Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-08 / 81. (3412.) szám
T>RA:GAlA\\G^AkHIRLAg helyezni óhajtott. 1228 robamtólövés kellett ahhoz, hogy a hegy mélyében megépítsék a magyar szentek Pantheonját. A kibővítés munkája során ismét egv nem várt hatalmas barlang tárult fel, amely a sziklatemplom főhajója lett. A templom bővítése teljesen elkészült 1931 pünkösdjére, amikor is Zichy Gyula gróf kalocsai érsek és Horváth Győző felszentelt püspök fényes papi segédlettel felszentelte a templomot, így alakult ki a sziklatemplom megépítése amely két főrészből, egy felső, barlangszerii és egv alsó, sziklába vájt templomból áll. A felső templomnak ismét két része van és pedig egy teljesen fedetlen, szabad ég alatti részből, mely a sziklatoknak a Dunára kiugró forraszán foglal helyet és amely tulajdonképpen a felsőtemplom hajója. Itt áll a külső szószék és itt vannak az ülőpadok. A második rész a felső templom barlangszerr része, amely a tulajdonképpeni szentélyt képezi. Ebben van a dr. Lux Kálmán műépítész tervezte, szabadon álló s fehér mészkőből faragott, ókeresztény motívumokkal díszített kegyoltár. A szentély északi sziklafalából ajtó nyílik a sekrestyébe, amely zárt barlangi reg s lépcső indul fel a felső kórusba. Innen a felső kórusból festői kilátás nyílik a Szent Gellért- térre, mint azt képünk — a mai Képes Hétben — mutatja. Ez a kórus négy méterrel fekszik magasabban, mint a szentély felszíne. Rendesen itt tartják a szentbeszédet, melyet megafón közvetít az alsó templomba és a külső hajóban ülő híveknek. A felső kórus felett van a kőbe faragott főoltárkép, a felajánlási csoporíozat. A szentély keleti oldalán egy kicsiny, de a sziklák közé mélyen benyúló barlang van négy méter magasságban. Ebben Yastagh György szobrász- művésznek ruszkicai márványból faragott Lourdes1! szüze áll. Előtte a MÁY-géygyár készítette vasveretii, magas gyertyaállvány, amelyen állandóan égnek a hívek áldozati gyertyái. A kórus alatti-nehéz vaskapuval elzárt- alaguton át jutunk be a földalatti templomba a magyar szentek Pant.heonjába. Hideg időben az istentiszteletet kizárólag ebben a templomban tartják. Itt a föld mélyében forrongó melegvizektől átmelegszenek a dolomitsziklák és kellemes meleget árasztanak a templomban. Misztikus világítását a folytonégő és a boltozatokban láthatatlanul besülyesztett villany- lámpákon kívül három Dunára nyíló kis ablakból nyeri, amelyeknek festett üvegablakain szüremkezik be a külső fény. A földalatti templomnak két hajója van, amelyek egy szakaszon két és fél méter magas sziklafallal vannak elválasztva. Először a kisebbik és alacsonyabb, háromszögalaku hajóba érünk, melynek közepén három szikla- pillér között áll Szent Erzsébet feldebrői oszlopokkal kiképezett s műkőbe faragott oltára. Tőle jobbra Szent Imre haraszti mészkőből faragott oltára, mellette a szentnek fehér műkőből faragott szobra. A kisebbik hajóból három sziklaboltnyüá- son juthatunk a földalatti templom főhajójába, a Boldog Margit és a Szűz Mária kápolnába. Az első boUnyPáson át a Margit kápolnába jutunk, amelyben Boldog Margit műkőből faragott oltára és színes kerámiái szobra áll. Ebiből a kápolnából két boltíves nyíláson jutunk a főhajó szentélyébe. A kisebbik hajóból egy sziklábóltozatu folyosón át juthatunk egy sziiklabarlangba, amely Szűz Mária kápolnája. Itt van az alsó templom kórusa is, ahonnan megafónvezeté- kek futnak mindkét hajóba s onnan a felsőtemplom kórusában és a szabadban lévő hangszórókhoz. A kórusból az alsó templom főhajójába jutunk. Ennek három oltára van, a Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és a limpiasi Krisztusnak felajánlott főoltár. Az István- oltár felett márványszobor, a László-oltár felett pedig remekművű képmás van. A két oltár közötti kijárat a pálosok sziklakolostorába vezet. A sziklatemplom 1927 szeptemberéig a ferencrendiek lelki gondozása alatt állott, azóta az esztergomi főegyházmegye ákal kiküldött adminisztrátor végzi a lelki gondozást pünkösd ünnepéig, amikor a magyar pálos szerzeteseknek adják át ünnepélyesen a kolostort és a templomot. Tör.éneimi jelentőségű esemény lesz a magyar pálosok visszatérése. Ezért ismertettük részletesebben Magyarország egyetlen szik- latem^Iomát, — amely különben egész K "..épeurópában párját ritkítja, — mert ebben a templomban fejtik majd ki a „vörös b vátok" áldásos tevékenységüket. A kolostor készülő épületéről lehulott a faváz. Legközelebbi cikkünkben végigvezetjük az olvasót a kolostor folyosóin és celláin, ahová az újságíró most még beléphetett. Két hónap múlva ez a zárda a szigorú klauzura alatt fog állani. Oda akkor már képzeletben sem juthatunk. AZ UJNEMZEDÉK ÚTJA A Prágai Magyar Hírlap — az egyetemes magyar kisebbség lapja lévén — helyet ad hasábjain a közéleti munkára jelentkező ifjú nemzedéknek is. A fenti gyűjtő dm alatt vasár naponkint Rlgy-egy értékes fo- iskolás-irást fogunk hozni. Ezzel is elő akarjuk segíteni az uj nemzedék minél tökéletesebb belekapesolódá- sát a kisebbségi magyarság nemzeti életébe. Á brünni ankét után mely közte és a magyar társadalom közölt tátong. Megszűnt a maga materialista világnézetével az ifjúsági életben hatóerő lenni, s azóta már világnézete is elavult. A másik csoport a Magyar Munkaközösség volt az, amely szintén kimúlt a diáktörténés- ből. Tagadhatatlan szép programmal ind-uít útra. Táborába akarta gyűjteni az ossz m agyar ifjúságot, de nem volt korszerű világnézete, amely a hirdetett egységet megteremtette volna. Hátsó politikai célok szolgálatában állt és így mint mérges fekélyt kivetette magáiból a magyar kisebbség. A program csak program maradt, a közösségből csak néhány ember érdekközössége lett. Amit a két csoport kimúlásával bizonyított, azt épen fennmaradásukkal, sőt virágzásukkal bizonyítják a katolikus főiskolások egyesületei, a Proházka körök. A katolikus főisIrta: Czve Februárban rövid beszámolót olvastunk a brünni főiskolás ankétről. Ezzel az ankéttel újból az érdeklődés előterébe' került a főiskolás ifjúság problémája. Megvalliuk, hogy az ügy mindig aktuális, akár van érdeklődés, akár nincs, hisz a jövő intelligenciájáról van szó. Már pedig a társadalomra nézve nem lehet közömbös, hogy hogyan készülődik fel az egyetemi ifjúság a kisebbségi életre. Ma általános a vélemény, hogy a főiskolás berkekben csend van. Nincsenek kongresszusok. cikkek, polémiák, de még csak hangos, viták sem. Mit jelent ez? Talán az ifjúság elvesztette életerejét? tán letargiába süllyedi? Vagy tán vége a „mozgalmasdi“-ra való játszásnak, vagy tán bizony a szép frázisokat belső komoly munka váltotta fel? A kétkedés érthető, hisz oly keveset hallóink az ifjúságról, hogy azok, kik az egyesületi életben nem vesznek részt, a külső látszaton Ítélve komolyan keseregnek az ifjúság sorsa fölött. Ma az akadémikus ifjúság problémái mások, mint 5—6 évvel ezelőtt voltak, ma már máskép kell megítélnünk az ifjúság küzdelmeit, mint azelőtt, a körülmények is változtak és az ifjwág is változott. Ha visszatekintünk az elmúlt 10 éves főiskolás életre, úgy találjuk, hogy az sokkal mozgalmasabb és élénkebb volt, mint a mai- Jellegzetes tulajdonsága volt a lázas keresés, tapogatózás a ohaotikus társadalmi viszonyok között. A főiskolások érdeklődése a falu, a magyar nép, a világnézeti problémák és szociális kérdés körül összpontosul. Az ifjúság hosszú küzdelme meghozza az egyetemeken a magyar tanszéket, megalakulnak az első főiskolás szervezetek. Egy csomó kezdeményezés és nagy lelkesedés Püti az ifjúságot. A világnézetek pergő füzében kezd kialakulni az ifjúság szellemid el kj struktúrája. A SairlÓ a maga egyoldalú materiális világszemléletével felkorbácsolja a diákközvéleményt. Elindul a kristályosodás folyamata. Rövidesen ink László szembetalálkozik a Sarló a katolikus főiskolások Proházka körével. Egy-két évvel később megalakul a Magyar Munka közösség. A vitákban és munkáiban dagad az ifjúság öntudata, erősödik az akarat, élesednek a szellemi fegyverek. Hamarosan megjelennek azonban a „hivatásos kritikusok", akik nem értik meg az ifjúságnak ezt a küzdelmét és jajveszékelve siránkoznak az erők szétfo-rgá- csolódásán- Természetesen nem vették észre, hogy mindez csak átmeneti állapot, amely meghozza a tisztulást. Az ifjúságnak ez a küzdelme teljesen érthető. Gazdasági és társadalmi összeomlás napjait éljük, máról-holnap ra rendszerek buknak meg. Ennek a változásnak és mondhatnánk válságnak a hatását többszörösem érzi a kisebbségi sorsban élő ifjúság. Lázasan kutatta, kereste a megoldó sokat, amelyek feleletet adnak korának marcangoló problémáira. Tehát világnézet. Tehát világnézet kellett, — nagyon helyesen, — mert csak egy egységes életeiv ad az embernek erőt, ez határozza meg a célt és csak ez ad a munkánknak értelmet. Tgv tolódott az ifjúság érdeklődése tisztán elméleti térre. Ez volt az „absztrakt forradalom" ideje. Az élet azonban -nem marad meg az elveknél, hanem realitásokat követel- így kerültek az egyes ideológiai csoportok a magyar kisebbség mérlegére, s amelyek könnyűeknek találtattak, tűzre tétettek. Tehát az elvekből le kellett vonni a praktikus következményeket. A Sarló materialista elveinek praktikus megvalósulását természetesen csak a kommunista párttól várhatta, belépett a pártba. Ezáltal bebizonyított a, hogy nem tud belekapcsolódni a magyar társadalom munkájába, mert oly világnézetet vallott, amely minden következményével igen távol van a magyar leikétől. így hát a sarlós ifjúság minden energiája feloldódott a világforradalmat ábránd ózó k illúzióiban. A további fejlődés útját szegte a pártfegyelem 'és az a szakadék,! kolások munkájuk és világnézetük révén bele tudtak kapcsolódni a kisebbségi magyar társadalom életébe. Megteremtették a társadalom és az ifjúság közötti kapcsolatot. Az ifjúság az európai politikai és társadalmi irányzatok gyors iramú változásainak láttára kissé megkavarodott és meghökkent önmagától, mikor tudatára ébredt, hogy két világnézeti csoport már elvérzett. Rövid stagnálás állott be. Ennek a stagnálásnak végét jelentette a februári brünni ankét, ahol az ifjúság a 15 éves múltból levonta a tapasztalatokat. Világosan meglátta először, hegy az ifjúsági munkának a.z alapja csak olyan világnézet lehet, amely korszerű-volta mellett az egész magyar társadalommal közös. Azok a csoportok ugyanis, amelyeknek világnézete idegen volt a magyar társadalom számára, megbuktak. Másodszor látta az ifjúság, hogy a közös világnézet a társadalom mai való szorosabb kapcsolathoz vezet, vagyis a fiataloknak szervesen bele kell kapcsolódni az egész magyar társadatom munkájába. Ez a felismerés hozta létre az ifjúság egységes állásfoglalását, amelynek kifejezője az egységes munka .és az egységes közös világnézet. Világnézetünk csak 'olyan lehet, amelyet determinál a kisebbségi sors, amely minden magyar számára közös, vagyis: krisztusi, magyar és korszerűen- szociális. Ebből a I világnézetből folyó ifjúsági munkának szűk-1 ségszeirü folytatása a társadalmi munkába való bekapcsolódás. így talán az egyetemi tanulmányokat elvégzett fiatalok nem fognak szétszéledni a társadalomban, megtalálják azt a munkakört, amely ma minden magyar fiatalít vár. Végre talán szabadulni fogunk az örökös újrakezdés átkától, uj frázisok, uj mozgalmak helyett igyekezni fogunk meglévő társadalmi és kulturális kereteinket tar la j lommal megtölteni. Ezáltal uj élet, uj vér ke-j ringés jut a magyar társadalomba- Főiskolás 1 kereteink nemcsak keretet, de tartalmai is j fognak jelenteni, feladatuk előkészíteni az 1934 április 8, vasárnap. —ma—■—i—a— Klára pensio O-TátrafQred. Legkedveltebb családi pensio. Kitűnő konyha. Mérsékelt árak. Bővebb lelvilágositást ad: KLÁRA PENSIO, STARY SMOKOVEC. egyetemi ifjúságot a társadalomban végzendő kulturális és társadalmi munkára, amely bőven van úgy a falun, mint a városban. Úgy véljük, hogy az ifjúság egységes állásfoglalásával szilárd alapot nyert a máról- holnapra változó áramlatokkal szemben. — Végleg leszámolt a világforradalmat álmodozókkal, mert tudatában van, hogy a nemzeti értékeket át kell menteni újabb jövő számára, vagyis meg kell őrizni a nemzeti élet k-ontiuutását. Az ifjúság világnézetében számolt az Európát átformáló nacionóiis újraéledéssel. Megtartotta az őszinte önkritikát: sokat beszéltünk és vitatkoztunk, de keveset cselekedtünk. Ma már kell, hogy vége legyen a frázisoknak, ma .tartalmas, felkészült és munkára vállalkozó ifjúság kell. (Következő vasárnap Őnody Zoltánnak, a prágai Protestáns Baráti Kör elnökének cikkét közöljük.) i§Msé§d Immík Már az szentül bizonyos, hogy Komárom városá- i :':i igen sok biróuisitó ember akadt, akik a maguk kis aprőcseprő dolgaikkal terhűkre voltak az „uraim“.nak, mini székülő biráik őkegyelmeiket egyszerűen nevezték. Még a tisztelendő lelkipásztor urak dolga is rájuk szakadt, az is igaz, hogy velük nem igen mert packázni sem Fazekas Péter, de még külömb céhbéli ember sem. Sűrűn fordult elő, hogy a házasfelek a maguk bajait is tanácsbéli uraim előtt öntötték ki. Ha goromba volt az ember (így hívták a férfit) és meglépett mellőle a menyecske, az uraim olyan törvényt tettek, hogy fele sem volt tréfa. Mert az urát elhagyogaíó menyecskének hamar ráolvasták, hogy ha még egyszer megesik, akkor törvénye lészen és feje véíe. tik. Fazekas Péterné dolga nem volt ilyen komoly. Az ura néhanapján megborosodott, de hiszen irva maradt ránk, hogy ebben az időben sok bor fogyott Komáromban és kevés férfi-ember volt boraeai- isza. Vasárnap szent napján már délelőtt el ellátogattak a csaplárszékekbe és itton itták a balatoni, meg a jó szerémi borokat, melyeket a rác és török kereskedők hozlak. Ez ártott meg Fazekas Péternek is olyan mértékben, hogy felesége Győrig iü- tamodék tőle. Az uraim azonban szépen összeboronálták őket ily módon; Fazekas Péter és felesége között való Delibe- ratio. Eiö álíván Fazekas Péter feleségestül egymás ellen való panaszolkodásokat meg értvén és rumi- nálván megbizonyosodott és világosan meg is tetszett, hogy Fazekas Péter felesége az ö urához engedetlen volt, urát úgy nem hallgatta nem bcasul- lötte az mint kivárhatott volna: Sőt az ki lég nagyobb jámbor urától minden ok nélköl hazakivöl el íu'.amodott és hiti melöl Győrre föl ment és majd más fél hétig ottan mulatott, az mely ö el meneteli ura hire és engedelme nékö egy tisztességben jámbor házos asszonlíoz sem illenék és nem tartoznék. Annakokáért holott egyik fé’hözis mindazonáltal nem tapasztaltatok olly vétrkr.ek neme, az melly egyéb aránt az ö házasságoknak és egyben való menéseknek ellene volna és egymástól törvény szerint el válhatnának. Hanem az mint az menyesske magában meg térvén bűneit meg ismerte, és előttünk vallást tölt. hogy az ö uráióí semmiképpen el nem akar válni, hanem egy üt élni halni akar, sőt az után mint jámbor asszony szokta jámbor urát hallgatni, böcsü’leni és tisztességben tartani, úgy öis tiszteli, böesii li és hallgatja, ha p:nig ez utánazon vétekben tapasztaítatnék és meg lüta- modnék, vagy az urát nem tisztelné és nem h:.’I gaütá, mint az féle személy mindgyárást az törvénynek nehéz sen leniiája legyen fején s úgy büntetessék, «z mint érdeni'endő lészen. Minthogy penigh Fazekas Péíeris azonképen feleségestül el nem válhat az meg nevezett fogyatkozásokért, azért öis mint jámbor házos íirfiu, magát böcsiiletesen viselvén az ö feleségét jámborul tarcsa, feleségét tapasztalható vétkéről érdeme szenem tartozik háborgatni, az büntetésben pen'g az mértékletességet meg tarcsa, hanem úgy tanécsa és oktassa s büntesseis, az mint az tisztességbéli házos firkákhoz illik, feleségeknek szomorúságára ne legyenek, öis az jámbor céh béli mester ember lévén haza kivöl ne hállyon felesége botrán- kozására. Ha penig ezen dolgok mind az két félben meg. tapasztaltainak, ugyan azon törvény szériát, az mit érdemlendök jeszrek, meg hint ehetnek. (Komárom város III. jegyzőkönyve, 1634 április 19.) Dr. Alapy Gyula. 8
