Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-15 / 110. (3441.) szám

19ft4 .május 15, kedd. 11 .> Közcíazpa^ácP Hokky képviselő interpellációja a ruszinszkói villanyárak leszállítása tárgyában Prága, má jus 14. Hok'lsy Károly nemzet- gyűlési képviselő és törvényhozétársai a köz- munkaügyi mánisz'térkéz a kövotkeztf inter­pellációit intézték: „Miniszter Uir! Ruszinszkóban mind elkese­redettebben hangzik föl a kiáltás az olcsóbb villanyáraik után. Kétségtelen, hogy a villany­árak az egész köztársaság területén, e kis országban a legdrágábbak. A városok kül­döttei számtalanszor tiltakoztak a magas vil­lanyárak ellen ankéteken, gyűléseken, a la­pok hasábjain, sőt legutóbb a minisztériunt- ba vezetett küldöttségek utján. Dostálek mi­niszter ur — aki méltányos ember — maga is elismerte, hogy a városok követelései jogo »ak. Mégis hiába volt a városok minden til­takozása, jóllehet köztudomású, hogy az elő­állítási költségekkel nincs indokolva ez a magas ár. Azért alakult meg, mint „közhasz­nú" társaság a P. R E, hogy a villanyárakat mérsékelje. Különösen indokolt ez a mai ne­héz gazdasági helyzetben. Ez volt a célja az állaimnak is, amikor segítségére sietett a tár­saságnak nagy anyagi áldozatokkal, amelyek­kel nincs arányban a P. R. E. rideg elzárkó­zása a villanyárak leszállítása elől. Szakértők véleménye szerint a P. R E- üze­mi kiadásai lényegesen leszállíthatok- Amennyiben a miniszter ur óhajtaná, kész­séggel szolgálok adatokkal. Ha azonban a városok szakemberéinek megengednék a P. R. E. üzemi könyveibe való betekintést, úgy Ők készséggel feltárják azokat a módokat és 1 lent meg. lehetőségeket, hói nyílik alkalom a takaré­koskodásra. Neon volt kellően megalapozva a pénzügy* minisztériuminak egy küldöttség előtt tett amaz állítólagos kijelentése, hogy lehetette© az áramdij leszállítása, mert a P. R. E. renge­teget invesztált és óriási deficitje lenne. Az invesztálás ab óvó elhibázott volt — szakem­berek véleménye szerint — mert épp ellen­kezőleg kellett volna megépíteni nem Ung- váron, hanem Máramárosban a vizmüveket, mert a mára/marosi folyókban, a Tisza és mellékfolyóiban, oly óriási vízi energia rej­lik, amely olcsó árammal láthatta volna el az egész Ruszinszkót. De a már meglevő ve zebék kiépítésében is hibák történtek, kiépí­tették a vezetéket Técsőág anélkül, hogy a 18000 lakosú Huszitái előbb megegyeztek volna. így az egész távvezeték Királyházától csaknem teljesen hiábavaló volt. Nem óhaj­tom szóvá tenni az itt mellékelt fényképen látható kisebb hibát, amely igazolja, hogy a pár évvel ezelőtt épített vezetéket a Nagyág már is kidöntötte, s ugyan e sors vár a Tisza mellett fekvő hasonló oszlopra is. Tisztelettel kérdem ezek után a miniszter urat: Hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy Ru­sziné zk óban a villanyáraknak a szociális, gaz­daságii és kulturális szempontból is indokolt leszállítása mielőbb megtörténjék." Az interpelláció a képviselőház hivatalos nyomtatványai között 2548-XII. szám alatt je­Pénzre van szüksége az utépitkezési alapnak Prága, május 14. A miudsztertamáLas fontos kér- dénael fog foglalkozni legközelebbi ülés valamelyi- toéo. Ugyanis a mnnkakölcsöm m>ég ■randelke'ré-Sfe álló összegéből jelentősebb tételt akarnak átutalni az utépitésd alapnak. Az alap 1933-ban ezen a el­mein 852 millió koronát kapott- és ezt az feszeget útépítési munkálatokra fordított álk. E munkálatok csak 1934 végén fognak befejeződni. Ha az útépí­tési alap nem kapta volna meg ezt az összeget, akikor helyzete már 1003-ban válságosra fordult volna. A munkák öles ön segítségével az alap i-smét uj összeghez jut, úgyhogy az útépítési munkálatok a jövő évre is biztosítva vannak. 1936-ban kimerül az az egymilliárdos kölcsön, amelyet a kormány az útépítési alapnak a központi szociális biztosító­nál engedélyezett. Ebből a nagy összegből finan­szírozták az utóbbi években az összes útépítkezést. A Taigesbote jelentése szerint o kölcsön lassanként' való kimerítésével az alap helyzete megnehezül, mert a befolyó jövedelemiből elsősorban a felvett összegek után járó kamatokat és az amortizációt kell fizetni, úgyhogy az építkezések számára alig marad diiiszpon álható összeg. Ezek szerint az útépítési alap törvényének sür­gős novellálására van szükség. A belügyminisz­térium tervei szerint ez irányban a községeket is szeretnék felhasználni. Az alap feladata elsőnek az lett volna, — folytatja a Tagos-boté — hogy csak állami utakat építsen kii, de a törvény első noveilláJlása már kilen evén- milliót irányzott elő nem állami utak részére és ez a teljesítmény 1941-től kezdődőiéig 190 millióval emelkedik. Világos tehát, hogy az útépítési alap uj anyagi eszközök megszerzésére koncentrálja magát, mert ha nem jutna uj pénzforráshoz, 1935 után be kellene szüntetni a megindult épitésl ak­ciót. A 70 millió koronát kitevő rendes évi dotá­ció teljességgel elégtelennek bizonyult és valószí­nű, hegy a benzin megadóztatásából származó jö­vedelem többlettel fogják felsegíteni az alapot. □ 31 százalékkal nagyobbodott a sertésállo­mány. Az állami statisztikai hivatal jelentése ezerint a marhaállomány, amely az utóbbi két évben csökkenő tendenciát mutatott, január 1-i dátummal 1.5 százalékkal emelkedett, csak Ruezinszkóban csökkent az állomány 4.1 szá zalékka]. A tehénállomány az egész állam te­rületén 1.6 százalékkal 2.52 millió darabra emelkedett. A védváimpolitika, a kontingentá- Sási eljárás és egyéb gazdasági intézkedések eredményeképpen a sertésállomány 31 száza­lékkal 3.48 millió darabra emelkedett. Ebiből egymagára Szlovenszkóra 40 százalékos emel­kedés jut. Rusziszkóban 3 százalékkal cső lekent % sertésállomány. A Jóálloraányinaik az 1925­Iben megindult csökkenése a, múlt évben to­vább tartott. Az év elején összesen 700.658 lovat számoltak össze, azaz 1 százalékkal ke­vesebbet az előző évnél. □ Tovább tart a gazdasági optimizmus Pá­riáiban. A párisi járadékpiac javulása, amely márciusban vette kezdetét és amelynek kö­vetkeztében az árfolyamok 18 százalékkal emelkedtek, múlt hét elején megállóit. A hét végén azonban a járadékpiac újra telve volt optimizmussal, az árfolyamok a legmagasabb jegyzést érték el és ez az uj hossz a párisi tőzsde történelmében egyedülálló. Az állami járadékok tényleges kamatozása mór 1 szá­zalékkal esett- A jegybanktól 421 millió frankoyi arany szabadult fel, mig a múlt hé­ten 625 milliós arany mennyiség lépett forga­lomba és ez mutatja, hogy az üzleti élet erő­sen megélénkült. A részvények is csatlakoz­tak ehhez a javuló tendenciához, különösen ama vállalatok papírjai, amelyek nagyobb mennyiségű járadókkötegek felett rendelkez­nek. □ A buzamonopólium kérdése. A prágai. illeté­kes körök jelenleg arról tárgyalnak, hogy a ga- Ixraiakere ^ kodolem terén továbbra is ímegtartsák-e a hatodikáltwei formát, vagy pedig ez a forma ala­kuljon-e át az állami monopólium formájává. Ez utóbbi tervet már teljesem kidolgozták. E terv szerint olyan monopólium-társaság alakulna, amelyben az állam 51 százalékos többséggel része­sedne. mig a fennmaradó 49 százalékot gabonake­reskedők. mezőgazdasági szövetkezzetek, fogyasz­tási szövetkezetek és malmok csoportjai közt osztanák fel. A monopólium hatáskörébe nemcsak az összes gabonafajta tartozna, hanem a terv sp­rint a liszt- és takarmánynemüek is. A jelenlegi terv szerint a monopólium ilyen értelmű meg való­si tása az állam részéről mindennemű anyagi rizi­kót teljesen kizárna. A monopólium nem követel­ne sem állami garanciákat, sem az állam résziéről folyósítandó segélyeket. Az állam 51 százalékos részesedésével a monopólium-társaság azt akarja elérni, hogy tevékenysége semminemű kereskede­lempolitikai nehézségekbe ne ütközzön, sőt ellen­kezőleg a monopólium hatással lehetne az állam kereskedelmi politikájára és ezen a téren könnyí­téseket eszközölhetne. Az államnak a jelenleg fennálló gabona**imdikátussal kötött szerződése juliius 31-én jár le, úgyhogy a kormánynak eddig a határidőig dönteni kell a monopólium ügyében. □ Áprilisban emelkedett a teherszállítási forgalom. Az. állami vasutak áprilisban 333.885 vagon teherárut szállítottak, ebből 308.128 vagont a belföldnek és 25-757 vagont a külföldnek. Az előző óv áprilisával szemben ez 17.242 vagon emelkedést jelent. A vasutak összesen 75.029 vagon szenet szállítottak, te­hát 2i997 vagonnal többet, mint tavaly. □ 86 gázgyár ran Csehszlovákiában. Az 1902. évben az egész köztársaságban előállí­tott 122 millió köbméter gázból Csehország 51 gázgyárára 86 millió köbméter esik. Mor­vaország és Szilézia 27 gázgyárára pedig 20 millió köbméter, végül a 7 Szlovenszkón működő gázgyár 7 millió köbméter gázt ter­melt. Ruszinszlkóban egyáltalán nincs gáz­gyár. □ Növekszik a japán selyemtermelés. A ja­pán 'kormány kimutatása szerint a selyemgu­bó termelés a múlt év nyarán és őszén 191.8 millió kütogramra rúgott, szemben- az 1982. évi 161.8 millió és az utóbbi öt év átlagos 176.4 milHó kilogramoe termelésével. Beleszámítva a tavaszi termelést is, 12 millió kilogrammal főbb a termelés, mint a* utolsó öt év átlaga □ Az 0*ztrük kereskedelmi mérleg 1934 el­ső negyedében- Bécsiből jelentik: Az év első negyedében az osztrák külkereskedelmiben több jelentős eltolódás állott 'be. Cukorban és tejben Ausztria ma már szinte teljesen, függet­len a 'behozataltól. A nyersanyagok terén több pari vállalat nagyobb mennyiségű fogyasztást, tehát behozatalt mutat, mint az előző éviben és a statisztikai kimutatás megállapítja- hogy ez elsősorban gyapot, kender, len, gyapjú és kan­csuk behozatalára vonatkozik. Ezen árucikkek drágulása következtében a behozatali érték is emelkedett. A készáruik egyes csoportjainál is behozatali többlet mutatkozik, igy cérnánál, se­lyemnél, 'bőmól kalapáruknál. Ezzel szemben egyéb készáruk, mint például papír, kanosuk, üveg- és vasáruik behozatala csökkenést mu­tat. A kivitel részben emelkedett, elsősorban a papír- és a magnezitkivitel. Igen jól fejlő­dött készáruk eladása következtéiben a faex­port, amely 1.65 millió métermázsáród 2.65 mil­lióra emelkedett. A készáruk exportja szintén örvendetesen fejlődött ée ezen a téren első he­lyen gyapotszövetek állanak. □ A német behozatali zárlat. Berlinből írják A német nyersára vásárlásra vonatkozó zárlat Németország devizahelyzetét tükrözi és ennek eredményeképpen olyan rendelkezéseket adtak ki, amelyek rendkívül hasonlítanak a háborús nyers, anyagirendelkezéseikhez. A legfontosabb remdelefek és intézkedések az érc- és fémgazdaságra vonat­koznak. Külön központot létesítettek, amely ellen­őrzi a fémpdac működését ée valószínű, hogy az árakat maximálni fogják. A kormány arra törek­szik, hogy a Németországban felhalmozott kész­letekről. pontosan tájékozódjék, a célból, hogy diszponálhasson felettük. Jelenleg ügyein.még ezek a készletek kielégítők, de az intenzivebb fegyver­kezés esetéiben aránytalanul több nyersanyagra lenne szükség. Ugyanez áll a len- és kenderfajták­ra. A kormány ezen a piacon is hasonlóképpen akar eljárni. Az ö'sszes rendelet koronája egy tila­lom, amely szerint nem szabad a textilnyersanya­gok árát emelni. A textilnyereanyagok ára nem lehet magasabb, mint az az ár, amelyet március 1-től 21-ig el tehet érni. A német gazdasági lapok élénk bírálat tárgyává teszik ezt a rendelkezést és nem tartják valószínűnek, hogy keresztül vilié tő lenne, mert erőszakolt keresztülvitele a német üz­letet rendkívül megnehezítené. A német nyersáru- kereskedeteim nyugtalan e rendelkezések miatt és már most arra törekszik, hogy vailamiképpen szem­beszálljon velük. ben csak Nordibahn javult 10, Prága-Dux 4, Déli és Orion 5 koronával. A beruházási pia­con szilárdabb volt az irányzat ée az állami papírok V* koronáig javultak. A javuló ten­dencia azonban nem volt egységes és egyes papírok csekélyebb veszteségeket is szenved­tek. Devizák: Holland 232.10, jugoszláv 7.SE, német 135.801, belga 79.20. román 3.41, dán 78.10, angol 17.4754, olasz 29.98, éaxafcamerrkaa 342.—, norvég 87.85, francia 22.32, csehszlovák 144)714, bolgár 4.12, svéd 90.15, lengyel 64.85, osztrák 90.454, svájci 110.80.-----o----­Valuták: Holland 1626.—, jugoszláv 51 >30. német 927.—, belga 559.—, magyar 507.50, román 18.60, svájci 778.25, dán 588.—, angol 128.50, spanyol 323ŐO, oJa*z 207.2714, fezakamorikai 23.7714, nor­vég 606.—, francia 156.45, 'bolgár 28.90, svéd 603.—, lengyel 454.—, osztrák 4ö6.fl<X-f A deviazpiacon a fórt 90 filterrel gyen­gült, a dollár változatlan. Kopenhága 1, Ale­xandria 0.25, Amsterdam 1.25, Berlin 0.50. Brüsszel 0.25. Zürich 0.75, Helsiugwfors 0.05 Kowno 0.50, Madrid és Milánó 0.25 és Párás 0.10 koronával gyengült, mig Varsó 0.125 ko­ronával javult.-f- Üzletfelén a budapesti értéktőzsde. Buda­pestről jelenítik: Nyitáskor barátságos volt az irányzat, de nemsokára stagnáció állt be, ami a spekuláció tartózkodására vezethető vissza. A spekuláció érdeklődése főképpen a gabona­piacra irányult. A zárlati árfolyamok gyengéb­bek voltaik a nyitási árfolyamoknál, de az ár­iéi yamnivó szombat óta nem változott lénye­gesen. A beruházási piacon minimális forgalom mellett változatlan maradt az árfolyamúivá.-f- Kedvetlen a bécsi értéktőzsde. Bécsiből je­lentik: Igen csendes üzlet mellett kedvetlen volt a bécsi értéktőzsde irányzata. Vásárlási ordrék nem érkeztek be és a spekuláció a leg­messzebbmenő rezervál tságot tanúsította. A korlátban néhány érték egy keveset javult, de Nordbahn, Dynamit. Magyar Általános Szén gyengült. A korlátban a gyengülő irányzat kerekedett felül. 4- Gyengült a berlini értéktőzsde. Berlinből jelentik: Igen csendes üzlet mellett a hét elején is ietöredeztek az árfolyamok. Káliértékek iránt mutatkozott némi érdeklődés, úgyhogy közülük néhányan egy keveset javultak, de .a legtöbb értékpapír, köztük montán- és hajózá­si részvények 1—2 százalékos gyengülést szenvedtek. A pénzpiac változatlan. Árutőzsde Változatlan a pozsonyi terménytőzsde Pozsony, május 14. (Pragoradio.) A mai pozsonyi terménytőzsdén részben szilárd irányzat mellett a következő árakat jegyezték: 80/83 kg-os búza 138—142, 78 kg.os 134—136, 72/73 kilograraos rozs 90—92, válogatott árpa 82—84, príma árpa 79—80, merkantil árpa 76—78, ipari árpa és takarmányárpa 76—77, 40/43 kg-os zab 83—84, uj szlovenszkói tengeri 88 —90, dunai tengeri ab uszály Pozsony—Komárom 51—52, dunai tengeri elvámolva és megadóztatva □ Fizetésképtelenségek. A kővetkező fize­tésképtelenségeket közlik: Hilwert Móric di­vatárukereskedés, Nagytapolcsány. Aktívák ismeretlenék, passzívák 339.624 korona. Aján­lat 45%. — Fink Frigyes özvegye, szül. Posch Erzsébet liszt- és vegyeskereskedő, Pozsony, Széplak-u. 65. Aktívák 75.702 korona, pasz- szivák 106.958 korona. Ajánlat 45% — Wei- ner Albert, női ruhakereskedés, Pozsony, Miokievicis-uoca. Ativák 254.528 korona, pas­szívák 585.048 korona. Ajánlat 45%. ÉRTÉKTŐZSDE Gyöngült a prágai értéktőzsde Prága, május 14. (Pragoradio.) A hét elején a részvénypiac üzlete valamivel élénkebb volt, ami azonban nem éreztette kedvező hatását az árfoilyamnivót illetőleg, amely tőzedezár,latkor némileg gyengült. A közönség részéről na­gyobb mennyisé'gii áru került a piacra és ez okozta az élénkülést, de tekintettel arra, hogy a vásárlási kedv nem volt nagy. az áru csak engedményék révér talált vevőre. A gyengü­lés a Skoda-kulisz'ban kezdődött, ahol az ked­vetlenítette el a közönséget, hogy a Skoda-mü- veik nem fizetnek osztalékot. A részvény en­nek következtében 10 koronával gyengült. Berg és Hüittesn. 10, Prágai Vas 5, Poídd 4, Ro- tlrau 6, Cseh-Morva 15, Dux-Bodenbach 20, Kö- nigshofí Cement 11. Krizáik 6, Prágai Malmok 10.- Kolini műtrágya 8. Tejipar 10 és néhány érték 2—5 koronával gyengült. Ezzel szem­ab Pozsony—Komárom 88—89, szárított dunai ten­geri ab uszály Pozsony—Komárom 49—50, szárí­tott dunai tengeri eívámolva és megadóztatva Pozsony—Komárom 84—86. régi szlovenszkói cin- quantiuo 105—110, uj cinquantino 100—105, bolgár és román köles ab uszály Pozsony 80—82, búza­dara 240—245, búzaliszt ÓHH 225—235, nullás 220 —225, 1. számú liszt 210—215, 2. számú 195—200, 4. számú 150—155, 5. számú 133—137, 6. számú 112 —111, 7. számú 102—107, 714 számú 91—95, 65%-<* rozsliszt 128—132, magyar sertészsír 1075—1125, báziszalonna 950—1050, Viktória borsó 130—140, sterilizált borsó 140—160, zöldborsó 870 92, sterili­zált zöldborsó 97—112, kék mák 350—380, répa­szelet 54—55, korpa 74—79 korona.-j- Szilárd a budapesti terménytőzsde. Buda­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén szilárd irányzat mellett a következő árakat jegyezték: tiszavidéki búza 10.70—10.90, felső tiszai 10.55—10.70, egyéb származású 10.45—10.55. rozs 6.40—6.50. ten­geri 9.50—9.60. zab 10.10—10.40 pengő.-f- Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyereáru- jegyzés prompt- Aussig loko 52.25—52.75. Ok­tóberre 53—53.50 korona. Kötött devizák: május 14. május 12. pénz áru pénz áru Athén — Budapest 548.— 552.— 548 - 552.— Tailin 631.- 639.— 631.- 639.— Riga 627.- 633.— 627— 633.— Szófia — — Béce 461.— 464.— 461.— 464.—

Next

/
Thumbnails
Contents