Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-13 / 109. (3440.) szám

1934 május 13, vasárnap.

'ra^mM^iíSR. HIKLSB

9

IÜ tud vedeltem eltettük?

Ida: Vleu&auec fial

K'i tóid védekezni a szenzációk ellen, amelyekkel a mai emberiséget táplálják ? Loch- nessi szörny után Dillinger szörny, előtte Dia- momd és AJ Capone szörny, szörny és szenzáció, amely pótolni hivatalt a romantikát, a kiveszőiben lévő érzést, a valóságtól való elrugaszkodást. Mindem nap uj .mintaszerű csomagolás, egységárak, amelyek egymást, konkur- ráilják agyon, események, amelyek szörnyekről számolnak be, és szörnyek, amelyek eseményszámba mennek, — nem a híres nyári uborkaszezonban, hanem a Népszövetség legfontosabb ülései közben., és ha már a duce sem vonz, és nem érdekel senkit, milyen konferenciára és hol ülnek össze a béke. vagy válság leküzdése érdekében, akkor kivetítenek egy-egy jóképű szörnyet, olyat, amely gyerekkorunkban izgatott, vagy egy legendás bandita vezért, aki egy újszerű Jókai tollára való és hetvenhétszer különvb Rózsa Sándornál: szörnyet és banditát, romantikát, amellyel ugyan az „uj tárgyalágosság" a tegnapi Berlin szerint örökre végzett, és amely ma győztesen támadt fel és lehengerelte az uj és a régi tárgyilagosságot., mert ez senkinek sem kell. Minden lehetséges, az is, hogy Diamond és . A1 Capone hőstettei soha meg nem történtek és az amerikai rendőrség a maga népszerűsítése szempontjából fújta fel azt, amihez mértem Rózsa Sándor valóságos óriás, és lehet az is. hogy Diillingeir tréfái annyi értékkel bírnak a valóság számára, mint a locbnessi szörny. Kell a szenzáció, mert kell az, amiről azt állította egy tutmcdern pszichológia, hogy csak akkor kellett, amikor az emberiség gyerekkorát élte: az intenzív érzés. Kiderült, hogy nélküle unalmas a világ, akkor is, ha a sztratoszférában hatszáz órás sebességgel fogunk száguldani és ha a televízió révén minden pillanatban mindenkit láthatunk, akár hatszáz, vagy hatezer kilométerre van tőlünk Egyszóval kiderült, hogy kell szenzáció, ócska romantika, és a jó filológusnak ilyenkor eszébe juthat, milyen igaza van a nyelvnek, mert a szenzáció eredeti értelme nem más, mint: érzés.,

A Iochuéssi szörny és Diliinger azonban kezd elhalványulni, hiszen a legsikerültebb szörnytől sem lehet többet követelni, mint amennyit adni tud- Ezért gondolt Gilevet francia fizikus egy nagyot és igy szólt: Most már csak egy szenzáció van hátra, a szenzáció, azaz az emberi érzés maga. Az, amit eddig keretbe foglalni nem sikerült és ami azért volt mindemkor a legnagyobb szenzáció, mert nem számított annak, és viszont azért nem számított annak, mert megfoghatatlan volt, egyszer a világ, másszor a semmi, de mindig az élet rejtelmes és kiszámíthatatlan, béklyóba nem verhető és meg*nem mérhető lényege. Nos, mondotta Gilevet ur, ha Guillotine doktor világhírű lett, mert lenyakazta az érzést, éin úgy lehetek híressé, ha a megfogha- tatilant pontosan működő gépbe tudom bele- szorítana. Szólt és kitalált egy gépet, amelynek segítségével meg tudja mérni az érzést, minőségileg és mennyiségileg- is meg tudja állapítani, ki milyen és mennyi szerelmi energiát hord pillanatnyilag magában és készlete meddig fog tartani. Egyszerű szóval: Gilevet ur gépe bemondja, hogy minden embert néhány pillanat alatt ki lehet próbálni, 'matematikailag meg lehet határozni, jövőbeli viselkedésének grafikonját meglehet rajzolni. Van egy gépünk, amely a többi természeti jelenségek után most már magát az embert alakította á« géppé. A szenzációk szenzációja tehát az. hogy minden emberi szenzáció előre úgy határozható meg, mintha pontokról, vonalakról, vagy egyéb geometriai alakzatokról lenne szó.

Be kell vallani, hogy ez a technikai szenzáció túltesz a loohn essi szörnyön és DiJlingeren, márcsak azért is, mert a bandiitizmust meg a szörnyet egyaránt a kiszámít hatatlanság* metafizikájából a geometria sarkijára dobja át. Ez nem rek- Jámtirükk, ez nem felfújt amerikai maszlag, ez nem irtóhadjárata a riportereknek a közönség idegei ellen ez száraz valóság, matematikai pontossággal miuKödő gép és az, ami eddig ne,m volt: az uj és a régi tárgyilagosság eszménye. Mert az a gép megméri és számokban felvázolja ugyan az emberi érzés intenzitását, hasznavehetőségét és tartamát, de nem tud változtatni azon, akit lemért, nem t/ud beleavatkozni a természetbe, és minden marad a régiben, ha megtörtént a szenzációs meghatározás, annyi különbséggel persze,!

hogy az, aki a másikról ennyi lén jegeset pontosan tud, úgy tagja kormányozni a véle való ér írat kezest és barátságot, üzletet és szerelmet, hogy ne keveredjen azokba a veszélyes kalandokba, amelyek vagyonába, sőt életétre kerülhetnek. Házasságkötés előtt most már nem lesz elegendő, meggyőződni róla, hogy mennyi a hozomány és valóban megvan-e, hanem az örömszülők el fognak menni fiukkal és lányukkal az orvoshoz, állítsa a gyerekeket a Gilevet ur készülékébe és minden ködös horoszkóp elhagyásával mondja meg pontosan, mi lesz a két rajongó szerelmesből egykét év leforgása alatt. Sokain azt fogják mondani, hogy a legtöbb esetben ehhez nincs is szükség Gilevet masinájára, úgyis tudjuk tapasztalatból, milyen elemekből áll a rajongás, és az emberi természet vegyi törvényei szerint ezek az elemek milyen összetételt mutatnak egy bizonyos idő után. Nem is ez a szenzáció, hanem az, hogy a technikai felkészültség eme uj diadala igen sok életmegmozdulást csirájában fog elfojtani és megakadályozza a 'felesleges próbálgatást.

Ki tud védekezni ez ellen a szenzáció ellen ? Ez a határ, ezen túl nincs tovább. Nem szabad összetéveszteni Gilevet ur forradalmasító találmányát a falanszterrendszerrel, mert, mint hangsúlyoztam, a megmért és túl köny- nyünek, vagy túl súlyosnak talált emberen nem lehet változtatni, de az egyed érzésének grafikonba' fogott intenzitása ki vetődik a jövőbe. és tudni tagod, jámbor embertárs, kiből lesz gyilkos, kiből szent, kiből művész és kiből diktátor. Gilevet gépe ugyanis olyan tökélyt jelöni, amely mindezt hajszálnyi pontossággal elárulja és feleslegessé teszi a pszichológiai és pszic’hoainaMtikaii tapogatózásokat. Ez az a romantika, amely még nem volt, ez az a

Függetlenül a menetrendtől

túrára indulni anélkül, hogy időhöz volna kötve, különös varázsa van ennek, amit csak az autó. mobilisták ismernek. Egy kocsi kényelmet nyújt Önnek, meghosszabbítja szabad idejét, növeli munkájának sikerét és megkétszerezi az utazásban lelt örömét, ha — mint a Tatra 75 — mindig startra készen és készségesen szolgálja Önt. Kipróbált építési módja és a sok technikai újítás arra hivatják az uj Tatra-t, hogy korának legmegbízhatóbb és legbiztosabb kocsija legyen. Fokozza általa sike. rét és kétszerezze meg vele szabadsága örömeit!

IIATKA

TATRA-WERKE, A. G. PRAG-SMtCHOV.

szenzáció, amely után nem kell kitérni holmi tavi szörnyekre és amerikai banditákra, mert egy gép fogja ezentúl meginni azokat a regényeket, amelyek eredetiebbek lesznek minden eddigi regénynél. Pontosan tudni, ez vagy és ilyen leszel, mert ilyennek kell maradnod., tudni, ha százszor szabadulni szeretnél az előre bemondott élettől és végzettől, nem szabadulhatsz és végig kell játszanod az előirt szerepet, az uj gép kasszaindrás és pilláé augunsága. Szenzáció kellett, uj tárgyilagosság után régi betyánromautiika. Most itt van az, amire legkevésbé számított a szenzációt hajszoló ember: az élet azoin a ponton, ahol az automatizálás folyamata és a gép elhatalmasodása elérte a kul minációt, megfordult és a saját maga ellentétévé változott, a teljes és matematikai bizonyosság káoszává- Nem marad más hátra, várjuk meg Gilevet fizikus ur találmányának döntő rohamát, mert védekezni ellene úgy sem tudunk.

Vagy znzzuk össze az uj gépet?

A nemzeti ellenforradalom

u{j a Magyarországon

■ Ismeretlen adatok kerültek napfényre az 1918 —1919-es eseményekről ■ Hogyan akart a magyar tisztikar „elébe vágni" a bolseviki rémuralomnak?

Budapest, május 12. A magyar könyvpiac legnagyobb eseménye Kozma Miklós „Összeomlás" cimü könyve, amely a magyar nemzeti forradalom drámai útját rajzolja meg az 1918— 19-es események zűrzavarán keresztül. A könyv érdekessége főleg abban van, hogy eddig ismeretlen adatokat bocsát közre a közelmúlt magyar történelem olyan eseményeiről, amelyek sorsdöntőek voltak a nemEpekő-, vesekő- és hólyagkőbete- gek, valamint azok, akik húgysavas sók túlszaporodásában és köszvény- ben szenvednek, a természetes „Ferenc József" keserüviz használata által állapotuk javulását érhetik el. Az orvosi gyakorlat számos kiváló szaktekintélye hosszú megfigyelés alapján megállapította, hogy a Ferenc József víz biztosan és rendkívül kellemesen ható hashajtó s ezért pros- tata- és végbél bajoknál, valamint vakbélmütétek után is ajánlják. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüzle- tekben kapható.

zet életéiben. A könyv egyes szereplőiben ráismerhet az olvasó a mai magyar közélet számos vezető egyéniségére, s néhány olyan politikai pálya kezdetét mutatja be könyvében a szerző, amelyek ugyancsak nem közömbösek a magyar történelem szempontjából. Igen érdekes

hogyan emelkedik ki a sokféle, akkor még csak kósBa tervekkel próbálkozó politikus és katonatiszt közül Gömbös Gyula alakja, aki erős céltudattal fogja össze az erőket,

és határozott programot tud adni ennek az i rány a vesztett társaságnak,

amelyet a nemzőii ér-zés forraszt egybe ezekben a nehéz preekben. amikor a nemzeti érzést a forradalom dübörgő tankjai sárba taposták- A mü értéke k-orlörténeti szempontból valóban felbecsülhetetlen, mert annak a kormányzati iránynak, amely a mai Magyarországot a nemzeti gondolat jegyében vezeti, forradalmi érzését mutatja be embereken, eszméiken és politikai harcokon keresztül.

A bolsevizmus küszöbén

A könyv főleg a háborúból visszatért tisztek úgynevezett ellenforradalmi mozgalmával foglalkozik, a frontok összeomlásának napjaitól a Károlyi-kormány bukásán és a bolseviki rémuralmon keresztül egészen a nemzeti hadsereg bevonulásáig.

A sok érdekes részlet között akad azonban néhány olyan ismeretlen adat is, amelyek önkéntelenül is felvetik az „igy is történhetett volna" gondolatát. A szerző ugyanis három olyan puccskisérlettel foglalkozik, amelyeknek célja a szélsőségesen bátrától ódó politikai kurzus .megváltoztatása és nemzeti irányba való befolyásolása lett volna. Valószínű, hogy ha egyik is sikerül ezek közül a tervbe vett és már élőké szít étit akciók közül, Magyarország elkerülte volna a bolsevizmust és a nemzeti kormányzat — úgy mint Középeu- rópa számos országában — minden megrázkódtatás nélkül győzedelmeskedett volna, sőt nagyon valószínű, hogy sokkal demokratikusabb alapokon rendezkedett volna be már tizenötévvel ezelőtt.

Előre kiéli bocsátani, hogy az első nemzeti organizáció a Károlyi-forradalom idején az úgynevezett MOVE volt, amely kezdetben a tisztikar érdekvédelmi szervezetének indult, természetesen nem maradt meg a gazdasági érdekvédelem keretein belül, már csak azért sem, mert hiszen ezekben a forradalmi időkben a gazdasági érdekvédelem politikai állásfoglalást is követelt. Az első úgynevezett ellenforradalmi szervezkedések innen indultak ki, és főleg innen indult ki a nemzeti ellenállás mozgalma, amelynek célja természetszerűleg az volt, hogy az országot feltartóztassa azon az ütőn, amely a bolse-vizmushoz vezet. A helyzet, a szerző leírása szerint, ebben a körbe,n január elején mér tűrhetetlennek látszott, a bolsevisták készülődéseiről aggasztó hírek érkeztek.

A bolseviki fegyveres felkelés küszöbön állott. Ezt az eseményt csak gyors és határozott cselekvéssel lehetett megakadályozni.

Arra gondolni sem lehetett, hogy a Károlyi- kormány meghallgatja ennek a csoportnak követeléseit, mert hiszen eddig is számos kísérlet történt arra, hogy' a kormányt politikájának nemzeti irányban való kimélyitésére bírják, azonban hasztalan. Volt azonban a kormánynak egy szárnya, amely nemzeti érzésű volt, helyesebben amelyik belátta, hogy azon az utón, amelyen akkor még Károlyi haladt, katasztrófába fog zuhanni az ország. Ez volt a Friedrich-osoport. Friedrioh és hívei a katonatisztek nyomására elhatározták, hogy cselekedni tagnak és megelőzik a kommunista puccsot.

Schnetzer tábornok meghiúsult diktatúrája

A terv az volt, hogy a nemzeti érzésű csapatok, szer vezet ek és a rendőrség egy része megszállja a város főbb pontjait, proklamál- ják a katonai diktatúrát és diktátorrá Schnetzer Ferenc tábornokot kiáltják ki. Ebbe a tervbe be volt avatva a szerzőn kívül Gömbös Gyula, Hefty Richárd, Horváth Dénes, Ma- gasházy László, Rácz Kálmán és még több katonatiszt, akiknek sikerült Friedrichet is rávenni arra, hogy támogassa a tervet, amely, ha sikerül, Magyarország megmenekült a bol- sevizimustól.

Az elteufoirradahnáirok január hatodikának reggelén Friedrioh lakásának egyik -mellék-