben megnyilvánult egyhangú és hatalmas felzúdulás miatt a minisztérium az ajánlatot végül is elutasította. A bank csak a ruszinszkói állami erdők 1920! évi összes, mintegy 220 ezer köbméter feüyőfatermését kapta meg. A Moravska- Slezska Banka időközben megbukott és miután a földmivelésiigyi minisztérium a fát a vételár szokásos fedezete nélkül adta el, az állami erdőgazdálkodás ennél az ügyletnél 8 millió korona veszteséget szenvedett. Ez ügylet után egyelőre félbemaradtak az erdőgazdálkodást modernizáló és a feértékesitést amerikai tempóra fokozni akaró törekvések. 1932-ben azonban újabb végzetes terv merült fel. Az amerikai Beírom Grimson cég ajánlatot adott be a földművelésügyi; minisztériumnak, amely szerint a cég hajlandó Ruszinszkó egész évi, összesen mintegy 1,500.000 köbméter fatermelését 30 éven át, 15 évre előre megállapítandó és meg nem változtatható egységárban megvenni. Ez a 15 évig meg nem változtatható vételár köbméterenként ab nagybocskói 'Jásza-rákod 6 61 korona 40 fillér volt, amely nielíett az erdőkincstár már az első öt érben 6" millió koronával, a 15-ik éy végén 400 millió koronával károsodott volna. A földmivelésügyí minisztérium ezt a tervet is pártolta: annak ellenére, hogy szakkörökben . általános ellenállást váltott ki és csak az állami erdők akkori vezérigazgatójának, Opletalnak erélyes fellépése folytán történi, bogv az ajánlatot az utolsó percben elutasították Opletált azonban elmozdították állásától és az erdészeti főiskola tanárává nevezték ki. Opletal távozásával az állami erdészetnél uj éra következett. Az állami erdők uj vezetősége nemcsak erdőtermelő akart lenni, hanem faiparos és fakereskedő is. A uj éra jelszava volt: „az erdészeket kereskedőknek kell kiképezni", „ki kell küszöbölni a közvetítő kereskedelmet". Megindult tehát az állami erdőgazdálkodás kom- mercializálása és racionalizálása. Költséges beruházásokat eszközöltek, drága fűrészeket építettek, amelyek túlméretezetten éjjel-nappal ontották a félgyártmányokat. Jött a dekonjunktúra és a felhalmozott faipari produktumok az erdőkincstár -nyakán maradtak. Az állami erdészetnek, mint legnagyobb erdőbirtokosnak a konkurenciája megbénította a régi •fa- kereskedelmet, nagy fűrésztelepei pedig tpnikrették ■a uiagánfiirészeket. Emellett azonban az erdészet nemhogy növelte volna jövedelmét, hanem ellenkezőleg, évröl-évi’e nagyobb deficitet mutat kr. A „racionalizált és kereskcdclemcsitctt" erdőgazdálkodás már ae első érben 64 milliós deficitet mutat, amely azóta növekszik. A kátyúba jutott erdőgazdálkodás fellendítésére a Prazská-Anglo Banka és a Kömer-cég bevonásával megalakították az Ustredna-Prodejnát, a Központi Faértékesitő R. T.-t. Az Ustredm múlt óv április hó 10-én tartotta alakuló közgyűlését Prágában, igazgatójául az állami erdők és jószágok teljhatalmú vezérigazgatóját, dr. Simán Károlyt választották meg Az igazgatóság é sfelügyelőbizottság tagjai majdnem kivétel nélkül állami főtisztviselők lettek. Rju- szinszkóí, mint kiváló szakmabeli. Hrabár Konstantin görög katolikus lelkész, Ungvár polgármestere képviseli. Az „Ustredraa" kereskedelmi ügyleteinek Wbo- nyolitására Körner Wattért, a Körner r. t. beltagját szerződtették. A szakkörök által leginkább kifogásolt pontja a Kömerékkel kötött szerződésnek az, hogy a cég kizárólagos jövedelmét, illetve hasznát az elért fór galom után tetemes provízió képezi. A forgalom fokozása céljából az „Ustredma* minden lehetőt elkövet és még a magánerdők faterme- lésénetk értékesítését is saját kezébe igyekszik egyesíteni, hogy ezáltal megszabaduljon a konkur- renciától. Erre a törekvésre vezethető vissza a fa- kitermelésnek két éven keresztül. 40—60 százalékkal való megszorítása, a faszindikátus, a Dredonna" stb. alakulatok létesítése, amelyekben a régi törzsökös fakereskedelem háttérbe szorításával mindenütt az „Ustredma" dominál. Az államerdészeti igazgatóság és Körner között azonban súlyos differenciák merültek fel a közelmúltban. Az erdészeti igazgatóság kifogásolta, miszerint. Körenerék nem tartották be azon Ígéretüket, hogy „külföldi összeköttetéseik" révén uj piacokat szereznek az állami erdők fakészleteinek. Körenerék ezzel Szemben azt vetik az állami erdészet szemére,,hogy az állami erdészet nem tudta a megígért, tarifaemgedményeket és kiviteli kedvezményeket megszerezni. Az állami erdészet gazdálkodását hatékonyabb gazdálkodással kell aktívvá tenni. A ruszinszkói fatermelés válságát csak a magyar piac újabb megnyitása szüntetheti meg. Mert ez a ruszinszkói fatermelésnek természetes és legolcsóbb Tiziuton elérhető piaca. És vissza kell adni a íakereskedelem lébonyolítását az arra egyedül .hivatott és hozzáértő törzsökös fakereskedelemnek. (—kk.)-----01----Cs ökkent a cukorfogyasztás és a cukorkivitel Rriinn, május 15. A brünni kereskedelmi kamarában ma tartott közgyűlést a csehszlovák cukoríinomitók szövetségének morva- sziléziai és szlovenszkói szekciója. Dr. Red- lidi elnök beszámolójában a cukoripar két problémájával foglalkozott tüzetesebben: a csökkenő fogyasztással és a csökkenő kivitellel. Az 1932—33-as kampányban a fogyasztás 839.332 métermázsát tett ki az 1931—32-es kampány 931.035 méter mázsájával szemben, ami azt jelenti, hogy a fogyasztás 9.8 százalékkal csökkent. Az 1933—34-es kampány első félévében némi javulás mutatkozott a cukorfogyasztásban, ami a csehszlovák korona devalvációja következtében beállott nagyobb keresletnek tulajdonítható. A finomított cukor kivitele az idei kampány első félévében kielégítően alakult, és alig mutat fel különbözetet a múlt évi kampány kivitelével szemben. Csehszlovákia elvesztette a török, a bolgár és az egyiptomi piacokat, úgyhogy Görögországon és Albánián kivül csak Palesztina maradt meg a cukorkivitel számára. A cukorszövetség elnöke rámutatott arra, hogy a kivitel legérzékenyebb pontja Svájc, ahol még 1931-ben 46 százalékot tett ki a cukor- behozatal Csehszlovákiából, amely azonban 1934-ben 16 százalékra esett. Ezzel szemben örvendetes jelenség, hogy Anglia, Magyarország és Belgium az utóbbi időben jelentékenyen több cukrot importál Csehszlovákiából. □ Olaszország külkereskedelmi mérlege. Az olasz behozatal értéke ez év első négy hónapjában 2,641.132-000 lírát tett ki, inig a kivitel értéke 1,676001.472 lira. A múlt év ugyanilyen szakában a behozatal 2,531.113.023 és a kivitel 1,978.541-736 líra volt. Szlovenszkón január-februárban csökkent az adóbevétel Prága, május 15. A csehszlovák néppárt szlovák nyelvű lapja, a Ludová Politika vezető helyen cikket közöl a szlovenszkói adóbevétel januári és februári eredményeiről'. A lap megállapítja, hogy a gazdasági javulás tünetei -már mutatkozni kezdeuek a köztársaságban, bár más államokhoz viszonyítva a javulás még elég kismérvű, de Szlovenszkón csak kivételesen vehető észre. Ezt a tételét a lap a pénzügyminisztérium adóbevételi statisztikájával támasztja alá. A cseh-morva országrészekben ugyanis az adóbevétel általános javulási tendenciát mutat, Szlovenszkón e téren általános gyengülés van. A* év el«ő két hónapjában a szlovenszkói adóbevétel hanyatlása 100 millió korona körül mozog s ez vonatkozik úgy a fogyasztási adókra és illetékekre, mint az általános és különleges kereseti adóra, a földadóra, a házadéra, a jövedelmi és forgalmi adóra egyaránt. Csehországban például az egyenes adók, tehát a jövedelmi, kereseti, föld-, ház- és járadékadó 23 millióval emelkedett. Szlovenszkón a csökkenés 6 millió, a forgalmi adó csökkenése Szlovenszkón 17 millióra rag. Ennek mégfelelőleg az önkormányzati testületek adórészesedése is csökkent. Szloven- szkó tartomány 5-7 millió koronával fog kevesebbet kapni, míg az önkormányzati testületek pótadóból egyre-másra összesen 3 millióval kevesebb dotálásra számíthatnak. □ A nyugatszlovenszkói villan ymüvaft mérlege. Pozsonyból jelentik: A nyugatezlo* venszkói villanymüvek részvény társaság június 2-án tartja évi közgyűlését, amelyen au elmúlt üzleti év mérlegét fogják bemutatni. E mérleg szerint 20 millió korona részvény- tőke mellett a tiszta nyereség 1,308-949 koronát tesz ki. A közgyűlésen a villanyáram árának leszállításáról is tárgyalni fognak. □ A páneurópai gazdasági konferencia programja. Becsből jelentik: Coudenhove* Callergi, a Páneurópa Unió elnöke fogadta a sajtót és a holnap kezdődő páneurópai gazdasági konferencia céljait ismertette. Elsőnek ki akarják építeni a bécsi páneurópai gazdasági irodát, amelynek az lenne a feladata, . hogy európai gazdasági közösséget teremtsen. A konferencián a legfontosabb európai államok kiküldöttei vesznek részt. A konferencia prop agandi szít ikus célja Európa gazdasági lelki ismeretét fel rázni és rámutatni az európai gazdaság egységes voltára és közös céljaira. Coudenhove utalt arra. hogy a régi nemzetközi szabadkereskedelem eszméje ma halott és hogy az autarkia oka a katasztrofális gazdasági válságnak. Ha Európa nem akar összeomlana, akkor át kelt alakulnia nagy gazdasági egységgé. □ A biztosítási novella javaslata. A 'belügyminisztérium törvényjavaslatot dolgozott ki, amely a biztosítást igénylők jogait a magánbiztosítóknál, valamint az államnak a magáubiztositási intézetek fölött gyakorolt ellenőrzését szabályozza. A Lidové Noviny szerint a javaslat, amelyről a kormány jelenleg tárgyal, a bebiztosítottak jogait alapok megteremtéséivel akarja meg védelmezni. A belföldi és belföldön .tevékenységet kifejtő külföldi magánbiztositók A-alapot kötelesek teremteni az életbiztosítás számára, és B- álapot a szállítási és hitelbiztosítás kivételével minden egyéb biztosítási ág számára. Az A-alap nagysága megfelel az érvényben lévő életbiztositások tartalékai összegének, a B- alap pedig 40 százalékát tenné ki a múlt évijen előirt prémiumoknak az említett biztosítási ágakban. * □ Nemesköcsiszoló gyár létesült Pöstyé®- ben. Tudósit ónk jelenti: A közeli Gőnilnci hegységben aragohit nevű félnemeskőre bukkan iák. amely kiválóan alkalmas arra, hagy dísztárgyakat, például tintatartót, papirvágó kést, stb. faragjának belőle. Maly Vádav geológus- vezetése alatt most gyár létesült Pöstyénben az aragonit feldolgozására. Az uj üzemben számos munkanélküli talált foglalkoztatást. □ Uj buzaárstabilizáló javaslatok. Londonból -jelentik: A londoni búza konferencia sikertelenségéire való tekintettel a kereskedelmi minisztériumban .tanácsadó albizottság ült össze tanácskozásra, hogy a búzaárak megjavítására és stabilizálására vonatkozólag uj javaslatokat dolgozzon ld. Ezeket a javaslatiakat június 24-én fogják előterjeszteni a főbizottságnak. □ Csődök. A következő csődöket közük: „Svojdom" építkezési szövetkezet, Igló. — Nagyszombati építkezési részvénytársaság, Nagyszombat. — Klein Antal 'és Társa autó* szállítási vállalat, Volóc. — Reris Zoltán, Hoffmann Ancsel és Bikk Dávid, ökörmező. ÉRTÉKTŐZSDE Lanyha a prágai értéktőzsde Prága, május 15- (Pragoradio.) A forgalom kezdetén a tegnapi lanyha irányzat folytatódott és az áríölyamnivó tovább gyengült. Kis üzlet mellett kevés árut dobtak a piacra és a közönség eladásokat eszközölt. Ezzel párhuzamosan a bessz-spekulác-ió további eladásokat eszközölt, de a piacra dobott áru elkelt. Később, amikor a magán-közönség az eladásokat beszüntette, a kontremin fedezetekhez nyúlt, úgyhogy a piac némileg javult. Csekély üzlet melleit az eredeti árfolyamúi vő emelkedett és az értékpapírok egy-része a .veszteségeket behozta. Ennek ellenére a tőzsde gyenge irányzattal zárult, Nordbahn 15, Sclroeller 10, Prágai Malmok 1.5, Tejipar 10 és néhány érték 1—5 koronával gyengült. Ezzel szemben Budwéissi Sör 10. I)ux Boden- back 5 és néhány érték 1—3 koronával javult, A beruházási piac irányzata nem volt egységes és a sporadikus , gyengülések 0.50 koronát lettek ki. Valuták: Holland 1624. jugoszláv 51.30. német 933,—, belga 559.—. magyar 501.50, román 18.60, svájci 778.50, dán 538.—. angol 1(22.25. spanyol 323.ÖQ. olasz 207.27/1. éSzakaiüerifcad 23.85. norvég 614.—, francia 158.45, -bolgár 28.023-4. svéd 638.—i lengyel 453.—, osztrák 459.50. A Tatra banka mérleg-ülése Pozsony, -május 15. A pozsonyi Tatra banka igazgató-tanácsa pénteken, f. hó 11-én ülést- tartott,'-melynek tárgya az 1933. évi tméríeg és zárszámadás voltak. Az. évi jelentés a gazdasági viszonyok tavalyi általános fejlődésével foglalkozik a ezlovensztkói gazdasági' élet- egyes ágai helyzetének különös figyelembevételével. Az intézet banktevékenysége 1933-ban az' általános viszonyok által szabott keretek közt mozgott. Az Intézet vezetősége intenzív -tevé- tkenyeéget fejtett ki az ‘ invesztációk bonitásá- mák erősítése 'érdekében és az irányban, hogy a kihel.ygzéfsékJbőI megfelelő hasznot biztosítson. Az egész év'alatt megfelelő mobilitást tartottak fönn, hogy megfeleljenek az üzletfelek igényeinek. Úgy a dologi, mint a személyi kiadásokban alkalmazkodtak a megcsappant kereskedelmi és haszon! lehetőségekhez. Az intézet tevékenységének megállapított keretén belül gazdasági, hivatásának tökéletesen megfelelt 'Szlovénigakón és megtartotta úgy pozícióját, mint a. széles nyilvánosság bizalmát. Az 1933. december 31-i zárószámadások a (következő nállományt, mutatják: MÉRLEG,SZÁM‘LA: Aktívák: Készpénz és azonnal esedékes követelések, devizák, idegen .értékek (Csekkjei, stib. 12,042.555.52 Ke. Váltók: 65,269.204.34 Ke. Értékpapirosok 159,311.762.70 Ke. Tartós érdekeltség 15,346.539.48 Ke. Adósok: 222,114.510.77. Ingatlanok ég leltár 34,882.750.54 Ke. Átmeneti aktívák 6,661.163.74 Ke. Átmeneti tételek (garancia kontók) 27.836.013.36 Ke. Egyéb aktívák 425.102.76 Ke. Passzívák: Részvények: Tőke 40.000.000.— Ke. Tartalékalapok 6.011.280.— Ke. Nyugdíjalap 6.011.320.— Ke. Könyvbelétek 300,851.703.80 Ke. Hitelezők 158,531.013.87 Ke. Kifizetetlen ofez-talék 56.848.— Ke. Átmeneti passzívák 3,061.162.12 Ke. Egyéb passzívák 1.040.120,90 Ke. Átmeneti tételek (garancia-e! enszámlák) 27.836.013.36 Kő. Tiszta nyereség 490.150.16 Ke,A mérlegaktivák és passzívák összege 516.053.598.85 Ke. Reeskont-obligo 59,8091364.10 Ke. — VESZTESÉG-NYERESÉG SZÁMLA: Veszteségek: Kamatok 20,803.176.97 Ke. Dologi és személyi kiadások 8,526.602.74. Adók, í illetékek és törvényes járulékok 326.673.95 Ke. Leitár-leirások 358.398.35 Ke. Ag-gkori járulékok, nyugdijak és a nyugdíjalap dotációja 443.230.65 Kő. Nyereségek: Nyereség áthpzat ,a mul't évről 532.522.56 Ke. Kamatok 26,438.604.62 Ke. Térítések és províziók ,2.030.391.60 Kő. Különböző nyereségek 1.946.714.04 Kő. A veszteség-nyereség számiá I összege 30,948.232.82 Ive. Az igazgatótanács a folyó évi május 284 kár a Pozsonyba egybehívott közgyűlésnek azt fogja .indítványozni!, hogy a kimutatott ' 430.150.16 Kő összegű tiszta nyereséget uj ezámOlára vigyék át. □ Roos ereit aláírta a cukor-bilit. Newyorki jelentés szerint Roosevelt elnök aláírta -a ou- k őr-bilit, amely ezáltal törvényerőre emelkedett. A bili értelmében Amerika répacukor- kvótája 1-55 mili-ió, .nyerscukorkvótája pedig 266.000 s. t. I
