Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-13 / 109. (3440.) szám

18 Fontos, aktuális könjrvujdonság 1 Most jelent mep! Szerzője: Dr. GjÍRTNER Pj4L idegorvos Lelki betegségek keletkezése és gyógyítása Ára t8-~ Ké - Portó 3'-: utánvétnél f- Ki Kapható a táp kiadóhivatalában veszti benne a könnyű pénz fogalmát. A statisztikai adatok bizonysága szériáit a válópörök kilencvennyolc százalékát finan­ciális zavarok okozták az Egyesült Álla­mokban. A mrai lányok, akik a holnap asszonyai, házi­asszonyai, anyái lesznek, a legtöbb esetiben *eÖ- jesen tanácstalanul á.!mafc a -'pénzzel szemben. Halvány fogalmuk sincsen a pénz értékéről, vár sárid erejéről, s főleg, hogy manapság milyen ezernyi nehézség között szerezhető az meg. So­hase tanították meg őket erre, g csak mikor máj vásárlókká alakulnak át. akkor, felnőtt koruk­ban kell megtaimilniok. A késői tanúi!ás azonban valakinek a kárára történik. S ki lelhetne ez a valaki más, mint, szegény szerencsét] en férjtik. A férj nehezen dolgozik és keresi a pénzt, csak azért, hogy e|gy teljesen tapasztalatlan és tudatlan asszonynak a keze között ezéttforgá- csolódjék. A legtöbb esietben egy fiatal, hiú asszony, akinek férje kétszáz dollárt keres liavonkint, 'bármikor hajlandó egy hairminc dolláiros kalar polt, tizenöt, dolláros cipőt vásárolni magának. Persze a fiatal asszonyt se lehet teljesen kár­hoz, tatni. Leány korában hozzá volt szokva, hogy minden fejfájás és szemrebbenés nélkül vásárolja meg magának a legköltségesebb dol­gokat. Teljesen képtelen beleilleszkedni abba a gondolkodásba, hogy az az asszony, akinek 'férje kétszáz dollárt keres havonta nem vásá­rolhat magának harminc duliárcs kalapot. Végül Mrs Ralph Beebe igen helyesen rá­mutat ara- is, hogy a mai korban mindenfélére megtanítják a gyermeket, zenére, nyelvekre, sportra, finom modorra, minden szeltem ességre, <— csak egyre nem: hogy mennyit ér tíz cent, mennyit ér egy dollár. Mert az egy centből könnyen tehet ugyan száz dollár, de az ezer dollár még könnyebben csúszhat, az egyetlen bent alá is. Most már csak az a kérdés: járt-e vájjon az igen okos és tiszteletre méltónak látszó Mrs Beebe a legutóbbi időkben Európában, s vaa-e fogalma arról, hogy a sű öahalaaeionyaink igénye oly távol áK ma már a baminodoflároe kalapoktól, minit a mily messze áil ő Okossága Ohio állambeli városkájában, mondjuk — Prá­gától, Kassától, Eperjestől?... Htingaricirs Viktor. Á sportruhákról — Vasárnapi divaííevél — A mindig és mindent megváltoztató divat nem elégszik meg a nappali, otthoni vagy es­télyi öltözékeink állandó variálásával. Figyel­mét még a sportruhák sem kerülik el, holott ezeknek — rendeltetésük szerint — egyetlen hivatásuk, hogy célszerűek és kényelmesek legyenek. Nőies díszítésekkel csinosít, min­dig újabb és újabb és jobb anyagokat hoz ki, mindig eredetibb megoldásokat fedez fel, — röviden — a sportruhákra is rányomja a di­vat bélyegét, aminek az az eredménye, hogy minden hozzáértő női szem leolvashatja ba­rátnője sportöltözékéről, tavalyi ivagy az idén csináltatta-e? Miután minden női szem szakértő; különö­sen, ha a konkurrencia elbírálásáról van szó, még a mai pénztelen időkben sem lanyhult el az uj sportruba-változatok iránti érdeklődés. A könnyelműség ezen a téren —- még apai és férji szemmel nézve is — megbocsátható, mi­után a sportruhák legtöbbje olcsó vászon, karton vagy legfeljebb félselyem anyagokból készül. Elsősorban a temiszrubáik. Még a legelegán­sabb párisi bemutatókon is csak vászon és gyapjúval keverten szövött mosóselyem-den- nísznibáik szerepeltek. Ez évben igazán nem nagy áldozat jól öltözött teniszező dámának len ni! A fent,jelzett lenvászon és gyapjúival kever­ten szövött imosóeelyem anyagokon kívül a rips^, az egyenlőtlen felületű kreppelten pré­selt francia (kartonok, a® önmagában tmintá­zott pamut-jereev és a pikké divatosak. A gyapolszálakkal átsző vöt t shantungot is elő­szeretettel alkalamzzák. A shantungnak ez a változata egészen uj. Mágál az anyag érde­kességét is nagyon emelik az érdes, egyen­Akt Greta Garbó vőlegénye volt Cári Brisson, Hollywood dán származású Hím- sztárja feleleveníti emlékeit a magyarokról, a né­met trónörökösről, valamint első igaz szerelméről Hollywood, május. HoHywood sxtoészrvilágéaiak uj szenzáció­ja van: Cári Bris&on, dán származásin színész, aki évek óta Mm- és operettsztár volt Lon­donban. Széles, izmos válla elárulja az egy­kori atlétát, — évek előtt Európa középsúlyú bokszbajnoka volt — de mosolyának, gesztu­sának és beszédének lágysága némán tanús­kodik arról, hogy imár elszokott a sportaré­nák izammiunkájától... Brassóm! — eredeti neve; Cári Petersen — a Paramount-studió szerződtette Hollywood­ba, ahol Earl Cárról „Mundér in the Vamity" (A Vanity-gyilkossáigj cimü filmjének a fő­szerepét alakítja. Ugyanazt a szerepet, amit Lugosi Béla színpadon kreált Newyorklban. Brisson megérkezését óriási reklám kisérte. A lapok egy hétig hasábokon át közölték képeit és megírták, hogy Cári Brisson mi­lyen híres ember Európában. Hogy bokszbaj­nok volt. Hogy György angol király, valamint Keresztély dán király kitüntetéseket juttat­tak neki. Hogy egyformán kiváló színpadi és filmsztár. Hogy öt ember életét mentette meg, hét nyelven beszél, 14 hatalmas koffer­rel és egy 16.000 dolláros automobillal jött meg. Hogy nagyszerűen énekel, táncol és 54 öltözet ruhája van ... Szegény Cári Brisson az európai kultúrájú ember úri modorával és példátlan szerénységével kábultan állt a ifelézuduló reklámáradatban. Ó persze nem tudta, hogy ez a hangos és üvöltő publicitás: szokás Hollywoodban. Valóságos rendszer. Hogy ez a „business“-el jár. Hogy itt egekig magasztalnak minden jövevényt, akinek leg­alább 1000 dollár heti gázsija van. Mert azt akarják, hogy glóriás nimbusz fonja át nevét. Hogy megnyerje a nagyérdemű közönség szivét. És az a nagyérdemű közönség azután zsúfolásig töltsön meg mindéin színházat, ahol a filmjeit pergetik... Brisson a Paramount-studió udvarán Rafael Storm szinészismerősömmel beszélgetett, aki­vel két év. előtt találkozott Londonban. — Brisson Európát és az európaiakat dicsérte. Amikor elmentem- mellettük, Storm 'meg­fogta a karóimat és bemutatott «-* 6 is európai. .. ojságiró. Brisson szemében lelkesedés csillogott — Oh, Budapesti... Gyönyörű vános!... Ott. is voltam ... — Mikor? — érdeklődtem. •— Közvetlenül a háború után. Egy boksz­meocsre utaztam le oda. Egy hétig éltem Budapesten. Felségesen mulattam. Emlék­szem még egy magyaT kokszolóra: Hajó vagy Hajós volt a neve. Iszonyúan erős ütései vol­tak. Azon az estén még két mással bokszol­tam. Az egyik dán volt: Hohlberg. A másik amerikai néger: Bdlly Gordon... Akkor a saját nevem alatt mérkőztem, mint: Cári Petersen... — Ki volt a legérdekesebb ellenfele boksz­ban? — Vilmos, a német trónörökös. Én tani tottam bokszolni... Majd mosolyogva fűzte hozzá: — Azt hiszem, én vagyok az egyetlen em bér, aki valaha megütötte a német trón­örököst ... — Kiket ismer a magyarok közül? — Korda Sándor Londoniban jó barátom. Valamint az öccse, Zoltán is, aki nemrég nő sült. Jól ismerem még Herczeg Gézát, aki­vel akkor találkoztam, amikor Londonba jött a „Wunderbar" premierjére. Ezt a darabot én producoltam a „Savoy Theatre“-ben és én. játszottam a főszerepet is. Találkoztam még Lehár Ferenccel, akinek a „Vig özve­gyéiben 4300-szor játszottam Daniiét... — Hogyan került a filmhez? — Néhai Maurice Stiller svéd rendező egy­szer bokszolni látott. Magához hivatott és azt mondta, hagyjam abba a verekedést. Nekem a színészet az igazi jövőm ... Stiller emelt ki a ringből. ő csinált belőlem moziszinészt... — Ugyanaz a Stiller, aki Greta Garbót fedezte fel? — Yes! — És igaz az, — kérdeztem — amit e hé­ten az egyik hollywoodi lap irt meg, hogy Greta Garbó, mint egész fiatal lány, Stock­holmban egyszer virágokat adott ét egy este Cári Brissonnak a színészibe járó előtt? Cári Brisson zavart lett Elfogódva, halkan felelte: — Igaz. Fiatal szánész voltam, Egy csokor virág kapcsán ismerkedtem meg Greta Gustafsonnal. Serdülő, fiatal lány volt. Cso­dás jelenség, fis beleszerettem. Az első, igazi szerelmem volt Hónapokig el voltunk je­gyezve. Feleségül akartam vermi Boldog voltam... Ez 1020-ban volt.,. — És mi történt? — Az élet elsodort. Stockholmiból. El kel­lett hagynom Gretát. A színészet elvitt. Ko­penhágába, Berlinbe, Párisba, Londonba. És Gretát nem láttam évekig. Egyszer olvastam^ hogy Stiller Amerikába vitte. Tudtam, hogy híres lesz. Két év előtt azután Greta meg­látogatott Londonban. Inkognitóban jött a színházba. De ő akkor már a nagy Greta Gaitbo volt És mi csak mint régi barátok fogtunk kezet. Minden más: szerelem, el­jegyzés, házassági terv csak egy gyönyörű emlék volt. Egy darab múlt... Nem szabad; már megbolygatni... Cári Brisson ezzel búcsúzott: — Mindezt még nem mondtam el amerikai újságírónak. Mert nem akarom, hogy Greta azt higgye, hogy az ő megérdemelt dicsősé­géből akarok egy fénysugarat lopni és ezzel segíteni hollywoodi karrieremet... PÉK DEZ8Ö. lőtlen gyapotszálak. A praktikusságát pedig’ fokozzák, hiszen a shantung-selyem ellen ed­dig éppen az volt a kifogás, hogy hamar törő­dik. A gyapotbeszövés az anyagot tartósabbá és strapabiróbbá teszi. A teniszruhák — mint minden évben — úgy az idén is első tekintetre keresetlenül egyszerűnek látszanak. Természetesen ez csak látszat, mert. a valóságban elég kompli­kált a szabásuk és sok anyagot emésztenek. Még szerencse, hogy a vásznaikban és karto­nokban tehet egy kissé „pazarolni" is! Az összeállításuk és a szabásuk nőiesebb lett. Például — ami egészen szokatlan — az uj teniszruhákat nem csak férfias apacs- vagy fazónkihajtévial, de magas pamuthimzéses galldókákkal, sőt a váltakon átfűzött, elől cso­korba kötött színes szalagokkal diszitik. A ki­vágás sem annyira férfiasán sima, mint eddig volt. Sőt... határozottan átnőiesedett, azaz megnagyobbodott és bőkezűen látni engedi a nyak, a váliak és a hát vonalát egészen „a megengedett" határig 1 Láttam olyan teniszriuhákat, ' melyeiken, mint a fürdő trikókon, nemcsak a hát volt ki­vágva és az ujjak voltak vállig felhasitva, de a Urai alatt is voltaik kis ovális bevágások Állítólag a® ilyen kétoldalas, derék-tájon de koltált ruhák — praktikusabbak. A szoknya azonban — megszelídült. Jóval hosszabb lett. Hivatalos hossza 25 centiméter a földtől! Úgy látszik, a divatirányitók belát fák, hogy a hosszú szoknya — különösen a teniszpályán — előnyös... A szoknyák több­nyire berakással vagy plissébedölgozással bővülnek. A bedolgozás elől és hátul szokott tenni. A. harang-bedolgozásos teniszruhák tel­jesen eltűntek. A gyakorlat bebizonyította, hogy nem célszerűek és a berakás sokkal szebben esik. A divatiránynak megfelelően a legtöbb te­niszruha ujjakkal készül. Természetesen egé­szen rövidekkel. Különösen a raglánvállas és a hasított újlakat alkalmazzák. A hajtóka- és steppeLés-diszen kívül a te- niszruhákat színes pamuthimzéssel, apliká- cáóval, élénk mintás anyagból készült gallér­ral, manzsettával, széles övékkel, színes át- füzésekkel és feltűnően nagy gombokkal élén­kítik. Különösen nagy szerepet játszanak — mint ruhadisz — a kockás és nagy pettyes gal­lér-, manzsetta- és övgarniturák. A klasszikus feliér szint az idén pasztel- szdnekkel váltják fel. Fehéret osak másodsor­ban alkalmazzák, az égszínkéket, a sárgás - rózsaszínt, az erős sárgát és a hárszöldet an­nál gyakrabban. A tavalyi teniszdivatból a — nadrágok ma­radtak vissza. Nem az á la Mariene Dietrich hosszú pantallók, de az Amerikában népszerű sihortsok: a térden alulig érő bő nadrágok, melyeket a mondén hölgyek és az egészen ifjú generáció nagy előszeretettel viselnek. A teniszezés után, mint tavaszi sport, a gol­fozás következik. Itt a vászon és karion he­lyett a jersey, a könnyű kreppszövetek és a tweed divatosak. Színekben: a kék minden árnyalata, a drapp tónusók és a spárgaszinek. összeállításoknál úgy a sírna, mint a mintás — csikós és nagykockás —- skótszö vetek egyenlő arányban szerepelnek. ízlésesek az apró pepita, rövid ujjas szövetruhák, melye két nyersvászon-gallérral, övvel és manzset- tával díszítenek. Az ilyen összeállítást nyers vászon palettával szokták kiegészíteni. Meri úgy a teniszmiháikhoz, mint a golf- űltözékekhez — kabát, helyett a bő és kényei mes palettát viselik. Térdenalulig érő váltó latokban, bolyhos felületű szövetekből, nyers- vászonból vagy mosóselyembőil készülnek. Színűik: kék, páros, sárga, fehér vagy nyers- szin. Díszítésük: mint a kabátoknál és palet­táiknál általában — a kettős 1 ©varrás és a haj tékák. A kis kabátokban az egygombos, angolosan szabott formák kedveltek. ízléses öszeállífás: feliér, körbe berakott szoknyához egy közép kék rövid kabát, melyei fehér gombok élén kitenek. Radványi Magda. Apró emberek ajándéka „.Ahol a gyermeknek nincsen módjában aján­dékot; adni ,ott becses értékek mennek veszen­dőbe" — mondotta, egy kiváló német gyermek­barát. Hogy is vagyunk csak a kicsinyeik ajándé­kaival? Közeleg a nagymama, édesapa szüle­tésnapja.. névnapja, apró kezecske öltögeti a színes posztó-, vászon darabra előraíjzoflt ikacs- ikaiingóe mintát. Végül elkészül a kislány első önálló müve. Annyiból önálló, hogy édesanya éppen csak megmutatta, hogyan fogja. Magdus- Ika a. tüt. hová töltse a. piros pamu/tszalai. A többit, elvégezte az iparos, a gyári rajzoló tö­megtermelésre beidegzett fantáziája,. Kiválasz­totta a tálcák endőes ke, könyvjegy szírét, for­máját. reámásolta azt az ördöngős mintát, amelynek útvesztőjét szolgamódra járja a kis­lány tűje. Kinek jut eszébe vájjon, hogy az apró em­bert megfosztják attól, ami örömmé teszi az ajándékozást, játékká a robotmunkát. Elnyom­ják képzeletét, egyéni ízlését, az újat teremtés gyönyörű lázát, ami ott feszül, ott lobog a ho­mokbuckából tündérvárat építő gyermékléiek- ben. Adjunk módot a gyermeknek arra., hogy igazi ajándékot adjon. Olyat, amiben benne van önmagának, a® ő külön, minden más em­berétől eltérő egyéniségének egy darabja, Nőm fontos, hogy az ajándék szép legyen, olyan, amivel ^dicsekedünk, hogy lám, az én ikteláryom egyetlen keresztöMéet sem vétett <eíL Adjunk a gyemnek fcezeügyébe anyagot, kar­ton! apót., rajzpapári., színes ceruzát, festéket, tarka szövethulladékat, amiből saját. ízlése, képzelete szerint csinálhat valamit. Lehetőleg csak mesterségbeli fogásokra, kiviteli lehetősé­gekre oktassuk, egyébként hagyjuk szabadjára fejlődő, bontakozó fantáziáját. Egészen bizonyos, hogy a gyermek — ha igazi gyermek — égés® lélekkel, halálos ko­molysággal. végzi majd munkáját. Kitalál, ter­vez, mérlegel, formál és javít, csakúgy, mint a meetermüvet teremtő művész. Lehet, hogy a csacsi ,a nyulacska, amit nagyapónak rajzol, •talán sántikál, a kis madár soha nem látott 6zinorgiában pompázik. Megeshet, hogy kár- tyapapirböl kivágott lámpaellenző, a selyem- huliadékból összerótt tűpárna nem felel meg pontosan céljának. Nem baj. Hibáival, tévedé­seivel, eredetiségével egy most induló, virágba- fesflő kis lélek első „mestermüve" lesz. Drága 'ajándék, amit meg kell őrizni, érdemes meg­őrizni, mert tökéletlen formáján, vonalain, szí­nén átsugárziik a gyermek megható, mindent megszépítő igyekezete. A mai szűkös viszonyok között mindez in­gyen. vagy fillérekből kiikerül. Nincsen olyan csekély módú család, ahol a.z édesanya ne ad­hatna módot gyermekének arra- hogy örömet szerezzen, ajándékozzon, mentül többször, men­tül többeknek. Ha felnő az a nemzedék, amely már a gyermeke z obiban megtanulta, hogy adni jó, hogy az ajándék legbecsesebb akkor, ha ön­magunkból adunk, akkor, majd akkor megol­dódnak a ma még kínos vajúdásban llevő szo­ciális problémák. AKTUÁLIS ORVOSI KÖNYV, MELY MINDENKIT ÉRDEKEL! Dr. LUKACS PÁL *í»ki>rros Az elhízás és a sovány! iá öyégyeljárások 126 oldal, 14 ábrával. E rendkívül fontos munka kapható a P. M H. kiadóhivatalánál Ára Kö 19.50 portó 3.—, utánvétnél 5.— Kó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents